Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 1. szám
У Í951. január 7. A világ legjobb fajta tehene Hogyan nevelik a kosztromai teheneket, melyek 10—14 ezer liier te’et adnak évente A regi reakciós állattenyésztő tudomány azt tanította, hogy évi 7—8 ezer liter az elérhető legmagasabb tejhozam, de ezt sem ajánlatos „erőltetni“, mert ez tönkreteszi a tehenek szivét, szervezetét és az ilyen tehenek 10—12 éves korukban megbetegszenek és elpusztulnak. Ennek az állításnak legteljesebb cáfolata a „Karavajevo“ állami gazdaság. Itt a kosztremai tehenek megadnak 10—12—14 ezer liter tejet évente és 20 évnél is tovább elélnek. Erről számol be a budapesti „Szabad Föld“ Szovjetunióban járt munkatársának alábbi riportja: Ha 10—15 évvel ezelőtt valamit meg akartunk volna tudni a kosztromai tehénfajtáról, hiába forgattuk volna a szovjet lexikonokat, vagy az állattenyésztési szakkönyveket. Hiába — mert akkor még nem volt ilyen tehénfajta! A Szovjetéin'ó mezőgazdasági minisztériuma hivatalosan mindössze 6 évvel ezelőtt ismerte el az új fajtát. 1944 november 27-e, az elismerés napja, nagy örömünnep volt a kosztromai tehéntenyésztőknek! A rádió és az újságok m'ndenüvó elvitték a tenyésztő munka irányítójának, a Sztálin-díjas Sztaniszláv Stejmannak és munkatársainak dicsőségét. Az új tehénfajta kitartó, fáradságos, évekig tartó munka gyümölcse. Amikor Sztaniszláv Stejman 1927-ben a „Karavajevo“ szovhozba érkezett, akkor az ottani fajtajellegnélküli tehenek évi átlagban kevesebb tejet adtak 1500 liternél és átlagos súlyuk 350 kg körül járt. Az állami gazdaság állattenyésztői odaadó, jó munkát végeztek. Felhasználták a haladó micsurini tudomány tan'tását és munkájuk eredményeképpen 1943- tan a szovhoz 243 tehene évi átlagban 5449 liter tejet adott. 1949-ben 280 tehén évi átlagtej hozama 6031 liter volt! A tehenek átlagsúlya pedig meghaladta a 650 kg-ot! Mi a titka ezeknek a hatalmas eredni ínyeknek? AZ ÉVI IC EZER LITERES TEJHOZAM TITKA NEM TITOK! A „Karavajevo“ szovhoz látogatói míg pár évvel ezelőtt is mindig valami különleges „tenyésztitkokat“ akartak megtudni. Csak nehezen lehetett őket meggyőzni, hogy nincs a szovhoznak semmiféle „titka“. A gazdaság munkamódszere is olyan, amit máshol is meg lehet valósítani. Ez a bevált, kipróbált munkamódszer az állatok egyedi tanulmányozásából és egyedi gondozásából áll. Ez nemcsak azt jelenti, hogy olyan táplálékot kell adni mindegyik tehénnek, amit a legjobban szeret, hanem egyedileg kell őket kiválasztani, párosítani és egyedileg kell őket nevelni! Ma a „Karavajevo“ állami gazdaság a szovjet tehéntenyésztés legfontosabb központja! Itt honosították meg először a Stejman-féle hideg borjúnevelési módszert. A gazdaságnak több világhírű „rekord’sta“ tehene van. A világon eddig a „Poszlusnyica II“ nevű tehén adta a legtöbb tejet, egy év alatt 16.262 litert! A „Graza“ nevű tehén tejhozama 1949-ben 14.245 liter volt. Ebben a gazdaságban él az „Opitnyica“ tehén is. Ez már elmúlt 20 éves, 13 borjú anyja és élete során eddig több mint 110 ezer ľter tejet adott. Az „Opitnyicán“ kívül még három másik tehén haladta túl a 100 ezer literes határt! Ezek a tehenek már valóságos „tejgyárak“, 40—50—60 liter tej naponta — nem kicsi dolog! Ilyen mennyiségű tej megtermeléséhez kitűnő srvre, izmos, erős szervezete van szükség. A Stejman-féle hideg borjúnevelési módszernek éopen az a nagy jelentősége, hogy már kicsi korukban megedzi az állatokat. MIÉRT NEM PUSZTULT EL 18 ÉV ÓTA EGYETLEN BORJŰ SEM? A hidegnevelési módszernek az a lényege, hogy a kisborjút születésének harmadik percétől kezdve az anyjától külön, hideg, télen is fűtetlen istállóban nevelik. Amikor kitavaszodik, a kisborjúk tetővel ellátott karámját a szabadban