Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-15 / 28. szám
1951. július 15. 7-MÉHÉSZETÜNK — Tartalékcsaládok Minden év tavaszán igen sok méhész azzal a kérdéssel fordul a méhtenyésztő állomásokhoz, nem kaphatna-e egy vagy több anyát, mert anyátlanná vált egy vagy több — egyébként népes, családja. A válasz sokszor nem kielégítő, mert oly sok a kereslet, hogy annak nem lenét eleget tenni még akkor sem, ha a tenyészállomások tartalékolnak is a renden százalékon felüli számban fiatal anyát. Minden esztendőben azonban figyelmeztetik a méhésztanítok, az egyesületi tényezők a méhészeket, hogy ajánlatos tartalék családokban tartalékanyákat betelelni azon esetre, ha egyik vagy másik család anyja a télen keresztül kiesne, elpusztulna. Ezen figyelmeztetés sokszor csak a pusztában kiáltó szava, pedig nagyon fontos ez főleg most, mikor minden családra szükségünk van, mikor emelni akarjuk méhcsaládállományunkat, mert csak ily módon biztosíthatjuk a többtermelést és a gyümölcstermelés és a magtermelés terén. Nagyon egyszerű a tartalékcsaládok felállítása, betelelése és esetleges felhasználása az anyák eltávolítása, vagy el nem távolítása esetére is. A kisméhész rendes kaptárt választófallal kettéosztja és megvan a tartalékcsaládok elhelyezésére a kaptárlehetősége. Fontos, hogy a röpnyílást is kettéválassza, mert különben egyesülnének a családok. A nagyméhész anyatartalékoló fekvőkaptárt használ erre a célra, hol 5—6 anyát tartalékolhat. Itt is a válaszfalak és a röpnyílás válaszfalai fontosak. Egyszerre nem lehet azonban az öszezes fülkét megtölteni. Váltakozva kell ezen elhelyezést keresztülvinni, mikor folytatólagosan megtelnek az ezen célra előkészített kaptárak. Hol szerzünk tartalék anyát? A kisméhész a rajteresztett jócsaládok anyabölcsőiből kelő anyákat megmenti ezen célra. Az apró másodrajokat szintén így hasznosítja. Ha van már megtermékenyült anya, akkor egy söpraj a mézpergetés idején a mézűriméhekből készítve ezen célt szolgálja nekünk. A nagy méhész mesterséges anyane-Miért nincs műlép? Bármerre járok, mindenütt műlépet kémek a méhészek és bizony meg nem T’álogatott szavakkal adnak kifejezést nemtetszésüknek, hogy az egyesület utján nem kapnak méhviaszt. Ez mind igaz, de a méhviasz-hiánynak maguk a méhészek az okai. Nem akarok neveket felsorolni, mert kevés volna rá ez az egy oldal és talán a környékbeli méhészek haragját vonná maga után, ha rámutatnék hanyag viaszgazdálkodásukra. Nem tudom azonban szó nélkül hagyni azt az esetet, amit a közelmúltban tapasztaltam egy méhésznél. Nem mondok sokat, ha azt állítom, hogy legalább 30 kaptár fészek- és méztéri kereteit megették a molyok. Továbbá, hogy a szemétdombot öreg sonkó borította. Persze megmondtam neki mindazt, amit ezért megérdemelt, majd pedig az illetőnél nagytakarítást rendeztünk. Még ez a méhész is azzal védekezett, hogy ha lett volna műlépe, akkor mindezt már eldobálta volna. Hát igen, itt a hiba. Mert az így gondolkozó méhész ahelyett, hogy a legparányibb sonkót is gondosan összegyüjtené, eldobálja És ezzel nemcsak magának árt. de elpocsékolja azt a sok drága viaszt, amire a méhészeten kivül az iparnak is nélkülözhetetlen szüksége van. Továbbá az ilyen szerteszórt öreg építmény elsőfokú terjesztője mindenféle méhbetegségeknek. Nincs