Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-20 / 20. szám

2 šžsóoidfôtou&es (Folytatás az 1. oldalról) goknak segíteniük kell e nagy fontossá­gú akció megvalásításában. A MEZÖGAZDASÄGI termékek szabad Árusítása A szövetkezeti nagyüzemi termelés fejlesztésével és megszilárdításával emelkedik a termelési mennyiség is és így szövetkezeteinknek és magángaz­dálkodó földmöveseinknek is marad még, amit a szabadpiacon eladhatnak. Az ilyen szövetkezeteknek és földmű­veseknek a, beszolgáltatási kötelezettség teljesítése után államunk lehetővé teszi, hogy a szerződésen felüli termékeket a szabadpiacon eladhassák. A vágómarha és sertés, valamint a gabona, zöldségfé­lék, a gyapjú és ipari növények felvá­sárlását csak a felvásárló szervek vé­gezhetik. A hüvelyes takarmányféléket a burgonyát és a tejet a felvásárlószer­vek és közvetlen a fogyasztók is szaba­don megvásárolhatják. A többi szerző­désen felüli terméket csak a fogyasztási szövetkezetek vásárolhatják fel. Egyes zöldségféléket és a gyümölcsöt közvet­lenül a konzervipar fogja felvásárolni. Nyershúst szabadon árusítani nem sza­bad. A III. és IV. típusú szövetkezeteknek szabadárusításra engedélyt a járási nemzeti bizottság ad a többieknek pe­dig a helyi nemzeti bizottság. A szabad­piaci árak a kereslet és kínálat szerint igazodnak a felvásárlási szervek és a fogyasztási szövetkezetek azonban a meghatározott legmagasabb szabadpiaci árat nem léphetik túl. Ezenkívül a földművesek által sza­bad eladás keretében felajánlott termé­kekre külön felvásárlási árat szabhat­nak meg, vagv pedig más ellenszolgál­tatást is nyuithatnak. A mezőgazdasági termékek szabad eladása tehát árukész­letünk kibővítése szempontjából továb­bi lépést jelent. A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG FELVÁSÁRLÁSA A gyümölcs és zöldség felvásárlásá­ban és árusításában új módszert vezet­nek be. melv a nemzet' bizottságokra nagyobb jogkört, de egyúttal érthetően sokkal nagyobb felelősséget is hárít. A kerületi nemzeti bizottságok a felvásár­lási fogyasztási árakat is meg fogiák állapítani és közzétenni. A^gyárak, in­tézetek. kórházak, szanatóriumok és is­kolák kertiében kitermelt zöldség és gyümölcsfélék ezeknek az intézeteknek salát rendelkezésére fognak állni. JAVÍTANUNK KELL A KÖZELLATÄST A szarvasmarha és sertésbeszolgálta­tás tervét az elmúlt hetek során nem teliesítették rendszeresen és állandó csökkenés mutatkozik különösen a vá­gósertés beszolgáltatásában. Ez több­­nvire a magángazdálkodóknál érezhető, míg a szövetkezetek és állami birtokok beszolgáltatása iavult. A szarvasmarha és sertés felvásárlása terén meg kell szüntetni minden hanyagságot és elné­zést, különösen a zsmosnarasztokkal Szemben. A sertésb eszolgál tatás biztosí­tása szempontiából feltétlenül ügyelni kell a termelés biztosítására, azaz nem szabad elfeledkezni a sertéstartásról, főleg anyadisznók neveléséről. Tömeges aláírásgyűjtés Franciaországban Franciaországban egyre nagyobb len­dülettel bontakozik ki a békeegyez­ményt követelő aláírásgyűjtési mozga­lom. Lyonban a Simplex-gyár valamennyi munkása és tisztviselőié egy órára be­szüntette a munkát és aláírta a Béke Világtanács felhívását. Vénissieux va­súti csomóponton (Rhone megye) a kér­dést minden egyes műhelyben és osz­tályon megvitatták, majd valamennyi dolgozó aláirta a felhívást. Puteaux-ban (Seine megye) csupán egy nap alatt 11 népgyűlést tartottak. A felhivás támo­gatása érdekében számos megyei és vá­rosi tanács szállt síkra. Ezek közül is ki­emelkedik Haute-Vienne megye taná­csa, amely 24 szocialistából, 