Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-06 / 18. szám

1951. május б. 7 Втécdf&SdmäHEr A „Dnyepropetrovszk44 kolhoz kimagasló eredményei a kukoricatermelésben В. P. Szokolov a ldváló, kukoricater­meléssel foglalkozó tudós, 1947 tavaszán több más tudóssal együtt meglátogatta a „Dnyepropetrovszk“ kolhozt. A szi­­nyelnyikovoi nemesítő állomás és több kolhoz többéves tapasztalatára hivat­kozva Szokolov meggyőzően bebizonyí­totta, hogy a hibrid vetőmag használa­tával hét-kálenc sőt többmázsás termés­többlet érhető el hektáronként. A tudó­sak részvételével kolhozvezetűségi ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy kísérletet végeznek a fajtaheterózissal. Azután G. Sz. Gyemosenkot, a kolhoz agronomusát Dnyepropetrovszkban, az ukrajnai gabonagazdálkodási tudomá­nyos kutatóintézetbe küldték, ahonnan az agronómus az „uszpeh“ (siker) nevű fajtaheterózisból bizonyos mennyiségű vetőmagot hozott. Először csak kis területen vetették el az „uszpeh“ hibrid vetőmagot, a többi területen pedig a rendes „dnyeprope­­tovszki“ kukoricafajtát vetették és min­den területen egyforma agrotechnikát alkalmaztak. A hibrid vetőmag haszná­lata ragyogó eredményt hozott. Az „uszpeh“ hibrid terméshozama hektá­ronként 61.4 q volt, ami 12.9 mázsával múlta felül a „dnyepropetrovszki“ ku­korica szemtermését. A vidéken használt fő tájfajtán az „uszpeh“ fajtaheterózison kívül a kol­hoztagok érdeklődnek más, új hibridek kipróbálása iránt is. M. J. Kamoza, a Szocialista Munka Hősének munkacsa­pata az lij, aszályálló „sztyeppéi“ hib­ridvetőmagból hektáronként 101.4 q szemtermést ért el. Az ugyanakkor ve­tett ,uszpeh“ fajtaheterózis hektáron­ként 91.9 mázsát adott. A „sztyeppéi“ már 1950-ben a kolhoz egész kukorica­­vetés területének több, mint egyhar­­mad részét foglalta el. A kiváló ered­ményeket annak köszönhették, hogy a hibrid vetőmag használatát összekap­csolták a haladó agrotechnika alkalma­zásával. A kukoricát, augusztus elején, 25—27 cm mélyen felszántott ősziszán­tásba vetették, amelyet tavasszal időben megfogasoltak és kétszer kultivátoroz­­ták. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kukoricára igen jó hatással van a trá­gyázás. ősszel műtrágyáznak, mégpedig hektáronként 1.5 q szuperfoszfáttal és egy q salétromsavas ammóniákkal. Ta­vasszal az ősziszántó első kultivátorozá­­sánál ugyancsak műtrágyáznak, de ki­sebb mennyiségben, mindkét trágyafaj­tából hektáronként 120—130 kg-ot al­kalmaznak. A hibrid vetőmagot az egész terüle­ten négyzetes vetési módszerrel vetik. A traktorosok segítségével hosszában és keresztben géppel három ízben is meg­munkálják a sorközöket. Gondosan ügyelnek arra, hogy a táblán megfelelő legyen a növények sűrűsége: hektáron­ként 35.000 tő. A bőtermésű hibrid vetőmag haszná­lata, összekapcsolva a haladó agrotech­nikával nagyszerű eredményt hozott a kolhoznak. Dnyepropetrovszk területén és egész Ukrajnában 1948-tól kezdve a legnagyobb kukoricaterméseket érnek el. 1948-ban az egész 165-os táblán 73 mázsás terméshozamot értek el, 1949- ben a hektáronkénti átlagtermés 73.3 Mielőtt állatainkat kihajtanának a le­gelőre, tartsunk a legelőn helyszíni szemlét. Állapítsuk meg, hogy a legel­tetést a legelő mely részén kell meg­kezdeni. Ez a legelőnek partos fekvésű része legyen, ahol hamarább kifejlődik a növényzet, s szárad fel a talaj, viszont éppen