Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-21 / 3. szám
é 1951 január 21 = A Szabad Földműves tanácsot ad . -Sertéseink gondozása az ellőhelyeken M.lyen legyen a jó! éofteit ellohely? — Hogyan csoportosítjuk a sertéseket? — A kifutók és legelők jelentősége — A malacok helyes gondozása Lapunk nultheti számában a. sertéshizlaldák körüli munkával é= a nagyüzemi sertéshizlalás kérdéseivel foglalkoztunk Ma az ellőhelyek körüli teendőket vesszük sorra. Állapítsuk meg mindenek előtt, hogy sertésellőhelyek építésé, nél érvényesülni kell annak az elvnek, hogy a malacok ellátása a lehető legkönnyebb legyen, nemcsak akkor ha a sertéseket állandóan ólakban tartjuk, hanem akkor is ha a legelőket 1? látogatják. Az ellőhelyek tervének kidolgozd sánál figyelmet kell szentelni ama elvnek is, hogy az egy személyre bízott sertések együtt, legyenek és Így a. szocialista verseny behatóbb módon érvényesülhessen. Nem utolsó szempont természetesen az sem, hogy a fizikai munkát a, lehető legcsekélyebb mértékre csökkentsük s e mellett az agrohiológia elvei a legtökéleteseb ben jussanak érvényre. Bemutatunk most egy modern ellőhelyet, mely maximálisan 100 anyaállat részére készül Tényleges ellőrekesz negyven van az ilyen ellő helyen, s ezek négy ólban nyertek elhelyezést, miáltal lehetővé válik, hogy minden anyaálla tot s malacot külön kezelhessünk. Az anyaállatot, ha már 3 és fél hónapja ál lapotos. kivesszük az ólból, ahol eddig körül belül 25 ellés előtt álló társával közösen nevel kedett, rendesen és alaposan lemossuk dezinfek ciós oldattal, majd betesszük az egyik ellőre keszbe. . A rekeszt természetesen már előzőleg alaposan kitisztítjuk és fertőtlenítjük egészsé. gas, tiszta és rövid szalmával kialmozzuk. £Hörekeszbe nem való vályú Az ellőrekeszben az év egyetlen szakában sem állítunk be etetésre vagy itatásra szolgáló vályút. Az állatokat mindenkor és minden idő járásban a kifutóban etejük. A nagyon kedve, zőtlen időben az etetést naponta kétszer végez zük. Ez esetben я sertéseknek délben kisebb mennyiségé száraz lóherét, egész répát, takar, mányrépát, zöldtakarmányt, adunk ar vszak hét,őségéi szerint Reggel és este a kifutóba engedjük ki állatainkat és ott történik az etetés. Az etetés egyenkénti módját úgy oldjuk meg, hegy legelőször a félénk, fiatalabb majd a több malaccal híró sertéseket engedjük ki, végül pedig azok kerülnek sorra, melyek jó erőben vannak, kevesebb malaccal bírnak, vagy pedig nem tűrik meg társaikat néha a vályú mellett. Az anyaállatok és a szopósmalacok etetésénél kitünően érvényesülhet az ápoló rátermettsége és megfigyelőképessége. hogy az ólakban aránylag jó a levegő, ürülék alig van s így nem szükséges külön szellőztető berendezés sem, elegendő az is, ha a menyezet deszkáját felemeljük, amikor a sertések — ete tés idején — kint tartózkodnak, További előnyt jelenig hogy az ólak talaja — tisztaság mellett — állandóan száraz marad. A trágyatisztítás jóformán csak jelképesen marad meg, mivel ez a trágya hasonló a lótrágyához, vagyis száraz. Az ápolónak így aránylag kevés jut a legkellemet lenebb munkából, sőt a takarítás valamint az etetés után maga is érzi és tudja, hogy a rábí zott állatoknak jó sorsuk van, nem úgy mint ott, ahol az állatokat állandóan bent etetik, ahol a rekeszek állandóan nedvesek, az ól pedig ál. landóan kigőzölgésektől és a kellemetlenn bűz tői telített. A szellőztetés ez utóbbi helyen már azért- is nehezebb a téli időszak folyamán, mert a malacok nedves környezetben kétszeresen ér zik a hideget. Hogy az ólakban a leghidegebb időszak folya mán is megtarthassuk a száraz meleget, az 0lat megfelelő számú állományai népesítsük be. ezt, akkor érhetjük el, ha az állóhelyeken nem esi nálunk fölösleges folyos0kat és nem építünk felesleges rekeszeket, malacaink szár- a. A malacok etetése a folyosóokn történjék. Ezeket könnyű kerítésekkel’ úgy osztjuk fel, hogy minden anyaállat kismalacai közvetlenül a ketrec előtt vehessék magukhoz a táplálékot. Később a folyosókat nem osztjuk részekre ha. nem közösen etetjük a malacokat, különösen azokban a tenyészetekben, melyek nem állanak ellenőr alatt így a malacok megszokják egymást s elválasztásuk ut* könnyebben helyezhetők el a közös osztályban Ha megszokták egy. mást, mái nem verekszenek és könnyebben vi. ?elik az anyjuktól való elválasztást sőt köny. nyeben szokják meg az új környezetüket is. r inden folyosón minden csoportnak külön ta karroányozási és itatási vályúja legyen, Ezt я vályút — egy kis hely kivételével _ fedve tartjuk . A. malacok csak ezen az egy helyen dugják orrukat, a vízbe Ezzel megakadályozzuk a víz felesleges kilocskolását és elérjük, hogy az ólak szárazai maradjanak. Tiszta és friss élelmet / A folyosókon való itatás és etetés azzal az előnnyel is jár. hogy ay anyák etetése előtt- a vályúkat kivesszük, azokat az anyadisznóknak nyújtjuk s a vizet is ki engedjük. Ily módon szinte kényszerítve vagyunk, hogy naponta kétszer is tiszta élelmet és vizet adjunk a fiatal állatoknak. Nem kell talán külön megemlítenünk hogy mennyire ártalmas, ha megsavanyo. Kétéves méhészeti iskola nyílik a 18 évnél fiatalabb hallgatók számára A töhbtermelési versenyben a méhészet sem kivan lemaradni. Az 1951 re előirányzott terv szerint a méhcsaládok számát tíz százalékkal, a méz termelést, pedig 12 százalékkal kell emelni. Az országos tervvel szorosan összefügg a kerületi terv kidolgozása, amely kiveti a feladatokat a.z egyes méhészeti társaságokra és ezek aztán az egyes méhészekre A járási és kerületi értekezleteken fogtálkor nak majd a méztermelés fokozásának kérdései vei. Tekintve, hogy a méhészeket alaposan fel kell készíteni a reájuk váré feladatokra, rövid tanfolyamokat ás előadásokat rendeznek, amelyeken a méhészeknek alkalmuk nyílik, hogy megismerkedjenek a legújabb tudományos kutatások eredményeivel és a méhészet gyakorlati kérdéseivel, Január és február hónapban háromhetes tan folyamok nyílnak a méhészek számára az EFSz ekben, az állami birtokokon és az álla. mi erdészetekben, A kerületi méhészeti felelősök számára szaktanfolyamok nyílnak meg. Az állami erdők az 1951-es évben kétéves mé_ hészeti iskolát tartanak, hogy a méhészetre rótt, feladatok teljesítésére új, politikailag és szaktéren képzett kádereket neveljenek, A méhésze ti iskola iránt igen nagy az érdeklődés. Ezt a kérvények tömege is jelzi, amelyeken az érdek lődök jelentkeznek a, kétéves iskolára. Ezen az iskolán azok a 15, életévüket betöltött tanulók vehetnek részt, akiknek a szülei kötelezik magukat, hogy az iskola befejeztével az illetők a csehszlovákiai állami erdők üzemében maradnak. Meg kell említenünk, hogy 16 éven felülieket nem vesznek fel az iskolába. Ami az érdeklődő tanulólányokat illeti, azok. az első meginduló évfolyamra még nem vehetők fel.. A boroshordók kezelése A legelők fontossága Ha az anyaállatokat kiszoktok hajtani a le. geiőre is _ amire feltétlenül törekedni kell — akkor az ólak építésénél erre gondolni kell. Az anyaállatokat rendszerint az etetés idejére hajtjuk ki a kifutóba. Nedves Időjárás esetén, ha meg akarjuk kímélni a legelőt, sertéseink a ki futóban maradnak. Ha azonban kihajthatjuk őket a legelőre, ezt a lehető legsímábh módon történjék. Azok a sertések, amelyek már na. gyobh malacokat neveltek fel, malacaikkal együtt mehetnek ki a legelőre. A legelőről való visszatérés nem okoz semmiféle zavart a helyes építés esetén, Minden anyaállatnak könnyen meg kell találnia az anyaállatok számára fen tartott kifutók valamennyikét s onnan könnyen kell tudni bejutnia saját előrekeszébe. Minden más rendszerű ellőhelyeknél az anyaállatok visszatérése a legelőről komplikációkkal jár, mert a sertések fejveszetten szaladgálnak fel s alá. Nem csoda, ha — ilyen esetben — a személyzet inkább nem hajtja ki őket a legelőre. Ez természetesen nagy hiba. mert a legelőknek igen nagy fontosságuk van s ezt minden körűimé nyék között ki kel! használni. Amint már említettük, az anyaállatokat naponta legalább kétszer kell kihajtanunk a kifu. t.--.ba. Kedvező időjárás esetén nagyobb malaca tnkkal együtt természetesen kint is maradhat, nak. Az anyaállatok, melyek etetés előtt közös helyen tartózkodnak, nem szoktak verekedni és Idegen sertéseknek sem ártanak Az esetben, ha kivételesen mégis akadna, ilyen összefért»© tétlen anyaállat, természetesen intézkedünk, hosry kü'ön tartsuk a,z ilyen állatot A száraz és tiszta ól Ha a serié eket a kifutókban etetjük, sokkal tlsztá-bbak maradnak s kivárják azt az időt. amikor kiengedjük őket. hogy elvégezzék ’ük régüket. A sertések élőhelyükön valósággal pél dás tisztaságot tartanak. Csak kivételesen tör ténik meg, hogy ellőrekeszükben piszkitanak Ennek elsősorban az a kedvező következménye, Noha a boros!- dók tisztántartása egyszerű dolog, mégis sok kistermelőnek gyakran elrom lik a bora éppen- a rosszul tisztított hordók miatt, A penészt és a rossz borízt a borivó ember azonnal megérzi. A rossz boríz oka a. rosszul gondozott hordó, amit a tulajdonos megtöltése előtt nem tisztított ki rendesen, Az a bor, amelynek penészes, vagy valami más rossz ize van — természetesen — veszít értékéből, mert a rosszízű borokat nehéz és néha lehetetlen tisztítani. Az üres hordók tisztántartása A hordókat _ a bor lefejtése után _ mindig rendesen ki kell tisztítani, Erre a célra elég sokszor a Hozta hidegvíz, néha azonban kell valami szódát, esetleg más tisztítószert használni. A hordóba vizet öntünk, a hordót jól lezárjuk és utána úgy mozgatjuk hogy a víz ’evigye a belső falra ülepedett tisztátlanságokat. Az öb tögetést megismételjük mindaddig, amíg nem teljesen tiszta a hordóból kiengedett víz. Az első borfejtés után a hordók nagyon tisz tátalanok, főleg a hor aljától (seprőj. A hordók tisztításhoz lehet tiszta láncot is használni. A lánc egyik végét spárgára kötjük és magát a láncot hordóba enge*- к. А ’ ■’ó hengeritésé vei a lánc lemorzsolja a hordó belsejében a hor dó falára száradt- seprőt. Az Öblítést ebben az esetben is addig kell ism'' ~’ni, amíg a kienge dett víz egészen nem tiszta, A. teljesen kitisztított hordónál ki kell ütni a csapdugót is, majd a kívülről is megtisztított hordót a felsőcsappal lefelé fordít’-* téglára helyezzük. Egy, esetleg két nap mulv; for már a viz teljesen kicsepegett, a dugókat visz. szailtjük, és a bo’-'íót bekénezzük A hordó kénezéséhez rendes tehát tiem csepegő ként h* Műnk. Elég egy hektoliter hor dótartp’-rora i. esetleg 6 gramm kén. A kén elégése után a megmaradt részt a hordóból ki. vesszük és a hordót bedugaszoljuk. Az üres hordókat minden hat hétben egyszer újra kikénez. zük. Ä penészes hordók tisztítás* Ha a boroshordó belül penészes, nem szabad addig bort önteni belé. míg teljesen ki nem tisztítottuk, Tisztítani az oly hordót gőzzel, vagy esetleg forró vízzel r zm szabad, mert a gőz, il. letve a forró víz a penészt beviszi a fába. Az oly hordót ki kell nyitni az egyik és a belső pe nészes részt hidegvizes kefével kell kefélni úgy. hogy a hordó teljesen tiszta legyen. Mikor már a penészt lemostuk, a hordó alját újra visszatesszük, majd a hordót újra kiforrázzuk. Csak azután tehetünk bele újra hört anélkül hogy a, bor el ne romoljon, A kiforrásáénál a vízbe 2o/0-os szódát tegyünk. Az új hordók tisztítása Az új boroshordókat, mielőtt bort tennénk beléjök, nagyon alaposan ki kell tisztítani, nehogy a fa íze bejuthasson a borba. Az ilyen hordókat legjobb _ ha van rá alkalom — gö zölni, Hs nincs alkalom a kigőzőlésre, akkor Jé erősen és többször ki kell forrázni. A bontót soká kell forróvízzel mosni, hogy a hordó fája teljesen átázzon. Az új hordóba először vörös bort töltsünk mert annak színén nem változtat és ha valami kevés fanyart? '-’’»ntkezne is, ez a vörösbornál nem olyan nagy hiba, mint a fehérnél, melynek nem szabad fanyar ízűnek len ni. Tehát új hordóba, vörösbort töltsünk és csak a, másik évben használjuk — alapos kitisztítás után _ fehérborra. Végül minden kistermelőnek, akinek szőlője van és egyben bortermelő is, azt ajánlom, hogy minden edényét, amit a borhoz használ, mindig tisztán tartsa, mert akkor nem történhetik meg. hogy a bor pen* ’ízű, vagy más t-isztátlanság tói értéktelenebb. Senkár József. dott és bepiszkított élelmet adunk malacaink i •dott és bepiszkított élelmet adunk malacaink nak. Ha az anyadisznót kint etetjük, a malacuk nem juthatnak hozzá a nekik ártalmas eleséshez s ha például tejjel etetjük őket. nem maradhatnak a tej nyomai és maradékai hosszabb ideig a vályúban, mert azokat kénytelenek va gyünk az anyák etetése előtt mindig kivinni és kitisztítani. Ez a módszer tehát automatikusan megakadályozza azt hogy hossza1-’- ideig hagy. juh az élelmet a vályúban, ami a leggyakrab. ban idézi elő a malacok hasmenését és egyéb betegséget. Az anyaállatokat a malacok elválasztása után közös rekeszbe helyezzük eh amely az egész épület hátsó falánál nyer elhelyezést. Az anyák részére készült- rekeszekben átlag 10.30 drb anyát tartunk. Itt választjuk ki az anyákat búgatás céljára is. Azokat az állatokat, amelyek kétségen kívül eredményesen fedeztettek, Ml lön, ugyancsak közös ólban helyezzük el, ahol addig tartózkodnak amíg be nem következik az ellés ideje, amikor a már említett _ külön ellési rekeszekben helyezzük el őket Ezek a re keszek a naposabb tehát a kedvezőbb oldalon épülnek fel, A közös rekeszből a megtermékenyített és meg nem termékenyített anyaállatok rendsze. résén járnak ki a legelőkre. Etetésük ugyanúgy történik a kifutókban, mint ahogy a hízóknál, Takarmányhfe — természetesen — állapotuknak megfelelően, különleges szempont szerint tevő. dik össze. A megbúgatott és a búgás előtt 411л sertéseket a lehetőség szerint egész évben ki kell hajtanunk legelőinkre. Ha sertésein«: nem is találnak semmit a legelőkön, ha csak tiszta levegőn vannak és ha csak földet túrnak, még akkor is fellelik a hiányzó anorganikus anyagokat, felkutatják azokat a gyökereket, amelyek a sertések egészségügyi éüapota és fejlődé se szempontjából rendkívül fontosak, A sertések legelőre járása az év minden idő az? kában lehetséges. Mindenkor akadnak a me zőkön olyan növénymaradékok, olyan gazok és kártevők, amiket a sertés nagyszerűen tud felhasználni. Azok a sertések, amelyek rendszeresen járnak legelőre, sokkal erősebb és egészsé íresebb malacokat hoznak a világra és malaca ié sokkal ellenállóbbak a különböző betegségekkel szemben Az elválasztott malacokat — különösen télen _ bizonyos időre közös rekeszekbe helyezzük amegbűg-' " '”etve a b|gatás előtt álló anyák közelébe. Ott addig tartjuk őket, elhatározzuk, hogy hizlaldába kert1’ *к.е, vagy pedig tenyésztésre fogjuk őket. Itt a kifutóban törté nik az etetésük, bármilyen legyen is az időjárás. Nem kell külön kihangsúlyozni, hogy kedvező időjárás esetén ki kell hajtanunk őket. a lege lőre. m Ing,- Kovács Béla . Január 31-én jár le az a határidő, amit kitűztünk az ű| és régi előfizetők számára, ha díjtalanul akarják megkapni a Szabad Földműves 200 oldalas illusztrált szövetkezeti családi naptárát- Mindazoknak, akik január 31-ig beküldték, illetve beküldik a Szabad Földműves 1951 évi előfizetési díját, amely csupán 100 korona, a Szabad Földműves kiadóhivatala ajándéknaptárt küld. Közöltük már olvasóinkkal, hogy technikai nehézségek miatt naptárunk kissé késve jelenhet csak meg. Ma végre bejelenthetjük, hogy naptárunk nyo mási munkálatai befejeződtek és e hét folyamán sor kerül az ajándéknaptár szétküldésére is. Lapunk következő szá mában megírjuk, hogy a naptár szét küldését mikor fejezzük be és kérjük előfizetőinket, hogy esetleges reklamá ciókat csak azután küldjék el a kiadóhivatalunknak, Kérjük minden előfizetőnket, hogy hívja fel szövetkezeti társai, barátai és ismerősei figyelmét úgy lapunkra, mint a lapunk által nyiijtoitt ajándéknaptárunkra. Január 31-ig még átveszünk olyan előfizetési rendeléseket, amelyeket naptárunk díjtalan megküldésével nyugtázunk. I héten k@rüf ajándéknaptárunk ssétküfdésére
