Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-23 / 51-52. szám

i. %• ä Csehszlovák K|éségi Szövetség Központi Vezetőségének levele Pártunk Központi Bizottságához Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Prágában Tisztelt elvtársak! A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének elnöksége de­cember 10-ki ülésén meghallgatta a Párt Központi Bizottságának december 6-ki határozatáról szóló jelentést. Az Ifjúsági Szövetség elnöksége országunk egész ifjúsága nevében mélységes hálá­ját nyilvánította a Párt, a központi Bi­zottság és mindenekelőtt Klement Gott­wald elvtárs, a köztársaság és a Párt elnöke iránt, hogy erélyes közbelépésé­vel leleplezte Rudolf Slánsky árulását, aki a többi aljas és alattomos gonoszte­vővel együtt gaztevő módon veszélyez­tette országunk ifjú nemzedékének jö­vőjét, amelyet a szocializmus építése és a legyőzhetetlen felszabadító Szovjet­unióval való szilárd szövetség biztosí­tott számunkra. Éppen úgy, mint a köztársaság min­den dolgozójának, nekünk, az ifjúság­nak is az árulók leleplezése további serkentést jelent a szocializmus építé­sében és a világbéke védelmében kifej­tett még szorgalmasabb és céltudato­sabb munkához. Ezért az Ifjúsági Szö­vetség még szorosabban tömörül taní­tója és vezetője, Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja köré, hogy annak útmutatásával még szorgalmasabban kifejlessze ifjúságunk nevelését a mar­­xizmus-leninizmus győzelmes^eszméi­nek, a lángoló szocialista hazafiasság­nak és a proletár nemzetköziségnek szellemében, hogy engeszthetetlen gyű­löletre nevelje az ifjúságot minden ha­zai és külföldi ellenség ellen. Az Ifjú­sági Szövetség megtesz mindent, hogy a komszomol példája nyomán még ha­tékonyabban biztosítsa az ifjúság rész­vételét az országépítő feladatok telje­sítésében iparunkban és mezőgazdasá­gunkban. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, népünk győzelmének szervezője. Éljen Pártunk és köztársaságunk el­nöke, ifjúságunk bölcs tanítómestere és barátja Klement Gottwald elvtársunk. 1951. Karácsony 4. . ----------------------­Béres István, a rizstermesztés mestere rekordtermést ért el a vámosludányi határban Az agrónomusok 1950 Őszén a lévai járásban fekvő Vámosludány határában talajvizsgalatot vé­geztek és megállapították/ hogy a III. típusú EFSz földjei rizstermelésre kitűnően megfelelnek. Ami­kor a vámosladányi szövetkezet tagjai erről érte­sültek maguk jelentkeztek, hogy rizst szeretnének termeszteni. Ugyanezen decembererében már ki is jelölték a 4 ha-oš rizs fpldet. Nagyobb gondot okozott, hogy a tagok к>ízül ki­ket is lehetne megbízni a rizstelep nagy lelkiismere­tességet megkövetelő gondozásával. A rizstermesztés terén egyikük sem rendelkezett tapasztalatokakal. Legalább egy olyan dolgozót kerestek/ aki munka­szeretetével bebizonyítaná/ hogy állandó gondozás mellett a mi talajainkon is sikerrel termeszthető ez az idegenéghajlatú növény. -— Végre a vámosladányi szövetkezet is megtalálta a keresett embert, önként jelentkezett. Béres Isvtán a neve/ Vámosludányban született a kőbányában és a lévai malomban dolgozott. Közben két- és félhektáros bérföldön gazdálkodott. Sajátjá­nak talpalatnyi földet sem mondhatott. A szövetke­zet megalakulásakor azonnal belépet és januártól márciusig már részt vett a rizsföld talajelőkészíté­si munkájában. Lelkesen és azzal a hittel dolgozott/ hogy olyan nagyhozamú kultúrnövényt honosít meg/ amilyet Vámosludányban megelőzőleg nem ismertek. Februárban Béres István ögyalán háromnapos tanfolyamon vett részt, ahol megismerkedett a rizs­iét mesztés elméleti alapjaival. Itt tudta meg/ hogy a rizstermesztés legfontosabb követelményei: a ta­laj alapos előkészítése, talájegyengetés/ helves vetés géppel/ gyomtalanítás/ a talajnedvesség visszatartá­sa és műtrágyák pótadaqolása a fejlődés idején. A rizst időben elvetették. Nemsokára azonban Béres elvtárs megállapította, hogv a vetés helytelenül