Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-02 / 48. szám

4 Sz&budídUmü&es 1®54. december 2. HÍREK g Szovjetunióból Százötvenezer kilowattos turbina A leningrádi Sztálin-gyár gőzturbina műhelyének munkás kollektívája kima­gasló sikert ért el. Tíz hónap leforgása alatt annyi nagyteljesítményű turbinát gyártott, mint amennyi az egész 1950-es évben készült. A gyár dolgojzói elérték a turbinakészítés idejének nagymértékű lecsökkentését. A gőzturbina gyártó műhely munka­termeiben hatalmas méretű alkatrésze­ket gyártanak. Ezek a 150.000 kilowatt teljesítményű, magasnyomású új turbi­na alkatrészei. Ez az első eset az egész világon, hogy ilyen nagyteljesítményű turbinát készí­tenek. Az új turbina hasznos munkaide­je 10 százalékkal nagyobb, mint az ed­dig ismert legnagyobb magasnyomású gőzturbináké. A leningrádi Sztálin-gvárban nagy gonddal készítik az új turbina alkatré­szeit. A gyár technikai ellenőrzési osz­tálya valamennyi részlegtől tökéletes kidolgozású alkatrészeket vesz át. Uj, modern lakóházak a Litván Szocialista Szovjet Köztársaságban Ebben az évben több mint 200 új la­kóháztömböt kapott Litvánia dolgozó népe. A vilnai építészek, a kaunászi textilisták és a klaipedai halászok gon­dosan berendezett lakásokba költöznek. Vilnában a litván tudósok családjai szá­mára 5000 négyzetméter területen fek­vő. sokemeletes házat építettek. A napokban, a köztársaság fővárosá­ban egy másik hatalmas épületet fejez­tek be. A Litván Szocialista Szovjet Köztársaság sokezer dolgozója tágas és világos lakosztályokban ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulóját. A Litván Sz.Sz.K- ban tízmillió rubelt irányoztak elő la­kóházak építésére. A Litván Sz.Sz.K-ban ma 500 hatal­mas épülettömb építése van folyamat­ban. Ezen kívül az államtól kapott köl­csönök segítségével a litván dolgozók 3500 saját lakóházat építenek. Nagyszabású építkezés Ivanovóban (IVANOVO.) — A lenini rajon pere­mén, ahol a forradalomig az ivanovoz­­nyeszenszki takácsok gyülekező helye volt, most új telep épült a vegyes kom­binát szövőmunkásai részére. A kor­mány 8 millió rubelt folyósított az idén új lakóházak építésére. A nyár folyamán itt 14 új hétemele­tes házat építettek 250 munkáscsalád számára. Egészséges és kényelmes la­kást kapott В Mázov szövőmester, J. Zujeva szövőnő. N. Medvegyeva mun­kásnő és még sokan mások. Üj házak épülnek a város többi ra­­jonjaiban is. Okjjpber hónapban a dol­gozóknak 11 többlakásos házat adtak át, amelybe 200 család költözött be. Az ivanoviak az idén 52.000 négyzet­­méter lakterületet kapnak. HÍREK a néoi demokratikus országokból A hatéves terv végére másfélszeresére emelkedik a lengyel dolgozók életszínvonala A második világháború folyamán Len­gyelország több mint 6 millió lakosát Veszítette el. Hatalmas kárt okoztak a hitlerista megszállók az ország gazdasá­gának is: elpusztították a nemzeti va­gyon több mint egyharmadrészét. Mégis, hála a népi demokratikus or­szágok testvéri segítségének és különö­sen a hatalmas Szovjetunió segítségé­nek, a lengyel hároméves terv, amely 1949-ben fejeződött be, már a háború előtti életszínvonal 80 százalékát bizto­sította a lengyel dolgozóknak. Napjainkban sikerrel valósítjuk meg a hatéves terv hatalmas célkitűzéseit, melyek lerakják a szocializmus alapjait Lengyelországban. Lengyelország 17 vajdaságból áll Nincs az országnak egyetlen olyan vajdasága sem, amelyben a hatéves terv hatalmas új alkotásokat ne