Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 2. szám

i CzúJkxdíötdAmim' 1Ш ftpjŕ U nemesített vetőmag és ültetvények, il­letve a műtrágya szállítására. Az egész­évi termelési terv, melyet az EFSz-ek­­nek a tavaszi munkák megkezdése előtt kell kidolgozniok, ugyancsak jó segítség lesz a magas termésért folytatott harcban Ezeknek a terveknek kidolgozására nagy figyelmet kell szentelnie nemcsak az EFSz bizottságának, hanem valamennyi szövetkezeti tagnak, sőt biztosítani kell a Párt és a népigazgatás szerveinek ha­tékony segítségét is. Az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás bevezetése további fontos lépés az EFSz-ek meg­szilárdításában. Az igazságos jutalma­zás a munka helyes szervezését, állandó munkacsoportok létesítését kívánja meg. Ezért tehát ki kell adni a csopor­toknak a szövetkezeti föld bizonyos ré­szét tartós megmunkálásra (egyelőre legalább egy egész évre), természetesen a megfelelő élő és holt leltárral. Külön csoportot, kell képezni az állatttenyész­­tés számára, melyben minden tag meg­határozott számú állatot vesz gondozá­sába. A csoportok munkája az egészévi termelési tervhez igazodik és lehetősé­get ad a közös munkában az egyén fel­adatainak és felelősségének kihangsú­lyozására. A munka ilyen szervezése nemcsak előfeltétele az EFSz egészévi termelési feladata teljesítésének, hanem az igazságos jutalmazás első előfeltéte­le is. A szövetkezeti tagok igazságos jutal­mazásának további feltétlen szükséges­sége a normák bevezetése. Mintanor­­mák — melyeket a szövetkezetek saját körülményeikhez és szükségleteikhez képest alkalmazhatnak — már minden EFSz-ben vannak. A normák bevezeté­se lehetővé teszi minden tag munkájá­nak értékelését az u. n. munkaegysé­gekben, illetve munkanapokban. A munkaegységek szerint igazságosan fel­osztható az EFSz jövedelme is, mégpe­dig részben természetben, részben pe­dig pénzben. Az ilyen jutalmazási mód megkülönbözteti a szorgalmast a ke­­vésbbé szorgalmastól — a kvalifikált munkát a kevésbbé kvalifikálttól. A munka helyes megszervezésével és a jutalmazás igazságos módjával — munkaegységek és normák szerint — nemcsak az agyagi eszközöket, de a ter­mészetbeni járandóságokat is biztosít­juk a szövetkezeti földműves számára. A közélelmezést szolgáló beszolgáltatá­sok teljesítése után az EFSz a maradék termést felosztja gabonában, tejben, hü­velyesekben, burgonyában, stb., évköz­ben pedig a földműves előleget vehet fel részben természetben, részben pénz­ben. (Ezenkívül minden szövetkezeti tagnak lehet kis magángazdálkodása is, vagyis mintegy V2 ha földje, tehene, malacai, juhai, méhészete és egyéb). Az EFSz megszilárdításánál fontos a Párt Központi Bizottságának ama irány­elve, hogy igyekeznünk kell az alacso­nyabb típusról a magasabbra áttérni mindenütt, ahol erre megérettek a fel­tételek. А III. és IV. típusú EFSz meg­szilárdítását elősegíti a tehénistállók adaptációjának és építésének nagy ak­ciója is, mely előfeltétele a szövetkeze­té« állattenyésztési nagytermelésnek. Végül az EFSz megszilárdításánál nem szabad megfeledkeznünk Gottwald elnök ama szavairól, melyeket még múlt év februárjában mondott a Párt Központi Bizottságának ülésén: igye­kezni kell elérni, hogy az EFSz lehető­leg az egész községben közösen művelje meg a földet. Az EFSz-ek építésénél szerzett mult­­évi jó tapasztalataink újból meggyőztek bennünket arról, milyen nagy szerencse »Bániunkra az, hogy a Szovjetunió érté­kes tapasztalataira támaszkodhatunk és hogy a Kommunista Párt vezet bennün­ket Gottwald elnökkel az élén. Okos tanácsai és irányelvei a szlovákiai föld- \ művesek számára is lehetővé tették a jó eredmények elérését az EFSz-ek épí­tésében. Ha földműveseink továbbra is elnökünk okos tanácsai és Pártunk irányelvei szerint igazodnak, falvaink ebben az esztendőben további jelentős sikereket érnek el a maradi mezőgazda­­sági kistermelésnek kifejlett szocialista, szövetkezeti nagy termeléssé