4 kommu­nistából, 1 függetlenből és 1 MRP-tag­­ból áll. ,1951. május 20. Egész dolgozó népünk követeli az öthatalmi békeegyezmény megkötését A Béke Világtanács felhívása aláír ási akciójának előkészítése országszerte nagy lendülettel folyik. Köztársaságun к dolgozói szavazni fognak a Béke Vi­­lágtanácsának felhívásáról, amelyet az öt nagyhatalomhoz intéztek és amely­ben az egész világ dolgozóinak nevében követelik az öthatalmi békeszerződés megkötését. A Béke Hívei csehszlováki ai bizottságának ülései után május 10- én és 11-én a Béke Hívei kerületi b izottságainak elnökségi tagjai széles­körű munkagyűléseket tartottak, hogy szervezésileg biztosítsák a népszavazás sikeres lefolyását Szlovákia egyes kér ületeiben. Bratislavában május 11-én pénteken tartotta a Béke Hívei kerületi bizott­ságának elnöksége a Szlovák Nemzeti Arcvonal elnökségi tagjainak részvé­telével munkagyűlését, amelyen reszt­vettek az SzKP kerületi bizottságának, a Kerületi Nemzeti Bizottságnak, a kerületi Szakszervezeti Tanácsnak s a Nemzeti Arcvonal Akciós Bizottságá­nak képviselői is A gyűlésen Jozef Svirec, a Szlovák Nemzeti Front ke­rületi bizottságának titkára tartott beszámolót a békemozgalom eddigi si­kereiről a bratislavai kerületben. Svirec elvtárs rámutatott dolgozóink nagy lelkesedésére és elszántságára, amely­­lyel készek megvédeni a világbékét. A beszámolót követő vita során, amelyben több mint 20 felszólaló vett részt, számos javaslattal ki egészítették a munkatervet. A besztercebányai kerületben a Béke Hívei kerületi bizottsága szintén e hó 11- én tartott gyűlést. Ezen a gyűlésen M'lan Polák egészségügyi megbízott, a Béke Hivei szlovákiai bizottságának képviselője ismertette a jelenlevőkkel, hogyan folytatják le az öthatalmi bé­keegyezmény megkötését követelő és a Nyugat-Németország új raf elf egy vér­zésé ellen tiltakozó népszavazást. Az ülés végén határozatot fogadtak el, amelyben a főhangsúlyt az agitáciös kettősöjk munkájára fektetik, valamint határozatba foglalták a munkatervek kidolgozását, amelyek szerint előkészí­tik és lefolytatják a népszavazást a kerületek egyes járásaiban. A zsolnai kerületben a Béke Hívei csehszovákiai bizottságának ülése után a Nemzeti Front minden része széles­körű aktivitással megkezdte a Béke Vi­lágtanács felhívásának aláírási akcióját. Az akció előkészítését a Béke Hívei kerületi bizottságának május 11-i ülé­sén tárgyalták meg, amelyben reszt­vettek a Nemzeti Arcvonal politikai pártjainak funkcionáriusai és tagjai, valamint a tömegszervezetek és népi közigazgatás funkcionáriusai és tag­jai. Az eddigi békeakciókról Fr. Kordík, a Béke H'Vei kerületi bizottságának kerületi titkára tartott beszámolót. Kor­dík rámutatott arra, hogy a zsolnai kerület dolgozói népének békeakarata megnvilvánult a má.iuselőtti kötelezett­ségvállalások mozgalmában, amelyek­nek -összértéke 43,863.969 koronát tett ki. A békemenetben a zsolnai kerület­ben 167 ezer 788 polgár vett részt, tehát a lakosságnak több mint 32 százaléka. A máius 1-i nagyszabású ünnepségeken 235-149 dolgozó tüntetett a béke mellett. Az üzemekben, hivatalokban és falvakon tartott 286 gyűlésen a ber­lini európai muúkáskonferencia határo­zatát tárgyalták meg és elítélték a nyu­gati imperialisták gonösztetteit. A ha­tározatok százai arról tanúskodnak, hogy a zsolnai kerület dolgozói népe határozottan kész megvédeni minden erejéből a világbékét. A békeakciók eddigi tapasztalatait teljes mértékben felhasználják az öt­­hatalmi békeegyezmény megkötéséért végzendő népszavazásban. Május 20-ig a zsolnai kerület 