Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-14 / 2. szám
ШМПИ 1951. jami'á'r í 4. Л Szabad Földműves tanácsot ad Milyen hibákat követünk el a sertésnevelésnél? Tanácsok a sertéshizlaldák vezetőinek és doigozóinak, amikből azonban minden sertéshizlaló is tanulhat Gyakorlatban igen sokszor tapasztaljuk, hogy a értések nem meg felelő környezetét főleg az okozza, hogy sem a tenyészet vezetője, sem pedig a sertések ápolója nincs teljesen tisztában azzal, hogyan kell az ólak berendezését kezelni, Elég ha példaképpen a szellőztető berendezéseket említjük meg, amiket — a hidegtől való félelem miatt — gyakran szalmával tömnek be, A szalma egész télen át, sőt nyáron is végleg ott marad a szellőztető csatornákban s ennek következtében az ólban kigőzölgésekkel telik meg a levegő. Ennek elkerülése és hasonló káros befolyások kiküszöbölése érdekében szükségesnek találjuk, hogy úgy az ólak berendezésé, nek használata, mint az ólak körüli munkálatok elvégzése szempontjából hasznos tanácsokkal szolgáljunk, hogy az említett kedvezőtlen környezet, valamint a felkészültség hiánya következtében mutatkozó káros befolyások egyszer s mindenkorra elmaradjanak. Az egyes munkálatokat úgy kell elvégeznünk, hogy az embernek minél kevesebb fáradságot okozzanak, másrészről pedig az ólak állapota a sertések javát szolgálja. Az alábbiak tehát elvi irányelveket jelentenek a sertésápolók számára. Kisebb eltérések — természetesen _ lehetségesek, sőt sokszor szükségesek is. Hiba lenne, ha az egyes munkálatokat kizárólag és betű szerint az utasítások sze. rint akarnék elvégezni. Ez egyes munkálatok gépezerű elvégzésére vezetne s ebből anyagi ká. rak is származhatnának. Bofchüdtünk az ellőhely szalmájára Hogy egy ember ápolására hány sertést lehet bízni, tudatosan nem említjük, mivel ez az építkezések mechanizálásától függ. Csak annyit jegyztok meg, hogy még a legtökéletesebb meehanizálás mellett sem tudják elkerülni a megfelelő számú lelkiismeretes és megbízható ember alkalmazását, akitől első sorban megfigyelőképességet és érzéket követelünk meg. anieiy tulajdnoságok nélkül nem várhatunk kielégítő eredményeket. Csak egy megtörtént példát hozunk fel erre vonatkozólag: Egy nagyobb méretű ellőhely megtekintése alkalmával már az ól ajtajának kinyitásakor szemembe ötlött, hogy a szellőztetés körül valami baj van, mivel azelőtt itt mindig szép malacok nevelkedtek, e sorok írója megjegyezte, hogy ebben az évben aligha sikerültek a malacok,. A jószágigazgató azt gyanította, hogy feljelentésről van szó, Pa. naszhodott, hogy minden lehetőt megtett csak. hogy sikerüljenek a malacok, rendbe hozatta az ólat, kijavította az előrekeszeket, a menyezetet stb., — a malacok azonban mégsem sikerültek. A javításokat persze oly alapossággal végez, ték, hogy az ellőhelyeken a nienyezet felől való szellőztetés teljesen lehetetlenné vált. E sorok írója gyakorlatilag igyekezett maggyőzni a személyzetet s ezért egy anyaállatot kiengedő'' "z ellőrekeszből, tiszta szalmát tetetett oda s az igazgatóval, valamint az ápolószemélyzetettel együtt feküdt a malacok mellé. Mindnyájan meggyőződtek róla hogy a levegő teljesen rossz s népi alkalmas belélegzésre. Tudnivaló ugyanis, hogyha a levegő embermagassághan rossz, akkor a padlózatnál egyenesen katasztrofális, mivel