Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-04-22 / 16. szám

1951. április 22. Siei*i1äklmäMt s HOGYAN DOLGOZNAK A NÁDASDI ÁLLAMI BIRTOK MUNKÁSKÁDEREI A nádasdi Állami Birtok munkásai megértették Gottwald elvtársnak CsKP központi bizottságának ülésén elhang­zott beszédét. Munkáskádereket állítot­tak a vezetőség élére.» Mikor a birtok felé közeledtünk már nem az ismert, piszkos rendetlen udvar és elhanyagolt trágyadomb fogadott bennünket. Szép, meszelt épületeket, virágos kerteket láttunk és barátságos embereket. Az ifjúság munkája után a széles udvaron labdázott Tovább men­tünk az állami birtok udvarán. Egy ki­sebb termetű munkától meggyűlt em­berrel találkoztunk. „K u b i к Béla va­gyok, az intéző“ — mutatkozott be és bemutatta a velejövő élmunkásokat, Lőrinc Adámot, Krascseni cs Györgyöt, K n a z s i к Imrét, Varga Fábiánt, Csőiéi Györgyöt és Szü­léé Istvánt. Mindnyájan áz állatte­nyésztésnél vannak alkalmazva. Érdek­lődtünk munkájuk felől. Erre bevezet­tek az istállóba. Fekete foltos holland tehenek kérődztek itt. Minden tehén fölé egy fekete táblára Írták a pontos adatokat és a napi tejhozamot. Végig­jártuk az istállót. A 25-ös számú tehén adja a legtöbb tejet. Az ő napi átlaga meghaladja a napi 30'litert. Az istálló végében egy két és fél éves montafuli bika pihent. Hét és fél q-át nyom. Harminc borjú származik már tőle. Mellette egy 17 hónapos holland bika kérődzik, ennek a súlya is megha­ladja az öt Q-át, és három borjú szár­mazik már tőle. Az istálló végében nagy fekete tábla áll, a napi átlagtej hozamot mutatja. A tehenek naponta háromszor kapnak en­ni. reggel fél ötkor, déli tizenegykor és este hét órakor. Egv fejadag 4.45 kg, árpa, korpadara, pogácsa és szárított melasz keveréke. Ha valamelyik tehén több tejet ad kilenc liternél az minden további literért 30 dkg úgynevezett „cuslagot“. többletet kap. 1 A teheneket naponta háromszor fejik; K u b i к elmondta nekünk, hogyan fog­nak nagyobb tejhozamú teheneket ne­velni. A nagyteielő bikaborját meg­hagyják és a tejelő tehén üszőborjával párosítják. Az ilyen keresztezésből szár­mazó tehénnek már sokkal nagyobb tej­­hozama lesz, mint az őseinek. A párosí­tást már meg is kezdték. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a mon­tafuli bikával fedeztetett holland anya­­tehén borja tiszta fekete. A szimentáli bikával fedeztetett holland anyának a borja pedig barna. Ez azt jelenti, hogy a montafuli bikától származó borjak szívósabbak lesznek s a szimentáli bi­kától . származók pedig nagytestűek. A fejőképesBég nagyságát a jövő évben látják meg. Az állatok ellátásával több munka­­csoport gondoskodik. Az egyik ilyen munkacsoport az előbb említett élmun­kásokból áll. Ezek egyenként körülbe­lül 11 tehenet kezelnek. A napi munká­jukhoz tartozik a tehenek takarmányo­zása, itatása, fejése és tisztántartása. Ez a munkacsoport a multhavi normáját 141%-ra teljesítette. A munkásoknak anyagi érdeke, hogy minél nagyobb le­gyen a tejhozam. Mert 10 literig min­den relitért egy koronát kapnak, azon túl pedig minden egyes literért két ko­ronát. Ezen az állami birtokon a depu­tát fizetésének már nyoma sincs. A munkások meggyőződhettek a normafi­zetés előnyeiről, a keresetük kétszáz százalékkal több mint a múltban. Az egészévi gazdasági tervet a mun­kások közösen vitatták meg a vezető­séggel. Fehér elvtárs a politikai in­struktor jó munkája mutatkozik. Az ál­lami birtok szocialista nagyüzem, nem­csak magára néz, de segíti a nádasdi EFSz-t is, — állandó szakelőadásokkal és gépekkel. Az állami birtok dolgozói meg vannak elégedve. Üzemi konyhá­val rendelkeznek, folyamatban van a villanyáram bevezetése a községbe és az állami birtokokra is. Az idei tejbe­szolgáltatást már 27.09 %-ra teljesítet­ték. Ez az ereedmény az időterv szeriní 3 9%-os túlteljesítményt jelent. A ná­­d^di állami birtok az 1951-es gazdasá­gi évre szocialista versenyben áll a ga­­lántai állami birtokkal. Azzal a benyomással jöttünk el erről az állami birtokról, hogy itt már új munkások dolgoznak. Minden munkás sajátjának tekinti a birtokot és tudják mindnyájan, hogy a maguk részére dol­goznak. Nincs hajcsár felettük, aki csak parancsolgatna és ő maga ne dolgozna. Itt az intéző vagy a munkás az egy. Mind a kettő munkás és mind a kettő egy célért dolgozik, hazánk új szocia­lista felvirágoztatásán. így biztosítják a világbékét .