Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 1. szám

У Í951. január 7. A világ legjobb fajta tehene Hogyan nevelik a kosztromai teheneket, melyek 10—14 ezer liier te’et adnak évente A regi reakciós állattenyésztő tudomány azt tanította, hogy évi 7—8 ezer liter az elérhető legmagasabb tejhozam, de ezt sem ajánlatos „erőltetni“, mert ez tönkreteszi a tehenek szivét, szervezetét és az ilyen tehenek 10—12 éves korukban megbetegszenek és elpusztulnak. Ennek az állításnak legteljesebb cáfolata a „Karavajevo“ állami gazdaság. Itt a kosztremai tehenek megadnak 10—12—14 ezer liter tejet évente és 20 évnél is tovább elélnek. Erről számol be a budapesti „Szabad Föld“ Szovjetunióban járt munkatársának alábbi ri­portja: Ha 10—15 évvel ezelőtt valamit meg akartunk volna tudni a kosztromai te­­hénfajtáról, hiába forgattuk volna a szovjet lexikonokat, vagy az állatte­nyésztési szakkönyveket. Hiába — mert akkor még nem volt ilyen tehénfajta! A Szovjetéin'ó mezőgazdasági minisz­tériuma hivatalosan mindössze 6 évvel ezelőtt ismerte el az új fajtát. 1944 no­vember 27-e, az elismerés napja, nagy örömünnep volt a kosztromai tehénte­nyésztőknek! A rádió és az újságok m'ndenüvó elvitték a tenyésztő munka irányítójának, a Sztálin-díjas Sztanisz­­láv Stejmannak és munkatársainak di­csőségét. Az új tehénfajta kitartó, fáradságos, évekig tartó munka gyümölcse. Amikor Sztaniszláv Stejman 1927-ben a „Kara­vajevo“ szovhozba érkezett, akkor az ottani fajtajellegnélküli tehenek évi át­lagban kevesebb tejet adtak 1500 liter­nél és átlagos súlyuk 350 kg körül járt. Az állami gazdaság állattenyésztői oda­adó, jó munkát végeztek. Felhasználták a haladó micsurini tudomány tan'tását és munkájuk eredményeképpen 1943- tan a szovhoz 243 tehene évi átlagban 5449 liter tejet adott. 1949-ben 280 te­hén évi átlagtej hozama 6031 liter volt! A tehenek átlagsúlya pedig meghaladta a 650 kg-ot! Mi a titka ezeknek a hatalmas ered­ni ínyeknek? AZ ÉVI IC EZER LITERES TEJHOZAM TITKA NEM TITOK! A „Karavajevo“ szovhoz látogatói míg pár évvel ezelőtt is mindig valami különleges „tenyésztitkokat“ akartak megtudni. Csak nehezen lehetett őket meggyőzni, hogy nincs a szovhoznak semmiféle „titka“. A gazdaság munka­­módszere is olyan, amit máshol is meg lehet valósítani. Ez a bevált, kipróbált munkamódszer az állatok egyedi tanul­mányozásából és egyedi gondozásából áll. Ez nemcsak azt jelenti, hogy olyan táplálékot kell adni mindegyik tehén­nek, amit a legjobban szeret, hanem egyedileg kell őket kiválasztani, párosí­tani és egyedileg kell őket nevelni! Ma a „Karavajevo“ állami gazdaság a szovjet tehéntenyésztés legfontosabb központja! Itt honosították meg először a Stejman-féle hideg borjúnevelési módszert. A gazdaságnak több világhí­rű „rekord’sta“ tehene van. A világon eddig a „Poszlusnyica II“ nevű tehén adta a legtöbb tejet, egy év alatt 16.262 litert! A „Graza“ nevű tehén tejhozama 1949-ben 14.245 liter volt. Ebben a gazdaságban él az „Opitnyi­­ca“ tehén is. Ez már elmúlt 20 éves, 13 borjú anyja és élete során eddig több mint 110 ezer ľter tejet adott. Az „Opitnyicán“ kívül még három másik tehén haladta túl a 100 ezer literes ha­tárt! Ezek a tehenek már valóságos „tejgyárak“, 40—50—60 liter tej napon­ta — nem kicsi dolog! Ilyen mennyi­ségű tej megtermeléséhez kitűnő srv­­re, izmos, erős szervezete van szükség. A Stejman-féle hideg borjúnevelési módszernek éopen az a nagy jelentősé­ge, hogy már kicsi korukban megedzi az állatokat. MIÉRT NEM PUSZTULT EL 18 ÉV ÓTA EGYETLEN BORJŰ SEM? A hidegnevelési módszernek az a lé­nyege, hogy a kisborjút születésének harmadik percétől kezdve az anyjától külön, hideg, télen is fűtetlen istállóban nevelik. Amikor kitavaszodik, a kisbor­­júk tetővel ellátott karámját a szabad­ban áll'tják