más segítség, mint az, hogy akinél ilyen dolgok fordulnak elő, azoknak tiltsák be a méhészkedést, vagy bizonyos időre gondnokság alá helyezzék méhészetét. Talán ez fog bennünket segíteni a viasz többtermelésben, valamint a ragályos méhbetegségek leküzdésben. veléssel annyi anyát nevel, amennyire szüksége lesz. Fontos, hogy ezen tartalékcsaládokat július első felében készítsük és ne későbben. A késői tartalékcsaládok nagyon legyöngülnek és szeptember végén nincs elég utánpótlás. A kis családok csak akkor erősödnek fel, ha idejekorán lettek készítve. Felhasználásuk nagyon egyszerű és sokoldalú. Tavasszal az orosz méhészek ily tartalékcsaládokkal egészítik ki a rendes családokat, mint az kétanvás családoknál lehetséges. A fiatal anya aránylag többet petézik, a két anya megadja a szükséges méhtömeget. Hordás előtt két héttel az öreg anyát eltávolítjuk, fészke mézűrré változik és a fiatal anya a következő éven telelőbe megy. Következő esztendőben megint ugyanoly módon változik az anya. Néhány előrehaladott méhészünk minálunk is ilymódon erősbiti családjait és az eredmény nagyon jó. Vannak, kik a tartalék családok kelőfiasításos lépjeit a gyöngébb családok A hangya mint a Többen fordultak már hozzám azzal a kérdéssel, hogy mitévők legyenek a hangyákkal szemben. A hangyák minden fajtája a méheknek nagy ellenségei. Méheink a hangyák jelenlétét nagy idegességükkel árulják el. Jelenlétüket pedig olyannyira nem bírják, hogy a hangyák nagyobb támadása esetén inkább elhagyják a kaptárt, a fészküket és új, nyugodt helyet keresnek maguknak. Teendőink: 1. Ügyeljünk a tisztaságra. Mert a kaptárak fenekén leszórt kikristályosodott méz csalja oda már tavasszal a hangyákat. 2. Ne legyünk restek figyelemmel kisémi a hazatérő hangyákat és azok A méhész minden cselekedete, mely beleszól a méhek életébe, a viasztermelésre irányuljon. Vegyük sorba tehát ezirányu teendőinket, de most nem a méhész-év kezdetétől számítva, hanem a naptári évet véve alapul. Kora tavasszal, amikor a méhész hozzáfog méhei átnézéséhez és a kaptárt kitakarítja, a kaptár fenekén található morzsalékot nagyon gondosan gyűjtse össze. Hiszen ez nem más, mint a legtisztább fedelezési viasz, mely a méhek téli táplálkozásánál mézzel teli sejtek felnyitásából származik. Ezt a legfőbb méhész nem gyűjti össze és már kora tavasszal tekintélyes mennyiségű viaszt dob el magától. Majd később a hordás megindulásával igyekezzünk műlép beadásával lecserélni az öreg kereteket. Minden zugépitményt távolítsunk el a kaptárból, ami megkönnyíti a további munkánkat és szintén viaszt ad. Ne mellőzze senki az épitőkeret használatát, amit 6 naponként kivágunk. Ez eltekintve a viasztermeléstől, még igen fontos más adattal is szolgál a méhészfelerősítésére használják. Vannak, akik csak az anyát használják fel az elhunyt anya pótlására, míg a hátramaradt családot egyesítik a szomszéd' tartalékcsaláddal és így rendes családszaporulat történik, melyből ugyancsak haszna lesz a méhésznek. Sok a lehetősége a tartalékcsalád felhasználásának és sok értéket nyerünk a tartalékcsalád elkészítésével. Szükséges tudnunk, hogy a feletetése ugvanúgv történik mint a rendes családé. Gondos betelelése természetszerűleg, nagyon fontos. Tudjuk azt is, hogy az ilyen tartalékcsalád a fiatal