504 községében helyi bizottságokat alakítanak a népszavazás lefolyására, agitációs központokat és járási bizottságokat létesítenek, meg­alakítják az agitációs kettősök testüle­tét, amelyek május 26-tól június 17-ig az egész kerület lakosaihoz eljuttatják a szavazólapokat. A kassai kerület dolgozói, akik má­jus elseje ünnepének és a felszabadulás hatodik évfordulójának nagyszerű meg­ünneplésével kifejezésre juttatták tör­hetetlen akaratukat a világbéke meg­őrzésére, most lelkesen készülnek a Bé­ke Világtanács felhívásáról tartandó nagy népszavazásra. A Nemzeti Arc­­vonal' kerületi csoportjainak aktíváján az Akciós Bizottságának és a Béke Hí­vei bizottságának pénteken e hó 11-én tartott ülésén Karol Hr abovský, a Bé­ke Hívei szlovákiai bizottságának el­nökségi tagja tartott beszédet, Hrabov­­ský rámutatott a Nemzeti Arcvonal minden részének feladataira a népsza­vazás előkészitésében a kassai kerület­ben. A beszédet követő vitában a kassai kerület járási küldöttei az agitációs kettősök szervezésének és iskolázásá­nak kérdésével foglalkoztak. A tanács­kozáson megválasztották a népszavazási kerületi bizottságot. A népszavazást a kassai kerületben május 26-tól június 4-ig tartják az üzemekben, hivatalok­ban és iskolákban, a lakosság körében pedig június 4-től június 16-ig. Mit termelhetünk ki egy hektár földből Erre a kérdésre ad feleletet a szov­jet mezőgazdasági termelés egyik dol­gozója Michalevics elvtárs, aki cikké­ben a szovjet haza földje és a szovjet dolgozók szorgalmas munkájának ered­ményeivel foglalkozik. A drogobycsi mezőgazdasági kiállí­táson feleletet adtak erre a kérdésre. A kiállításon egy nagy tábla mellett különféle termékeket lehetet látni. A táblán magán ez a szöveg volt olvas­ható: „Kommunizmus útja“ nevű kol­hozban egy hektáron egyidejűleg ezek a termékek teremtek: 25 mázsa kuko­rica, 80 mázsa vörösrépa, 80 mázsa tök, 30 mázsa takarmányrépa. Mint láthatjuk, minden egyes ha-on nem egy, de négyfajta növényt termel­tek egyszerre és nagy eredményt értek el... A kolhozban 15 ilyen kevert, vagy ahogy ők nevezik, megszorzott hekatárt vetettek be. De hogyan érhettek el ilyen kiváló eredményt. Erről a drogobycsi kiállí­táson az opavszkai állami gépállomás agronómusa, Anasztázia Kotvalova adott magyarázatot. Az első munkájuk volt a föld jó trá­gyázása. Egy ha-ra 13 tonna trágyát vittek. Nedvesség a földben van ott elég. Először a kukoricát ültették ki sakktábla beosztásban 60 szór 60-a,s sorokban. Mikor a kukorica kikelt, el­ültették a tököt. Természetesen ezzel kicsit várni kellett, mert a kukorica gé­pi kezelésénél a tök útban lett volna. Mikor aztán a tök is kikelt, elültették a vörösrépát. Természetesen nem tök­magot, de kihajtott kis palántákat, melyeket külön segédterületen termesz­tettek ki. Mikor már mind a három nö­vény jól kifejlődött, elvetették a répa­magot és azután a növényeket már ké­zi munkával művelték tovább. A kevert vetést bevezették Ukrajna más körzeteiben is. Bátor kísérletet tett ezen a téren például a „Cservon Puskar“ nevet viselő kolhoz egyik cso­portvezetője is, Antonína Makarecova, aki még egy évvel korábban foglalkoz­ni kezdett a megszorzott vetési mun­kálatokkal, mint ezt a drogobycsi kol­hozban tették. Ök két hektáronként 52 mázsa kukoricát és 400 mázsa tö­köt termeltek. Itt természetesen figye­lembe kell venni, hogy az északi cser­­nigorszky körzetekben, ahol a „Cser­von Puskar“ kolhoz is fekszik, ilyen rekordtermés bizony kis csodának szá­mít. Különösen akkor, ha egyszerre két növényről van szó. Makarecova elvtársnő kísérleti