Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-11-04 / 44. szám
Аря I - Kés H. évf»ly*m 44. svém. A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja Bratislava, 1951. nov. 4. Az „Aurora“ páncélos cirkáló, mely az Októberi Forradalom első napjaiban elsőnek a Téli palotára szórta tüzét. A szeredi cukorgyár alkalmazottjai keskenyvágányú vasútvonalon szállítják a cukorrépát, rendeltetési helyére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóján Kiemelkedő és örvendetes példák nyomán gyorsítsuk meg az őszi munkálatokat Az a harc, amely az őszi munkálatok ideje korán történő elvégzéséért folyik, csúcspontjához érkezett. Annak ellenére, hogy több irányban még elmaradozunk, mint például a búza vetésben, a kukorica és cukorrépa begyűjtésében stb., mégis sokasodnak azok a hírek, amely az összes kerületekben folyó sikeres és örömteli munkáról számolnak be; további szövetkezetek és községek fejezik be, vagy már be is fejezték az őszi munkálatokat. Kövessük ezeket a példákat és lényegesen gyorsítsuk meg az őszi munkát mezőinkön. A népművelési dolgozók is segítenek az őszi munkáknál A népművelési dolgozók, körzeti tit(,M. S.) A Lenin és Sztálin vezette Bolsevik Párt 1917. október 25-én (az akkori naptár szerint november 7-én) nagy történelmi győzelemre vezette Oroszország munkásságát és parasztságát, a kapitalisták és földbirtokosok ellen. Megalkották ezzel a munkások és parasztok új típusú szocialista államát, a proletárdiktatúrát. A munkások, katonák és parasztok óriási erejére támaszkodva megalakult a világ első munkás-paraszt kormánya Lenin és Sztálin vezetésével. Az új kormány első intézkedései bebizonyították annak igazi népi jellegét; ez volt az emberiség történelmének első olyan kormánya, amely hozzálátott a munkások és parasztok ősi vágyának és reménységeinek teljesítéséhez. A munkások és parasztok kormányának első intézkedései közé tartozott az összes hadviselő nemzetekhez és kormányókhoz intézett javaslat, amely az igazságos és demokratikus békekötésre vonatkozó tárgyalások azonnali megkezdésére irányult. Megszületése pillanatától kezdve, fönnállásának 31. éve alatt azért harcolt a szovjet hatalom, hogy megszabadítsa az emberiséget az imperialista háborúk szörnyű borzalmaitól, harcolt a tartós és igazságos békéért, a népek testvériségéért. A szovjet hatalomban öltött testet a dolgozó parasztok vágya, amiért annyit harcoltak évszázadokon keresztül. Százhatv>.ei8€rnillió hektár ingyen földet kapott a parasztság, mégpedig a nagybirtokosok, a burzsoázia, a cár és az egyház földjeiből. A földek, gyárak, bankok és más termelő eszközök köztulajdonba vételével megtört a burzsoázia gazdasági hatalma és a szovjet nép hozzáfoghatott a világ első szocialista országinak fölépítéséhez. A szovjet hatalom véget vetett a burzsoá-nagybirtokos kormány által gyakorolt nemzetiségi elnyomásnak. A szovjet kormány kihirdette az oroszországi nepek jogainak kinyilatkoztatását, amelyet Lenin és Sztálin írt alá. Eltörölt mindenféle nemzetiségi korlátozást és kiváltságot. Elismerte minden nép önrendelkezési jogát. Ezzel lefektették Oroszország szabad nemzetei szilárd és megbonthatatlan szövetségének alapjait. A munkások és parasztok fiatal szovjet állama megalakulásának első percétől súlyos megpróbáltatásokat élt át. A kapitalisták és nagybirtokosok, szövetkezve a külföldi imperialistákkal, elkeseredetten védték kiváltságos jogaikat a munkásokkal és parasztokkal szemben. A gyárosok és földbirtokosok hű szövetségesekre találtak a piacuk elvesztéséért aggódó német, angol, amerikai stb. imperialista államokban. Voltak pillanatok, amikor az idegen hódítók és fehér gárdisták kezén volt az ország területének háromnegyedrésze. Ebben az egyenlőtlen harcban, amelyben a szovjet köztársaságok országai nagy élelmiszer-, felszerelés- és fegyverhiányban szenvedtek, a munkások és parasztok első Vörös Hadserege mindenütt tönkreverte az intervenciósokat és a fehérgárdisták hadseregét. A szovjet nép végre nekifoghatott a polgárháborúban hallatlanul feldúlt és tönkretett ország fölépítéséhez. Amikor elegendő