Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-04 / 5. szám
II. évfolyam 5. szám. Mezőgazdasági szak* és szövetkezeti hetilap Bratislava, február 4. Közgyűléseket tartanak a magasabbfokú EFSz-ek Március 15-ig sor kerül mindenütt a közgyűlésre A közgyűlést megelőző taggyűlésen tárgyalják meg a munkanormákat, munkaegységeket, a munka megszervezését és az egészévi termelési tervet Rendkívül nagyjelentőségű eseménye van a magasabbfokú Egységes Földműves Szövetkezeteinknek. Február 1.-től március 15.-ig terjedő időszakban tartják meg minden III. és IV. típusú szövetkezetben a közgyűlést. Ezek a közgyűlések fontos határkövet jelentenek a szövetkezeteink további fejlődésében, hiszen az elmúlt évi beszámolón és zárszámadáson kívül ez a közgyűlés lesz hivatott dönteni az új könyvelési és pénzügyi rend bevezetéséről, a közös állattenyésztés biztosításáról és új vezetőség megválasztásáról is. A közgyűlésekre több helyen már megtörténtek az előkészületek, sőt — lapunk zártakor — egyes helyeken már sor is került a közgyűlés megtartására. A legfürgébbek ezen a téren a dunaszerdahelyi járás magasabbfokú szövetkezetei, amelyek már február közepéig megtartják közgyűléseiket. A sort Nagyabany, Felsőábony és Kisabony kezdte meg. A bratislavai kerület egyébként is úgy intézkedett, hogy valamennyi magasabbfokú EFSz-e még ebben a hónapban feltétlenül tartsa meg a közgyűlését. Az közgyűlések előkészületeire vonatkozó intézkedések már megtörténtek. Ezek során a Járási Nemzeti Bizottságok összehívták a magasabbfokú EFSz-ek elnökeit, valamint a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott járási bizalmiakat és ezen az értkezleten megállapították az egyes EFSz-ek tag- és közgyűlési időpontjait. Magukon a közgyűléseken résztvesznek a Járási Nemzeti Bizottság képviselői, a Helyi Nemzeti Bizottság tanácsa, a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott hivatal, a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség, az állami gépállomás, a védnökséget vállalt üzem, a Földműves Raktárszövetkezet és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség kiküldöttei, valamint a pártszervezet küldöttsége is. A közgyűlést megelőző teendőkről, illetve a közgyűlést előkészítő munkákról az alábbi hivatalos közlemény ad tájékoztatót: Miről tárgyal a közgyűlést megelőző taggyűlés ? A közgyűlés előkészítését az EFSz végzi a Járási Nemzeti Bizottság, a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott járási bizottság bizalmija, a könyvelő és a védnökséget vállalt üzem segítségével. A közgyűlést taggyűlés ^ előzi meg, melyen a következő kérdéseket kell megtárgyalni-A MUNKÁNORMÄK ÉS A MUNKAEGYSÉGEK A munkanormák és a munkaegységek nélkül a tagok érdem szerinti igazságos jutalmazása elképzelhetetlen. Csakis a normák bevezetésével emelkedik a tagok felelősségérzete a reájuk bízott feladatok teljesítésében és csakis a normák bevezetése biztosítja a jobb gazdálkodást és a munkaerkölcs megszilárdítását, nem beszélve arról, hogy milyen hatalmas pénzügyi előnyt jelent ez az EFSz számára. A normák szerint dolgozó EFSz-ek ugyanis Igen nagy kedvezményben részesülnek vető- és ültetőmagjuttatásban és az állami gépállomások is ezen elvek szerint kötnek szerződéseket az EFSz-ekkel. A munkaegységekre a szövetkezet előleget ad a tagoknak. Ezeknek az előlegeknek nem szabad túlhaladniok a munkaegység értékének ötven százalékát. A szövetkezet vezetősége és felügyelőbizottsága, valamint a szövetkezeti elnök, a pénztáros és a könyvelő felelősek azért, hogy a munkaegységekre kiutalt előlegek ne haladják túl a tervezett érték 505 százalékát. A Járási és a Kerületi Nemzeti Bizottságok szövetkezeti osztályai állandóan ellenőrzik, hogy az EFSz-ek betartják-e ezt. Az EFSz-ek mezőgazdasági és pénzügyi felülvizsgálatra szóló iránymutatásokat a legrövidebb időn belül megkapják a népi közigazgatás szervei. AZ ÁLLANDÓ MUNKACSOPORTOK A taggyűléseken meg kell tárgyalni az állandó munkacsoportok megszervezésének kérdését is. A magasabb típusú szövetkezeteknél elkerülhetetlen a földeken és az állattenyésztésben dolgozó munkacsoportok megalakítása, legalább egy évre. A munkacsoportok bevezetése fokozza a csoport tagjainak felelősségérzetét a reájuk bízott feladatok teljesítésében és lehetővé teszi a dolgozók szakismereteinek fokozását. Ezzel meg vannak az előfeltételek az egészséges szocialista mnnkaverseny kiszélesítésére is. Azokban az EFSzekben, ahol jelenleg istállóátalakítási rmunkálatokkal foglalkoznak, építészete munkacsoportokat kell alakítani. Nagyon fontos az, hogy a munkacsoportok élére tényleg a legöntudatogabb és a legjobb szaktudással rendelkező szövetkezeti tagok kerüljenek. TERMELÉSI TERV, BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK Az egész évi termelési terv összeállítása és a terv teljesítésének felülvizsgálása úgy a szövetkezeti növénytermelés mint az állattenyésztés fejlődésének fontos feltétele. Az egész évi termelési tervet meg kell tárgyalni az egyes munkacsoportok értekezletein, hogy a csoport tagjai tisztában legyenek a reájuk váró feladatokkal. A tavaszi munkák sikeres végrehajtása megköveteli, hogy a közgyűléseken már ismertetni lehessen, hogy milyen előkészületek történtek a tavaszi munkák idejében való és sikeres elvégzésére. A termelési terv fontos részét képezi a gépállomással való szerződés. Ezért szükséges, hogy a termelési terv kidolgozásában a gépállomások kiküldöttei és agronómusai is résztvegyenek. Az egész évi szerződést az állami gépállomással még a közgzy ülések előtt meg kell kötni, hogy azt jóváhagyás céljából a közgyűlés elé lehessen terjeszteni. Végül fontos szerepe van a termelési tervben a bevételek és kiadások költségvetésének. Ebből a költségvetésből kitűnik, hogy a munkaegységek után milyen jutalom jár. A taggyűléseken rá kell mutatni arra, hogy a munkaegység értékét milyen alapon állították be a költségvetésbe. A KÖZÖS ÁLLATTENYÉSZTÉS BIZTOSÍTÁSA A taggyűléseken meg kell tárgyalni a szövetkezeti állatállomány, a tehenek közös elhelyezésének lehetőségét. A tagok megegyezése szerint össze kell állítani az 1951. évre szóló építészi terveket. Itt mindeneKelőtt figyelembe kell venni a saját építőanyagforrásokat és a saját munkaerőket, úgyhogy a javítási munkálatokat még a tavaszi munkák megkezdése előtt befejezzék. Az építészi tervek összeállításánál gondoskodni kell arról is, hogy az eddig kihasználatlan épületek és a kulákok épületei kerüljenek átalakításra. Meg kell tárgyalni továbbá az építészeti munkák megszervezését. Meg kell állapítani, hány munkaerőre és mennyi időre lesz szükség a javítások elvégzésére. A megjavított épületekben azonnal el kell helyezni a szövetkezeti állatállományt és az állatok takarmányát. Hogyan készül fel a szövetkezet a közgyűlésre ? A szövetkezet vezetősége előkészíti azokat a kérdéseket, amelyeket a közgyűlés előtt még a taggyűléseken is meg kell tárgyalni. ÜJ KÖNYVELÉSI REND A pénzügyi és könyvelési rend nagyon fontos szerepet játszik a szövetkezet sikeres gazdálkodásában. Helyes pénzgazdálkodás nélkül a szövetkezet nem tudja biztosítani tagjai számára az érdem szerinti jutalmazást. Gondoskodni kell arról, hogy a magasabb típusú EFSz-ek még az év elején bevezessék az új könyvelési rendet. Itt felmerül a kérdés, hogy van-e megfelelő könyvelő és raktáros. A könyvelők és raktárosok feladatai nem csekélyek. A könyvelő munkájához tartozik a tagok munkakimutatásának nyilvántartása. Fontos, hogy a könyvelők és a raktárosok feladatait a legpontosabban és a lehető legrövidebb időn belül megállapítsák. A Járási Nemzeti Bizottságok könyvelési tanácsadóik útján gondoskodnak arról, hogy az EFSz-ekben tényleg betartsák az új könyvelési rendet. AZ ÉVVÉGI ELSZÁMOLÁS A szövetkezet vezetősége felállítja az évvégi mérleget a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal iránymutatása szerint. Az évvégi mérlegbe a szövetkezeti tagok nyolc napon keresztül betekintést nyerhetnek a szövetkezet elnökénél. A szövetkezet gazdálkodásáról szóló jelentést a vezetőség kidolgozza és a közgyűlésen felolvassa. A jelentésnek tartalmaznia kell a lehető legrészletesebb adatokat a szövetkezet multévi gazdálkodásáról. Fontos, hogy a jelentés ne csak a pozitív eredményeket tüntesse fel, hanem rámutasson a hibákra is, hogy megbeszélhessék azok kiküszöbölésének lehetőségeit. A jelentésben ki kell értékelni az elmúlt évben megvalósított munkák megszervezését, de főleg a jutalmazás terén szerzett tapasztalatokat. Külön gondot kell fordítani az ifjúság munkájának kiértékelésére, valamint a gépek kihasználásáról szóló részek megbeszélésére. Fontos az is, hogy a szövetkezeti tagok szaporodását is figyelemmel kísérjék, valamint, hogy az elmúlt évben lefolyt verseny egyes pontjait mégegyszer megbeszéljék és a versenyzésben elért tapasztalatokat az idén kihasználják. Ki kell emelni a különösen jó munkát végző szövetkezeti tagok példáját, hogy ezzel is fokozzuk a többi tag munkakedvét. Azokban az EFSz-ekben, amelyeknek még nincs vezetősége és felügyelőbizottsága, a közgyűléseken meg kell választani a vezetőségi kart. Azokban az EFSz-ekben pedig, ahol már vezetőségi kar működik ugyan, de nem rendelkezik elegendő káderrel, ezt a káderhiányt pótolni kell. Vezetőknek a legtudatosabb és legjobban bevált tagokat állítsuk a kis- és középföldművesek, valamint a földművesasszonyok és az ifjúság soraiból, hogy végre tényleg megtisztítsuk szövetkezeteinket a kulákok befolyásától. ÜJ TAGOK TOBORZÁSA A közgyűléseket fel kell használnunk arra, hogy kiszélesítsük szövetkezeteink taglétszámát a kis- és középföldművesek, a földmfivesasszonyok és az ifjúság soraiból. A toborzási akciót meggyőző tevékenységgel kell végrehajtani. Itt jelentős szerep jut főleg a vezetőségi tagoknak, akik karöltve a földműves szövetséggel és a CsISz-szel, — ha kell, minden egyes földművest külön-külön meggyőznek a szövetkezeti termelés előnyeiről és fontosságáról. Az új tagok felvétele a szövetkezet közgyűlésén ünnepélyes keretek között történik. A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE A közgyűlés napirendje a következő pontokból áll: 1. Megnyitás, bevezető beszéd és kultúrszámok. 2. A vezetőség és a felügyelőbizottság jelentése a szövetkezet multévi gazdálkodásról. 3. Az új könyvelési és pénzügyi rend bevezetéséről szóló jelentés. 4. A közös állattenyésztés biztosításáról szóló javaslat. 5. A zárszámadás elfogadása. 6. Űj tagok felvétele. 7. A vezetőségi tagok választása. 8. Javaslatok. A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA A közgyűlést az EFSz elnöke hívja össze. A közgyűlés előtt 15 nappal kifüggesztendő a meghívó a község hivatalos tábláján. A meghívóban pontosan fel kell tüntetni a közgyűlés időpontját, helyét, valamint a napirend pontjait. Ha a meghatározott időpontban nem jönnek össze a tagok, akkor a gyűlést ugyanazon a napon, ugyanabban a helyiségben, csakhogy egy órával később tartják meg. Ha a közgyűlés két napig tart, akkor a felhívásban pontosan fel kell tüntetni azokat az időpontokat, amikor a tárgyalások lesznek. A meghívó útján kell tudtúl adni azt is, hogy az évvégi elszámolás nyolc napig megtekinthető a szövetkezet elnökénél és hogy a tagok javaslatait írásban is be kell adniok a szövetkezet elnökének és pedig legkevesebb nyolc nappal a közgyűlés előtt.