föld­jén egy hektáron 35.000 szál kukorica és 2.000 szál tök volt ültetve. Trágyá­ból 40 tonnát használtak fel. Az otta­ni föld bőséges nedvességgel rendelke­zik és így a kísérleti földet külön ön: tözni nem kellett. Makarecova csoport­­vezető munkatársaival a földet három­szor gyomlálta. Ebből az esetből a legfontosabb ta­nulság az, hogy Makarfecova elvtársnő kísérlete bebizonyította egyes tudomá­nyos intézetek véleményét, mely, — ha a növényeket más növényekkel együtt ültetik, még nagyobb termést adnak, mintha külön ültetnék. Meg kell említeni a Zsdanov kolhozt is, ahol jekaterina Zsukova komszo­­moltag csoportvezető mezei vetemé­­nyek kevert vetésével tett kísérletet. Zsukova elvtársnő 1949-ben vetett éle­tében először kukoricát és minden hek­tárról 57 mázsát termelt, A kormány ennek a fiatal kolhóztagnak a munka vörös zászlaja érdemrendet adományoz­ta, szép teljesítményéért. A következő évben Zsukova komszomoltag elhatá­rozta, hogy földszakaszán egyidejűleg kukoricát és tököt is fog ültetni. Ek­kor minden hektáron 60 mázsa kuko­rica és ezenkívül 100 mázsa tök is ter­mett. Jekaterina Zsukova csoportveze­tőn kívül a volini körzet más kolhozai­ban is végeztek ilyen kísérleteket. Em­lítsünk csak néhány adatot. A volini kolhozok 1950-ben 4,500 ha-on ültettek kukoricát és tököt és további 3.680 ha­­on babot és burgonyát, ugyancsak ke­vert vetésselés és mindenütt magas, az átlagon jóval felüli eredményt értek el. A Zsdanov kolhozban minden hektá­ron 52 mázsa kukorica és 550 mázsa tök termett. A Kárpát-Ukrajna fővárosában, Ungváron megtartott kiállításon a Ve­­lyikaja-dobronyi, Peremoga kolhoz tag­jai ezt a jelszót tűzték ki: „Egy év alatt két termést!“ És pavilonjukat teljesen ennek a feladatnák szentelték. A „Pe­remoga“ kolhoz tagjai már a második évben két termést takarítottak be te­kintélyes földterületekről. Ezekben az eredményekben náluk megmutatkozik a kolhózgazdálkodás mérhetetlen elő­nye és ennek köszönhető az is, hogy a kolhoz tagjai munkaegységükre több mint 10 kg gabonát kapnak. Nem csoda tehát, hogy a „Peremoga“ kolhoznak már sok követője van.- így például az Iszkra kolhozban az őszibúza betakarítása után 65 ha-on kölest és 5 ha-on pohánkát vetettek. Hány métermázsával lett még így több a kolhoz termése! A tacsevói kiállításon az „Októberi Forradalom 31-ik évfordulója“ nevét viselő kolhoz egyik brigádvezetője, Iván Udod elvtárs mosolyogva számolt be eredményeikről. Iván Udod elvtárs a kiállításra mutatóba hozott magával a második termésként vetett pohánká­ból és a kiállításra jött többi kolhoz­­tagoknak elmondotta tapasztalatait. Végezetül ezeket mondotta: sikereimet nem titkolom el, hadd csinálják meg mások is azt, amit én már kipróbál­tam. Hadd legyenek kolhozaink és ha­zánk is még gazdagabbak. Ezek a számok és ezek az eredmé­nyek a való igazságot fejezik ki. A szovjet kolhozok tagjai maguk is kere­sik és kutatják, sőt gyakorlatban is ér­vényesítik a tudományos munkamód­szereket, s mint a felsorolt példák is mutatják, rendkívüli eredményeket ér­tek el. Kis- és középföldműveseink, szövetkezeti tagjaink számára ezek a lehetőségek szintén megvannak. Most csak rajtuk áll, hogy mint mindenben, e példákban is meglássák, mit jelent ez számukra. E példák követésre mél­tóak, s mint Iván Udod elvtárs mon­dotta: csinálják meg mások is, amit én már kipróbáltam. Ezek a szavak nemcsak a szovjet kolhóztagökhoz, de hozzánk is szólnak, hogy fokozzuk mezőgazdasági termelésünket, s ezzel gazdagítsuk^ hazánkat, népidemokrati­kus köztársaságunkat.

Next

/
Thumbnails
Contents