való átépí­téseken. Tapasztalatok, élmények a Szovjetunióban tett látogatás során iiuiiiiiiniminiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiinHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiTíliiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHiimiiniiniMii EGY HARMINCÉVES KOLHOZ melyet kivágott erdőtisztáson alapítottak és až asszonyok munkája virágoztatott fel A csehszlovák földműves küldöttség egy csoportja múlt év nyarán meglátogatta TTmfimka község Zarja kolhozát. Ez a község az Uralszverdlovszki körzetének ascsiti járásában van. A küldöttség tagjait a kolhoz hat legidősebb és legérdemesebb tagja üdvözölte, azután elvezették őket a helyi iskolába, ahol a kolhoz elnöke, Alexander Perochvilevics Tyemov megismertette őket a kolhoz történetével és munkájával. A kolhozt öt földműves család alapította 1921. ben. Lakatlan területen, fákat döntöttek, új falut építettek. Olyan területen, hol azelőtt erdő volt, vetés alá készítették elő a talajt. így alapították meg _ nehéz körülmények kö. zött — kolhozgazdaságukat. A járásban abban az időben sok egyénileg gazdálkodó volt. Sok volt a kisgazdaság és a kulák. A falusi gazdagok csakhamar megérez­ték az őket fenyegető veszedelmet. Látták, hogy a jól vezetett kolhoz, ahol a földművese­ket nem lehet kizsákmányolni, ahol sokkal job. ban fogják magukat érezni a dolgozó parasz­tok, nem maradhat gyenge. További kis- és kö­zépparasztok jelentkeznek majd, sőt újabb kol. hozok is létesülnek és így ők _ a kulákok —, akik megszokták a mások munkájából való élösdiséget, mindjobban elvesztik a talajt a lá­buk alól. Megpróbálták tehát a földműveseket a kolhozba való belépéstől eltéríteni, rámutat­tak a nehéz munkára, a talajmegművelő eszkö. zök nagy hiányára és arra, hogy ez a föld soha nem termett és ezért a rajta végzett munka fö­lösleges — úgy sem lesz rajta termés. A kol. hozisták azonban nem adták be a derekukat. Az első traktort 1925-ben vásárolták, mely se. gített megmunkálni 110 hektárnyi földjüket. A munka most már jobban halad . A kolhoz erősödött, minduntalan jelentkeztek új tagok, akik a környékbeli falvakból jöttek; 1928-ban a kolkozistáknak már nem volt elég földjük. Kérésükre a kormány további területet jutta­tott nekik és igy a kolhoz 3500 hektárra növe­kedett. A kolhoz gyors növekedése nehézséggel járt. A legnagyobb nehézség a lakáshiány volt. így történt, hogy néhány kolhoztag, aki ebben az időben lépett a kolhozba, nemsokára újból kilépett, mert sem maga és családja részére nem volt lakása. A kolhozisták intenzív építkezésbe fogtak. A kolhozban 1929-ben már 250 család gaadálko. dott 5000 ha földön. A kolektivízálás idejében tehát itt már egy erős kollektív gazdaság volt. Az Ufimka község határában 1935- ig gazdál­kodó brigád része volt az ascsiti kolhoznak, eb­ben az évben azonban különvált és új kolhoz alakult 800 ha földdel. Három nappal a máso­dik világháború kitörése előtt, tehát 1941 jú. nius 18 án ez a kolhoz egyesült az Isztyuta kolhozzal és 1944-ben egy további szomszédos kolhozzal. Ez a kolhoz 1945-ben már 7200 hektáron gaz­dálkodott, ebből 333 ha szántóföld volt, mely terület azelőtt terméketlen, vagy erdőrengeteg­gel benőtt terület volt. A nagy honvédő háború idejében nagyon sok férfi a frontra ment, a kol­hoz azonban tovább erősödött és növekedett annak ellenére is, hogy munkára alkalmas tag. Ságnak 75% át elvesztette. Állandóan emelte hozamait és évente átlagban a következő tér. méseredményeket érte el: A háború előtt. A háború után, gabonában 26.000 q 40.000 q burgonyában 16.000 q 89.000 q zöldségben 9.000 q 22.000 q A kolhoz büszkesége a nagy vízgát és az elektromosüzem. Asszonyok építették a Nagy Honvédő Háború idején Ebben az időben nem volt elég vas és cement, ezért főleg fát használtak az építéshez. Az 1450 méter hosszú gát felépítéséhez 150.000 köbméter töltőanyag­ra volt • szükség. Kemény, szilárd alapot kellett előkészíteni és