áll'tják fel. így a borjak friss, baktériummentes levegőn nevelkednek. Háromhónapos korukig élnek a ‘házikószerű karámban, de naponta rendszeresen járatják őket. Szépek, virgoncak, izmosak, edzettek és a betegség nem fog rajtuk! A szovhoz dolgozói büszkék arra, hogy amióta bevezették az új nevelési módszert, azóta — 18 év óta — egyetlen kisborjú nem pusztult el a gazdaságban! A gohdos továbbszaperítás és a hidegnevelési módszer mellett igen nagy szerepe volt még az új tehénfajta kitenyésztésében a takarmányozásnak is. Sztaniszláv Stejman mondotta, hogy soha és sehol sem hoztak még létre magas tejhozamú tehenészetet jó takarmányozás nélkül. A kisborjúk nem szopnak, hanem edényből itatják őket. Itt nagyon jó dolguk van a kisborjúknak. Sok tejet kapnak! A Stejman-féle nevelési módszer szerint háromhónapos korig 500— 550 liter teljes értékű tejet és 1500— 2000 liter fölözött tejet adnak egy borjúnak. Ilyenkor nem kell tőlük sajnálni a tejet, mert később bőven megtérül. Elég erre két adatot említeni. Egy közönségesen nevelt átlagtehén az első ellés után legfeljebb 1500 liter tejet ad. A kosztromai fajtájú előhasi tehenek pedig a „Karavajevo“ szovhozban évi 4722 liter tejet adnak! BŐ TAKAEMÄNYOZÄS NÉLKÜL NINCS MAGAS TEJHOZAM! A gazdaság állattenyésztői sok értékes tapasztalatot közöltek a tehenek takarmányozásával kapcsolatban is. Helyesebb a teheneket ritkábban etetni, így több idejük marad a pihenésre. A „Karavajevo“ szovhozban naponta háromszor, szigorúan meghatározott időben etetik a teheneket. Felírtuk a „Márocska“ nevű 728 kg súlyú tehén táplálékát. Ez a tehén átlagban 40 liter tejet adott és ellés után a negyedik napon a következő táplálékot kapta: 6 kg rétiszéna, 6 kg abrakkeverék, 1.8 kg kemén.yítőgyári kukoricamoslék, 4 kg répaszelet, 14 kg takarmányrépa és burgonya, 3 kg napraforgósiló és 30 kg szeszgyári moslék. Hatalmas mennyiségű táplálék ez, de bőséges takarmányozás nélkül nincs magas tejhozam! A szovhoz külső képe egészen városias. A magas víztorony, a sűrű villany- és telefonhálózat a várost juttatja eszünkbe. Az istállók tiszták, szagtalanok, korszerű a berendezésük. A gépek nagyon sokat seg'tenek az állattenyésztésben. A takarmányt például nem kézzel, vagy villával hordják az istállóba, hanem a mennyezetre szerelt drótkötélpályán futó csillék segítségével. Mindegyik istállóba bevezették a vízvezetéket és a tehenek önitatókészülékből isznak. Az önitatókészülék nagy előnye az, hogy a tehenek akkor és annyit isznak, amikor és amennyijólesik nekik. Ez nagyban elősegíti a rendes, jó emésztést! Az önitatókészülék bevezetése minden tehénnek a tejhozamát napi 2 literrel emelte. Hasonló volt a hatása az elektromos fejőkészülék alkalmazásának is. Ez is növelte a tejhozamot és amellett nagy mértékben megkönnyítette a fejőnök munkáját. Sokat segítenek a gépek a táplálék elkészítésében is! „Karavajevo“ szovhoz a Szovjetúnió egyik büszkesége. Bizonyítéka annak, hogy a szovjet emberek, a micsurini tudomány és a nagyüzemi szocialista állattenyésztés m'lyen hatalmas eredmények elérésére képes. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsa a kiváló eredményekért Lenin-renddel tüntette ki a „Karavajevo“ szovhozt. A Stejman-féle hideg borjúnevelési módszert és a gazdaság többi tapasztalatát ma már a Szovjetúrnő és a népi demokratikus országok sok állattenyésztő gazdaságában alkalmazzák. A „Karavajevo“ szovhoz dolgozói büszkék eredményeikre, szilárdan tartják kezükben a nagy te j hozamok világrekordjainak zászlaját és odaadó, kitartó munkával törekszenek újabb, még nagyobb eredmények elérésére! Tóth Benedek A Szabad Földműves tanácsot ad A takarmányok füllesztése A helyes takarmányozás kívánalmainak azzal még nem teszünk teljes