fel. így a borjak friss, bak­tériummentes levegőn nevelkednek. Háromhónapos korukig élnek a ‘házikó­­szerű karámban, de naponta rendszere­sen járatják őket. Szépek, virgoncak, izmosak, edzettek és a betegség nem fog rajtuk! A szovhoz dolgozói büszkék ar­ra, hogy amióta bevezették az új neve­lési módszert, azóta — 18 év óta — egyetlen kisborjú nem pusztult el a gazdaságban! A gohdos továbbszaperítás és a hi­degnevelési módszer mellett igen nagy szerepe volt még az új tehénfajta kite­nyésztésében a takarmányozásnak is. Sztaniszláv Stejman mondotta, hogy soha és sehol sem hoztak még létre magas tejhozamú tehenészetet jó takar­mányozás nélkül. A kisborjúk nem szopnak, hanem edényből itatják őket. Itt nagyon jó dolguk van a kisborjúknak. Sok tejet kapnak! A Stejman-féle nevelési mód­szer szerint háromhónapos korig 500— 550 liter teljes értékű tejet és 1500— 2000 liter fölözött tejet adnak egy bor­júnak. Ilyenkor nem kell tőlük sajnálni a te­jet, mert később bőven megtérül. Elég erre két adatot említeni. Egy közönsé­gesen nevelt átlagtehén az első ellés után legfeljebb 1500 liter tejet ad. A kosztromai fajtájú előhasi tehenek pe­dig a „Karavajevo“ szovhozban évi 4722 liter tejet adnak! BŐ TAKAEMÄNYOZÄS NÉLKÜL NINCS MAGAS TEJHOZAM! A gazdaság állattenyésztői sok érté­kes tapasztalatot közöltek a tehenek ta­karmányozásával kapcsolatban is. He­lyesebb a teheneket ritkábban etetni, így több idejük marad a pihenésre. A „Karavajevo“ szovhozban naponta há­romszor, szigorúan meghatározott idő­ben etetik a teheneket. Felírtuk a „Má­­rocska“ nevű 728 kg súlyú tehén táplá­lékát. Ez a tehén átlagban 40 liter tejet adott és ellés után a negyedik napon a következő táplálékot kapta: 6 kg réti­széna, 6 kg abrakkeverék, 1.8 kg kemé­­n.yítőgyári kukoricamoslék, 4 kg répa­szelet, 14 kg takarmányrépa és burgo­nya, 3 kg napraforgósiló és 30 kg szesz­gyári moslék. Hatalmas mennyiségű táplálék ez, de bőséges takarmányozás nélkül nincs magas tejhozam! A szovhoz külső képe egészen váro­sias. A magas víztorony, a sűrű villany- és telefonhálózat a várost juttatja eszünkbe. Az istállók tiszták, szagtala­nok, korszerű a berendezésük. A gépek nagyon sokat seg'tenek az állattenyésztésben. A takarmányt pél­dául nem kézzel, vagy villával hordják az istállóba, hanem a mennyezetre sze­relt drótkötélpályán futó csillék segít­ségével. Mindegyik istállóba bevezették a vízvezetéket és a tehenek önitatóké­szülékből isznak. Az önitatókészülék nagy előnye az, hogy a tehenek akkor és annyit isznak, amikor és amennyi­­jólesik nekik. Ez nagyban elősegíti a rendes, jó emésztést! Az önitatókészü­lék bevezetése minden tehénnek a tej­hozamát napi 2 literrel emelte. Hasonló volt a hatása az elektromos fejőkészü­lék alkalmazásának is. Ez is növelte a tejhozamot és amellett nagy mértékben megkönnyítette a fejőnök munkáját. Sokat segítenek a gépek a táplálék el­készítésében is! „Karavajevo“ szovhoz a Szovjetúnió egyik büszkesége. Bizonyítéka annak, hogy a szovjet emberek, a micsurini tu­domány és a nagyüzemi szocialista ál­lattenyésztés m'lyen hatalmas eredmé­nyek elérésére képes. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsa a kiváló eredmények­ért Lenin-renddel tüntette ki a „Kara­vajevo“ szovhozt. A Stejman-féle hideg borjúnevelési módszert és a gazdaság többi tapasztalatát ma már a Szovjet­­úrnő és a népi demokratikus országok sok állattenyésztő gazdaságában alkal­mazzák. A „Karavajevo“ szovhoz dolgozói büszkék eredményeikre, szilárdan tart­ják kezükben a nagy te j hozamok világ­rekordjainak zászlaját és odaadó, kitar­tó munkával törekszenek újabb, még nagyobb eredmények elérésére! Tóth Benedek A Szabad Földműves tanácsot ad A takarmányok füllesztése A helyes takarmányozás kívánalmainak az­zal még nem teszünk