és így harcolnak érte. A zselizi magángazdálkodók között vannak, akik csak önmagukat szeretik A múlt héten Zselizen jártam és bi­zony az ember fülét különös jelszavak ütik meg. Elmentem egy csoport mel­lett, ahol a következő hangokat hozta fülembe a szél: „Miért léptél a szövet­kezetbe Józska?, „Nem jobb volt míg megadnak gazdálkodtál?“ „Vagy nem elég, ha a magad számára termelsz? Mit törődsz te másokkal“. Hát ezek az elvtársak bizonyára ku­­lákbefolyás alatt állanak, ha így véle­kednek. Először is meg kellene gondol­­niok, ha a cipész csak. saját részére ké­szítene cipőt, a szabó ruhát, a kovács ekét stb., akkor bizonyára mezítláb és mezítelenül járnának, „mint Ádám és Éva a paradicsomban“. Biztos faekével túrnák a földet, mint a rabszolga korban, malom helyett két kő között őrölnék a búzát, melyet lóval tapostattak ki. Hát elvtársak mi nem visszafelé megyünk, hanem előre. Nem szabad maradinak lenni, mert, aki nem halad, az elmarad. Mennyivel több lenne a tej, ha a ma­gángazdálkodók a tehénkéket megkí­mélnék és igénybe vennék a traktort. A tehenek, ha egész nap szántani fognak, bizonyára nem adják azt a tejhozamot, mint a szövetkezeti tehenek, a gondos kezelés mellett. Zselizen hibát követtek el a földek tagosításánál, s ennek tulajdonítható, hogy a tavaszi munkában lemaradtak. T. i. 19 darabba van kimérve az EFSz földje, melyek egymástól 8—10 km-nyi távolságra vannak. A távolságok pedig sok időveszteséget és anyagpazarlást okoznak a szövetkezetnek. A zselizi EFSz tagjai kérvényezték, hogy a csépléshez megbízható ellenőrt adjanak, mert a tavalyi lekenyerezhető­­nek bizonyult. Csak igy történhetett meg az, hogy a magángazdálkodók nem teljesítették a beszolgáltatást, de azért a feketepiacra jutott úgy az árpából, búzából, mint a kukoricából. Mi támogatjuk a magángazdálkodó­kat a legnagyobb mértékben, mert ér­dekünk, hogy ők is többet és jobbat ter­meljenek, de az olyan egyéneket, akik csak a saját részükre és a feketepiacra akarnak termelni, nem tűrjük. Albert A losonci traktoristák békecsatája A losonci traktorállomás 78 községet és 21 EFSz-t lát el traktorokkal. Az egészévi szerződést az EFSz-ekkel 28.2 százalékra, az állami birtokokkal 21 százalékra és a magángazdálkodókkal 53.81 százalékra kötötték meg. A trak­torállomás a tavaszi munkálatok meg­gyorsítására agregátorokat használ. A gépállomásnak 12 brigádja van. A „ti­zenkettes“ brigád kultivátor vetőgép és fogasokból álló agregátot állított ősze. Ezt az agregátort „ATZ 35“ jel­zésű hernyótalpas traktor húzza. A vnyolcas“ brigád is agregátorral dol­gozik. Az egyes brigádok versenyben állnak egymással. És minden traktorista egyénileg versenyez. Az utolsó kiérté­kelés szerint az első helyen Mikovics traktorista áll, aki a szántást 99 szá­zalékra és a fuvarozást 112 százalékra teljesítette, ami a tavaszi tervnek 95.5 százalékát teszi ki. A másik ilyen jó traktorista H a n u s Dezső, aki napi normáját 130 százalékra teljesíti, a ta­vaszi tervet pedig 85 százalékra telje­sítette. A járási traktorosok konferen­ciáján kötelezettséget vállalt, hogy évi teljesítményét ezer hektárra emeli. A traktorbrigádok állandó összeköt­tetésbe vannak a központtal. A losonci traktorállomás minden héten röplapo­kon