mélyre kellett ásni, hogy szilárd alaphoz érjenek. Az alapot fakarókkal és vesz. szőkkel erősítették. Az előkészítő r .nyálatokat 1944 nyarán kezdték meg és már két évre rá — 1946 ban — nemcsak hogy a gát készült el, hanem befejez­ték a villanymű építését is, melynek teljesítmé. nye 200 Kwh. A villanytelep épülete is fából van, erős gerendákból. A gát feletti részen halastót létesítettek, melynek kiterjedése kb. 450 ha (a víz felszíné­nek magassága szerint); a víz mélysége a túr. binánál 7 méter. A gátat a vízmosástól szab a. dón fekvő tönkök és kövek védik. Annak elle­nére, hogy az egész építmény nagyon egyszerű­en épült, kiválóan megfelel feladatának. Az elektnnosmü a Zarja kolhoz és annak egész kör­nyékét látja el árammal és 75 elektronЧор, hajt. A víz nagy része a kisegítő pótgáton Ki­használatlanul elfolyik és ezért a kolhozistásc « villanymű kiszélesítésén fáradoznak, hogy Kol­hozt teljes mértékben villanyosíthassák. Azu. tán nemcsak világítani és fűteni fognak, ha­nem a kolhozon belül árammal fogják hajtani a gépeket és elég áramuk lesz az elektromos kombájnok és traktorok üzembetartására is. Nem feledkeztek meg a kolhozisták a halastó további kiépítéséről sem. Gazdaságosabban akarják kihasználni ezt a lehetőséget is. Repülőgépen halakat telepí­tettek ide. A múlt évben rendezték az első há­lófogást. Ez alkalommal 20 mázsa halat fogtak, A Zarja kolhozban állandóan nagy az építke­zési iram. Tulajdonképpen az egész kolhoz újjá. épül, modernizálódik. A kolhoz klubháza mel­lett — melyben 500 személyt befogadó nagy terem színpaddal, könyvtár és olvasóterem van _ a kolhozisták" nagy, modem iskolát építe­nek. A kolhozgazdaságot további három istálló­val bővítik, melynek mindegyikében 100 tehe­net helyeznek el. Külön istállót építenek a bor­jazó tehenek számára, külön helyiséget a takar­mány elkészítésére, hat silógödröt és 4 párolta, tót. A kolhozisták jól és sikerrel akarják teljest, teni építkezési tervüket, ezért téglagyárat épí­tettek maguknak és ezt a legmodernebb gépek­kel szerelték fel. Főleg lányok dolgoznak a tég. lagyárban azoknak az asszonyoknak leányai, akik a Nagy Honvédő Háború idején merész el. határozással láttak neki a vizierőmű építésének. Ezek a lányok ma ugyanolyan lendülettel, lel­kesedéssel és irammal dolgoznak, mint annak idején anyáik. Tudják, hogy munkájukkal jobb, mind örömtelj esebb életet építenek maguknak és eljövendő nemzedéknek. Milyen ismereteket szereztek tehát küldött, ségünk tagjai a Zarja kolhozban, milyen tanul. Ságot szűrtek le az ott látottakból? Először is azt, hogy olcsón lehet építkezni saját eszközök­ből úgy hogy a közös gazdálkodást ne terhelje nagy pénzbefektetés. Másodszor helyes vezetés mellett, helyes szervezéssel nagyon sok munkát az asszonyok is sikerrel tudnak elvégezni. Szűk. séges azonban, hogy a mi szövetkezeti asszo­nyaink is olyan világosan lássák a célt, mint a Zarja kolhoz asszonyai. Ha megadjuk nekik a segítséget munkájuk elvégzésére, akkor ez 5 munkájuk eredményei is örömteljeeek lesznek. Ünnepélyesen megkötötték a dolgozó földművesek és a Földműves Raktárszövetkezet első szerződését A jaszlovicei Helyi Nemzeti Bizottság szerző­dést kötött a földművesek nevében a Földmű­ves ítaktárszövetkezettel( az egész évi műtrá­gya, vető- és ültetőmag ellátásáról. A földművesekkel a helyi nemzeti bizottság megegyezik a vetőmag, ültetőmag és műtrágya tömeges átvételének időpontjáról, amelynek legkésőbb 14 nappal a tavaszi munkák megkez­dése előtt kell megtörténie. A nagyszombati Földműves Raktárszövetke­­zet segítségére siet a jaszlovicei Helyi Nemzeti Bizottságnak abban, hogy a földművesek a mű­trágyát és a vetőmagot helyesen használják fel. Ezenkívül a vetések fejlődését is figyelemmel fogja kisémi. A szerződést a Földműves Rak-Micsurin-út, ifjúsági- és gyermekotthon és további tervek a már IV, típusú diósförgepatonyiaknál Örömmel számolok be a Szabad Föld­műves olvasóinak a