Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-28 / 4. szám
1 1931. január 28. Mik az újít ómozgalom hibái? Mezőgazdaságunk teljes egészében készül a tavaszi mezőgazdasági munkaElőkészítő Bizottságból III. típusú EFSz Karván 52 taggal komoly fejlődés előtt álló szövetkezet alakult latok megkezdésére. Az állami birtokokon, az EFSz-ekben, valamint a gépállomásokon gondos munka folyik, hogy a munkálatok zavartalan menete biztosítva legyen. Különösen az állami gépállomásoknak kell nagyon lelkiismeretesen felkészülniük az elkövetkező mezőgazdasági munkálatokra, mert az egyre erősbödő és gyarapuló EFSz-ek egyre nagyobb feladatok elé állítják traktoristáinkat. De nem csupán az EFSz-ek, hanem mezőgazdaságunk egyre fokozódó gépesítése is megköveteli a gépállomások teljes felkészültségét, mint ahogy ezt a Párt központi bizottságának ismert határozata felsorolta. Az állami birtokokon, de számos EFSz-ben is úgy a múlt nyáron, mint ősszel — hála a munkaerők kezdeményezésének — a munkarendszer színvonala lényegesen feljavult. Egész sereg újítással gazdagodott mezőgazdaságunk, csak az a kár, hogy ezeket az újításokat kellőképen nem ismertették a a mezőgazdaságban dolgozó széles tömegek között s így ezeket az újításokat nem is aknázták ki kellőképpen. Ebből azt látjuk, hogy az ujítómozgalmat még mindig nem szerveztük meg eléggé s nem fogtuk fel teljes mértékben az egész mozgalom jelentőségét. Az állami gépállomásokról eddig mintegy 90 újítási javaslatot adtak be a bírálóbizottságnak, amely mindössze hatot fogadott el. Egészen bizonyos, ha a többi javaslatot azonnal visszaadták volna, természetesen kellő kritikával, az újítók igyekeztek volna művüket tökéletesíteni, miáltal az újítási javaslatok terén mutatkozó eredmény is sokkal kedvezőbb lenne. Az is hiányossága az eddig szervezett újítási-mozgalomnak, hogy a már elfogadott újításokat nem ismertetik a többi gépállomás személyzetével. Ha azt akarjuk, hogy az újítók mozgalma kiszélesedjék és dolgozóink mezőgazdaságunkat újabb és újabb újítási javaslatokai gazdagítsák és ezzel a munkát könnyebbé és sikeresebbé tegyék, minden újítási javaslatot gyorsan és alaposan meg kell vizsgálni és ha az beválik, azonnal ismertetni kell a legszélesebb tömegekkel, hogy valóban azzá váljék, aminek az újító szánta. Sokat kell tehát ezen a téren javítani, hogy már a tavaszi munkálatok megkezdésénél behozzunk valamit abból, amit ezen a téren a múltban elmulasztottunk. Karva, ez a kis Duna-menti község, ahol az EFSz megalakítását előkészítő bizottság csak decemberben alakult meg, a párkányi járás többi szövetkezetének példájára elhatározta, hogy áttér a szövetkezeti gazdálkodás III. típusára. Hogy Karván a megalakító bizottság mindjárt а III. típust választotta, annak az az egyszerű magyarázata, hogy a tagok maguk akarnak sorsú irányítói lenni és egyébként is minden előfeltétel meg van arra, hogy az EFSz jól műödjék. Ennek a községnek lakosai csaknem kivétel nélkül egyszerű munkásemberek és napszámosok voltak, akik belátták, hogy egy-két hold földjükön csak nyomorogni lehet. A község, melynek lakosai a múltban a nagybirtokok fojtogató karmai között vergődtek és ki volt szolgáltatva a Szarvasyak és Lángok intézői és do-A somorjai járásban az őszi munkaverseny során — mint azt már jelentettük — Sárrét nyerte el a vándorzászlót. Ennek a kis falunak a szövetkezete mutatta fel a járásban a legjobb őszi teljelsítményt. De jól dolgozott a járás több más szövetkezete is és ezért munkájukról több ízben emlékeztek meg az újságok is. Bizonyára többeknek feltűnt már, hogy maga a járási székhely, tehát Somorja, meglehetősen hallgat magáról. A helyzet valóban olyan volt, mintha Somorja, ez a körülbelül 2.500 lakosú község nem is tartozott volna a somorjai járásba. A járási székhelyen minden a régi szerint ment: a földművesek egyénileg gazdálkodtak! Még a Járási Nemzeti Bizottság előtt is csak nemrég merült fel a kérdés, hogy mi is van magával Somorjával, hiszen a községnek több mint ezerszáz hektár szántóföldje van, melyen kis- és középföldmíívesek dolgoznak. A fordulat azonban csak az év elején következett be. Amikor a szétírási bizottság az 1950-es beszolgáltatási kötelezettségeket megállapította, a kivetéseket kénytelen volt egyénekre megtenni, hiszen bős ispánjai kénye-kedvének ezzel az elhatározással olyan útra lépett, amely a szocialista felemelkedéshez vezet. Az EFSz-nek eddig 52 tagja van, amely 110 hektár földet művel meg közösen. Rövidesen végrehajtják a tagosítást, úgyhogy tavasszal már a közös vetési terv alapján végzik a munkálatokat. Mivel a karvai határ nagyon alkalmas a dohány és egyéb kertészeti növény termesztésére, ezért a fősúlyt majd ezekre helyezik. Minden lehetőség meg van arra, hogy Karván a szövetkezeti tagok — a Párt segítsége és irányítása mellett — a község összlakosságát meggyőzzék a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Annak ellenére, hogy az EFSz vezetőségében a Párt olyan harcosait találjuk, mint Sabla Imre, Varga .Gyula, ifj. Bugany Vilmos, mégis szükség van rá, a somorjai földművesek egyénileg gazdálkodtak. Mielőtt azonban a szerződések aláírására sor került volna, a járási vezetőség komoly lépésre határozta el magát. Összehívott tizenöt-húsz földművest, hogy magasabb fokú szövetkezeti gazdálkodásra próbálja megnyerni őket. A megbeszélésen a járás vezetői hiába próbálták meggyőzni a meghívott földműveseket, azok nem fogadták el а III. típusú szövetkezeti formát és annak ügyviteli szabályzatát. Másnap újabb 15—20 földművest hívott meg a járási vezetőség és ekkor a meggyőző munka már eredményre vezetett. A megbeszélés résztvevői elhatározták а III. típusú szövetkezet megalakítását, vagyis kimondották, hogy a jövőben közösen fognak gazdálkodni. Példájukat hamar mások is követték, sőt azok a földművesek is, akik a előző napi összejövetel résztvevői voltak és nem fogadták el а III. fokú EFSz megalapításra vonatkozó indítványt, most ugyancsak jelentkeztek a közös gazdálkodáshoz. cseléd hogy Karván a felvilágosító munkába bekapcsolódjék a Földműves Szövetség járási vezetősége is, mert a felvilágosító munka és a megfelelő irányítás mellett Karván rövid idő alatt a járás egyik legjobb szövetkezete épülhet ki. Karva népe a múltban mindég a mások kizsákmányoltja volt, ma azonban — szocialista életforma megteremtése mellett felemelkedhet arra az életszínvonalra, melyet a múltban senki nem adott meg neki. Mi ehhez a munkához a karvai szövetkezetnek sok sikert kívánunk és bízunk abban, hogy Karván — rövid időn belül — olyan szövetkezeti munka fog kifejlődni, amely az egész községet bekapcsolja és az biztos léptekkel haladhat a szocializmus útján. Soóky Lajos, a Szabad Földműves levelezője. így történt, hogy a szétíró bizottságnak nem kellett már egyenként aláírásra hívni a földműveseket, mert a szerződés aláírására már az EFSz vezetői jelentek meg, illetve azok a kis- és középföldművesek, akiket az EFSz vezetősége kijelölt. Az 1951-es szerződést tehát ez a két partner kötötte meg: egyrészről a Földműves Raktárszövetkezet, másrészről az Egységes Földműves Szövetkezet. Az EFSz vállalta, hogy 282 ha-on 5.076 q gabonát termel és ebből 2.938 mázsát beszolgáltat, 46 ha-on 782 q rozsot termel, és ebből 547 q beszolgáltat, 233 ha-on 3.495 q árpát termel és ebből 1.198 q beszolgáltat. Ezt a kötelezettséget a somorjai EFSz vállalta a község valamennyi földművesének nevében-A П1. típusú szövetkezet megalakulása után január 11.-én megkezdődött a föld gazdaságtechnikai rendezése. Ugyanezen a napon a kora reggeli órákban 44 pár ló vonult ki ekével felszerelve a somorjai határba, hogy nekifogjon az ősszel el nem végzett mélyszántásnak és eltávolítsa a mesgyéket. Másnap megjelentek az Állami Gépállomás traktorjai is, hogy befejezzék a mélyszántást. Az egykori uradalmi összehasonlításokat tesz a nagyüzemi és egyéni gazdálkodás között Mi történt Somorján? A járási székhely III. típusú szövetkezete megalakulásának érdekes története Valamikor mint cseléd dolgoztam a földesúri birtokon, olyan helyen, ahol — bár kapitalista, — nagyüzemi gazdálkodást vezettek. Itt tanúltam meg — éppen a gyakorlat alapján, — hogy mit is jelentett a nagyüzemi gazdálkodás a mi urainknak és ezért ma, midőn a kis- és középparasztság a maga ura, szeretném néhány dologra emlékeztetni a mi dolgozó parasztságunkat. Nem lehet vitás ugyanis, hogy miként a kisgazdák elmaradtak a nagyüzemi földbirtokkal szemben, úgy lemaradnak most is az egyénileg gazdálkodók a szövetkezetekkel szemben. Már mint cseléd láttam, hogy a kisgazdák mennyire el voltak maradva abban az időben is a nagy uradalmi gazdálkodás mellett. Mi, az uradalomban, mindég a legjobb gabonát termeltük és marhaállományunk mindig a legjobb volt, fejősteheneink pedig a legtöbb tejet adták. A baromfitenyésztés, juhtenyésztés, sertéshizlalás terén olyan eredményeket értünk el, amellyel egy kisgazda sem tudott versenyezni. Ezért ragaszkodtak a mészárosok és hentesek főleg azokhoz az állatokhoz, amelyeket az uraság eladott, míg a kis- és középparasztok nem tudták értékesíteni az eladásra kerülő kimustrált állataikat, mert a kereskedik mindég a jobb húsban lévő állatokat keresték. Kis- és középföldműveseink maguk is kell, hogy mindezt jól tudják, hiszen saját bőrükön tapasztalhatták. Legelőiket soha nem javították és eszükbe se jutott, hogy a legelőket műtrágyázni is kell. A nagybirtokon azonban nemcsak műtrágyázták, hanem — ha szükség volt — fel is szántották azokat és bevetették fűmaggal, lucernamaggal. A kisgazdának természetesen nem volt meg erre az anyagi ereje, de nem volt elég erős igavonó marhája sem, hogy a legelőket felszántsa. Ma, a népi demokratikus kormányunk minden lehetőséget megad, hogy a kisgazdák földjeiket nagyüzemüvé téve, azt egységesen műveljék meg és a mai technika kihasználásával még magasabb terméseredményeket tudjanak elérni, mint a volt uradalmi gazdaságok. ' Azok a kis- és közép földműveseink, akik — mint én is — tudatában vannak a nagytermelés előnyeinek, EFSzeikben már eddig is eddig soha el nem ért eredményeket mutatnak fel. Emlékezzünk csak, mennyivel más most a helyzet, amikor a múltban a nagybirtokok és a kulákok elnyomták a falu dolgozó parasztjait, akik úgyszólván nem tudtak megszabadulni termelvényeiktől, nem utolsósorban azért, mert a mezőgazdaságban elért eredményeik meszsze elmaradtak a nagytermeléstől. Különféle spekulánsok gazdagodtak kis- és középparasztjaink verejtékes munkájából! Ma parasztjaink vérszívóit egyszer s mindenkorra lehetetlenné tették, másrészről pedig kormányunk minden lehetőséget megad arra, hogy dolgozó parasztjaink közös munkával, napról-napra egyre nagyobb sikereket érjenek el a többtermelésben, egyúttal pedig szerződésileg kötelezi magát, hogy kis- és középföldműveseink termelvényeit megfelelő árért átveszi. Ezzel kiküszöböltek minden lehetőséget arra, hogy a spekulánsok és á kulákok továbbra is kizsákmányolják kis- és középföldmű veséinket. Magasabb típusú EFSz-eink gyönyörű eredményei világosan mutatják a helyes utat, mert amit valamikor a nagybitok tudott produkálni, azt szövetkezeti tagjaink sok helyen már lényegesen túlszárnyalják. Ugyanakkor nem az uraságnak, hanem maguknak dolgoznak és maguknak építik a szebb holnapot! Szeretném minden dolgozó kis- és középföldművesünknek azt mondani, azt tanácsolni, hogy lépjen szebb holnapjának építői közé. Tolnai Rudolf. A szövetkezet — Turcsan Károly elnök vezetésével — megkezdte tehát a maga munkáját. Megtartották már az első taggyűlésüket is és most forr, alakul az egész szövetkezeti élet. Mire kitavaszodik, minden kérdést tisztázni fognak, hogy az új gazdálkodási forma szerint nyugodt munkát végezhessenek és elérjék mindnyájuk közös nagy célját. A somorjai szövetkezetről — remélhetően — még sokat fogunk hallani... MAGYAR FÖLDMŰVES! Értőd dolgozik lapunk, neked írja minden sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal üsszefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsoka * Évi 100'— koronáért minden héten bekopogtat hozzád a x