a legnehezebb és romlott levegő az ól leg. alacsonyabb részébe tódul, oda, ahol a malacok fekvőhelye van. A legkisebb hasmenés sem kerülheti el a figyelmünket Sok hasonó esetet lehetne még felsorolni. E- helyütt azonban csak annyit hangsúlyozvr-к ki, hogy az ápolóktól feltétlenül meg kell követelnünk az ellőhelyek állandó megfigyelését, ami. hez — természetesen _ mindenekelőtt kedv, érdeklődés és idő kell. Meehanizálás révén any. nyira meg kell könnyítenünk és tökéletesítenünk a fizikai munkákat, hogy az ápolóknak elég idejük legyen a malacok megfigyelésére is. óriási jelentősége van annak, hogy a normális állapottól való eltérést — például a betegséget _ azonnal észre vesszük, e avagy csak egy.két nap múlva figyelünk fel rá. Már a legcsekélyebb hasmenés is befolyással lehet ? végleges eredmény kialakulására. Ha az ilyen kis has. hasmenést idejében észrevesszük, nagyáltalá. no^ságban azonnal és könnyen kigyógyíthatjr'-, míg abban az ecetben, ha idültté válik s további szervekre is átcsap, a veszteségek — rendszerint — igen nagy arányokat öltenek, mert a malacok _ ha esetleg nem pusztulnak el — visszamaradnak fejlődésükben s csökkent érté kfiek lesznek. Már a fentiek is igazolják azt az ősrégi közmondást, hogy a gazda szeme hiz lalja a jószágot. Az etetők munkája A sertéshizlaldában végzendő technikai munkákat a következő módon ajánljuk elvégezni: A hizlalda új állományának megérkezte előtt az öreg homokot, amelyeken a sertések hizlalás idejében feküdtek, feltétlenül el kell távolítani és új, tiszta hommokkal kell pótolni. Ha a homok nedves, úgy ki kell szárítani, nehogy a malacok ahha piszkítsanak. A kifutó, kát alaposan ki kell tisztítani, ugyanúgy, mint ahogy ki kell tisztítanunk a vizes vályút *s a takarmányas kádat is, A sertéseket be kell tanítanunk, hogy a kifutóban csak egy helyre piszkítsanak s ezért mindenek előtt tiszta s főleg száraz kifutóba eresz. szük be őket. A hizlalda benépesítése előtt ajánlatos, hogy a külső falak mentén, a vályú mellett, tehát ott, ahol amúgy is állandó a nedves, ség, néhány lapát ürüléket szórjunk el amit vízzel öntjünk le. A sertések azonnal igyekeznek új helyükön tájékozódni, fellelik ezt a szándékosan beszenyezett helyet is s meg tanulják, hogy oda járjanak piszkítani. Ez hatalmas mértékben könnyíti meg a személyzet munkáját, A hizlalda egyes fülkéibe annyi malacot kell elhelyeznünk, ahány fekvőhely van a fülkében. Ha kevesebb a malacok száma, úgy a fekvőhelyet gyengébb deszkákkal elkeríthetjük, hogy a malacok ne tudjanak az egész területen mozogni. Abban az esetben ugyanis, ha nagy területen szaladgálhatnak, valamelyik sarokba, vagy e. gyéb helyre járnának piszkítani, ami az ápolók munkáját megnehezítené. A homok jelentősége Ha a fenti utasításokat pontosan betartjuk, elegendő, ha homokot évente csak egyszer, illetve a felhizlalt állomány kicserélése idején távo. lítjuk el, illetve cseréljük ki. A simán lefektetett téglaalapra szórt homokra azért van szükség, hogy biztosítsuk sertéseik számára a kényelmes fekvést. Abban az eset. ben, ha homokról nem gondoskodnánk, a é. sek nyugtalanul feküdnének, gyakran kelnének fel, zavarnák társaikat és állandóan kényelmesebb fekvőhely után kutatnának, ahol a padlózat nem nyomja őket annyira. A malacállomány ápolása