Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-04-29 / 17. szám
1951. április 29. 7 Mit eredményez az agitácios munka Abajalván a magángazdálkodók segítik az EFSz-et A tavaszi munka a mezőn huzamosabb esős időjárás miatt késett. Ezt a késést a legnagyobb gyorsasággal kell utolérni,, nincs mire várni, nem. lehet ingadozni! A traktorok, fogatok ne heverjenek tétlenül! Térjünk át az éjjel-nappali kétváltásos műszakra. A tornaijai járásban a tavaszi munkálatok állása a következőképpen mutatkozik. Az EFSz-ben a talajporhanyítást 84 százalékra, a tavaszi szántást 91 százalékra, hengerelést 63-ra, dudvairtást 26-ra, réttisztítást 96-ra, tavaszi búza vetését 200-ra, árpavetést 81-re, zabvetést 80-ra, olajos magvak vetését 30-ra, hüvelyesek vetését 2-re, vetett fíítakarmányét 32-re végezték el. A magánszektor állása a következő: tavaszi szántás 57, tavaszi búzavetés 100, árpa 49, zab 47, olajosmagvak 10, len 2, fűmagvetés 15 százalék. A fenti adatokból látható, hogy a járás EFSzeiben éppúgy, mint a magánszektorban nagyon nagy a lemaradás. Ezt a lemaradást nem lehet azzal igazolni, hogy kedvezőtlen az időjárás stb. A SZFESz járási titkársága nem szélesítette ki a tavaszi munkálatok végzésre a mozgalmat. Nem látogatták meg személyesn a Földműves Szövetség helyi csoprtjait, sem a magángazdálkodók körét, hogy népszerűsítették volna a tavaszi vetésterv időben való keresztülvitelét. Ugyanez vonatkozik az EFSz-ek közötti verseny elmélyítésére is. A járás összes szövetkezetei közül eddig, .csak négy kapcsolódott a szocialista munkaversenybe, mert még egyes funkcionáriusaink sokat adnak papírintézkedésekre és körlevelezgetésre. Holott, ha személyesen keresnek fel ilyen fontos dolgokban a falut, biztos eredménnyel lehetne számolni. Például a földműves szövetség titkára J a v o š elvtárs benézett az abafalvai EFSz-be, hogy mi van a versenyfelhívással, amit 6 küldött. Összegyűrve akkor húzta elő a szövetkezet egyik vezetője a zsebéből- Másik súlyos hiba az, hogy Koreň, járási instruktor, nem tud magyarul, pedig nagy szüksége volna rá, mert a járás 90 százaléka magyar. így ő sem végez termékeny munkát, elmegy a faluba és eredménytelenül tér vissza.' ö maga is elismeri, hogy tehetetlen, jó volna, ha a felettes szervek utánanéznének a hibáknak. A járás területén vannak Egységes Földműves Szövetkezetek, melyek már jelentették a tavaszi búzavetés bevégzését. Például Gömör, Gömörhorka, Méhi, Abafalva, ahol helyes munkamegosztással, csoportokban sokkal könnyebben végezték el a vetési feladatokat. Bizonyos mértékben igaz, hogy vizes területek vannak a járásban síkfekvésűek és azért nagymennyiségű vizet szívtak magukba; ez hátráltatja a munkát. A cukorrépa vetésénél az a helyzet, hogy mindenütt a legalacsonyabb fekvésű helyre tervezték, ezen a helyeken a víz akadályozta a munkát, azért nem sikerült eddig semmit se elvetni. A jól megszervezett tavaszi munka meggyőzően hatott egyes magángazdálkodókra, s a gömöri, gömörhorkai, méhi és abafalvai EFSz-be új tagok Az ógyallai járás falvainak békeajánlása május elsejére A béke hívei május elsejére örömmel sorakoznak fel a vörös zászló alatt, melyet a szabadságért küzdő proletárok vére festett pirosra. Tudja ezt dolgozó népünk és tudja az ógyallai járás falvainak kis- és középparasztsága is. Hogy1 méltók legyenek felvonulni e zászló alatt, versenyeznek a tejbeszolgáltatásban. A versenyben B a g o t a község vezet 137%-kal. Meg kell említenem, hogy Bagotán még nincs EFSz, csak előkészítő bizottság. Utána sorakoznak fel: Marcelháza 134%-kal, Űjpuszta 129%-kai, Madar 118%-kal, Hetény 105%-feal. Madar a tojásbeszolgáltatásban tűnt ki, mért 24 ezer helyett, 36 ezret szolgáltatott be, Bagota pedig a tejben vezet, S ü 11 i József, a Szabad Földműves levelezője. léptek be. Méhiben, például, egyes magángazdálkodók, mikor a saját földjükön nem végezhették munkájukat, átmentek segíteni a szövetkezetnek. Ezzel szép példát adtak a többi kis- és középföldműveseknek is. A járás nagy többségében még nincs szövetkezeti gazdálkodás, de a műtrágya 50 százalékát a szövetkezetek vették át. A tavaszi munkálatok