Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-15 / 28. szám
II. évfolyam 28. szám. A Csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja Bratislava, július 15. A szovjet kombájnok meggyorsítják az aratást Kurtakeszin az ifjúság zenével ünnepélyesen megnyitotta az aratást Teljes erőnkkel az idei békearatásunk sikeréért Ďuris földművelésügyi miniszter a nagyfödémesi szövetkezeti tagok között A nagyfödémesi szövetkezetben megkezték a nagy békearatást. Az ősziárpa már megérett és hamarosan aratni kezdik a rozsot és a búzát is. A szövetkezeti földre négy szövetkezeti munkacsoport ment, nagy részben nők, önkötözők és az új szovjet kombajn, mely az aratás középpontjában áll, amelyre büszkék is a födémesi szövetkezet tagjai. A kombajn munkájával nagyon elégedettek és csodálják teljesítőképességét. Az ifjúság 45 tagú munkacsoportot alakított, az aratás előtt vállalt kötelezettsége arra mutat, hogy résztvéte az aratási és cséplési munkálatoknál nagyon eredményes lesz. A Nőszövetség tagjai is részletes tervet dolgoztak ki az aratásban való részvételüket illetően, mert hozzá akarnak járulni a munka gyors eredményes befejezéséhez. A nagyfödémesi szövetkezet földjein dolgozók több,,mmt 70e/o-a nő. . Kedden július 10-én délelőtt a nagyfödémesi szövetkézét tagjai egy pillanatra abbahagyták az aratást, hogy fogadhassák becses vendégüket Duríš Gyula, földművelésügyi minisztert, a Szlovákiai Nemzeti Tanács elnökét Kuba č Ferencet, a földművelésügyi megbízottat Dr. F a 1 ť a n-t és a SzFESz (JSSID vezértitkrátá Gábriel elvtársat, a bratislavai Nemzeti Bizottság elnökét Martonovič elvtársat és másokat. Duríš miniszter elbeszélgetett a szövetkezet tagjaival az aratási előkészületekről, az idei gazdag termésről, az aratási és cséplési munkálatok megszervezéséről stb. Azután a nagyfödémesi szövetkezetesek összegyűltek a nagy szovjet kombajn mellett és Duríš miniszter a következőket mondotta : Az ezidei aratás dolgozó parasztjaink felelősségteljes munkájának eredménye. A termés az egész Köztársaság termése és mindannyian örülünk a jó termésnek. A városok és falvak dolgozó népe, amely e Köztársaság gazdájává és urává vált, tudja, hogy ez az ő termése, hogy a kenyér és a kalács is az övé, és csakis az övé Az idei gazdag termés egyidejűleg parasztságunk iskolája. Évről-évre fokozzuk földjeink hozamát, mert tökéletesítjük a termelést. Az EFSz már a kezdet kezdetén bebizonyította túlsúlyát a drága és tökéletlen kisüzemi termelés fölöt. A Szocialista ipar egyre több műtrágyát és mezőgazdaságunk számára eddig ismeretlen gépet gyárt. A városok és falvak dolgozó népének szövetségét és hatalmát nemcsak Szlovákia ipari felépítése, nemcsak egyre újabb üzemek építése teszi lehetővé az egész Köztársaságban, hanem nagy összegeket fektet mezőgazdaságunk átépítésébe és tökéletesítésébe. Az EFSz-ek, traktorállomások, állami birtokok, agrotechnikai kísérletek kezdete, csak a természet nagy változásának alapkövét jelenti, ahhoz, ami következik a Dunán, a Vágón, a Morván, Elbán és a többi folyóinkon végzett vízelárasztó építkezésekkel, mint ahogyan ezt láttuk a Szovjetúnióban és ahogyan ezt csinálják Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Parasztságunk az elmxilt hetekben lelkesen hallgatta meg a szovjet kolhozparasztok tanácsait és eredményeit, amelyeket a gazdag hektárhozamokról, a szovjet mezőgazdaság nagy vívmányairól mondottak. A szovjet kolhozparasztok óriási tapasztalatai és ismeretei megmutatták dolgozó parasztságunknak, hogy mit adott a szocializmus a dolgozó embernek. Mindez a szocialista rend fölényét bizonyítja a kapitalista "rend fölött. Világosan mutatja, hogy miért van szüksége a szocializmusnak békére, miért harcol városaink és falvaink dolgozó népe a békéért s parasztságunk éppen úgy, mint munkásságunk miért örül a gazdag termésnek. A kapitaliszmus idején a paraszt csak nehezen tudott túladni a jó termésen, ő maga saját gyermekei előtt is rejtegette a kenyeret és a munkás annak, amit ma tud adni családjának, csak kis részét adhatta az asztalra De ez a jó termés nekünk nem elegendő. Városaink és falvaink dolgozó népének vásárló ereje és szükségletei olyan mértékben emelkednek, hogy tökéletlen mezőgazdasági, kisüzemi termelésünk képtelen megfelelő iramban fokozni a termelést. 