Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 3. szám

8 TORT ’’rvuar b Г. AZ ^ П СГ T O: Hm. v. J i- ... i iŕ^é. У i %м? mm ÉVEL ERŐSÍTED A liSCETf A VtLAGTOŔTÉKSItEM LSGNAGYO ľ i SZERVSZifT MOZGALMA » f Lapunk mcgjelenérc!'?? г/га -гЛ"У esemény színhelye r."' '. :■ i városa, ahol a-Ŕ ;e l v,ei L ese sa'a­kíildöttek tesznek húst; ry >b b-zc: * tŕkot ennek az országnak ós minden népének harcos békeakaratárcl. Még keit hónap s kevilágkongresszus befe y zése óta s az egyszerű emberek, a béke hívei az égd z világon harcba kezdtek a varsói hatá­rozatok f megvalósít Aráért. f:.- ,rdI- v.*á érkeznek a jelenté seк a föld : ináén . - járói, amelyek árról $z.-' noTnak.be, högy a dolgozók a 1 'kev 'del; i bizcíí:: к vezetésével me.- ':czd': к а ' ’t : kát a Varsóban elő *t felr.da >!: vé - hajtására. I. ’ 7 a r. :i. '■>­dunk he mi is egyre fckozoíí : Ъ méze fékben. Pár héttel ezelőtt megjelent ál­lamunk bókevi felmi t .-ve-ye. ni . ;t pedig országos békekongrésszusr keret ben jelöljük ki a mr.gttr.k felső .. E;l a mi békelcotigrcrjsz-ísurk ::s együk r..:::s* tos láncszeme a mérhetetlen- ervi­lágot átfogó békemozgr.iey n-.~ U, naáy-, hez még csak hasonlót sent ismert ed­dig a történelem. ' Ha e világméretű'békemozgalom ke­letkezésének t c ve v' :­tünk,’ észrevehetjük, hogy az nte egy csapásra növekedett ily eh hatalmas­tó. Az imperialisták élí,l lenvegQtett békeszerető emberiség leikéből úg : dí­ván elemi erővel tört ki a vágý, I у г ervezetten álljanak ellent az -új hábo­rú gyujtogatóinrk. -Nem r ést tenni, mint megtalálni'a módját v. ■ hogy az emberiség békévágyát szerye- K-‘ít formába öntsék (r, rilágc к n 7zmill - ;,sl a . i . ,i vággyal, a béke sóvár; íssál nem -lehet egyedül megakadályozni az új háború kitörését, hanem harccal, kemény, lan­kadatlan, egységes és ?-• -vez 4 b" le­iemmel. A békemozr lom alapja ír eg­yelt. Ezt az alapot a hatalmas Szovjet­unió-vezette békéi 'he- s;kc rei, о éj­­vetkezetes sztálini békepolitika szolgál­tatta. Már 1948-ban összegyűltek a lengyel­­országi Wroclawban a nemzetközi értel­miség legjobbjai, n kultúráji a tudo­mány, a művészet legkiválóbb kénvb-­­Ш. Ezen az összejövetelen r.z e . к tisztázása volt a feladat, kkgíá; к hogyan harcéi fanak a h: -én* ve* -ívé, a különböző elet’'eletek <: az v 7 : zett „semleges“, barma» tika ellen. A wroclawi kcr.gre zr cn nemz zi összekötőbizottságot alakítottak s 1949 márciusábári ez az összekötiv,'zatt­ság a NemzetL-’.-ri В......' 5 j~r­vétséggel egy tt t e! 11 j < i felhívást bocsájtott ki. A felhívás drámai szavakkal írta le, hogy a népek közötti békét fenyegető veszély nnpről-napra növekszik. Egész sor országban a sajtó, a rádió és számos politikus rr'í' n ' -ti el ez cl - 7. kedést és sz,:<í'i az új h 'h .: 'i p-; >;vn­d.