tör­tént/ a másfelcenfiméteres mélység helyett ugvanis a magvakat 5 cm. mélyen juttatták a talajba. Rá­adásul vízzel is elárasztották, A veteményt tehát komoly veszedelem fenyegette. A helyzetet az men­tette meg, hogy a Földművelési Megbízotti Hivatal szakértőinek tanácsára leeresztették a vizet, s a ta­lajt csupán nedves állapotban tartották egészen a növényzet kicsírázásáiq. Ezidőtájt Béres István nem ismert sem éjt/ sem nappalt. A rossz indulatú vámosladányiak csak mo­­solyoqtak a nagy igyekezeten mondván, hogy ha­tárunkban méq soha nem termett rizs/ de nem te­rem meg most sem. Vigyázott is ezekre az emberek­re/ nehogy a sötétség leple alatt bajt okozzanak a rizstelepen. Vigyázni kellett a varjakra és vadka­csákra is, amelyek szívesen garázdálkodtak a rizs­­földön. ( Béres István azt is megtudta/ hoqy a rízstermesz­­téssel egyidőben hal is tenyészthető. Június elején tehát 60 kg.-nyi pontyivadékot engedett a rizstelep vizébe, amelyek súlya eqyedenként 20—40 gramot tett ki. A lelkiismeretes munka győzelmet aratott. A rizs kicsirázott, csakhogy egyidejűleg a gyom is kikelt. Béres István/ Kata asszonnyal/ a feleségé­vel és Cseri András munkatársával együtt hozzá­látott a gyomtalanításhoz Hárman sem győzték a munkát, üjabb asszonyok ajánlották fői segítségü­kéi és a rizsföldet hamarosan megtisztítottak a gyomtól. Külön akadályt jelentett a vámosludányi rizs­­a szovjet tapasztalatok alapján — öt cm. magasság­ban vízzel árasztotta el a rizst, majd műtrágyázott. A növényzet megerősödött és rohamosan feilődött. Kalász vetéskor a második műtrágyázás következeit. A póttrágyázás úgy történt, hogy a műtrágyát a vízbe szórta ki/ amely 5—7 cm maqasan árasztotta el a rizst Póttrágyázás után újabb elárasztás már nem következett. A műtrágyás víz a tápanyagokkal együtt szivárgott a talajba. Oj vizet csak akkor ka­pott a föld, amikor a régi már egészen eltűnt és a talajon kéreg keletkezett. Külön akadálvt jelentett a vámosludányi uizs­­termesztés részére/ hony a parcellákat nem egyen­gették/ tehát lehetetlen volt a viz egyenletes magas* ságát biztosítani. A további elárasztásnál tehát Bé­res elvtars pontosán betartotta a szakértők utasí­tásait és állandóan változtatta a rizstelep vízállását/ mégpedig olyan formában, hogy a kérdéses parcella legmagasabb pontja is mindig leqalább nedves ma­radt/ az alacsonyabb fekvésű helyeken pedig leg­följebb 25 cm magasan állt a víz. A vízállást mé­rőcölöpök segítségével ellenőrizte/ amelyeket min­den parcella legmagasabb és legalacsonyabb pontján helyezettjei Béres elvtárs minden útmutatást pontosan megfo­gadott és mindenre féltő gonddal ügyelt. Nem cso­da tehát/ ha a vámosludányi szövetekzet rekord­­terméssel büszkélkedett A 4 ha-os rizstelepeji 515.5 métermázsa lett a hozam/ amely 79 mázsás ha-kénti átlagna к felel meg; ez egyúttal csúcsered­­/ mény a szlovákiai rizsföldeken. Említettük, hogy Béres elvtárs haltcnyésztésel is foglalkozott. A rizsaratás kezdetén kifogták a ha­lakat/ amelyek 60—120 kg-osra fejlődtek, összesen 670 kg-nyi ponyot fogtak ki/ s ej újabb jövedelmet jelent a szövetkezet tagjai számára A gazdag halászat után lecsapolták a rizsföldet, külön minden parcellát aszerint/ hogy a rizs milyen érési fokon állt. A lecsopalast akkor végezték ha ugyanazon a parrel Ián a szemek 70 szaza lék ba őr­lési érettségben volt. Л tiszta rizstermés szép el­ismerést hozott/ ugyanis a vámosludányi rizst má­sutt is vetőmagként használják föl. Béres István/ a lelkes • rizstermesztő sikere nvo mán a vámosludánviak további munkához látták szövetkezetük fölemelése érdekében. A Perei pa tak mentén 20 ha-nyi rétet törtek föl/ hogy tavasz­ba! ezen a helyen is rizstelepet létesítsenek. Öntudatos nőket az Egységes Földműves Szövetkezetek vezetőségeibe Ha figyeli ük az utolsó hónapok mun­kaértekezleteit és gyűléseit örömmel állapíthatjuk meg. hogy falvaink dol­gozó asszonyai a munkafronton olyan eredményeket mutatnak fel. amelyért