teljes mértékben eleget, ha állataink számára e:egendő mennyiségű ta­karmányt adunk, hanem arra szintén ügyel­nünk kell, hogy a takarmány Ízletes, az állatok által szívesen fogyasztott és könnyen emészt­hető legyen. Erre a szempontra különösen ügyelnünk kell akkor, ha kisebb értékű és kevésbé ízletes ta­karmányokat etetünk Ezekből ugyanis na­gyobb mennyiségeket csak akkor tudunk az ál­latainkkal felvétetni, ha valami módon e’őké. szítjuk ezeket és ezáltal az állatok számára kedvezőbb állapotba hozzuk. Ilyen előkészítés különösen kívánatos a szalma és polyvafélék nagyobb tömegben történő feltakarmányozásá­hoz, valamint, ha a kukoricaszárat lehetőleg izék nélkül akarjuk elfogyasztani. Minthogy nálunk általában minden évben sok ilyen kisebb érté’kű tömegtakarmány ke­rül feletetésre, mindenkor fontos feladat a szakszerű előkészítés. De ez a feladat fokozot­tan időszerű és jelentős az idei té’en, mikor a gyenge takarmány termés miatt még a szokott, nál is fontosabb szerephez jutnak a sza’ma- és polyvafélék az egyéb takarmányok, de fő’-cg a széna pót’ása végett Ebben az évben tehát fokozottan meg kell becsülni a szalmát, pelyvát és kukoricaszárat! Ennek nemcsak abban kell megnyilvánulni, hogy ezeket a tömegtakarmányokat gondosan raktározzuk és minden időjárási kártételtől megóvni igyekezünk, hanem felliaszná’ásuk so. rán törekednünk kell minél nagyobb mennyi. Bégben való feletetésükre, gazdaságos hasznosí­tásukra, maradékta’an elfogyasztásukra és táp­hatásuk kedvezőbbé tételére. Hogyan kell a takarmányt pácolni Mindezt a kívánalmat legjobban tudjuk szol­gálni ezeknek a tömegtakarmányoknak az el­készítésével, ami a feltakarmányozásuk előtt végrehajtandó füllesztésükkel történhet meg a legegyszerűbben — amit a gyakorlati életben inkább ,,pácolás”. nak szoktak nevezni —lé­nyegében abból áll, hogy a különféle takarmá­nyokat összekeverve megnedvesítjük és azután a nyirkos rakást megfele’ő időn át állni hagy. juk, ami alatt bemelegszik, megpuhul, könnyen rághatóvá és ízietesebbő vá'ik. A füllesztés végrehajtásának természetesen egyik előfeltétele, hogy a bepácolandó szálas­­takarmányokat felaprózzuk, ami megszec3kázá­­sukkal szokott megtörténi, ŕ füllesztéshez szük­séges nedvességet lege’őnyösebben valami viz­enyős takarmány hozzákeverésével biztosíthat­juk. A füllesztésnek ilyen kedvező vizenyős anyagai: a felaprított takarmányrépa, a ned­ves, vagy az előzetesen vízbe áztatott cukor­gyári répaszelet, a felszeletelt tok, bő burgo­nyatermés esetében a párolt burgonya, a friss, besavanyított leveles cukorrépafej a silóban eltett takarmányok, szeszgyár közelében annak mosléka, stb. Ezeket a vizenyős takarmányokat a kisebb, nagyobb rétegekben elterített polyvára vagy megszecskázott sza’mára ugyancsak vékony ré­tegekben rárakjuk és azután az egymás fölé re­tegezett rakást álni hagyjuk. A rendelkezésre álló vizenyős takarmányok mennyiségétől függ, hogy ezekből mennyit keverhetünk bele. Az idén ezekből sincsen nagy bőség, tehát csak többnyi­re csak vékony rétegeket tehetünk a fülleszte. ni kivánt tömegtakarmányok közé. Minden esetre járjunk el takarékosan, hogy az egész télen jusson vizenyős takarmány a pácolás cél­jára. Ha csak kevés vizenyős takarmányt tu­dunk közé rétegezni, akkor a szükséges nedves­séget víznek rálocso’árával kell megadni. Nagyon alkalmas a füllesztés jó lebonyolítá­sára a melasz, amelyet célszerű vízben felolda­ni és rétegenkint a rakásra rálocsolni (előnyös a langyos vízben való feloldás). Ha bőven van vizenyős takarmányunk, akkor a melaszt ezen­kívül belekeverhetjük a pácba. — ha azonban takarékosan kell eljárnunk, akkor a melaszt Csehszlovákiai és magyarországi Irak torh> tá к munkaversenye A sokolovi állami gép- és traktorálbmás dolgozói levelet küldtek a mo­­sonszentjánosi