1950-ben a bérek és fizetések 1949-es évvel szemben 26 százalékkal nőttek és a parasztok bevétele, a piaci bevételeket nem számítva, 19 százalékkal nőtt, míg a mezőgazdasági’termelés csupán 5.3 százalékos növekedést ért el. Parasztságunk állandóan javuló életszínvonala lehetővé teszi azt, hogy a dolgozó parasztok sajátmaguk számára sokkal több élelmiszert hagyjanak meg, mint amennyit meghagytak a kapitalista rendszer idején. És így minél inkább A idei aratás az aratási munkák tökéletesebb szervezését követeli meg, mint az elmúlt években. Ebben az évben a parasztság, az állami gépállomások, a nemzeti bizottságok, a Földművesek Egységes Szövetsége és a Nemzeti Arcvonal kell, hogy jóval nagyobb figyelmet szenteljenek az aratás jó és gyors elvégzésének, mint más években. A bizonytalan időjárás megnehezíti az aratás és cséplés gyors elvégzését. A jó termés és a fekvő gabona több munkát követel meg. Az időjárás késleltette az aratást és így kevesebb idő jut az őszi munkák előkészítésére és elvégzésére. Ezenkívül mezőgazdaságunkban ebben az évben első ízben 2460 szövetkezetben lesz közös aratás, cséplés és termésbetakarítás. Mindez iobb munkaszervezést, nagyobb felelősséget és a kedvező időjárás minden órájának teljes kihasználását követeli meg. növekedik dolgozó népünk vásárlóereje, annál inkább győződünk meg arról, hogy a mezőgazdasági termelés nem képes kellően ellátni a piacot. A szabadpiacon gyakorta kevesebb termék van, mint amennyit vásárolhat és vásárolni akar a dolgozó ember. És ezért az idei aratás valóban dolgozó népünk aratása s ezért kell, hogy mindannyian a legnagyobb figyelmet szenteljük annak, hogy az aratást jól és gyorsan végezzük el és ezért parasztságunk a termelés olyan formáját keresse meg, amely a következő években lehetővé teszi a termelés növekedését. Ezért parasztságunk, az EFSz-ek, az állami traktorállomások, Nemzeti Bizottságok, a Földművesek Egységes Szövetsége, az aratási bizottságok, a Földművesek Egységes Szövetsége, az aratási bizottságok, a járási bizottságok bizalmijai és a körzet titkárok e hetekben legyenek a felkészültség és a kezdeményezés mintaképei, mutassák meg, hogyan kell legyőzni a kedvezőtlen időjárás okozta akadályokat, tárgyalják meg a rossz időjárás idejére teendő intézkedéseket, figyelemesen szemléljék a gabona beérését, azonnal kezdjék meg az aratást a vetéseken úgy, ahogy beérnek, még részletekben is. Különleges figyelmet szenteljenek a fekvő gabonának és kaszálják ezt a legfelelősségteljes ebben. Rossz időjárás esetén bizonyítsuk be, hogy a munkatervet rugalmasan, mindennap meg fogjuk tudni változtatni az időjárás szerint. Használjuk ki a nappalokat és éjszakákat, a kedvező időjárás minden pillanatát. Lopjuk el a gabonát a mezőről eső előtt, hogy a parasztok munkájának gyümölcse ne veszszen kárba. A gabonát minél gyorsabban csépeljük ki rakjuk asztagokba és takarjuk le, A kicsépelt gabonát minél jobban szárítsuk meg. Elsősorban a szövetkezetek és a traktorállomások mutassanak példát arra, hogy. megfelelő időjárás esetén hogyan kell dolgozni nappal és éjjel, hogyan kell megszervezni a két műszakot, hogy a kaszálást, cséplést, tarlószántást és a behordást aszerint osszák szét, milyen munkát lehet végezni szürkület előtt és mit éjszaka. Itt egy nagy hiányról kell említést tennünk, hogy sok községben és szövetkezetben a gabonát az önkötözők után nem rakják össze azonnal, a tarlót nem gereblyézik össze és így nem lehet a tarlószántást rögtön megkezdeni. A tarlószántást azzal is késleltetik, hogy sok községben és szövetkezetben azt hiszik, hogy mindent megcsinál a gépállomás, pedig kell, hogy a parasztok és szövetkezeti tagok minden igájukkal teljes mértékben résztvegyenek az aratásban. Már előre tegyük lehetetlenné a kulákok izgatását Az idei aratás megköveteli azt, hogy különleges figyelmet szenteljünk azoknak az egyéneknek, akik nem értik meg azt, hogy a termelési és beszolgáltatási szerződések teljesítése, az aratás és cséplés rendes elvégzése polgári kötelesség. A Nemzeti Bizottságok, az EFSz-ek vezetősége, a gépállomások vezetői, az állami birtokok felelős gazdái ne engedjék meg azt, hogy bárki is mások munkáján élősködjék, megkárosítsa a termést, dolgozó népünk közös munkájának eredményét. Minden jó gazda tudja, hogy amikor a termésről van szó, akkor nincsen 8 órás munkaidő, s akkor az egész család dolgozik, .gyerekek és öregek, asszonyok és férfiak pirkadattól szürkületig. Tudjuk, hogy ezzel szemben télen kevesebb a munka. Sok szövetkezetben, állami birtokon és gépállomáson néhány egyén elfeledkezik arról, hogy a mezőgazdaságban vannak idénymunkák, amikor a munkaidőt a növénykultúrák állapotához és az időjáráshoz kell alkalmazni. Néhány EFSz-ben és állami birtokon az elgazosodott cukorrépa figyelmeztet bennünket arra, mekkora károkat okozna nekünk az, ha az aratás Győzzük fe az idő|árásokozta nehézségeket