a legnagyobb elismerést és legnagyobb dicséretet érdemlik. Az Egységes Földműves Szövetkeze­teink országszerte munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezen nagy kérdés megoldá­sában az egyetlen tartalék amelyre tá­maszkodhattak Egységes Földműves szövetkezeteink az égető munkák ide­jén, a falusi nők voltak, öntudatos asz­­szonyaink a beléjük vetett bizalommal eleget is tettek és sok alkalommal a kritikus helyzetből segítették ki a szö­vetkezeteket. különösen a betakarítás idején. Az asszonyok szervezése és bekap­csolódásuk a ínunkába tulajdonkeppen a csehszlovákiai Nőszövetség program­ja, azonban sok helyen a falvakban nin­csen a Csehszlovákiai Nőszövetségnek helyi csoportja és midennek ellenére az asszonyok megértve és megérezve az Egységes Földműves Szövetkezetnek munkájának óriási jelentőségét hazánk szocialista építésében maguktól vállal­koztak a legsürgősebb munkák elvégzé­sére. de nem csak vállalkoztak erre, hanem versenyeztek abban, hogv minél többet és minél jobban dolgozzanak. Ha tanulmányozzuk a szovjet nép bős asszonyainak munkáját, akkor, olyan nőkkel találkozunk, amelyeket a régi társadalom nem nevelt. A Szoviet­­unió szocialista és kommunista építésé­ben jelentékeny és nagy helvet foglal­nak el a szovjet nők beszédeiben a kol- I hoz parasztasszonyok felbecsülhetetlen munkasikereikkel. 1935-ben a szovjet kormány fogadta a cukorrépa földek élmunkás parasztasszonyait és Sztálin elvtárs többek között ezt mondotta be­szédében: „Elvtársak az amit ma látunk itt egy darabja az új életnek, annak az úi élet­nek. amelvet nálunk kolhozéletnek, socialista életnek neveznek. Hallottuk az egyszerű dolgozó emberek egyszerű szavát, hallottuk, hogyan harcoltak és hogyan küzdötték le a nehézségeket, hogy sikereket érjenek el a versenyben. Nem mindennapi nők hanem — mond­hatnám — a munka hősnőinek — be­szédeit hallottuk, mert csak a munka hősei érhetnek el elvan eredménveket, aminőket elértek. Régebben nem vol­tak ilyen nőink. Már 56 esztendős va­gyok, sok mind/mt láttam, elép sok dol­gozó férfit és nőt De ilyen nőkkel nem találkoztam. Ezek teljesen új emberek. Csak a szabad rmmka. csak a kolhoz^ munka szülhet a falun ilyen hősnőket. Ilyen nők nem voltak és nem is le­hettek régebben. Mi is megállapíthatjuk, hogy csak a dicső Szovjet Hadsereg által felszaba­dított szabad faluban fejlődhetnek ezek az asszonyok, akiket megismertünk Ipoiyrvsken, Lelleszen, ' Homvák Irén, Nádaséton Eehérné, Apácaszakállason Benedek Mária. Bödök Emma Tanvon. Okán Wovon Jani ova. Tőrén Dudás Le*áee, SmmMven Zemrov-seky Hermín, Muzslán Szilva Mária, Nagy Ilona Vysni n/Hronom, és társai országszer­te. akik olyan aktív fejlesztői és hívei a szövetkezeti mozgalomnak, hogv mél­tón vonatkozhatnak rájuk a Sztálin elvtárs szavai. Azonban nem elég az, hogy a szövet­kezeti munkát diadalra viszik, hogy bebizonyítják a falu osztályellenségé­nek, hogy a közös nagybani gazdálko­dás jó, szebb és jobb életszínvonalat biztosít a dolgozóknak, hogy bebizo­nyítják azt, hogy asszonyai kezekkel az elszámolásoknál jelentős összeget kap­nak és ezzel hozzájárulnak családjuk­nak az eltartásához illetve azáltal hogy ők ilyen szorgos igyekezettel dolgoz­nak a gyermekeiknek olyan dolgok is jutnak, amelyek egy ember munkáske­zének keresetéből nem jutna. Az asz­, A szívizom A szivfcomgyengeség a legtöbb gon­dot okoz orvosnak, betegnek egyaránt, de mindkettőnek nagy az elégtétele, ha a jól végzett munka nyomán jól műkö­dik a szív. A szívizomgyengeség nem elszigetelt öregség, mindig összefüggésben van a test általános gyengeségével és főleg a vérkeringéssel. Bizonytalan jellegű kór­tünetekkel kezdődik, amelyek között mindig szerepel munka közben a nehéz lélekzés, továbbá az éjtszakai nehéz lég­zés. úgyhogy néha a betegnek fel kell kelnie, hogy állva tudjon lélekzetet ven­ni; a betegnek továbbá nehéz a légzése hajlás közben, jóllakottság érzése van, szárazon köhög és csökken a