tehát végeredmény, ben elsősorban a kifutó kitisztításából s az ürülék eltávolításából indul ki. A fekvőhelyek trágyájának eltávolítása az ilyen hizlaldákban voltaképpen elmarad, újból hangsúlyozni kell azon. ban, hogy az említett helyen — tehát a külső kifutóban — aj új malacok beengedése előtt bizonyos mennyiségű ürüléket kell hagynunk, hogy rávezessük sertéseinket, hogy erre az egy helyre járjanak piszkítani. Nyári meleg napokon ajánlatos a kifutók vízzel való öntözése. Télen, amikor a talaj síkos, a kifutókat száraz homokkal, vagy fűrészporral kell felhinteni. Fürészpor használata — homok helyett— télen bizonyos előnyökkel jár — mert a fürészpor valamivel nagyobb meleget nyújt, mint a száraz homok. Igaz viszont, hogy ha a malacok a takarmányban kevés kéregfélét, lóherét kapnak, úgy nagyobb mennyiségben fogyasztják a fürészport, ami nehezebbé teszi emésztésüket és csökkenti növekedésüket. Az etetés és itatés A takarmányt _teljes mértékben való érté. kesítése érdekében_mindig megpuhítjuk, eset. leg külön kádakban erjedni hagyjuk. A takar, mánykeverékst zsákokban kádakba hordjuk, ahol a megfelelő mennyiségű vizet adunk hozzá hogy a takarmány megpuhuljon. Nem kell külön megemlíteni talán, hogy a víznek télen meleg, nek kell lennie. A takarmány elkészítése sok helyütt külön takarmányozóhelyen történik, A kádakban rendszerint a reggeli etetés után készítjük el a takarmányt és a keveréket csak es. te etejiik fel. Délben, különösen ha kisebb ma. Iáéról van szó, csak magot, borsót, zöldtakar, mányt és hasonlót adunk az állatoknak. Víz állandóan legyen a teknőkben, amelyek úgy készülnek, hogy a malacok ne tudjanak he. léjük feküdni. Ettől csak azokon a napokon ta. kintürk el, amikor igen erős fagyok uralkodnak. Ebbon az esetben a vizet etetés előtt eresztjük a teknö'ce s etetés után újból kieresztjük a teknőből, nehogy befagyjon. A víznek mindig meg. felelő hőmérsékletűnek kell lenni, legjobb ha közvetlenül a vízvezetékből, vagy kütból merít, jük. Erős fagyok esetén fel is melegíthetjük. A sertéseknek csak annyi takarmányt adjunk^ amenyit jóízűen tudnak elfogyasztani. Inkább követeljen a sertés további adagot, mintsem hogy túletessük. A vályút így rendszerint ala. posan kinyalják, ami már azért is ajánlatos, mert eközben nyáladék képződik, ami igen elősegíti a jó emésztést. A sertésetetésnél szükséges a felügyelet, hogy már itt felismerjük a malacok esetleges megbetegedését. A szellőztetés nem maradhat el I A fekvőhely felöl a kifutókba nyíló ajtókat, állandóan nyitva kell tartanunk. Erős fagyok idején csak annyira zárjuk he, hogy a malacok egyenként mehessenek piszkítani. Nyáron az aj. tokát teljesen nyitva hagyjuk. óvakodjunk attól, hogy a sertéseket túlzott mértékben védjük ólaikban a hidegtől, mert a fekvőhely rossz szellőztetése a levegőt kigőzöl, gésekkel telíti meg s ez megtámadja a sertés tüdejét. A szellőztetést mindenkor az évszakok, nak megfelelően kell végeznünk. Az erős napsugarak ellen úgy védjük az álla. tokát, hogy a kifutó körül sürfl és terebélyes fákat ültetünk. Fürdőket nem ajánlunk létesíteni, mert tiszta és mérsékelten meleg vizet csak igen nehezen tudunk biztosítani az állatállományunk számára. A tiszta víz rendszerint hideg s ez károkat okozhat, különösen a sertések oltása idején