elvégzésében a magánszektorban Chvalova község áll az első helyen, mert a falu kis- és középföldművesei munkacsoportokban dolgoztak. A műtrágyafogyasztás a magángazdálkodóknál a méhi járás területén alacsony. A hiba ott van, hogy földműveseink itt nem kapnak kellő szakoktatást a műtrágyázást illetően. És nincsenek meggyőződve annak hasznos voltáról. A járásban megalakult a Micsurin-klub és hét EFSzben talált érdeklődőkre; kísérleti föld áll az egyes körök rendelkezésére. A kísérletekből leginkább a fiatalság veszi ki részét. A kerületben Gömör vezet a tavaszi munkaversenyben, Hogyan érték el a gömöriek ezt a szép eredményt? A tagság részvételével szervezik az összes munkálatokat, naponta minden este beírják, ki mennyi munkaegységet dolgozott le. Az EFSz minden tagja bármikor megtudhatja, milyen jutalom jár neki; ez is nagyobb teljesítményre buzdítja őket. A csoportok szintén versenyeznek egymással, de jól végzik politikai munkáját a Pártszervezet és a SzFESz helyi csoportja is. Váry. AZ ŰJ ALBÁNIA A múlt Albániája és' a mai Albánia — két különböző világ. Többé már nem tanít a földrajztanár olyasmit az iskolában, hogy — „Albánia az egyetlen európai ország, amelynek nincs vasútja.“ 1947 óta vonat robog albán földön. Még az évben az ország fiatalsága megkezdte a durres-pecsini vasútvonal építését. Alig telt el több, mint egy év és 19!f9 február 23-án befutott ft Sztálin és Enver Hodzsa arcképével feldíszített vonat a tengerparti Dürresbői Tiranába. Ma már kőt vasútja van Albániának, de az építkezés tovább folytatódik. A nagy vasútépítkezéseken 28.000 fiatal vesz részt az ország minden tájáról. Nagy üzemei a felszabadulás óta vannak Albániának. A főváros területén csak nemrég, 1948 novemberében nőtt ki a földből az ,,Enver“-gyár épületének világos tömbje. A gyárban százával dolgoznak a munkások. Javarészt fiatalok és közöttük sok a lány. Szinte egytől egyig már megtanultak gépen dolgozni és ma már ők sem maradnak él a férfiak mögött. Az első gépkocsi Ebben a gyárban gépkocsi-motorokat és egyéb alkatrészeket készítenek. A gyár kollektívája azonban gondolt egy nagyot és a gyártott alkatrészekből összeállított két tehergépkocsit, meg egy kis személykocsit. Egy ünnepség alkalmával ezek a kocsik is felvonultak Tirana utcáin. Mint az albán gépkocsiipar első szülöttei... — A mi álmunk, a mi vágyunk az, hogy gépkocsikat gyárthassunk, — mondja Mehli-Hasemi, a gyár igazgatója. — Szilárdul hisszük, hogy ezt a vágyunkat meg tudjuk valósítani. Festői szépek az Albán hegyek, gyönyörűségei töltik el a turistákat. Egyesek kopárok, csupaszok, másokon örök hó ragyog, ismét másokon vidáman zöldéi a dús növénytakaró. Albánia á hegyek országa. Csupán az Adriai-tenger partján vonul el egy keskeny csík, melybe belenyúlnak a hegyek közül a völgyek. Mintha maga a természet is ezt szánta volna az ország éléstárának. De a múltban ez a termékeny terület a földesurak — a bejek — kezén volt. Az ő juhnyájaik kóboroltak kövéren a napfényes legelőkön. Megvalósul az álom Ma a dolgozó albán parasztság — e földek gazdája — traktorokkal és korszerű gazdasági gépekkel maga műveli meg a födlet; — gyapotot, cukorrépát és napraforgót termel — mert eddig mindez ismeretlen volt Albániában. — És egymásután hozza létre a termelőszövetkezeteket. A múlt század vége felé az albán nép nagy költője, Naim Fr a seri, még csak álmodozott arról az időről, amikor népe műveltté ‘válik, amikor: szép nyelvünkön könyvek szólnak, gyermekeink ráhajolnak s egyaránt ismerik ők a múltat és a jövőt. Ez akkor még álom volt. A lakosság , 90 százaléka nem ismerte a betűt, sötétben, tudatlanságban botorkált. Csak a század végén nyílt meg az első iskola Korcsában. Ma mindenütt az országban megtalálhatók az általános és középiskolák és az alapismereti tanfolyamok, amelyeken keresztül a népidemokrácia, hadat üzent az írástudatlanságnak. Megindult a felsőbb oktatás is. Ugyanakkor fiatal albánok ezrei mennek a szovjet egyetemekre és főiskolákra. Tiranában megnyílt a Nemzeti a Színház és a néphadsereg kitűnő művészegyüttest szervezet, amely Moszkvában is feliépet. A moszkvaiak jól emlékeznek még a gyönyörű albán dalokra. Egyik új daluk — tele iideséggel, kedvességgel — Moszkváról szól: „Két név bátorított minket a harcban, két név vezetett a győzelemre, Sztálinneve és Moszkva neve.