mértékben eleget, ha állataink számára e:egendő mennyiségű takarmányt adunk, hanem arra szintén ügyelnünk kell, hogy a takarmány Ízletes, az állatok által szívesen fogyasztott és könnyen emészthető legyen. Erre a szempontra különösen ügyelnünk kell akkor, ha kisebb értékű és kevésbé ízletes takarmányokat etetünk Ezekből ugyanis nagyobb mennyiségeket csak akkor tudunk az állatainkkal felvétetni, ha valami módon e’őké. szítjuk ezeket és ezáltal az állatok számára kedvezőbb állapotba hozzuk. Ilyen előkészítés különösen kívánatos a szalma és polyvafélék nagyobb tömegben történő feltakarmányozásához, valamint, ha a kukoricaszárat lehetőleg izék nélkül akarjuk elfogyasztani. Minthogy nálunk általában minden évben sok ilyen kisebb érté’kű tömegtakarmány kerül feletetésre, mindenkor fontos feladat a szakszerű előkészítés. De ez a feladat fokozottan időszerű és jelentős az idei té’en, mikor a gyenge takarmány termés miatt még a szokott, nál is fontosabb szerephez jutnak a sza’ma- és polyvafélék az egyéb takarmányok, de fő’-cg a széna pót’ása végett Ebben az évben tehát fokozottan meg kell becsülni a szalmát, pelyvát és kukoricaszárat! Ennek nemcsak abban kell megnyilvánulni, hogy ezeket a tömegtakarmányokat gondosan raktározzuk és minden időjárási kártételtől megóvni igyekezünk, hanem felliaszná’ásuk so. rán törekednünk kell minél nagyobb mennyi. Bégben való feletetésükre, gazdaságos hasznosításukra, maradékta’an elfogyasztásukra és táphatásuk kedvezőbbé tételére. Hogyan kell a takarmányt pácolni Mindezt a kívánalmat legjobban tudjuk szolgálni ezeknek a tömegtakarmányoknak az elkészítésével, ami a feltakarmányozásuk előtt végrehajtandó füllesztésükkel történhet meg a legegyszerűbben — amit a gyakorlati életben inkább ,,pácolás”. nak szoktak nevezni —lényegében abból áll, hogy a különféle takarmányokat összekeverve megnedvesítjük és azután a nyirkos rakást megfele’ő időn át állni hagy. juk, ami alatt bemelegszik, megpuhul, könnyen rághatóvá és ízietesebbő vá'ik. A füllesztés végrehajtásának természetesen egyik előfeltétele, hogy a bepácolandó szálastakarmányokat felaprózzuk, ami megszec3kázásukkal szokott megtörténi, ŕ füllesztéshez szükséges nedvességet lege’őnyösebben valami vizenyős takarmány hozzákeverésével biztosíthatjuk. A füllesztésnek ilyen kedvező vizenyős anyagai: a felaprított takarmányrépa, a nedves, vagy az előzetesen vízbe áztatott cukorgyári répaszelet, a felszeletelt tok, bő burgonyatermés esetében a párolt burgonya, a friss, besavanyított leveles cukorrépafej a silóban eltett takarmányok, szeszgyár közelében annak mosléka, stb. Ezeket a vizenyős takarmányokat a kisebb, nagyobb rétegekben elterített polyvára vagy megszecskázott sza’mára ugyancsak vékony rétegekben rárakjuk és azután az egymás fölé retegezett rakást álni hagyjuk. A rendelkezésre álló vizenyős takarmányok mennyiségétől függ, hogy ezekből mennyit keverhetünk bele. Az idén ezekből sincsen nagy bőség, tehát csak többnyire csak vékony rétegeket tehetünk a fülleszte. ni kivánt tömegtakarmányok közé. Minden esetre járjunk el takarékosan, hogy az egész télen jusson vizenyős takarmány a pácolás céljára. Ha csak kevés vizenyős takarmányt tudunk közé rétegezni, akkor a szükséges nedvességet víznek rálocso’árával kell megadni. Nagyon alkalmas a füllesztés jó lebonyolítására a melasz, amelyet célszerű vízben feloldani és rétegenkint a rakásra rálocsolni (előnyös a langyos vízben való feloldás). Ha bőven van vizenyős takarmányunk, akkor a melaszt ezenkívül belekeverhetjük a pácba. — ha azonban takarékosan kell eljárnunk, akkor a melaszt Csehszlovákiai és magyarországi Irak torh> tá к munkaversenye A sokolovi állami gép- és traktorálbmás dolgozói levelet küldtek a