anyák elemiiskolája, hol elsősorban mutatják mi leledzik bennük, hogy „mit tudnak“. Tartalék családokkal segítünk magunkon és nem kell többet aggodalmaskodnunk, hogy ha valamely anya elpusztul, nincs pótlás és a családot, ha jó is, eygesítenünk kell. Mennyi ily tartalék családot számítunk egy okszerűen vezetett méhészetnél? A tapasztalat azt mutatja, hogy legalább minden 10 családra három anyával számoljunk. Kifizetődik ez bőségesen. méhek ellensége fészkét semmisítsük meg. öntsük le petróleummal és égessük ki. Vagypedig túrjuk fel fészküket és forró lúgos vízzel forrázzuk le őket. 3. A kaptárak környékét szórjuk be fahamuval. 4. Ha kaptáraink állványokon vannak elhelyezve, úgy a lábukat helyezzük petróleumos víz, vagy formalinos oldattal teli kis edénykékbe. Biztos, hogy a hangyák így men többé hozzá nem férhetnek, kaptárainkhoz. Ami pedig még hátramaradt volna a hangyákból, a polcokon vagy a deszkákon, azokat ügyesen összefoghatjuk egy porcukros szivacs segítségével, amit leforrázzunk azonnal, amint azt a hangyák ellepték. nek a méhek közeli rajzására vonatkozóan. Pörgetéskor minél jobban fedelezett kereteket perget a méhész, annál töfcfo viaszt kap. Eltekintve a nagy előnytől, hogy éret, nem romlandó mézet fog pergetni, ami sűrűbb és nagyobb az értéke is. Egyes keretek heresejtekkel vannak kihúzva. Ne sajnáljuk ezeket a herés részeket kivágni még akkor sem, ha fiasítással vannak is tele. Tegyük őket a kaptár egyik szélére, ahol az anya újrakiépítés után sem petézi be és ha igen, vágjuk ki megint. Ebből a radikálisnak látszó műveletből ismét sok viaszt nyerünk és egyúttal a herék létszámát is csökkentjük. Beteleléskor pedig minden ilyen megtorzított, valamint öreg keretet, amit a méhek nem fednek, ne sajnáljunk kivágni és kiolvasztani. , A felsorolt műveletek alapján sok viaszt nyerhetünk és tavasszal, a családok fejlődésekor egész műlépes keretekkel bővíthetjük a fészket, amellyel erős és egészséges bogarak kelését biztosítjuk, nem pedig satnya méhekét, melyek a sok kelés következtében hátramaradt bébingecsikék okoznak. 4 így jár, aki A kulákok még mindig úgy gondolják, hogy a dolgozó nép eltűri szabotálásukat, ha 25—30 ha-os birtokon egykét tehenet tartanak, hogy földjeiket parlagon hagyják, csupán azért, mert ma már nekik maguknak kellene dolgozniuk és már nem tudnak senkit kizsákmányolni. Azt gondolják, a becsületes dolgozó továbbra is tétlenül nézi azt, hogy csak had hizlalja a kulák a pocakját, amíg neki csak jólesik. Hát ha ezt gondolják, akkor nagyon tévednek, mint ahogyan tévedtek a nagymegyeri járásban Alistál község kulákjai is. Csizmadia Lajos 30 ha-os kulák azt gondolta, hogy jó lesz úgy is ha az előírt 10-000 tojás helyett bead 854 darabot. A 28 q húsbeszolgáltatás helyett; pedig 5 q-át. De honnan adott volna be, amikor hat darab telién helyett csak hármat tartott, mert neki ezt is sok volt minden reggel megkefélni. Hej bizony ha cselédet tarthatott volna, akkor több’ lett volna a tehén is, mert a János az tisztitotta a teheneket hajnalban is. Most, hogy már senkinek nem lehet parancsolni meggyűltek a bajok, de mit szól mindehhez az a János, aki a kuláknak naponta 15 darab tehenét gondozta, elhiszi — e majd, hogy egy 30 ha-os gazdának elég csak három tehenet tartani? Lehet-e így