ennek következtében a gyepezet elvénülése is itt szokott legkorábban bekövetkezni. Ahol fasorok ma még nem jelzik a legelőszakasz határát ott azt meszelt karók leállításával kell meg­jelölni. Ne felejtsük el, hogy a szakaszos legeltetés: tervszerű legelőgazdálkodás! A helyesen, idejében végzett legelő­ápolási munkák eredményét, a maga-A téli száraztákarmányhoz szokott állatokat fokozatosan kell rászoktatni a zöldtakarmányra, nehogy az éhomra, mohón evett, zsenge, hideg fű egészsé­gük kárára legyen Ezért az eddig ete­tett takarmányba már egy két héttel a kihajtás előtt adjunk zöldet is. A kihaj­­táis első napjaiba csak rövidebb, később fokozatosan hosszabb ideig legeltessünk, de amellett pár napig reggelenként ke­vés Szalmát, vagy takarmánypácot is etessünk. Ilyen módon hozzá szoktatjuk az állatok szervezetét a zöld fűhöz anél­kül, hogy leromlást okozó bélhurutot kapnának. Az istállózott szarvasmarhák körmö­­zését még a kihajtás előtt végezzük el. Ahol van, használjuk a körmöző kalo­dát. Ugyancsak körmözzük meg szük­q-át tett ki, 1950-ben pedig 180 hektá­ros területen, átlag hektáronként 80.7 mázsát takarítanak be. Marija Kucoj a Szocialista Munka Hősének csapata pe­dig 13 ha-on átlag hektáronként 102.3 mázsát termesztett. A tudományos intézetek a kolhoz ta­pasztalatain okulva, a hibrid vetőmag használatát, azóta a Dnyepropetrovszk kerületi kolhozok nagy részében is be­vezették. A Dnyepropetrovszk-terület kolhoz­parasztjai harcolnak a nagy kukorica­­termésért, alkalmazzák a micsurini ag­robiológiai tudomány vívmányait, az élenjáró tapasztalatot és most szocialis­ta munkaversenyt indítottak. L. M. sabb fűtermést öntözéssel biztosíthat­juk, illetve állandósíthatjuk. Most kell tehát elvégeznünk azokat a munkálato­kat is, amelyekkel a helyi vizeket öntö­zésre célszerűen felhasználhatjuk. A ki­­hajtás első napjának megállapításakor térjünk el a szokástól. Régen a kihajtás elsőízben mindég György napon történt, ez helyes is lett volna, ha az időjárás a naptárhoz igazodnék. Ne a kalendá­riumhoz, hanem az időjáráshoz alkal­mazkodjunk. Akkor érkezett el tehát a kihajtás ideje, ha a legelő talaja már felszikkadt s a gyep növényzete kellően bokroSodott, — de szárba még nem ment. Nedvestalajú legelő tipratása a gyep elzsombékosodására vezet. ség esetén a juhokat is és kerüljük a nyáj sáros úton való hajtását, mert ez a juhok tömeges sántaságát okozhatja. Fordítsunk tehát a kellő figyelmet az állatok körömápolására. A sánta állat inkább fekszik, mint legel és így nem­csak termelése csökken, de súlyából is veszít. Állattenyésztésünk fejlesztése első­rendű népgazdasági érdek, ezért arra kell törekednünk, hogy legelőinket mielőbb a jelenleginél jobb, több állat­eltartására alkalmas állapotba hozzuk. Tömegszervezeteink útján is tudatosí­tottuk a legelő karbantartási munkála­tok elvégzésének szükségességét és fon­tosságát. Terjesszük ki a legelőjavításra is a munkaverseny-mozgalmat. ges henger) szolgálnak. Szovjet tapasz­talat szerint a kéreg megsemmisítésé­nek legjobb eszköze, különösen erősen tömödött kéreg esetén, a körforgó kapa. Ez jól szétlazítja a kérget és a helyéről el sem mozdítja. Amint a répasorok mutatkoz­nak, nem szabad késlekedni a sarabolással A cukorrépatáblát, amint a répasorok mutatkoznak, meg sem várva a teljes kikelést, azonnal meg kell sekélyen ka­pálni, illetve