A malacok a vízbe belepiszkítanak, s ez nagy veszélyt jelent a betegségek terjedése körül is. Meleg napokon helyesebb a víz kisebb mértékj lefolyását, illetve átfolyását biztosítanunk, (Lapunk jövő heti számában a sertésellőhely körüli munkákkal ismertetjük meg olvasóinkat.) Ing. dr. Kovács Béla. A bratislavai kerület vezet a tervszétlrásban A tervszétírási akció már a vége felé ja lenleg az összközségi tervek aláírása van folya. matban. A népi közigazgatás szerveinek azon. ban a kerületekben, ahol még hátramaradót mutatkozik, minden erejüket latba kell vetniök hogy a késést behozzák, hogy a tervszétírási idejében befejezzék. A tervszétírásban a legszebb eredményekei a bratislavai kerület érte el, ahol a termeié:) és beszolgáltatás! feladatoknak egyes gazdasá gokra való szétírását az elmúlt hét végéig mái 96.2 százalékra elvégezték. 110 községben mái az összközségi tervet is aláírták és további 31| községben az aláírások folyamatban vannak. A bratislavai kerület 38 községében vállaltai a földművesek kötelezettséget hogy emelik < hektáronkénti földhozamot és a beszolgáltatás! A kerület ezeket a sikereket a párt, a népi, közigazgatás, a földműves szövetség, a CsISz él a nőszövetség jó együttműködésének köszönhet ti Hasonlóképpen az eperjesi kerületben is szé| ereményeket értek el, ahol a múlt hét végéi már a 87.3 %.nál tartanak. A kerület 70 köz, ségének földművesei vállaltak magasabb terme, lési és beszolgáltatás! kötelezettségeket, mini ahogy eredetileg tervezték. A zsolnai kerületben is kielégítő a helyzet. A tervszétírást eddig 96 % ra teljesítették. Meg kell említenünk azonban, hogy itt magasabli termelési és heszolgáltatási kötelezettségválla, lásra csak két esetben került sor. A kassai és besztercebányai kerületekben $ tervszétírás rendesen folyik, múlt hét végén ) 75% nál tartorttak Más volt a helyzet a nyitrai kerületben, ah(| a népi közigazgatás szervei sorozatos hibákat követtek el, nem működtek együtt a tervszét, író bizottságokkal stb. Erről az a tény is ta, núskodik, hogy Szlovákia minden kerületébe! a terszétírásban már 75%-nál, sőt mi töbv I bratislavai és a zsolnai kerületben már 06% n elvégezték a tervszétírást, addig a nytirai ke rületben csak a 56.8%.nál tartottak a múlt hé) végén. Mii kell tartalmazniok az SFSz-sk idei egész évre szóló tervének? Az elmuit évben jelentős haladást tett az egész Szlovákiában a szövetkezeti mozgalom. A haladást, a fejlődést mutatja a magasabbtípusú szövetkezetek nagy száma is. Szövetkezeteink ebben az évben már nem idényterveket készítenek, hanem az egész naptári évre kidolgozza« termelési tervüket, melyhez a szövetkezet egész tagságának közreműködése szükséges. Nézzük meg közelebbről, mit is tartalmaz majd a szövetkezetek terve, hány részre oszlik és mennyiben számol már az ú4 munkaértékeléssel. Az egész évi tervet több részre osztjuk: a növényi és az állattenyésztési termelés tervére, az építészeti tervre, az állandó munkr--c irortok mev tervezésének tervére, a szükséges munkaegységek, illetve az állattenyésztési és növényi termelés termékeinek szétosztás! tervére. A munkacsoportok termelési feladataival a terv két részben foglalkozik. A terv teljesítésének érdekeben nagyon fontos, hogy az állami gépállomások segítségét kihasználjuk, amit egész