erőt és eszközt halmozott fői, hozzálátott az ország iparosításának megoldásához. Az első ötéves terv lerakta a szocialista társadalom alapjait. A második ötéves terv az ország kapitalista marad ványainak végleges fölszámolást tűzte ki céljául. A Szovjetunió iparosítása bolsevik tervszerűség és módszerek alapján a nehézipar kiépítésével kezdő dött A szovjet népnek a nehézipar gyorsütemű fejlesztésére volt szüksége. A cári Oroszország ipari fejlettsége 56—160 évre maradt el az élenjáró kapitalista államok mögött. Sztálin elvtárs mondotta: Ezt a távolságot be kell futni 10 év alatt. Vagy meqtudjuk ezt tenni, vagy szétzúznak bennünket. A Szovjetunió hatalmas erőfeszítések következte ben nemesek utolérte, de tél is szárnyalta elmaradottságát. Az iparosítás munkája a Sztálin elvtárs által kidolgozott módszerrel rövid idő alatt hatalmas ipart épített ki és gyorsan hozta be „évszázados orosz elmaradottságát. Mas volt a helyzet a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság fejlődése, a nagymérvű felaprózottság miatt, nem tudott lépést tartani az ipar fejlődésevei es megközelítőleg sem elégítette ki az ország szükséglétét. Az ötéves terv előestjén 25,000.000 egyeni parasztgazdaság volt az országban. Ez a ielaprozottság bénitólag hatott a fejlődésre. Lehetetlenné tette a gepek es a korszerű agrotechnika alkalmazását, ennek pedig az alacsony terméshozam volt a következménye. A mezőgazdaság elmaradottságanak megszüntetésére es a földművesek jóléte színvonalának emelése érdekében rá kellett térni a társas földművelés útjára Lenin mondotta: „Az elaprózott gazdasayok révén sohasem lehet kijutni az Ínségből.' Sztálin elvtars tovább terjesztette Lenin útmutatásait es kidolgozta a földművelés közös megművelésének elmeletét. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a szovjet kormány sem rövidebb, sem hosszabb ideig nem támaszkodhat eltérő alapokra, egyrészt a nagy szocialista ipar másrészt a teljesen elaprózott, elmaradt és kistern^ciékenysegú paraszti gazdálkodás alapjára. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy az elaprózott földművelésből rá kell térni a nagy, szocialista mezőgazdaság rendszerére, mert csak az teszi lehetővé a gépi eszközök es agrotechnikai tudomány kihasználását, s csak így érhető el a piacnak szánt termenyhozam fokozása. A Lenin és Sztálin által vezetett szovjet nép emberfölötti erőfeszítések árán epitette a szucializmust. Az ötéves terveket a munkások és parasztok a történelemben eddig ismeretleien munkaielkesedes' sei hajtották végre. Kiszélesedett a szocialista versenyszellem és újító Sztahanov-mozgalom keletkezett. Hatalmas mértékben emelkedett a munka tér' melékenysége, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság kollektivizálásává! megszületett az újtípusú, nagyüzemi szocialista gazdálkodás. A kollektív gazdálkodás megszabadította a pa rasztságot ősi elmaradottságától, az embertelen robottól; hatalmas fejlődés állt be a terméshozam emelkedésében, a munka termelékenységében, ami a parasztság jólétének lett a forrása. A Szovjetunió mezőgazdasága elmaradottságának felszámolásával nemcsak az. egyre emlekedő szükségletét tudta fedezni, de azon felül is egyre emelte az ország tartalékait. Egyre emelkedett a szovjet nép élet- és kultúrszínvonala. Erősödött és épült a szocialista alapokra támaszkodó ország, a szocializmus, a világ első legerősebb szocialista állama, a kapitalista világ feleimére valamint a szabadságért és a békéért harcoló világ támaszára. A szovjet nép hősi erőfeszítései a szocializmus felépítésében a nagy Sztálin vezetésével legyőzhetetlen hatalommá tették a Szovjetuniót. A második világháborúban az Európa gazdasági erőforrásaira támaszkodó német fasizmus fölött aratott győzelmével is bebizonyította magasabbrendüséget a kapitalizmus fölött. A szovjet nép erőfeszítései az ország szociálisa felépítéseben a második világháború előtt megteremtették a fasizmus fölött aratott győzelem előfeltételeit. A Szovjetuniónak a német fasizmus fölött aratott győzelme hozta meg a népi demokratikus államok dolgozói