sarabolni. A répa kelése után elsőízben végzett sarabolással fel­lazítjuk a sorközöket, miáltal megsem­misítjük a gyomok csíráit, védjük a ta­lajnedvességét az elpárolgástól, légjár­­hátóvá tesszük a talajt, vagyis lehetővé tesszük a levegő hozzájutását a növé­nyek gyökereihez és ezáltal megteremt­jük a iegjobb feltételeket a répa sike­res fejlődéséhez. A sarabolást minél rö­videbb idő alatt be kell fejezni .Szovjet tapasztalat szerint a jókor és gyorsan végzett sarabolás sietteti a fiatal növé­nyek fejlődését, fokozza ellenállóképes­ségüket a kártevőkkel és betegségekkel szemben és növeli a gyökértermést. A sarabolást végezhetjük ló- és trak­­torvontatású kapálógépekkel (Deyl ka­pa, kultivátor, stb.) kézisaraboló kapák­kal, vagy kézi tolókapával. Kapálógép­pel csak akkor saraboljunk, ha a talaj megfelelően rögmentes. A népidemokráciák hírei Az elmúlt egy-két évben Közép és Délkelet-Európa országainak parasztsá­ga körében sok követőre talált a kol­lektív gazdálkodás gondolata. Megis­merve a szovjet kolhozok több mint húsz éves ragyogó tapasztalatait és at­tól a hővágytól áthatva, hogy lehetőleg hamar megszabaduljanak a magukkal cipelt gazdasági elmaradottságtól a pa­raszti tömegek a népi a Demokratikus országokban önként áramlanak a ter­melőszövetkezetek felé. Ezt az áramlást a munka kollektiv formái felé előkészí­tette az állami szervek és a kommunista és munkáspártok nagy felvilágosító és szervező tevékenysége. ROMÁNIA A Román Népköztársaságban pél­dául az Üj Élet elnevezésű aradkömyé­­ki kolektív gazdasági tagjai 1950 őszén hektáronként csaknem 3 tonna búzát takarítottak be. A termelőszövetkezeti tagok minden egyes munkaegységért csupán búzából 11 kilogrammot kaptak. A Gheorgia-Tejszövetkezet terméshoza­ma háromszor olyan magas volt. mint az egyéni gazdaságok terméseredménye ugyanabban a faluban. Romániában a falusi szövetkezetek a szocializált földek mellé az állami tar­talékalapból további földeket kaotak és újabb hitelekben részesültek. Ezenkí­vül a termelőszövetkezetek kétévre mentesítették a mezőgazdasági adóktól. Nagyjelentőségűk van azoknak a ha­tározatoknak, amelyeket a szövetkezeti mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatban a Román Munkanárt Központi Bizottsá­ga és a Román Néoköztársaság minisz­tertanácsa nemrégiben hozott. Ezek az okmányok behatóan elemzik a termelő­­szövetkezetek hiányosságait és intéz­kednek a hiányosságok leggyorsabb ki­küszöbölését illetően. Nem férhet kétség ahhoz, hogy ezek a határozatok gyakor­latilag eredményesek lesznek, minthogy Románia előrehaladott szövetkezeti éle­tének tapasztalataira, valamint a Szov­jet kolhozok évtizedeken át kipróbált, rendkívül gazdag tapasztalataira tá­maszkodik. LENGYELORSZÁG A Lenivel Köztársaságban a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek a kol­lektív munka eredményeképpen már az első évben olyan termésátlagot értek el, amelv húsz-ötven százalékkal haladta me» za egyéni gazdaságok terméshoza­mát. Lengyelországban csupán 1950-ben harmincról 1 5 5-re emelték a gép és traktorállomások számát, az állomások traktorállománya csaknem megtízszere­ződött és ma a korábbi 455-tel szemben 432* traktorból áll. Hogy gyakorlati se­gítséget nyuitsanak a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek tanasztalt T>o­­litíkai funkcionáriusokat valamint szakmunkásokat, mint például a javító műhelyek vezető mechanikusait — kül­denek falura. Л 64. osztálysorsjáték 1. osztályú nyoreményhúzása 1951 május 15-én lesz Az osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1,000.000 koronát kitevő prémián kí­vül 1 drb. 500.000.