íját. F 7 i folyik, katonai tömbök alakulnak, ame­­,,A világ háborút — hangoztatta a felhívás —, nem akarnak r,jobb vé--1 áldozatokat és pusztító rom’- lést. Minden ‘becsül tes embernek, v.ol-mcnnyi deraokrat5- kus szervezetnek az a köteles -ge, hogy eb "ítélten és egyesült erővel szálljon efkra a népek közötti 1 ért“. A felhívás így f --tatta: „A béke al­ler»-égéinek nyugtalanító tevékenységét látva, a világ ös ;zes demokratikus sz-ar­­vezeteihez és к о hez fordulnak: hívják ezeha a Béke Híve’nf ’. Vil ki célul, hegy a vijág A HALOTT FÜÖK ÜZENTE: ^ /Я* ah ú&ekskf rendőrség. Martósiutta J.ülms Fucsik csehszlovák КСттуфзЬа újságírót, akit és méglmrcpltátáé után 19Uß szeg-. Egyetlen elvtársának nevét s n tudtak keverni belőle. Fwsik nem v ilott. A . prágai ÜS-börtönében, ahol négyszáz­­tizenegy napot töltött, egy Eor.rmzky nevű csehszlovák f&gp&r papírt is ce­­rutát adott- neki';-: a sebtében készített börtönnaplót oldalaráké zi Jňcsemp észté és az író barátainál rejtette el. Fucsik féleségét szintén letartóztatták. Egy ideig ugyanott raboskodó. I, egy eme­lettel férje cellája alatt. Innen lengyel­országi ľ ipyszórmunkára vitték s a.ra­­vce:é.rücki gyilj'ntábórbvri tudta meg, hogy férjét Berliniben kivégezték, A- felszabadulás niég ■■ éleiben -találta. Az .asszony hazament Prágába, „a kü­lönböző embereknél elrejtett lapokat“ ’> bén a ■prágai ,éNakladrdelství Svőboda“ kiadó megjelentette.. A r&sid börtön­­napló bojárba az egész világét. A címe, melyben egy halott hős üzen а Ы'élőknek, ez: „Üzenet az élőknek.“ . E böriönnapló kapta meg Varsóban, a Béke Híveinek második Világlzon­­grfiászus&n a Béke Nagydiját. »Beszélj!« - »Beszélj!« • »Beszélj!« Julius. Fucsik — ahogy naplójában olvassuk — l'd'ß április ?J;-ón egyik elvtársához, Jelinek prágai viV.anysže­­relöhöz merit. „Gyönyörű langyos ta­vaszi ešte“ volt. Az újságíró-már évek óta résztvett a csehszlovák kommunis­ták földalatti munka ábc.n; Sztálin 191$ február 23-án kiadott hadparan­csát például már a következő nap este megkapták az olvasók. Jelinek lakásán többen jöttek össze. Fucsiknak átad­ták a Rude Právo, a Cseh Kommunista Párt illegálisak készült lapjának leg­frissebb példányát, mikor a lakásban csengetés hallatszott. Csend lett. * v I A látogatók verni kezdték az ajtót: \ — Nyissák ki! Rendőrség! Fucsik revolverrel a kezében fedezni \ akarta társon szökését. Már késő volt. i Az ablak alatt, amelyen keresztül szök­­\ni akartak, a Gestapá emberek álltak, Í a fény felé forduló revolvercsövßkkel. — Hände auf! — Marsch! Következet a Petschek-palota: Az el­­■------­­— V.;W : — Beszélj) Lakáscímedf Beszélj! Kü­­\ lö-пЪзп agyonverünk! Encsii: álnevét mohája: Horák tanár, de kínzói leleplezik. A kommunista ■ sejtbe áruló férkőző t be; egy Dvorzsák inévű ember, akivel a Junkers Művek i egyik. kommu .'ásón munkása gyanútla- I niíl közölte Jelinek lakcímét. így jutott ; и rendőrség EuesiJc nyomára. — ürítőd, mondották neki, mindent \ cudunk. Beszelj. Legyen esz i! „Különös szótár!