évi szerződés megkötésével biztosíthatunk. Az állattenyésztési termelésben állandóan figyelemmel kell kísérnünk az állatállomány minőségének fokozását és a szükséges takarmány biztosítását. A gazdasági termékek szétosztásának terve azt mutatja, hogy a szövetkezeti tag a szövetkezet keretében sem veszíti el a felelős gazda szerepét. A szövetkezetben kitermelt termékekből leszámítják az államnak beszolgáltatandó mennyiséget, a gépállomás jutalmazására szükséges természetbenieket, a vetőmagot és a takarmányalapot, valamint a szociális alapra szükséges mennyiséget. A többi termék egyrészt el lehet adni a szabadpiacon. A fennmaradt termékeket szétosztják a szövetkezeti tagok között a ledolgozott munkaegységek szerint és azok szabadon rendelkeznek velük. A munka egységekre való felosztás és a normák bevezetése nélkül az egész évi * terv elvesztené jelentőségét, mert nem biztosítaná a szövetkezeti tagok igazságos jutalmazását. A terv utolsó része a bevételek és a k;adások elszámolásával foglalkozik. Ennek összeállításánál szintén kitűnik az, hogy mennyit fektethet be a szövetkezet különböző célokra. Ünnepélyesen megnyitották Hodin az EFSz vezetők iskoláztatásának második turnusát Nagy sikerrel zárult a szlovákiai EFSz-ek legjobb funkcionáriusai számára rendezett három hónapos politikai és szakiskola Hodin. Január 3-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg Gabriel Lajos képviselő, a szövetség központi titkára, a politikai és szakiskola második turnusát. A megnyitáson résztvett C a p á r i к László, a Szlovákiai Egységes Szövetség alelnöke is. Horinek elvtárs iskolavezető üdvözlő szavai után Gabriel Lajos, központi tUkár emelkedett szólásra, aki világos és határozott szavakkal mutatott rá az iskola nagy jelentőségére. Kiemelte, hogy a tanfolyam minden résztvevőjének meg van adva az alkalom arra, hogy politikai és szaktudását minél jobban kiszélesítse és falujába való visszatérte után még jobb tanácsadója és segítőtársa legyen a kis- és középföldműveseinknek a szocializmus építésében. * Hangsúlyozta, hogy ezt a tanulási lehetőséget is a munkásosztálynak és Pártnak köszönhetik. A munkásosztály diadalának köszönhető, hogy szebb holnapot építhetünk köztársaságunkban. Végül sok sikert kívánt a tanfolyam hallgatóinak. A központi titkár beszéde után C a p á r i к László alelnök emelkedett szólásra és néhány keresetlen szóval világosan rámutatott árra, hogy a kapitalisták a múltban nem adtak lehetőséget a munkásosztálynak és dolgozó parasztjainknak arra, hogy kellőképpen iskolázhassák magukat. A tanulatlan munkásságot és dolgozó parasztságot a kapitalisták könnyebben ki tudták zsákmányolni. Ez az idő azonban örökre letűnt. Amunkásosztály vezetése álatt boldogabb holnapot építünk magunknak és a nagy munkakedvünk mellett legerősebb fegyverünk eovikc — a könyv! Minél többet fogunk tudni, annál könnyebben megy majd a munkánk és annál jobb les” •'«nak nvnősége is. A tanfolyam megnyitási ünnepségét Horinek iskolavezető zárta be, aki az iskola hallgatói nevében ígéretet tett, hogy mindnyáján megbecsülik a munkásosztály ajándékát és a három hónapos időt ki fogják használni arra, hogy politikai és szaktudásukat valóban elmélvítsék kiszélesítsék és így jó munkásai leavenek országunk szoc'alista építésének. M. T.