vizelete. Az orvos vércsoportosulást észlel a tüdő­ben, a máiban, a lábon, kórtüneteket talál a szíven és megállapítja, hogy mindennek oka a szív elégtelen műkö­dése. Ha kutatunk e kóros állapot tüne­tei után, megállapítjuk, hogy a szív fer­tőzésnek volt kitéve, vagy a beteg szá­mára szokatlan, nehéz testi megerőlte­tésnek, hatással volt rá az alkohol, a tűltáplálkozás, vagy a testtúlságos fel­­melegedése a gőzfürdőben. Természete­sen a szív már azelőtt is beteg volt. még akkor is, ha a betegség kimondottan nem jelentkezett. Megállapítjuk, hogy a betegnek szívütőér vagy veseér elmesze­dése van, vagy pedig lappangó szívbil­lentyű-baja. Az említett túlterhelés csak siettette a baj kezdetét. Most már csak a betegtől függ, hogv hogyan fogja magát gyógyítani rendszeresen, hogyan osztja be a munkáját, hogyan rendezi be az életmódiát, hogy segítségére legyen az orvosnak a betegség leküzdésében. Ha a szívgyengeség már teljesen elha­talmasodott, jelentkezik a gyors, rend­szerint éjtszakai nehéz légzési roham, miközben a beteg legnagyobb harcát vívja, — harcol a lélekzetért. A tudőhó­­lyagocskáknak vérrel való túltelítettsé­ge, amely kezdetben száraz ég ingerlő köhögést vált ki, arra kényszeríti a be­teget, hogy gyorsan kikelve az ágyból megszabaduljon a váladéktól Ez a vá­ladék eleinte fehér, később véres. Szív­­asztma rohammal állunk szemben, szonyoknak azonban nem szabad meg­elégedniük azzal, hogy dolgoznak, hogy igyekeznek, hogy segítik a szövetkezet tervének sikeres végrehajtását A falu asszonyainak be kell kerülniük a szö­vetkezetek vezetőségébe, el kell foglal­­niok a felelősségteljes helyeket. Meg kell dönteni és át kell tömi az előíté­letnek azt a kemény falát, hogv az asz­­szonyok nem valók és képesek vezető állásokat betölteni. Munkájában fejlő­dik az ember és népi demokratikus kor­mányunk és Pártunk jóvoltából asszo­nyaink előtt is megnyílnak a politikai és szakiskolák, ahol a kellő alapismere­teket elsajátíthatják. Tehát öntudatos nőink úgy végezzék el feladataikat, hogv a szövetkezet vezetésében és ter­vezésében ha kell bármikor átvegyék a rfiak munkáját. gyengesége amely tüdővizenyőbe (ödéma, daganat) ment át. Gyakran megtörténik, hogy a beteg a roham után nem érez nehézséget és munkába megy. Az eset azonban köny­­nyen ismétlődik Az erősebb természetű ember legyűri a rohamot és csak aztán megy orvoshoz Más esetben a betegség heves időszaka kevésbbé nyugtalan ál-; lapotba jut, az éjtszakai nehéz légzés elmarad, a beteg telve van reménnyel, míg csak meg nem jelennek a véres da­ganatok, a májnagyobbodás, szabad fo­lyadék jelentkezik a hasban és a mell­kasban: teljesen kifejlődött szívizom­gyengeséggel állunk szemben, amelyet a vértolulás idézett elő. Segít a rendes gyógykezelés, amely elsősorban ágyban teljes testi és lelki pihenést ír elő továbbá szigorú diétát folyadékkorlátozással és a szívgyógy­szerek királynőjét: digitálist. A továb­biakra vonatkozólag az orvos intézke­dik. N A betegnek feltétlenül meg kell tar­tania az orvos által összeállított napi­rendet. Nem kívánjuk, hogy a beteg el­szigetelten éljen családjától, barátaitól, a nyilvánosságtól vagy a mulatságoktól, de mindig mindent mérséklőnk és ügyelünk arra, hogy a beteli életmódjá­val túl ne terhelje idegrendszerét és vérkeringését. A tempót, az élet ütemét nem választhatják betegeink jelszóul, hanem éppen ellenkezőleg: tevékenysé­gük otthon vagy a munkahelyükön le­gyen mindig lassú, megfontolt. Azok­nak betegeknek a számára, akik szív­izomgyengeségen estek át, a legjobban kifizetődik az orvosi szabályok és ren­delkezések megtartása. Ha a beteg nem törődik az orvos utasításaival és taná­csaival, rövidesen könnyen életébe ke­rülhet. De ha hallgat az orvos szavára és összhangban dolgozik az orvossal, évti­zedekkel hosszabbíthatja meg életét. Dr. Mládek Ernő, egyetemi magántanár. Az Egészségügyi minisztérium anyagából. Az „Egészséges szív“ akció. »

Next

/
Thumbnails
Contents