életszínvonalunkat emelni, ha a termelést nem fokozzuk hanem csökkentjük? Bizony nem lehet, így aztán ne csodálkozzunk, ha Csizmadia uramat a falu dolgozó népe szabotálás miatt öthónapi munkatáborra, 30.000 korona pénzbüntetésre, le nem fizetés esetén 4 hónapi munkatáborra Ítélte és földjei kényszerbérletbe adta. De van a Csizmadia úrnak egy barátja is Alistálon, Varga Gyula, aki 15 ha-on gazdálkodik. Ö valamivel kisebb kulák, de hasonlóan gondolkodik. Ö is úgy gondolta, hogy elég ha az 5674 tojás helyett bead 523 darabot. Ez még mind semmi. A legnagyobb baj, hogy az elmúlt évre előírt 880 kg húsbeszolgáltatásból nem adott be egy kilót sem. Úgyszintén nem adott be 15 q árpát, 70 q burgonyát és 70 q cukorrépát. A nép őt 6 hónapi munkatáborra, 20.000 korona pénzbüntetésre, le nem fizetés esetén 3 hónapi munkatáborra és vagyonának kényszerbérletbe adásra Ítélte. Elnyerte büntetését Domonkos Elek, esi csői 15 ha-os szabotáló kulákot is, aki ebben az évben február hónapra és május hónapra előírt 2—2 q sertéshúst nem szolgáltatott be. A nép 20.000 korona pénzbüntetésre, 3 hónapi elzárásra és birtokának kényszerbérletbe adására Ítélte. Ugyancsak hasonló Ítéletet várhat P a v 1 e к Pál, ekecsi 45 ha-os kulák is, akinek egyáltalán nem is érdeke szintén nem kedve szerint való a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítése. L. M. Az Egységes Földműves Szövetkezetek és a méhészet Nap-nap után alakulnak falvainkon újabb és újabb egységes földműves szövetkezetek. Dolgozó parasztságunk áttér az új termelési formákra, hogy így biztosítsa ötéves tervünk nagy feladatát, a többtermelést. Mindenki jól tudja, hogy a többtermelés elősegítésében milyen nagy szerepe van a méheknek. Ezért mozgalom indult méheink közt, hogy szövetkezeteinket hozzásegítsék méhészfarmok létesítéséhez. Szlovákia méhészei magukra vállalták, hogy az 1951. évben 1000 méhrajt hocsájtanak ingyen az egységes földműves szövetkezetek rendelkezésére, hogy azok eredményese nmegkezdhessék munkájukat. Most folyik a verseny, ki lesz az első, aki ezen vállalt feladatának eleget tesz, vagy azt felül is múlja. A VIASZMOLY A viaszmoly márciustól novemberig látogatja kaptárainkat. A molylepke nőstyényei felkeresik a méhlakásokat valamint a félretett kereteket. A kaptár fenekén, valamint bárhol másutt előforduló repedésekbe rakja le petéit. Egy lepke 80—300 petét is tojik. Gyenge, vagy beteg családnál a kikelő molykukacok megkezdik romboló munkájukat, mely minden méhész előtt közismert és elszaporodásuk esetén komoly károk érhetik a méhészt. A petéből 38—40 nap alatt lesz ismét kifejlett lepke. Ebből tehát mindenki láthatja, hogy menynyire kell védekezni a méhek ezen nagy kártevője ellen. A VÉDEKEZÉS MÓDJA: 1. Törekedjen mindenki a méhészetében a legnagyobb tisztaság betartására a kaptárak' belsejében a kaptárok körül, valamint a méhesben is. Ne tűrjünk meg sehol viaszmorzsalékot, vagy félredobott zugépítményeket . 2. Méhekkel betelepített kaptárban kívül kész építményt csak zárt helyen (lehetőség szerint szekrényben) tartsunk, ahol azt szabályos időközönként kénezéssel megóvjuk a bemolyosodástól. 3. Csak erős és egészséges méhcsaládokat, tartsunk amelyek maguk is képesek a viaszmoly romboló munkáját megfékezni. A viasztermelés módjai szabotál