-, 2 drb. 250.000.-, 1 drb. 200.000.-, 2 drb. 150.000.-. ldrb. 120.000.-, 3 drb. 100.000.-, összsen 58,520.000,- korona nye­reményt sorolnak ki. A nyereményeket minden levonás nélkül fizetik ki. % sorsjegy ára 84 korona. Itt tessék levágni és beküldeni. Ezennel a 64. esi. osztálysorsjáték I. osztályú hú­zására megrendelek. .»:.. drb. nyolcad,.........drb negyed...........drb fél, s:... drb egész sorsjegyet. Olvasható név Pontos cím A cukorrépa első ódoIösí munkai A cukorrépa fokozottabb mértékben megkívánja azt, hogy egész fejlődési idejében a leggondosabban ápoljuk, gondozzuk. Az egyes munkák elvégzésénél jelentéktelennek látszó késedelem, vagy kevésbbé jól végrehajtott ápolási munka következménye, — nem is beszélve a hanyagul végzett munkáról —, sok métermázsa cukorrépa kiesésben jelentkezik, ami a népgazdaságnak is sú­lyos kárt jelent. Állandóan figyelni kell a csírázás menetét A cukorrépa vetése után minden fi­gyelmünket a növényápolási munkák időben történő és helyes végrehajtására kell irányítanunk. Hogy ezt meglehes­sük, állandóan figyelemmel kell kisérni már az elvetett répamag kicsirázását is. A cukorrépa csírák a talaj és időjárási viszonyoktól függően 8—14 nappal a vetés után kelnek ki. Ez aránylag hosz­­szú idő a gyenge répacsíra életében és igen sok baj érheti ezalatt. Ha a terme­lő állandó figyelemmel kíséri a csira fejlődését, akkor még időben észreveszi a csíra életét fenyegető veszedelmet. Ilyenkor a gyorsan és jól végrehajtott ápolási munka átsegíti a növényt a „kritikus“ időszakon. A mutatkozó talajkérgesedést azonnal meg kell szüntetni Hideg, esős tavaszokon elhúzódik a cukorrépa kikelése és ilyen esetekben gyakran képződik talajkéreg, ami aka­dályozza a répahajtásokat abban, hogy a napvilágra kerüljenek. A kéreg aka­dályozza a feltörő csírákat, tehát az egyenletes kelést s a levegőnek a csíra­növényhez jutását gátolja. Ezért a kér­get megjelenésekor haladéktalanul meg kell semmisíteni és pedig akkor, mikor gyenge még, s a fogasnak, hengernek könnyen enged. Ha kérgesedés a vetés után pár nap múlva (3—5 nap) jelentkezik, a kéreg megsemmisítésére az esetek nagyobb részében könnyű boronákat használha­tunk. A jól beágyazott magnak ez nem árt, ugyanakkor helyreállítja a talaj rögszerkezetét, lehetővé teszi a jó kelést és elpusztítja a kellő gyomokat. Ha a mag sekélyen és lazán van a földbe beágyazva, fogast használni nem sza­bad. Szovjet tapasztalat szerint nem szabad a kérget boronával lazítanunk akkor sem, amikor ezáltal a kéreg nem hullik szét, hanem a borona, lapok alak­jában emeli fel, ugyanakkor fedetlenül hagyja a magot és a csírát. A boronát akkor sem használhatjuk a kéreg meg­semmisítésére, amikor a magvak a ta­lajban már kicsíráztak és a csírák a kérget alátámasztják, vagy belenőttek a kéregbe, mivel ilyenkor a borona megsérti a Csírákat és eltépi a répahaj­tásokat. Ilyen esetekben a talajkéreg megsemmisítésre a különböző rendsze­rű hengerek (recézett, sima, vagy szö-Hoqyan készítsük elő állatainkat a legeltetésre Kihaitás előtti teendők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents