Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-04 / 5. szám
195Í. féhrulr 4. SzcJk/díötdmíáfes s 1950 mezőgazdasági mérlege az Állami Tervhivatal összefoglaló tervteljesítési jelentésében Az Állami Tervhivatal az elmúlt napokban jelentette meg az ötéves terv második évének mérlegét. Ebben a mérlegben foglalkozik a mezőgazdasági termelés 1950. évi eredményeivel is és ennek során — többek között — a következőket állapítja meg: Az összmezőgazdasági termelés 19í9-cel szemben 5 százelékos emelkelést mutat. A szocialista, tehát szövetkezeti szektor az ország egész szántási terület 22 százaléka. A kenyérgabona tervezett eredméayét az elmúlt évben sikerült elérni. A terv kedvező teljesítését jelentik az árpa, burgonya és komló terméseredményei, de még ezeknél is jobb volt a cukorrépa termési eredménye, mivel ezen a téren JjO százalékos emelkedés következett be az előző évvel szemben. Ezzel szemben nem érte el mezőgazdaságunk a tervben megállapított termést a kukoricánál, az olajos magvaknál, de főleg a lennél és kendernél, mivel nem valósult meg a szükséges agrotechnikai gondoskodás és a korai vetés. A tavaszi és aratási munkák gyorsabb lefolyásúak voltak, mint 1949- ben. Ezt részben az EFSz-ek munkamegszervezése, részben pedig az állami gépállomások támogatása segítette elő. Az állami gépállomások mezőgazdasági munkateljesítménye — az 1949- es évvel szemben — jelentősen megnövekedett. Az aratási munkálatok sikeres lefolyása jelentősen hozzájárult a szövetkezetek gyors fejlődéséhez, a magasabbfokú gazdálkodásra való át téréshez és a gazdaságtechnikai rendezések megvalósításához. Az őszi vetéstervet rozsnál és árpánál sikerült elérni. Búzánál némi lemaradás mutatkozik és ezért itt tavasszal kell a hiányt pótolni. A jiemesííett vetőmagok használata főleg az Egységes Földműves Szövetkezeteknél emelkedett. De emelkedést mutat a műtrágyának, a nitrogéníek és a kálisónak alkalmazása is. A mezőgazdasági temékek felvásárlása 19If9-cel szemben több mint Уз-dal növekedett meg. A felvásárlási idő lényegesen megrövidült elsősorban a gabonaneműeknél. Ezt a közös cséplés, a manifesztációs beszolgáltatás, a szocialista munkaverseny és az EFSz-ek békekötelezettségei tették lehetővé. Ezzel szemben nem szenteltek elegendő figylmet a len, kender és olajos magvak felvásárlásának. Sikerült teljesíteni a tervet a mezőgazdasági állatok számát illetően és túlteljesítette a mezőgazdaság az előírt tervet 3 százalékkal a teheneknél és 4 százalékkal a juhoknál. Ezzel szemben nem értük el a sertések és anyasertések tervszámát. A húsfelvásárlásnál a marha- és sertéshús terén valamivel túlteljesítettük az 1950. évi tervet, általában pedig a hústermelés 191f9-hez viszonyítva 50 százelékos emelkedést mutat. Országos viszonylatban a tejtermelés 12 százalékkal túllépte a tervben megállapított előírásokat. Az állami birtokok 2.288, az EFSz-ek 1.825 literes tejtermést értek el, szemben az egyéni gazdálkodók tejtermésével, amely 1606 literes átlagot mutat. Sikeres volt a tojás termelési eredménye is, mely téren 15 százalékos túlteljesítést sikerült elérni. 1950-ben az Egységes Földműves Szövetkezetek száma jelentősen megnövekedett. Az EFSz-ek száma — beleéretve az Előkészítő Bizottságokat is —- 1950-ben megkétszereződött, úgy 1-oqv ma már átlag minden második séghen áttértek a kis- és középföldwi •"■vesék a magasabb termelési formára. Az EFSz-ek száma főleg a tavaszi ,-fAsi őszi munkák során növekemeg. Több mint 3.200 szövetkezet f0tta fel 1950-ben a mesgyéket és több, mint egy millió hektár földön gazdálkodnak már közösen. Általában az Egységes Földműves Szövetkezetek jobban teljesítették a termelési tervet, mint az egyéni gazdálkodók. örvendetesen emelkedett a mezőgazdaság gépesítése is 1950 során. A traktorok száma 8, az önkötöző gépek száma 6, a kombájnok száma pedig 21 százalékkal emelkedett. A Párt Központi Bizottsága Elnökségének 1950 december 18.-án hozott határozata rámutatott az állami gépállomások munkájának 1950-ben tapasztalt hiányosságaira. A tavaszi munkatervet az állami gépállomások 104, az aratási munkatervet 98, az őszi munkatervet azonban csak 76 százalékra teljesítették. A munka helyes megszervezésének hiánya és a gépek kismértékű kihasználása okozta a gépállomások lemaradását. Annak ellenére, hogy az önkötöző gépek száma megnégyszereződött, az állami gépállomások a gabona learatásánál alig érték el a háromszoros teljesítményt. Az állami birtokok 1950-ben tovább fejlődtek és jelenleg az egész mezőgazdasági terület több mint 7 százalékán gazdálkodnak. A tervezett vetési területeket az állami birtokokon betartották, de nem érték el a tervezett hektárhozamokat a fontos termények egész soránál. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a falusi gazdagoktól kimerült talajú földeket vettek át, másrészt nem használták ki gépberendezéseiket, nem érvényesítették elég következetesen a szocialista szervezés és agrotechnika elveit minden mezőgazdasági üzemben. Az állami birtokok állattenyésztése túlhaladta az előirányzott tervet a marhaállománynál 9, a sertésállománynál 22 és a juhállománynál 9 százalékkal. Természetesen túlhaladták a terv teljesítését a húsbeszolgáltatás terén is. Az állami birtokokon új munkamódszereket vezettek be és ezzel kapcsolatban az alkalmazottaknak mintegy a fele bekapcsolAdvtt a szocialista munkaversenybe. Azok a munkacsoportok, amelyekre meghatározott munkafeladatokat bíztak, már elérték a 7.000-es számot. Az erdőgazdaságban a fakitermelés 9 százalékos tervtúlteljesítést ért el, ezzel szemben a fa leszállításának terve teljesítettlen maradt. Az erdőmegújítási terv 13 százalékos, míg a védősávok építése 7 százalékos tervtúlteljesítést ért el 1950-ben. Mi Szlovákia első IV. típusú szövetkezete a Párt helyi szervezetének további támogatásával indul az újabb sikerek felé helyzet Csécsénypatonyban, ahol hat kulák kivételével — az egész község tagja a szövetkezetnek Csécsénypatony a legelső községek közé tartozott, ahol Egységes Földműves Szövetkezetei létesítettek. Az itteni EFSz ezenkívül Szlovákiában elsőnek fogadta el a IV. típusú üzemi szabályzatot. Ma — a ku Iákokon kívül — tagja a szövetkezetnek a község valamenyi kis és középföldművese. A szövetkezet komoly sikereket tud tehát már felmutatni és ezt elsősorban annak a párttámogatásnak köszönheti, melyben a szövetkezetnek kezdettől fogva rész e van. Nem volt könnyű a szövetkezet útja а IV. típusú gazdálkodás bevezetéséig. A falusi gazdagok elkövettek mindent, hogy akadályozzák a szövetkezet kiépítését. Nem mondható, hogy ezeknek a falusi gazdagoknak a száma valami túl nagy lenne, hiszen mindössze hatan vannak, de befolyásuk a kis- és középföldművesekre mégis erősen érezhető volt. Ma a csécsénypalon yi kulákok már háttérbe szorultak, nyilvánosan nem is merészelnek fellépni a sző vetkezet ellen, de aknamunkájuk — változtatott taktikai módszerekkel — tovább folyik. A falusi gazdagok között vannak magyar nemzetiségűek is, akik „nemzeti el nyomatás"-nak igyekeznek beállítani azt az osztályharcot, melyet ellenük — mint kapitalisták ellen — folytatnak. Ezek a falusi gazdagok a maguk úgynevezett „nemzeti elnyomatásukat" el szeretnék hitetni a község magyar kis- és középföldműveseivel is. Már pedig az a harc, mely a falusi gazdagok ellen folyik, osztályharc és *я Ünnepélyesen átadták a fíileki gyár dolgozói a galsai EFSz megsegítésére felajánlott 15 tehenet A galsai EFSz — mint azt már lapunk közölte — az elmúlt év őszén áttért а II. típusú gazdálkodásra és egyben elhatározta, hogy állatállományát is egyesíti. Még az elmúlt évben megkezdték a galsaiak egy istálló adaptálását, amelyet — az ipolynyéki EFSz versenykihívására — a kitűzött időre el is végeztek. Az EFSz tagjainak — mivel ezek legnagyobb része kisparaszt — oly csekély volt a marhaállománya, hogy a tagok szükségesnek látták az állománynövelését. Elhatározták tehát, hogy állami kölcsönnel teheneket vásárolnak tenyésztés céljából. Az EFSz fölött védnökséget vállalt füleki fémipari és fafeldolgozó üzem dolgozói látva, hogy a szövetkezeti tagok milyen nagy akarással és munkakedvvel építik szövetkezetüket, elhatározták, hogy ebben a nagy törekvésünkben segítő kezet nyújtanak. Mivel a szövetkezetnek inkább anyagi támogatásra volt szüksége, úgy határoztak, hogy a napi munkaidejük után túlórázni fognak, amelynek jövedelmét felajánlják a galsai EFSz-nek 15 drb tehén megvételére. Az üzemben szinte versenyszerűen folytak a kötelezettségvállalások a munkások között, hogy ki mennyi órát dolgozik le az EFSz megsegítésére indított akcióban. Ennél példásabb kötelezettségvállalást még kevés üzemi patronátus mutatott, bizonyította együttérzését a falusi dolgozókkal. Az üzemi termelést jelentősen előrevitték a vállalt kötelezettségek, ugyanakkor pedig gondoltak a falu kis- és középparasztjainak megsegítésére is. Magának a többtermelésnek egyébként is az a célja, hogy minél több gépet és közszükségleti cikket gyártsunk és az ipari munkásság és dolgozó parasztság egymást segítve vigye megvalósulás felé a szocializmus nagy ügyét. Ipari dolgozóink nagyon jól tudják, hogy a falu szocialista felemelkedésével emelkedni fog az általános életszínvonal is, mert a nagyüzemi gazdálkodással kis- és középparasztjaink jóval többet fognak termelni és így több jut majd az ő asztalukra is. Az öntudatos dolgozóink szorgalmas munkájának meg lett az eredménye. A 15 fejőstehenet, amely közül már 5 le is borjazott, január 14-én, vasárnap, ünnepélyes keretek között adták át a galsai EFSz-nek Malata. Virág és Solymosi elvtársak, mint az üzemi bizottság küldöttei. Az ünnepélyen — a kedvezőtlen idő ellenére is — igen sokan gyűltek öszsze, hogy szemtanúi legyenek a nagyjelentőségű ajándék átadásának. A Kerületi Nemzeti Bizottság képviseletében megjelent Tóth Bence János is és a környező falvak EFSz-i valamennyien képviseltették magukat az ünnepélyen. Az ünnepség emeléséhez hozzájárult a füleki CsISz ifjúsági szervezet is, amely igen szép előadásokkal gazdagította az ünnepséget. Az EFSz nevében Búj tár szövetkezeti elnök meleg szavakban köszönte meg a füleki dolgozóknak ezt a nem várt ajándékát és biztosította az ipari dolgozókat, hogy a szövetkezet fejlődését a jövőben még jobban előre viszik és a legnagyobb odaadással fognak dolgozni az EFSz kiszélesítésének érdekében. Antal Gyula tanító, aki a szövetkezet építésében szintén fáradhatatlanul dolgozik, ígéretet tett, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében továbbra is segítségére lesz a tagoknak és az ifjúság megszervezésével olyan generációt nevel, amely nagyban hozzájárul maid e cél megvalósításához Bence nem nemzetiségi harc, mert a szövetkezetnek, a kis- és középföldműveseknek egyaránt ellensége a falusi gazdag, legyen az akár szlovák, akár magyar nemzetiségű. Van azonban — ha már erről van szó — a csécsénypatonyi szövetkezetnek egy kis fogyatékossága, ami abban nyilvánul meg, hogy a szövetkezet vezetőségének nincs egyetlen magyar nemzetiségű vezető tagja sem. Ezt a hibát érzi a szövetkezet vezetősége is, azonban azt eddig azzal magyarázták, hogy a magyar nemzetiségű kis- és közép- földművesek akkor léptek be a szövetkezetbe, amikor a szövetkezet már megválasztotta a vezetőségét és az új vezetőség választására — az alapszabály szerint — csak három év eltelte után kerülhet sor. Az alapszabály valóban így intézkedik, azonban a Párt helyi szervezete megtalálja az utat, hogy ne a holt paragrafusok érvényesüljenek, hanem a vegyes lakosságú közös érdeke kerüljön előtérbe. A helyi pártszervezet komoly sikernek könyvelheti el az első szlovákiai IV. típusú szövetkezet megalapítását és most azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a szövetkezetei fejlődésében megerősíti. A part támogatásnak egyik legutóbbi példája, hogy amikor az állatállományt az új szövetkezeti istállóba helyezték, megoldották azoknak a szövetkezeti tagoknak a lakáskérdését is, akiket az állatállomány kezelésével bíztak meg. Lehetővé tették, hogy munkahelyük közvetlen közelébe költözhessenek és így jobban, alaposabban fondozhassák a rájok bízott állatállományt. A Párt helyi szervezetének munkáját azonban feltétlenül továbbra is fokozni kell a szövetkezet támogatása, illetve megerősítése terén, mivel egyelőre nem mondható még el, hogy Csécsénypatony szövetkezetének tagjai valamenyien eljutottak volna már az öntudat oly magas fokára, hogy a szövetkezetei olyan közös tulajdonnak tekintsék, melyért az egyén és a köz érdekében minden fáradsággat és áldozatot meg kell hozni. Vannak még a szövetkezetnek olyan tagjai, akik sokkal szorgosabban dolgoznak a házkörüli gazdákodásra meghagyott kis földjükön, mint a szövetkezet birtokán. Ezek a szövetkezeti tagok még megkülönböztetést tesznek az „ő földjük" és a „szövetkezeti föld" közöttj Nem tudasították tehát még eléggé, hogy az egész szövetkezeti föld és állatállomány az övék, hogy a szövetkezetben végzett munkát elsősorban a maguk és a saját jólétük érdekében végzik. Ügy a szövetkezet vezetősége, mint a Párt helyi szervezete közetkezetes felvilágosító munkájával el kell tüntetni a helytelen és előítéletekből fakadó gondolkozást, meg kell győzni a szövetkezet valamenyi tagját, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodással és ennek révén a magasabb terméseredményekkel maguk a szövetkezeti tagok járnak legjobban. A Párt helvi szervezete tudatában van e feledatok fontosságának és éppen ezért remél helő hogy Csécsénvpatonv szövetkezete további komoly előrehaladást mutat ebben az évben is és növeli az eddigi jelentős sikereit.
