Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-18 / 7. szám
Qzfxbtift 1531 február 18. P kis- és középföldműveseink faszállítással segítik iparunkat, a déli járásokban magtisztással készülnek a vetésre Szlovákia szántóterületének ötödé már a szocialista szektor termelési bázisa Tízszer annyi önkötözögép, háromszor annyi cséplőgép, 198 százaíékkaí több traktor Ismertettük már az Országos Tervhivatal jelentését az 1950-es év mezőgazdasági tervteljesítéséről. Az elmúlt napokban a Szlovákiai Tervhivatal közzétette a külön, Szlovákiára vonatkozó jelentését. Ebben a mezőgazdasággal kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg: Állataink téli kezelése Щ Щ: Am'g a magasabban fekvő vidéken / mit nem jó! csináltunk A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal oktatói megállapították, hogy a magasabb típusú EFSz-ek közgyűlését megelőzőö taggyűléseken a normák és az állandó munkacsoportok kérdését ugyan megtárgyalják, de a Járási Nemzeti Bizottságok által kiküldött oktatók nincsenek teljesen tisztában a normák és a munkaegységek kérdésével. Ebből kifolyólag többször előfordult, hogy a szövetkezeti tagok helytelenül vélekednek az egyes kérdésekről. A nyitrai kerület egyik oktatója úgy magyarázta meg a normákat, hogy az a szövetkezeti tag, aki állandóan egyforma nehézségű munkát végez, bizonyos mennyiségű munkaegységben részesül. Az oktató azonban teljesen elfelejtette megmagyarázni, hogy a jutalom a munka mennyiségétől is függ, vagyis a szövetkezeti tagoknak a taggyűlésen meg kellett volna állapítaniok a munka mennyiségét is. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal oktatói azt is megállapították, hogy több EFSz-ben a technikai normákat változatlanul átveszik a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal iránymutatása nyomán és nem alkalmazzák azt a helyi viszonyokhoz. * * * Az ipolysági járáshoz tartozó Felsőtúron még 1949-ben gépszövetkezet alakult. Azt sem tudta a község lakossága, mi is az a szövetkezet. A vezetőség egyszerűen kihirdette, hogy a községben olyan traktorszövetkezetet akarnak létesíteni, amely csak a dolgozók érdekeit képviseli és a szövetkezet tagjainak földjét hamarább és olcsóbban szántják fel, mint a nemtagokét. A földművesek be is fizették a részvényalapot a traktorszövetkezetbe, de az alig működött, t^gok földjét is az állami gépállomás traktorai szántották fel. Csak ekkor vette észre a nép, hogy becsapta a vezetőség. És éppen, amikor a nép erre ráeszmélt, osztottak fel a községhez közel egy nagybirtokot és ez alap volt arra, hogy azon megalakuljon az EFSz. Az EFSz kapott is földet és a régi traktorszövetkezet így EFSz-é alakult át, csak még mindig azzal a hibával, hogy a lakosságot még egyáltalában nem világosították fel arról, hogy mi is a szövetkezet. így aztán, amikor arra került a sor, hogy a szövetkezet földjein dolgozzanak, alig akadt ember, aki a munkákat elvégezze. A szövetkezet vezetősége a fősúlyt nem a tagtoborzásra és a felvilágosító munkára helyezte, hanem a tagoknak egyszerűen diktatórikusán elrendelte a munkát. Természetesen a vezetőség hozzátartozóinak, a feleségeknek vagy rokonoknak nem kellett dolgozni menni a szövetkezeti földekre. Ezzel az eljárással aztán még jobban elriasztották a földműveseket a szövetkezettől. Azok az emberek pedig, akiket kényszerítettek, rosszul dolgoztak a szövetkezetben. Más hiba is volt. Az ipolysági földműves raktárszövetkezet csíraképtelen és rossz vetőmagot adott az EFSz-nek. Ez pedig azzal a következménnyel járt. hogy a vetések rosszul keltek ki és így természetesen a termés is rossz lett. Az EFSz-ek jelentős fejlődésével megkezdődött a falu átépítése a kevéssé termelékeny és szétforgácsolt kisüzemi termelésből a nagyüzemi szövetkezeti termelés és ezzel a munka szocialista formái felé Az aratás és a közösen megvalósított őszi munkák anynyira meggyorsították az EFSz-ek fejlődését, hogy 1950 végén az EFSz-ek magasabb típusaiban Szlovákiában már több, mint 330.000 hektár szántóterületet műveltek meg. A szocialista mezőgazdasági szektor termelési bázisa, beleszámítva az állami birtokokat is, Szlovákiában ezzel a szántóterület 20.6%-át teszi ki. Az állami birtokok beltel jes gazdálkodása az elmúlt évben jelentősen fejlődött és jelentős hektárhozamemelkedést ért el, amit a föld megmunkálásának jobb módszere tett lehetővé. A mezőgazdaság fejlődéséhez hozzájárul a falvak villamosítása is. A terv 113%-os teljesítésével az elmúlt évben a községek 61.2%-ában égett a villany. A mezőgazdasági termelés országos A farkasdi IV. típusú szövetkezet tagjai 1732 hektárnyi szántóföldön folytatnak közös gazdálkodást, ezenkívül még 180 hektárnyi legelő van birtokukban. Közös istállóikban 189 marhát, 60 lovat és 800 disznót tartanak. Ezenkívül szép tyúkfarmmal dicsekedhetnek, ahol a jelenlegi állomány 438 fajtyúk. Minden a különféle gazdasági szerszámok tömegével, meg egy jól berendezett asztalos műhellyel 600 ember vagyonát képezi, akik rátérnek a jövedelmezőbb nagytermelés útjára. Amikor mindezeket megemlítjük, nem hallgattathatjuk el, hogv ez a helyzet még közel sem végleges, mert napról-napra újabb és újabb kis- és középföldművesek kérik a szövetkezetbe való felvételüket a szövetkezeti közös gazdálkodás nagy sikerei láttán. A farkasdi EFSz-nek 10 állandó munkacsoportja van. Minden munkacsoportnak meg van a maga pontosan körülhatárolt munkaköre s el van látva a szükséges mezőgazdasági gépekkel és szerszámokkal is. Minden egyes szövetkezeti tag pontosan tudja mit kell egész éven át elvégeznie. Mindenki az elvégzett munka szerint részesül jutalmazásban. Aki többet dolgozik, többet keres. méretekben 3%-kal nőtt. Szlovákiában azonban csupán a tavalyi színvonalat érte el. Jóllehet az állattenyésztés 27%-os jelentős emelkedést mutat, a növényi termelésben nem értük el a tavalyi színvonalat. Ennek oka a kedvezőtlen időjárás volt, valamint az, hogy nem elég hathatósan hajtottuk végre azokat a műszaki mezőgazdasági intézkedéseket, amelyek a föld javításához vezettek volna. Szlovákia meggyorsult iparosítása mellett az elmúlt évben intenzíven folytattuk a mezőgazdaság gépesítését is. Az év végéig Szlovákia minden járásában voltak állami gépállomások. Üj traktorok szétosztásával és a kulákok traktorjainak felvásárlásával a traktorok száma 198 százalékkal nőtt, az önkötözők száma elérte az 1949. évi állomány tízszeresét. Cséplőgép háromszor annyi volt, ezenkívül sok hasznos modern mezőgazdasági gép segítette a falvak dolgozó parasztságát munkájában. Marko Pál hizlaldái etető például három normát teljesít naponta, mert 60 hizó helyett 180 hízót etet naponta, ami annyit jelent, hogy háromszor annyit keres, mint azelőtt. A gabonaneműek mellett a farkasdi EFSz elhatározta az ipari növények nagytermelését is. Ugyancsak létesítettek 85 ha területen zöldséges kertet is. Napraforgót 35 hektáron, kendert 6-2 hektáron, dohányt 13 hektáron, cukorrépát 73 hektáron, gyógynövényeket (bazsalka, veleriána, leconica, stb.) 45 hektáron fognak termelni. Ezenkívül ánizs és köménymag termelését is tervezik. Az állattenyésztési termékek emelését illetően se fog elmaradni a szövetkezet, mert a marhaállományt ez év végéig 600 darabra fogják felemelni. A farkasdi EFSz az állatállomány emelésével nemcsak több húst. vajat, tejet, stb. juttat majd dolgozóink asztalára, de egyben tagjai számára is nagyobb jövedelmet biztosit. Igen dicséretre méltó, hogy a szövetkezet komoly területet szánt ipari növények, valamint gyógynövények számára ezzel komoly segítséget nyújt iparunknak, de lényegesen emelni fogja a saját gazdagságát és tagjainak jólétét is. (—) SZARVASMARHATENYÉSZTÉS A borjaknál gyakran előfordul, hog —’~*iy étvággyal szopnak és a hasmenés türrtei jelentkeznek. Ha láz nincs, akkor egy.egy szopás kihagyásával és kamillatea itatásával szüntethetjük meg a rendellenességet. A lázat és egyéb kortünetet is mutató borjúhoz hívjunk állatorvost, hogy megfelelő orvosi ápolásban részesüljön. Gondokodjunk a szoposborjak megfelelő elhelyezéséről. Biztosítsunk száraz alommal borított napfényes ketreceket. A borjúketreceket időnként fertőtlenítsük hogy a borjakat pusztító fertőző baktériumok ellen védekezhessünk A fertőtlenítést kólmésszei, égetett mészporral végezzük. LÓTENYÉSZTÉS Az ellésre elkészülő kancát vezessük tiszta boxba, vagy korláttal körülvett csendes, légvo. natmentes istállórészbe. Az ellető helyet előbb fertőtlenítsük, majd tiszta szamával bőségesen almozzuk. A csikó megszületésekor, ha a köldökzsinór nem szakad el, sterill ollóvá' vágjuk el és a csonkot jódtinkturával fertőtlenítsük. A szülés után a magzarburok és a szennyezett alom eltávolítand,,. A kanca gáttájékát fertőtlenítsük és friss, puha, száraz almot adjunk alája. A kanca ellés után egy hétig teljel pihenést igényel. A második és a harmadik héten már jártathatjuk. Három hét elteltével befogható úgy, hogy szoptatási idejére az istállóba visszatérjen. SERTÉSTENYÉSZTÉS Az újszülött és néhányhetes malacok különböző fertőző betegségeit baktériumok okozzák ugyan, de ezek csak akkor ’ 'pesek a malacot megbetegíteni, ha azok szervezetét előbb már valami gyengítette. Ezek ellen az úgynevezett malacbetegségek ellen úgy védekezhetünk, hogy a gyengeség okát megszüntetjük. Tehát a koca megfelelő tartásával és takarmányozásával lehetővé tesszük, hogy a koca erőteljes malacokat hozzon a világra. Takarmányozzuk jól a malacokat is, gondoskodjunk vitamínoltásukról, mozgásil ehetőségükre1 és napfényről, hogy ezeket a malacbetegségeket elkerülhessük. JUHTENYÉSZTÉS Jelöljük meg a szopós bárányokat, hogy nagyobb nyájban eltévedt bárányt a juhász anyjához terelhesse és hogy a származás nyilvántart, ható legyen. A jelölés történhet a bárány nyakába kötött tábláckával vagy a bundára rányomott „anyaszámmal”. A festőanyag ne ány vagy szurok legyen, hanem lenolaibn bevert bé esi korom 3:2 (arányban), mert az előbbieket a gyapjúmosóban nem lehet a bunda"'’ mara. dék nélkül eltávolítani. Az idősebb bárány fü lét tetoválással kell véglegesen megie’ö’ni. BAROMFITENYÉSZTÉS A baromfiaknál az óvantag és a baromfipoloska gyakran okoznak tömeges megbetegedéseket és elhullásokat. Az óvantag főleg csupasz testrészeken fordul elő, ahonnan vért szív. A barem fipoloska ugyancsak éjjel tá- adja meg t tyúko kát és egyébb baromfiakat. A baromfiak testén medkapaszkodó óvantagokat és poloskákat pe troleummal, benzinnel távolítjuk el. A fából ké szült kevés érték" ólat leghelyesebb 'e "tani és elégetni. Az értékesebb faólak belső felüle tét és repedéseit 25 Sszázalékos gyümölcsfakar. héliummal permetezzük be. Hz EFSz-ek nemesiseit vetőmagot használnak és nemesifeli burgonyát Hitetnek - ügy bizfositiák a tervszerű termelést Farkasdon ipari- és gyógynövényeket is termesztenek ebben az évben