gépállomás dolgozóihoz, melyben szocialista munkaversenyre hívják ki egymást. A sokolovi traktorállcmás versenyfelhívása többek között ezeket tartal­mazza: „Minthogy az állami traktorát tamásoknak fontos hivatásuk van a szo­cializmus megvalósításában falun, szeretnénk a szocialista munkaverseny alap­ján tapasztalatainkat, nézeteinket kicserélni, hogy ilymódon a közös tapaszta­latok alapján megvalósítsák a szocializmus építését falvainkban“. A levelet a pártszervezet, az üzemi tanács és a gépállomás vezetője írta alá. A mcsonszentjánosi gépállomás elfogadta a felhívást. Válaszlevelében eze­ket írta: „Mi, a győr-sepronmegyei mosonszentjánosi gépállomás dolgozói, ver­­senyfelhívástckat elfogadjuk, mert tudatában vagyunk annrk, hogy szocialista munkaversenyünk mindkét országban előreviszi a szocial'zmus építését és még szorosabbá teszi a csehszlovák és a magyar dolgozó nép barátságát“. egyedül is felhasználhatjuk a füllefztésre. Ha sem vizenyős takarmány, sem melasz nem áll rendelkezésre, akkor a szükséges nedvességet csak víznek rétegenkint rálocsoláEával tudjuk megadni. Ebben az esetben különösen kívánt tos, hogy a locsolóvíz sós legyen, mert ez ja. vítja az ízletességet. H A pácba lehetőleg ne keverjünk bem az ab. rakféléket. Egyedi takarmányozás esetén azon. ban, amikor csak az alaptakamányt pácoljuk és a „pótabrakot” külön adjuk, az alaptakar­mány alapmennyisége hozzákeverhető a páchoz. Eljnyös ez különösen akkor, ha nincs megfcle. lő ízesítő takarmányunk s így az abrakkal tesszük azt ízletesebbé. Nagyon ügyeljünk azon­ban arra, hogy a pácba rétegezett abrakot feL tétlenül egyenletesen keverjük a páchoz ne­hogy az állatok egyenlőtlenül jussanak az alap. takarmány amúgy sem sok abrakjához. Pácolással lói leket kihasználni a kukoricaszárat Takannányhiány mellett igyekeznünk kell a kukoricaszárat teljes egészében kihasználni. En. nek legcélszerűbb módja az, hogy a szárat is megszecskázzuk és a pácba belekeverjük.. Ha szártépő gépünk van, sokkal előnyösebb a szár feltépése, mert így még alkalmasabb anyagot ad a füllesztésre s nem maradnak izékképpen vissza az ú. n. „dugók”. A rétegekben összerakott anyag mennyisége és a rakás nagysága természetesen a páccal etetni kivánt állomány nagyságához, igazodik. Szabálynak tekintek, hogy a füllesztett rakás 24_36 óra hosszat álljon. Ennyi idő beli ugyanis ahhez, hogy a pácban a kedvező e dési folyamat végremenjen. TúlhcsEzú idő alatt a pác nagyon megsavanyr dik. Hidegebb időben és hidegebb helyiségben hosszabb lehet a fül­lesztés időtartalma és megfordítva, melegebb körülmények közt inkább rövidebb. Kissebb létszámú állat részére a pácolást Iá. dában vagy az istálló egyik elrekesztett sarká­ban b'takarva szokták végezni. Nagyobb szá. mű állat részére a takarmányoskamrában beton­tartályokat is szoktak a ftillesz*á"hez készíteni. Többnyire azonban takarmányelőbúszítő, vagy az istálló padlózatán szokták a fülleszteni ki­vánt anyagokat összerakni. Célszerű két rakást készíteni, hogy mindig egyforma ideig füllesz­tett anyagot lehessen etetni, "-szrakás közben meg kell tiporni, vagy másképpen erősebben megnyomni, — elég villával rétegenként kissé megütögetni, megnyomkodni. Tisztában kell lenünk azzal, hogy a füllesz. tés éppen úgy, mint a többi e'ő1''''~ítési eljárás, nem fokozza a takarmányok tápértékét, hanem azáltal hat e’őnyösen, hogy a füllesztett anya. got megpuhítja, enyhe erjedési folyamattal íz­letesebbé teszi és ezek következményeképpen nagyobb mennyiségek elfogyasztását mozdítja elő Ezenkívül sokkal takarékosabb lesz a pá­colt anyag fe-haszná’ára. Té’en még külöi előny., hogy fülle’zt^s folyamán az ö'-zc’-akot anyag fe’me’egszik és így a megevett tömeg nem von el hőt az állat szervezetéből. »

Next

/
Thumbnails
Contents