múlt év ama ered­ményeiről, amelyeket községünkben az EFSz kiépítésében elértünk. Amikor megkezdtük szövetkezetünk építését, mindössze 14 elvtárs volt, aki egyetér­tett ebben a kérdésben és ezért mind­össze 14 taggal kezdtük meg Egységes Földműves Szövetkezetünk építését. A felvilágosító munka révén 70-re szapo­rodott a taglétszám. A közösen végzett munka után elhatároztuk, hogy átté­rünk а III. típusú szövetkezeti gazdál­kodásra. Ezt az elmúlt év folyamán meg is valósítottuk. Miután mindenki tisz­tában volt azzal, hogy a közös állatte­nyésztés kevesebb munkaerőt igényel és az állatok is több hasznot nyújtanak, megállapodtunk a közös istálló felépí­tésében. Először 74 drb. szarvasmar­hánk és 14 drb. lovunk volt, állatállo­mányunkat azonban már 200 szarvas­­marhára és 32 lóra emeltük. A tágok száma 150-re szaporodott. Az őszi munkát a traktorállomás segítségé­vel idejében befejeztük. A traktorosok munkájával igen elégedettek voltunk. Elvetettünk 4 ha repcét, 10 ha őszita­karmányt (rozsosbükkönyt), 45 ha ro­zsot és 125 ha búzát. Építettünk egy Miqsurin-utat, amelynek hosszúsága 777 m, szélessége pedig kilenc méter. En­nek a szélét beültettük gyümölcsfákkal; összesen 160 drb. csemetét ültettünk el. Továbbá két km hosszúságban és 12 méter szélességben 7 sorban facsemeté­ket is kiültettünk, amit széltörő gátnak szánunk. Az őszi munkát három traktorral, hét pár lóval és négy pár ökörrel végeztük el. Szétszórtunk 8 vagon műtrágyát, eb­ből 150 q mésznitrogént, 300 q szuper­foszfátot, 150 q kálLót és ?00 q tamás­salakot. Ennek elszórásánál 27 ember társzövetkezet, a Helyi Nemzeti Bizottság és a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségé­nek küldöttei ünnepélyesen írták alá. Ez a szerződés a maga nemében az első Szlo­vákiában A földműves raktár szövetkezet az egyesség értelmében egyenesen a községbe szál­lítja a szükséges műtrágyát. Ez külön segítsé­get jelent a földműveseknek mert nem kell ne­kik Nagyszombatba menniök a műtrágya és a vetőmag átvételére. A jaszlovicei kis. és közép­­földmfivesek, akik most egyénileg gazdálkod. nak< emelni akarják földjeik termését és ezért használják ki azt a segítséget, amelyet kormá­nyunk az ország földműveseinek nyújt. összesen 1144 munkaegységet dolgozott le. Ez 91.500.— koronát tesz ki. November elején nekifogtunk az őszi mélyszántásnak és felszántottunk össze­sen 420 ha-t. A mélyszántást a duna­­szerdahelyi gépállomás traktoristái vé­gezték. November 25-én elhatároztuk, hogy áttérünk а IV. típusú gazdasági típusra. Mivel szövetkezeti tagjaink meggyőződ­tek a közös gazdálkodás előnyeiről, minden tag örömmel írta alá ezt a meg­egyezést. Ezzel egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz az úthoz, amely elve­zet egy jobb jövőhöz: a szocializmushoz. Már készülnek a tavaszi vetéseinkre és ültetményeinkre vonatkozó terveink. Tavasszal 120 ha árpát, 80 ha kukoricát, 20 ha lent és külön 20 ha meglent, 5 ha kendert, 10 ha takarmányrépát, 30 ha tavaszibükkönyt, 20 ha napraforgót, 10 ha csalamádét, 25 ha muhart vetünk és a 418 ha kaszálónkból, illetve legelőnk­ből 25 ha-t megtrágyázunk. A községünkben — az EFSz támoga­tó segítségével — új községházát épí­tünk és egy tüzifecskendő-szertárt, amelybe már megvan az új tüzifecs­­kendő. Az ifjúságnak otthont alapítot­tunk és van gyermekotthonunk is az EFSz házában. Mindezt a múltban nem lehetett megvalósítani és a fiatalok ré­szére sem volt megfelelő szórakozóhely. Ma minden fiatal feltalálja magát az új otthonban és boldogan járnak el estén­ként szórakozni és művelődni. A szövetkezetünk építési munkájában ki kell emelnem Fodor és Lelkes Ferenc, elvtársakat, akik példaadó mun­kát végeznek a falu szocialista építésé­ben. Mi tudjuk, hogy csak ígv lehet elérni célunkat és csak így tudjuk telje­síteni az ötéves terv végrehajtásában ránk váró feladatokat. Kalmár János, Diósförgepatony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents