Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-11 / 6. szám
1951. február lľ. Ст!к^Ш(1тйт 7 Ä magyar nép természelátalakitó munkája pül а 110 km hosszú hajózható Duna-Tisza csatorna, ami majd 74.000 hektár föld öntözését teszi lehetővé — Csatorna épül a Hortobágyon keresztül, amely megváltoztatja a puszta képét L. Pavlov szovjet újságíró nemrég Magyarországon járt és cikkben szárait be a magyar nép természetátalakító munkájáról, melynek során felépítik Duna—Tisza csatornát, amely hatalmas megművelésre alkalmas területek ntözését teszi lehetővé a Duna—Tisza közében és a tiszalöki vizi erőművet, lelytől 35 km. hosszú öntözőcsatoma vezet be majd a hortobágyi pusztára, egy ott is termővé változtassa a földet. A szovjet újságíró rendkívül érdekes cikkét az alábbiakban mi is ismeretjük olvasóinkkal: Amerre szemünk ellát, határtalan :kság tárul elénk — a Nagy Magyar Jföld. Az ország legfontosabb éléstáa. A bőséges napfény, a hosszú vegeíciós idő és főleg a feketeföldes talaj z előfeltétele annak, hogy ez a vidék jolgáltatja a magvas termények felét, napraforgótermés 70%-át, a szőlőteríés 50%-át és egész Magyarország yümölcs- és főzeléktermésének felét. De vannak itt nehezen megművelhe- 5, viztelen területek is. Az átalakítóik érdekében folyó munka a legragyoóbb példája annak a teremtő erőnek, melyet a felszabadult magyar nép fejt i a Szovjetunió hathatós támogatásáal a szocializmus felépítése érdekéén. A fizikai-földrajzi adottságok alapin a Nagy Magyar Alföldet két részre szthatjuk: a Tiszántúlra és a Dunaisza közére. A földművelő magyarokak mindig szívós harcot kellett vívtok a természettel. Az Alföld aszályos idék. A legmagasabb hőmérséklet júus—augusztusban meghaladja a 40°-ot. z átlagos csapadék nem több 5—600 im-nél, sokszor még a 400 mm-t sem :i el. A csapadék legnagyobb része a nyár éjén és ősszel hullik le. A tél hideg j csak kevés havat hoz. Tavasszal sűrű ítakaró borítja a felszántatlan területet — kitűnő a legelő. De már júiusban kezd kisülni a fű, elpárolog az эго tavacskák vize. A szél felkavarja port. Elhal az akácfa levele. Hőség ralkodik egész nap és az este sem hoz lyhülést. A kutakban van minden remény eben az időben. De a parasztkutak a tápvíznek csak a felszínes rétegéig érk, erősen elszennyeződnek és betegég forrásává válnak. A jó vizet adó iély kutak azelőtt csak a földbirtokoзкпак jutottak. A paraszt csak nézette az elkerített mélykutakat. Kecskeméttől délre kezdődik a buaci puszta. Kisunhalasig ér. Sok még t a megműveletlen, szántatlan föld. nnek a pusztának a szélén fekszik íiskunfélegyháza városa. Valójában agy falu. Csak a vásártér emlékeztet émileg városra. Negyvenezer lakosa mne? Különös: hogyan fér el ennyi mber ilyen kis városban? De kiderül, hogy Kisunfélegyháza laosainak legnagyobb része földműve'ssel foglalkozik és a várostól 10—15 m-re, a bugaci pusztán, tanyákon laik. Statisztikailag viszont városi lakoэк. ĺ TANYA Ha csak egészen kicsit is hatolunk be város felől a pusztába, egészen szoatlan települési viszonyokat látunk, merre szemünk ellát, apró tanyákat ilálunjc. A tanya különálló kis parasztazdaság: lakóház a földek közepette, rendesen néhány fa veszi körül. A taya jellemző sajátossága az Alföldnek, .z ország más részein csak ritkán látлк. Kialakulását a történelem határoz- i meg. A török hódoltság idején a parasztig zöme beköltözött a város falai közé. - A törökök kiűzése után a parasztok városban maradtak — távol földjeik- 51. Hogy könnyebben gazdálkodhassaak, ideiglenes lakóházakat építettek iídjükön. Lassanként ezek állandó laóházakká — tanyákká alakultak. Az egyes tanyák között út jóformán nincs. Ez az úttalanság mindig megnehezítette ezeknek a parasztgazdaságoknak egymásközti és a várossal való kapcsolatát. Nagy távolság választotta el a tanyák és a városok lakosságát. Ez azonban nem gátolta a földbirtokosokat abban, hogy a legkíméletlenebb módon zsákmányolják ki a parasztságot. Sőt ellenkezőleg, a tanyai lakosság tanulatlansága, elkülönítettsége csak megkönnyítette dolgukat. A burzsoá kormányzat ezért nem is törekedett arra, hogy megszüntesse a tanyákat — a múltnak ezt az örökségét. A népi kormányzat községekben egyesíti a tanyákat. A régi tanyák helyén csak a gémeskút maradt meg és a puszta óriási területein mind több és több apró falucska jelenik meg. Igaz, nagy távolságra fekszenek egymástól, de járható utak kötik össze őket. Órákat utazhatunk egyik falutól a másikig, anélkül, hogy egy lelket is látnánk. Kö-1950-ben lij sikerek születtek a szocialista földművelés további föllendítése, a kolhozok és szovhozok közös állattenyésztésének fejlesztése és a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdítása terén. A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Állami Terméshozammegállapító Főfelügyelőség adatai szerint 1950-ben a gabonafélékből, gyapotból és cukorrépából jó termést, egyéb ipari növényekből, zöldségfélékből és burgonyából jó, vagy kielégítő termést takarítottak be. A gabonafélék össztermése 1950-ben 7 milliárd 600 millió púd volt. (1 púd = 16.4 kg. Szerk.) A gabonafélék terméshozamára 1950-ben kitűzött tervfeladatot szintén túlteljesítették. A gyapot összhozama 3 millió 750.000 tonna volt és 650.000 tonnával haladta meg az ötéves terv 1950. évi tervfeladatát. A cukorrépa össztermése 1950-ben 1.200.000 tonnával volt több az 1949. évinél. A mezőgazdasági termények vetésterülete 1950-ben 6.6 millió hektárral növekedett az 1949. évi területhez képest, a búza vetésterülete 1.7 millió, a gyapot több mint félmillió hektárral. Jelentősen megnőtt a takarmánynövények vetésterülete is. Sikeresen befejezték az 1951. évi termést biztosító őszi vetést. Az ősziek állami vetéstervét is teljesítették. 1950. őszén az előző évihez képest nagyobb arányokban és sokkal rövidebb idő alatt végezték el a tarlóhántást az 1951. évi tavaszi gabonafélék alá. Múlt évben még jobban növekedett és erősödött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. A mezőgazdaság 1950-ben, 15 lóerős traktorokra átszámítva, több mint 180.000 traktort kapott, továbbá 46.000 kombájnt, ezek között 23.000 magánjáró-kombájnt, továbbá 82.000 tehergépkocsit és több mint 1,700.000 vontatót és egyéb mezőgazdasági gépet. A mezőgazdasági technikai fölszerelésnek növekedése 1950-ben lehetővé tette a mezőgazdasági munkák gépesífülöttünk, ameddig a láthatár ér — homokdombok. Rendesen csupaszok, csak iimitt-amott látunk néhány bokrot, apró erdőcskét — leginkább akácot, fenyőt. Mennél inkább közeledünk a faluhoz, annál többször látunk szőlőt a dombok oldalán. A homokos talajban jó termést ad a szőlő, a bugaci puszta legfontosabb kultúrnövénye. Kecskemét a központja ennek a szőlőtermő vidéknek. A MAGYAR „ÉHSÉG-SZTYEP“ Az Alföld másik fizikai-földrajzi területe, amely leginkább szorul a természet átalakítására — a hortobágyi puszta. Joggal nevezhetjük magyar „éhség-sztyepnek“ Valamikor a Tisza folyt keresztül ezen a pusztán. Balpartja felől hatalmas területeket öntött el időnként. Értékes földek mocsarasodtak el. Később megváltozott a Tisza folyása és a régi medre mentén sok mocsarat és nádast hagyott hátra. Ezeknek a vize lassanként elpárolgott és a régi mocsaras terület szikessé vált. A régi Tisza helyén ma a Hortobágy csörgedez. Nyáron csaknem teljesen kiszárad. A hortobágyi puszta víz nélkül marad. A régi Magyarországon a nép évszázadokon át igyekezett behatolni erre a viztelen területre. De mit tehetett - a paraszt, aki egymaga művelte törpe tésének jelentős fokozását. A gép- és traktorállomások 1950-ben tizenöt százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozokban, mint 1949-ben. Jelentősen megjavult a traktor- és kombájnállomány kihasználása. A kolhozokban 1950-ben az ugarszántásnak és tarlóhántásnak több mint 90 százalékát traktorral végezték. A kolhozok gabonaföldjének feléről kombájnnal takarították be a termést. 1949-hez képest javult a mezőgazdaság műtrágyával és üzemanyaggal való ellátása is. Komoly sikereket értek el a kolhozok és szovhozok a közös állattenyésztés fejlesztésében. A kolhozok közös jószágállománya előzetes adatok szerint 1950-ben a következőképpen növekedett: a szarvasmarhaállomány — 10 százalékkal, ezen belül a tehenek száma húsz százalékkal, a sertéseké — 28 százalékkal, a juh- és kecskeállomány — 13 százalékkal, a lóállomány — 15 százalékkal. A baromfiállomány a kolhozokban 44 százalékkal gyarapodott. A Szovjetúnió Szovhozügyi Minisztériumának szovhozaiban 1950-ben a szarvasmarhaállomány — 11 százalékkal, ezen bellii a tehénállomány — 12 százalékkal, a sertésállomány — 15 százalékkal a juh- és kecskeállomány — 10 százalékkal, a lóállomány pedig — 14 százalékkal gyarapodott. A gazdaságok valamennyi kategóriájában, a kolhozokban, szovhozokban, a kolhozparasztok, a munkások és alkalmazottak tulajdonában lévő állatállomány 1950 végén így alakult: szarvasmarha 57.2 millió, ebből tehén 24.2 millió, sertés 24 1 millió, juh és kecske 99 millió, ló 13.7 millió. Az 1948-ban elfogadott mezővédő erdőültetési terv teljesítése során a Szovjetúnió európai sztyeppés és erdőssztyeppés részében lévő kolhozok, erdőgazdaságok, erdővédő állomások és szovhozok eddig összesen 1.350.000 hektár területen ültettek védőerdőket, ebből 1950-ben 760 ezer hektáros területet erdősítettek. A mezővédő erdősávok ültetésének 1950-re szóló tervét túlteljesítették. földiét ée sohasem volt korszerű mezőgazdasági felszerelése? Eredménytelen volt a burzsoá kormányzatnak minden kísérlete, hogy átalakítsa a pusztát. A burzsoá tudósok szőtték ugyan a terveket, sok tudományos értekezést írtak, de a gyakorlatban semmisem történt. A puszta továbbra is alkalmatlan maradt a megművelésre. Csak tavasszal legelészett rajta néhány ménes, birkanyáj, marhacsorda. Nyáron k sü'lt a fű, kiszáradt к a vizek, kivirágzott a szik. 27.000 hektárnyi terület maradt megművelétlenül, holott fiz országban óriási volt a földnélküli parasztok száma. A FELSZABADULT NÉPI ERŐK oldják meg a puszta átalakításának évszázadok óta vajúdó feladatát. A Szovjet Hadsereg győzelemé meghozta a várva-várt felszabadulást. A felszabadult népi demokratikus Magyarország földhöz juttatott több mint hatszázezer parasztok. „A föld azé, aki megműveli“ — mondotta a magyar nép. A Szovjetúnió tapasztalatára támaszkodva megindult a természet átalakításának munkája. E munka során különös figyelmet fordítanak a bugaci és a hortobágyi pusztára. A magyar nép mindig sóvárogva nézte azt a rengeteg vizet, amely felhasználatlanul folyik le a Fekete-tengerbe, mialatt a mezők elsivatagosodnak víz hiányában. A nép megépíti A DUNA—TISZA-CSATORNÄT, amely 74.000 hektárny; 'öld öntözését teszi majd lehetővé. A orna tervét már 1839-ben kidolgozta... Háromszor is hozzáfogtak megépítéséhez (1839, 1868, 1907), de a munka mindig abbamaradt. Ez a csatorna abban az időben amúgy is csak az osztrák és magyar kapitalisták profitját növelte volna. Csak most, csak a népi demokráciában valósul meg a régi terv. Megkezdték annak a 110 km hosszú hajózható csatornának az építését, amely hatalmas, megművelésre alkalmas területek öntözését teszi lehetővé. A csatorna Dunaharasztinál ágazik el a Dunából és Üjkécskénél éri el a Tiszát. A Duna—Tiszaközén Nagykőrösig eddig is virágzott a gyümölcskertészet, de Kecskeméttől délre a vízhiány megakadályozta ennek további kiterjesztését. Az új csatorna lehetővé teszi majd a bugaci puszta megművelését is. Megváltozik majd a Hortobágy, képe is. Itt még több a viztelen terület, mint a Duna—Tisza közén. Tiszalöknél kezdődik az a 35 km hosszú öntözőcsatorna, amely keresztülvágva a hortobágyi pusztán a Hortobágyba, a Tisza régi medrébe ömlik. Tiszalökön duzzasztót, víztárolót és 200.000 kilowatt teljesítményű vízi erőművet építenek. A csatorna és számos elágazása mentén erdősávokat telepítenek. Csak a futóhomok megkötésére 16.000 hektárnyi erdőt ültetnek és az ötéves terv folyamán 140.000 hektárnyi erdő telepítését irányozták elő. A természetet átalakító munka a magyar parasztságnak sokszázezer hektárnyi megművelhető földet ad. Nemcsak takarmánynövények termesztésére, hanem rizstermelésre is alkalmas földeket. Nagy sikert jelent a szovjet gyapotfajták meghonosítása. 1954-re 57.000 hektáron termesztenek gyapotot Magyarországon. Ez nagymennyiségű nyersanyagot szolgáltat a magyar iparnak. Ugyanilyen jelentős a szintén a Szovjetúnióból behozott kokszagiz termesztése. Jelenleg tanulmányozzák a citromfélék meghonosításának lehetőségeit. Mindez csak a kezdete a természet átalakításának. A múltban terméketlen, puszta földeken zöld mezők, kertek virulnak, erdők hajtanak ki. A magyar nép felhasználja a Szovjetúnió bőséges tapasztalatait és bizakodva néz előre a szocializmust építő munka útján. Hogyan teljesítette a Szovjetunió az 1950. évi mezőgazdasági tervét A Szovjet Statisztikai Hivatali közleményéből Ud helyesen trágyázza földjét nitrogénnel, szuperfoszfáttal és kálisóval, könnyen tehet eleget beszolgáltatási kötelezettségének