hozna létre. A krakkói vajdaságban épül fel az or­szág legnagyobb villamoserőmű telepe és itt építik a legnagyobb lengyel acél­kombinátot: .Nova. Hutát, amely annyi acélt fog adni évenként, amennyi a há­borúelőtti Lengyelország egész acélter­melése volt. A hatéves terv végére Len­gyelországban 4 és félszer annyi acél jut egy lakosra, mint a háború előtt. A katovicei vajdaságban hatalmas korszerű üzemmé fejlesztik a cesztoho­­vai vasüzemet. Nova Huta után ez lesz az ország legnagyobb vaskombinátja. Ebben a vajdaságban az olajipar terme­lését a felszabadulás előttinek három és félszeresére emelik. Varsót csaknem teljesen romhalmaz­zá változtatták a német fasiszták. A hat­éves terv keretében százezer új lakás épül Varsóban. Ugyancsak egymásután épülnek fel az új traktorgyárak, autó­gyárak és más gyárak is. A poznani vajdaságban hatalmas gép­gyárak épülnek. A Sztálin-gépgyárnak nagy szerepe lesz abban, hogy a hatéves terv folya­mán megháromszorozódik a lengyel gépgyártás teljesítménye és gépek egész sorát — mint például gőzturbinákat — először most gyártják Lengyelország­ban. A kielcei vajdaságban épül Európa egyik legnagyobb cementgyára, a rze­­szovi vajdaságban hatalmasan fejlesztik az olajtermelést s Lengyelország csak­nem teljes egészében fedezni tudja majd az itteni termelésből olajszükség­letét. Dublin vidékén vonul majd végig ^púj csatorna, amely a Bug folyót az érával köti össze. Vrocláv környékén hatalmas kémiai üzemek, motorgyárak épülnek, fejlődik a vidék bányászata is. A lengyel hatéves terv folyamán ha­talmas mértékben fejlődik a mezőgaz­dasági termelés is. 1949-hez viszonyítva általában más­­félszeresére növekszik a mezőgazdaság termelése. A mezőgazdaság egyre több gépet kap a lengyel ipartól és 1955-ben hatszor annyi mezőgazdasági gépet szál­lít a lengyel ipar a falvakba, mint a fel­­szabadulás előtt. A hatéves terv végére másfélszeresé­re emelkedik a lengyel dolgozók élet­­színvonala. A lengyel I mezőgazdaságban épül a szocializmus. Egyre több dolgozó pa­raszt lép rá a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás útjára. A Lengyel Népköztár­saság napról napra erősebb bástyájává válik a béke táborának. A Magyar Népköztársaságban ez évben 40.000 kát. hold területet erdősítenek A magyar népköztársaság miniszter­­tanácsának határozata értelmében a ter­melő szövetkezeteit ez év őszén 2517 katasztrális hold területet; az állami gazdaságok, valamint a tó- és nádgazda­ságok pedig 3240 kát. hold területen kötelesek elvégezni a fásítást. Ez azt je­lenti, hogy ez őszön mintegy 40 ezer kát. holdnak megfelelő területet erdő­sítenek be. Az erdőüzemekben ez év folyamán a terv szerint 30.400 köt. hold erdősítését kell végrehajtani. Az erdőüzemek dol­gozói azonban vállalták, hogy 34.937 kt. holdat erdősítenek az őszi hónapokban. Ezen felül 24,64 kát. hold erdősítésére kerül sor a „Közbirtokossági“ erdőterü­leteken. Az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek saját hatáskörükben végzik el a minisztertanácsi határozat­ban megjelölt területeken a fásítást, il­letve az erdősávok létesítését. Lejárt az apró, kisparcellák gazdálkodás és a barázdában való botlodozás ideje Tartsunk lépést a haladással! A Tátrában üdülő szövetkezeti dolgozóink közül Marikovec Aladár, a -Marcelházi EFSz tagja levelet írt szerkesztőségünknek, amelyben köszöne­tét tolmácslja mindazoknak, akiknek jóvoltából résztvehettek ezen a i agyon kellemes üdülésen. Háláját fejezi ki szeretett Pártunk és elnökünk Gottwald elvtárs iránt, a nagy Szovjetunió és annak nagy vezére Sztálin elvtárs iránt, hogy az felszabadításunk által a kis- és középparasztok számára lehetővé vált a boldogabb élet megteremtése. Az üdülésen résztvevők nevében köszö­netét fejezi ki a tátrai üdülőtelep dolgozóinak az irántuk tanúsított baráti fogadtatásért és az öntudatos munkájukért. Marikovec elvtárs, másfélhektáros kisparaszt levelében a saját meggyő­ződése folytán a következőkre hívja föl az önállóan gazdálkodók figyelmét: Kedves gazdatársaim! Elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, hogy mi, földművesek a munkásosz­tállyal szövetségben együtt intézzük saját sorsunk irányítását és megala­pozzuk gyermekeinknek a jobb jövőt. Rajtunk függ csupán, hogy milyen lesz a holnapunk, hogy mennyiben já­rulunk hozzá ennek megvalósításához. Az eddig elért eredményeink azt mu­tatják, hogy lerázva magunkról a ki­zsákmányolást, nagy lépést tettünk meg a szocializmushoz vezető úton. Azonban sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy ebbe a nagy építőmunká­ba földműveseink egy része még min­dig nem kapcsolódott be kellően. Még mindig vannak, akik az elaprózott kis parcellákon vegőclnek, noha jól látják, hogy ma már ez az elavult gaz­dálkodás mennyire időszerűtlen. Ne­künk földműveseknek teljesen lehetet­len, hogy továbbra is ebben a formá­ban gazdálkodjunk, mert a növekvő igényeinket csak úgy tudzuk kielégí­teni, ha termelésünket állandóan fo­kozzuk. Nekünk lépést kell tartanunk az ipari nagyüzemi gazdálkodással, ahol a dolgozók állandóan fokozzák munkateljesítményüket, hogy ezáltal mennél több iparcikket biztosítsanak a mi részünkre is. De van-e értelme annak, hogy to­vábbra is á kisparcellákon, a barázdá­ban botlogáljunk, amikor egy traktor legalább tíz ember munkáját végzi el naponta? Azonkívül megmenti az em­bert a legfáradságosabb munkától, sőt minden munkában a segítségünkre van. Sajnos még mindig akadnak egyesek, akik ezt a fejlődést nem lát­ják meg, vagy legalább is nem akar­ják meglátni. Meggyőződésem, hogy ezzel a fejlődést nem lehet megállítani, csak esetleg késleltetni. Sokszor fölmerül még az a kérdés, kié a föld! Erre a válasz nagyon egyszerű: a föld azé, aki megműveli és ez nagyon is igazságos, mert ma már nem engedhet­jük meg, hogy a falusi kulákok és zsíros parasztok földieikből üzletet csináljanak és továbbra is másoknak a munkáján élősköd[jenek. Mi minden embert a becsületes munkája szerint értékelünk, mert a szövetkezetben mindenki a ledolgozott nunkája sze­rint részesedik. Mindamellett szociális intézményeink gondoskodnak a dolgo­zók egészségéről és testi épségéről. Személyes meggyőződésem, hogy a szocialista rendszer mennyire dondos­­kodik a betegekről. Én mint hadifo­goly voltam a Szovjetunióban. Több táborban megfordultam és kétezer em­ber közt dolgoztam. A napi 150 száza­lékos teljesítményemért 1945 december 2-től 10-ig 8 napi szabadságot kaptam. Amikor pedig 1946 február 2-án meg­betegedtem, mondhatom, hogy a leg­nagyobb odaadással gyógykezeltek. A Szovjetunióban nem kérdezi senki, — mint az nálunk volt szokás, — hogy mije van, hol dolgozik, lesz-e pénze а gyógykezeltetésre, mert a szovjet or­vosok önfeláldozó felebaráti -zeretet­­tel gyógykezelnek. Most is a fülemben cseng még az egyik doktornő hangja, amikor azt mondta. — Marikovec, neboj sa, bude charóš. És valóban úgy is lett. A derék szov­jet orvosok önfeláldozó Miunkájukkal kétszer visszaadtak az életnek és ezért most a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja alkalmával szeretném hálá­mat kifejezni a nagy Szovjetunió de­rék orvosai iránt, úgyszintén azon szov­jet dolgozók iránt, akik óriási léptek­kel haladnak előre népünk boldogsá­gáért a kommunizmushoz vezető úton. Ma a legjobb egészségnek örvendek, együtt dolgozom én is a békéért és legfőbb vágyam, hogy a Szovjetunió népével szoros kapcsolatbani győze­lemre vigyük a béke és a szocializmus zászlaját. MarikoPec Aladár, Marcellháza. Szoviet vendégeink sorra látogatják köztársaságunk munkahelyét A. P. Zsuravlev szovjet sztahanovista a moszkvai Elektrostav-üzem olvasz­tója, a Szovjetunió legfelsőbb tanácsá­nak képviselője, már hét ipari üzemet látogatott meg a cseh ország részekben. Mindenütt nagy szeretettel fogadták a munkások, akikkel megismertette gaz­dag tapasztalatait. Kedden a podbrezo­­vai Sverma-vasművek kohászati dolgo­zói közé jött el. A szovjet sztahanovis­ta megtekintette az üzem jnűhelyeit és a berendezést, amely szavai szerint je­lentős mértékben avult, üdvözölte a munkásokat és a vita során megma­gyarázott néhány kérdést. Az olvasz­tók például több szakkérdéssel kap­csolatban tettek fel kérdéseket. zsu­­ravlev elvtárs rámutatott a technoló­giai munkafolyamat hibáira. Megelégedését fejezte ki, hogy az üzem olvasztóit individuálisan jutal­mazzák, amivel eddig Csehszlovákiá­ban nem találkozott. Hangsúlyozta, hogy az üzem vezetőségének, a szak­­szervezeti /Csoportnak és i pártszerve­zetnek feladatai megismertetni minden dolgozóval a CsKP Központi Bizottsá­ga elnökségének és a kormányn k ha­tározatát, hogy így mindenki teljes mértékben érvényesíthesse kezdemé­nyezését. Zsuravlev elvtársnak nem tetszett az, hogy az üzem munkahelyein nem tartják be a tisztaságot és hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunióban ilyesmi nem fordulhat elő. A szovjet vendégek meglátogatták a lomnici kutató és nemesítő állomást, a­­mely a csehszlovák állami birtokhoz tartozik és amely az egyes burgonya­fajták nemesítésével, valamint az ipa­ri mezőgazdasági termények nemesíté­sével foglalkozik. T. S. Malcev és K. S. Szuchov megtekintették a kutatóállo­más munkahelyeit, ahol széles alapo­­kon érvényesítik a szovjet tudomány tapasztalatait és a tátrai éghajlat alatt is jól fejlődő burgonyafajtákat neme­sítenek. A szovjet genetikai és agrobiológiai ismeretek lehetővé tették, hogy a hazai burgonyafajtáknál 30 százalékkal,^ a behozott fajtáknál pedig 50 százalék­kal emelkedjék a burgonyatermés a kísérleti állomás földjein. Az intézet egyes osztályainak megtekintése alkal­mával a szovjet vendégek a kísérleti állomás dolgozóinak értékes tanácsokat és utasításokat adtak, amelvek lehető­vé teszik a legújabb szovjet tapaszta­latok alapján a nemesített te mények hozamának-jaövelését. Magastátrai tartózkodásunk során a szovjet vendégek meglát у attak egy ROH üdülőtelepet is, ahol meggyőződ­tek arról, hogy szakszervezeteink nagy figyelmet fordítanak dolgozóinkra. A földművesek ez évi magastátrai nya­­raltatása során már több mint 5000 példás mezőgazdasági dolgozó volt a magastátrai üdülőtelepeken. A Magastátra természeti szépségei­nek megtekintése után a szovjet ven­dégek meglátogatták Zsdiar községet, ahol a helyi nemzeti iskola diákjai tán­cokból és énekből álló kultúrműsort mutattak be nekik. /

Next

/
Thumbnails
Contents