mosonszentjánosi gépállomás dolgozóihoz, melyben szocialista munkaversenyre hívják ki egymást. A sokolovi traktorállcmás versenyfelhívása többek között ezeket tartalmazza: „Minthogy az állami traktorát tamásoknak fontos hivatásuk van a szocializmus megvalósításában falun, szeretnénk a szocialista munkaverseny alapján tapasztalatainkat, nézeteinket kicserélni, hogy ilymódon a közös tapasztalatok alapján megvalósítsák a szocializmus építését falvainkban“. A levelet a pártszervezet, az üzemi tanács és a gépállomás vezetője írta alá. A mcsonszentjánosi gépállomás elfogadta a felhívást. Válaszlevelében ezeket írta: „Mi, a győr-sepronmegyei mosonszentjánosi gépállomás dolgozói, versenyfelhívástckat elfogadjuk, mert tudatában vagyunk annrk, hogy szocialista munkaversenyünk mindkét országban előreviszi a szocial'zmus építését és még szorosabbá teszi a csehszlovák és a magyar dolgozó nép barátságát“. egyedül is felhasználhatjuk a füllefztésre. Ha sem vizenyős takarmány, sem melasz nem áll rendelkezésre, akkor a szükséges nedvességet csak víznek rétegenkint rálocsoláEával tudjuk megadni. Ebben az esetben különösen kívánt tos, hogy a locsolóvíz sós legyen, mert ez ja. vítja az ízletességet. H A pácba lehetőleg ne keverjünk bem az ab. rakféléket. Egyedi takarmányozás esetén azon. ban, amikor csak az alaptakamányt pácoljuk és a „pótabrakot” külön adjuk, az alaptakarmány alapmennyisége hozzákeverhető a páchoz. Eljnyös ez különösen akkor, ha nincs megfcle. lő ízesítő takarmányunk s így az abrakkal tesszük azt ízletesebbé. Nagyon ügyeljünk azonban arra, hogy a pácba rétegezett abrakot feL tétlenül egyenletesen keverjük a páchoz nehogy az állatok egyenlőtlenül jussanak az alap. takarmány amúgy sem sok abrakjához. Pácolással lói leket kihasználni a kukoricaszárat Takannányhiány mellett igyekeznünk kell a kukoricaszárat teljes egészében kihasználni. En. nek legcélszerűbb módja az, hogy a szárat is megszecskázzuk és a pácba belekeverjük.. Ha szártépő gépünk van, sokkal előnyösebb a szár feltépése, mert így még alkalmasabb anyagot ad a füllesztésre s nem maradnak izékképpen vissza az ú. n. „dugók”. A rétegekben összerakott anyag mennyisége és a rakás nagysága természetesen a páccal etetni kivánt állomány nagyságához, igazodik. Szabálynak tekintek, hogy a füllesztett rakás 24_36 óra hosszat álljon. Ennyi idő beli ugyanis ahhez, hogy a pácban a kedvező e dési folyamat végremenjen. TúlhcsEzú idő alatt a pác nagyon megsavanyr dik. Hidegebb időben és hidegebb helyiségben hosszabb lehet a füllesztés időtartalma és megfordítva, melegebb körülmények közt inkább rövidebb. Kissebb létszámú állat részére a pácolást Iá. dában vagy az istálló egyik elrekesztett sarkában b'takarva szokták végezni. Nagyobb szá. mű állat részére a takarmányoskamrában betontartályokat is szoktak a ftillesz*á"hez készíteni. Többnyire azonban takarmányelőbúszítő, vagy az istálló padlózatán szokták a fülleszteni kivánt anyagokat összerakni. Célszerű két rakást készíteni, hogy mindig egyforma ideig füllesztett anyagot lehessen etetni, "-szrakás közben meg kell tiporni, vagy másképpen erősebben megnyomni, — elég villával rétegenként kissé megütögetni, megnyomkodni. Tisztában kell lenünk azzal, hogy a füllesz. tés éppen úgy, mint a többi e'ő1''''~ítési eljárás, nem fokozza a takarmányok tápértékét, hanem azáltal hat e’őnyösen, hogy a füllesztett anya. got megpuhítja, enyhe erjedési folyamattal ízletesebbé teszi és ezek következményeképpen nagyobb mennyiségek elfogyasztását mozdítja elő Ezenkívül sokkal takarékosabb lesz a pácolt anyag fe-haszná’ára. Té’en még külöi előny., hogy fülle’zt^s folyamán az ö'-zc’-akot anyag fe’me’egszik és így a megevett tömeg nem von el hőt az állat szervezetéből. »