“ Albánia népét ma is két név bátorítja és vezeti győzelemre építő munkájában, — Sztálin és Moszkva neve. Három éve jött létre a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény Három évvel ezelőtt 19Jf8 április 23-án Prágában írták alá a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Köz társaság közötti barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést és az azzal egyidöben és későbben megkötött egyezmények amelyek a két ország gazdasági kapcsolatait rendezik, a szociálpolitikai és adminisztrációs együttműködésről szóló egyezmények stb. jelentősen hozzájárulnak mindkét testvérnemzet gazdasági és kulturális kapcsolatainak kifejlesztéséhez. Bulgária és Csehszlovákia között kimélyültek a gazdasági kapcsolatok. A kölcsönös segélynyújtási szerződések láncolatában, amelyeket a népi demokratikus és imperialistaellenes országok tábora egymás között megköttött fontos láncszem a Bolgár Népköztársaság és Csehszlovákia között három év előtt megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amely segítségére van testvéri nemzeteinknek, hogy szilárdan és öntudatosan az új háború aljas gyujtogatói ellen és a világ tartós béliéjének biztosításáért folytatott harc első soraiba álljanak és segítségére van a szocializmus építésére mindkét országban. PERCENMÉNI 4ШКЮ FCRINI Magyarország felemelt öbéves tervébe 85 milliárd forintot ruháznak be a népgazdaság fejlesztésére. Hatalmas nagy szám ez! Ha forintosokban akarnánk kifizetni, akkor olyan hosszú tehervonatot kellene, összeállítani, amely több mint 320 km. hosszú szerelvény lenne. A szer vény egyik vége Budapesten,a másik vége Bagdadban állná. Ezt a hatalmas összeget öt év alatt ruházzák be! Ez azt jelenti, hogy a Magyar állam percenként 40.000 forintot acl ki a népgazdaság fejlesztésére. Sok fiatal fog megházasodni. Míg Kritika alatt a. szövetkezet vezetői Az utóbbi időben szövetkezetünkben valósággal a bomlasztás tünetei' mutatkoztak. A békésen dolgozó kis- és középparasztjaink közé sajnos befurakodtak olyan egyének is, akik szeretnék a rendet megbontani. Maga a szövetkezet elnöke is ezeknek a befolyása alá került, amiért bizony nem a legjobb véleményünk volt róla. Még a szövetkezeten kívül álló kis- és középföldművesek sem állták meg szó nélkül, sőt többen rámutattak az ilyen hibákra. A nemrég megtartott választói gyűlésen a Kommunista Párt vezetőségének közben járásával összeállították az EFSz új vezetőinek névsorát. Ezek valamennyien ideológiailag képzett emberek voltak. Egyik nagyon jó dolgozó elvtársunkat jelölték ki elnöknek,' aki már eddig 240 munkaegységet dolgozott le az EFSzben. A szavazásnál azonban kisebbséget megvalósul a terv. Az új házaspároknak sok új lakás kell majd. Ebben sem lesz hiány. Kétszázhúszezer lakást építenek a terv során, vagyis naponta 140 lakás készül el. Huszonnyolc-ezer traktor fogja elhagyni az ötéves terv alatt a traktorgyárakat. Hogy milyen nagy szám ez, azt a következő példa mutatja: egy traktor hossza körülbelül három méter, vagyis 84 km. Ha ezeet a traktorokat a budapesti Hoffergyár kapujától kezdve sorba állítanák, akkor a másik vége a Balaton csücskéig érne. m kapott is így a volt elnököt választották meg újra. A legnagyobb hiba volt a választásoknál, hogy azok kritizáltak a legjobban, akik a legnagyobb spekulánsok voltak az EFSz-ben. Ezek azonban olyan egyének, akik csak másokat kritizálnak, azt viszont elfelejtették bevallani, hogy milyen nagy hibákat követtek el, amikor a tagság tudta és beleegyezés nélkül kikölcsönöztek sőt el is adtak épület anyagokat. Tény, hogy szép sikereket értünk el annak ellenére, hogy még nem régen gazdálkodunk közösen. Ezt elismerték azon szövetkezeten kívül álló kis- és középföldművesek is, akik résztvettek a gyűlésen, de sokkal többet csináltunk volna, ha a választásokon eltávolitottuk volna azokat az egyéneket, akik ellenségei a szövetkezetnek. Bulla Lajos Alistál