“ írta Encsik. „Az „Nincsen ifiszem“ Vízzel locsolják, lallgat. „A ám, anyácskám kérdezi Í magában, ‘miért ilyen erős a fiatok?“ : Másnap délután öt óráié verik. Az SS-ek :,iór nagyon Kfú -adtak. Cellába dobjak. Félálomba hallja, \ amint rabtársai beszélgetnek: — A reggélt nem éri meg. Orvos jött, megvizsgálta. Azután : visszament a fogházrendelöbe, széttép­­' \ halálozási tanúsítványt, s ennyit mon­dott: — Bivaly természet. »... végezzenek ki engem is!« Mjkor az SS látta, hogy Fucsik min­den kínzást nyugodtan visel, szembesí­tették a feleségével. — Beszélje rá, mondották neki, hogy legyen józan. Ha sajátmagára nem gon­dol, gondoljon legalább önre. Egy órá­ja van a gondolkodásra. Ha viszont ma­kacs marad,. még ma ešte mindkettő­jüket kivég zik. Mindkettőjüket! Az asszony végigsimoc/atta férjét meleg Etemével s így felelt: teve’ eny erejét - a béke védelmére tö­rő "-v “ik“. tikii sen he tok а- с; от...- • aalgctó érek r. világ mirém részén а legnagyobb örömmel üdvözölték p Bé­­fcevilágkongresSzus esszé beásái Öív-oo­­egy szovjet tudós,- lé ;zeckóval, a vkúg­ía előkészítőb’zott?ág? ez,; árneb ben fel­­kéri.e a \ .;r :-.'k 0 kíilhirátk. veo-'t­­zété-t,' veyé; ró' : о -Téíc-'k.-. -re v t! eg. hogy a Világ ■ zus- 1,1 r ’ " - é.v éj lóik.’ '• -, t és óriási. Vissz’ ingói 1 ?! tett'-az 'sz vi­niť - aťkus"" tömegszí^y -etek. Hamar >­­san k’.lei ' it, hogy a b< ŕ -é' i -ózmil­­|ió híve $.11 elszántan szemben a hábo­­iú.í, 'gyújtó atókkoil. Az újságok megái­jedt a’világ minden országára és l.erom­bolt:'. a 1 mesterséges vúlijszi :lakat, araéllyel a háborús uszítók igyekeztek az országokat egymástól' elkülöckeiii. ' m&zgB’ommú vált. Amikor a Világkon­- : szú; előkészítő-bizottsága Joliot- Curie, a világhírű tudós elnökletével megállapította a párizsi Világkongresz­­szus re’ urendjét, már leszögezhették, hogy a kongresszushoz több mint 550 1 i íq esr r csatlakozott. A népek megv t-aííák küldötteiket: a béke éh 1- Ibeli [ arcosait. Á francia kormány igyekezett a lehe­tő le.: v як-.dályt gördíteni a kon­natra sem hátráltatta a kongresszus ; unkáját. prilis 2ö-áii a párizsi Pleyel-terem- 1 n a világtörténelem addigi legna­­gyebl* békaértekezlete nyílt meg. 1800 J fepgeteges tapssal kő-»öntötte Joliot- Ci s-ie elr ’ ' vki ezt mondotta meg­nyitót eszédében: „A -.ongreeszns celia az, hogy meg­ák * /ózza az előkészületben lévő bá­bo i ki ét; A béke védelme nem .ta — mindenkit személy szerint érint. ■ A mi 1 kevá"vimk nem pacifizmus. A h" ós uszít knak nyugodtan, de ha­' kelI.-eíleráHás-- kkal. Biztosak vagyunk győzelmünkben“. — Biztos úr,’ számomra ez nem fe­nyegetést jelent, hanem utolsó kíván­ságom teljesítését. Ha kivégzik öt, vé­gezzenek ki engem is. . Az utolsó kihallgatás Mikor nem használt az ütleg, ered-, ménytélen maradt a szembesítés, meg­próbálkoztak a kísértéssel. Josef Böhm vallatóbiztos, egy nagyon ügyes és körniönfont náci. g r'ocsiba ültette és véa kivezette a nyári Prágán. Felkocsiztak, a Várba, este. — Látom, hogy szereted a várost. Nézd csak! Hát soha sem akarsz visz­­szatérni ide? Milyen gyönyörű! Gyö-V e z akkor is. ha te már nem le­„A nyári - sie már a közelgő ősz le­li-1-tét hozta Prága fölé, a város kékes és- érett volt. minit'a szőlőtőke, mint a részegítő bor, a világ végéig elnéztem volna, de megszakítottam: — ... és még gyönyörűbb lesz, ha ti már nem lesztek itt.“ Elkészült a vádirat. Felségárulás... a birodalom elleni merényied... fegy­veres felkelés előkészítése ... Fycsik tudta, hogy halál vár reá. 19If3 május 19-én ezt jegyezte fel: Még. ms ■■er ism'tiem: az örömért élűink, azért indultunk csatába, érte halunk meg. Ezért sohase fűződjék ne­vűnkhöz szomorúság.“ Üjra és újra eszébe jut Jelinek, a kommunista villanyszerelő és felesége, akiknek lakásán letartóztatták. t — Te, mi lesz velünk most? — kér­dezte a letartóz-atás- pillanatában fér­jétől az asszony. Jelinek így felelt: — Elmegyünk meghalni, Mámra. S mennyien mentek el meghalni, hogy a többiek szabadon élhessenek! Eljött a nap, vitték Fucsikot is. Berlinbe vit­ték, a birodalmi bíróság elé. Utolsó nanlój'-aurrtét 19h3 jún’us 9-én készí­tette. Utolsó üzenete az élőkhöz bejár­ta az egész világot, tanítása, mint láng, véo'-nsistergétt a földkerekségen. Utol­só két mondatát nem lehet elfelejteni! így búcsúzott: „Szere ttelek benneteket, crhberek. l egyetek éberek!“ Erre gondoltak a varsói Tcatr Pol­skiban a béke harcosai, mikor egy kicsi törékeny asszony átvette a Béke Nagy­­díját. ” éressük az embereket; s örköd­trim* Jehot-Cuaie szavait percekig tartó taps és éljenzés követte. \ így indult útjára a világtörténelem legnagyobb méretű mozgalma, az a szervezett b'kemozgalom, amely 1950 végén uiabb jelentős állomáshoz, a Var­sóban tartott4II. Béltevilágkongresszus­­hoz, érkezett. A varsói kongresszus bé­­kekbáltványa eljutott mindenüvé szerte t világon és a varsói békefelhívás nyo­mán jelentkező konkrét munka bizo­nyítja, hogy a világ népei mennyire el­tökéltek a maguk békebnreában. Boltozó parasztságunk, amely ma már az egyre jobb és szebb jövő felé halod, nem állhat másutt, mint a béke­­tábor frontvonalán, de ezen a fronton harcolnia is kell! Harcolni jó munkával és tanulással, harcolni többtermeléssel és takarékossággal,' ’hogy minél erőseb­bek ’«"vünk belülről is. b '4 vívott harcnál szebbet en­nek az országnak a népe még soha sem vívott, mert ez a harc az anyák életé­ért, a gyermekek jövőjéért, a nép bol­­d ágáért folyik. Minden becsületes c"?ber lélekben ott van a prágai béke­­kongrese -uson és a kongresszus kikül­­d:!tte>ve! együtt kiáltja: Előre *» béke megmentéséért!

Next

/
Thumbnails
Contents