felszabadítását, köztük a mi szabadságunkat is. Ezzel teremtődtek meg a lehetőségei a Csehszlovák dolgozó nép harcának a szocializmus felépítésére, amelyet a Gottwald elvtárs által vezetett Kommunista Párt folytat a szocializmus hazánkban való megválósításáért. így vált a szovjet nép szocialista építése és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hazánkban a szocializmus felépjtesenek alapjává. károk és a helybeli nemzeti bizottság előadói a losonci járásban szép eredményeket érnek el helyesen értelmezett agitációs és propagandamunkájukkal, amelyet agitációs kettősökben végeznek, mert máris több községben szántották föl a mezsgyéket és elfogadták a magasabb típusú EFSz ügyviteli rendjét. f ontos küldetés vár a népművelési dolgozókra, a körzeti titkárokra és a helyi nemzeti bizottságok népi előadóira most, az őszi munkálatok idején is, amelyekben egyébként a losonci járás általában elmaradozik. A Gácson megtartott közös értekezletükön kötelezettséget vállaltak, hogy meggyőző munkájuk révén elérik az őszi munkálatok folyamatának meggyorsítását és azt, hogy a beadásokat mindenütt 100 százalékra teljesítsék. Munkájukban kitűnő segédeszköznek bizonyultak a becsület- és szégyentáblák, amelyeket a községek túlnyomó részében már rendszeresítettek. Például Madacson éppen ezek a táblák segítettek ahhoz, hogy a község 101 százalékra teljesítette tojásbeadását. Hasonló volt a helyzet a gabonabeadás terén Romhányon is. A község hosszú ideig elmaradozott. Duriško elvtárs jó ötletre talált. A losonci szégyentáb'án éppen Romhány neve szerepelt. A romhányi iskolásokkal tanulmányútat rendezett Losoncra, a kis diákok megálltak a szégyentábla előtt is. A gyerekek olvasták szüleik nevét, akik beadásukat nem teljesítették. Az iskolások azután visszatértek otthonukba és hihetetlenül rövid idő alatt a romhányiak 100 százalékra teljesítették beadásukat. Az agitációs kettősök hatékony segítséget találnak falvainkban a villámhirdetések módszerében is. Ezek .rámutatnak az EFSz-ek munkájának'példás eredményeire, másrészt viszont konkrétformában tárják föl a magánszektor elmaradásait. Sok esetben az agitációs kettősök a maguk villámhirdetéseivel leleplezik a kidákok visszaéléseit is. Értékes tapasztalatokat szerzett ezzel a módszerrel Strhársky Ívtárs Rapiban, ahol а III. típusú EFSz van. A szövetkezeti eredmények hatásos propagandája segítségvei a kis- és középparasztok többségét sikerült meggyőznie a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, úgyhogy az EFSz-ben kívül ma már csupán öt gazdaság maradt, holott hat hónappal ezelőtt számuk még 4> volt. Helyes agitációs munkával Hargas elvtárs Lentvorában a műtrágyázással szembeni tartózkodást győzte le, mégpedig azáltal, hogy a szovjet agrobiológiát ismertető előadásokat tartott, amelyek során rámutatott arra, hogv a szovjet ke,[hozok nagy hozamainak elérésében éppen g műtrágyák alkalmazása a legfontosabb ténvező. A szövetkezetek többsége fokozatosan már az ősziek vetésének végénél tart, mialatt a magánszektor október közepén feladata teljesítésének csupán 50 százalékánál tartott. Joggal várhatjuk, hogy a népművelési dolgozók munkájának elmélyítése falvainkban az őszi munkák meggyorsítását fogja eredményezni az egész járás területén. táviratban jelenti Az ipoíyviski EFSz Az ipoíyviski szövetkezet már befejezte, az ősziek vetését és az alábbi táviratot küldte a Párt járási vezetőségéhez: „Mi, az ipoíyviski IV. típusú szö-vetkezet tagjai, örömmel jelentjük, hogy az ősziek vetését teljesen befejeztük október 20-án. Elvetettünk ~1 hektár őszibúzát, 10 hektár őszi árpát, ? hektár rozsot és 5 hektár téli takarmánynövényt. Az új 'keresztsoros vetési eljárás szerint 20 hektár búzát vetettünk el. Mindezen feladatokat csak dicső Pártunk irányításával tudtuk elvégezni, mert a Párt mindig mellettünk van és mindenben segítségül szolgál. Munkateljesítményünket a béke erősítése céljából még fokozni kívánjuk, mert tudatában vagyunk, hogy csakis így szolgáljuk a falunk szocialista építését és mindnyájunk boldogabb jövőjét. Az ipoíyviski szövetkezet tagjai.