közzéteszi az elmúlt hét legjobb traktoristáinak névsorát. Havi újságot is adnak ki, melyben értékelik az egész hónap alatt elvégzett munka eredmé­nyeit. FÖLDMŰVES I LEVELEZŐNK ÍRJÁK I lllllllllllllllllllllllllllltlIIIIIINIIIIINIIIIIIIIIIIIIMflIlllllllllllllMIIIIIIIMIIINluillllllllllllNINIIIIlll Jó munkát végeztünk a szlávikovoi EFSz-ben j a traktor állomás segítségével I Mi, Slávikov község harmadik típusú { szövetkezetének tagjai nagy lendülettel { fogtunk hozzá a tavaszi munkához íne­­{ lyet sikeresen a tervbevett idő előtt I két nappal előbb befejeztünk. A trak- I tor állomás és a járás felvilágosítás for­­! májában kapott segitségével a járás I egyik legjobb szövetkezete lettünk. I Az őszi vetésünk elsőrendű és ma már I Г thatja mindenki, mit eredményezett a I közös munka. A tél folyamán adaptált 1 istállóinkba 42 drb. nevelő marhát és 22 I drb. fejőstehenet központosítottunk, I melyet a tagok adtak össze. Sertésólunk f most készült el, melybe még e hónap- I ban 60 drb. sertést vásárolunk fel: I Vannak szakértő kertészeink, akik a I dohány-melegágyakat nagyszerűen ke- I zeük. Azért foglalkozunk dohánnyal, I mert meggyőződtünk, hogy jó jövedel- I met biztosít szövetkezetünknek. 1 Az EFSz ta-tfiai teljesen egyetérte- I nek, a ČKP Központi Bizottságának I februári határozatával. Valósággal ég a I kezükben a munka. Versenyeznek egy- 1 mással, hogy ki fogja előbb elvégezni a I reáiuk bízott munkát. j Van azonban a községben egypár spe- I kuláns, aki még mindig azt gondolja, I hogy tovább is lehet, szabotálni. Hogy f példának megemlítsem, Lipmicsán Ka- I talint és Jabloň Máriát, akik nem mű- I vélik rendesen földiüket és mivel nem i kannak munkaerőt földjük nagy része f parlagon hever. Az ilyen Szabotálások [ megakadályozására a legsürgősebben I intézkedni fogunk. Szőke Sándor I A madariak békemenete i Hűvös északi szél fúj s a felhők kö- I zül csak néha bukkan elő a nap. M a­­{ d a r község lakosságát mégis forró 1 szeretet fűzi össze ezen az április 15-i f vasárnapon. Egy gondolat, egy cél. A 1 falu szocializálása és a béke megvé- I dése. j A falu lakosai, élükön M о ко s Kál- I mán református lelkészei — aki egyéb- I ként tagja а III. típusú EFSz-nek. — f felsorakoztak a béke menetére és tíz I km hosszú utat tettek meg. Ezzel jut- I tatták kifejezésre a szocializmushoz 1 való ragaszkodásukat a békéért vívott j harcukban. f Mi, akik két világháború borzalmait j átéltük, nem vagyunk kíváncsiak, [ hogy a nyugati háborús uszítok még i egy harmadik, borzalmasabb háborúba [ sodorjanak bennünket; Az első világhá­­! ború alatt és után az útmenti eperfák 1 gyümölcsével csillapították éhségüket f a dolgozók. Minden eperfán három­­] négy rongyos embert lehetett látni. 1 Sem ruha, sem cipő, sem pedig élelmi- 1 szer nem volt. Pedig területünkön nem j pusztítottak ellenséges hadak. I A második világháború alatt nekünk 1 kis- és középföldműveseknek szintén 1 csak nyomor volt a részünk. A nagyobb j gazdákhoz nem küldött a jegyző úr sen- I kit rekvirálni, még ilyenek helyett is 1 mi szorultunk. I Azt a sok nyomort, amit a háború j következtében kell a dolgozó népnek el- I viselni, igazán nem óhajtjuk. Azért ma í falunk népe a békemenetével beb'izo­­! nyitotta, hogy a béketábor oldalára 1 tartozik. De nemcsak ezzel, örömmel j mondhatjuk, sőt a mákot be is kapál- I tűk. Egyedül a kukoricát és babot nem 1 vetettük még el ezideig. [ Még egy igen fontos veteményt fo- I gunk vetni, cirókot. Alig várjuk, hogy j megnőjjön és seprüt csináljunk belőle, j Legalább a reakciót kiverjük vele nem- 1 csak a falunkból, de az országunkból [ is. I Kis- és középparasztságunk életszín- I vonala biztosítja békénket, mert nem I óhajtja azt a nyomort, amelybe a kani- I talista éra alatt szenvedett. Laki elv- I társ azt mondja: „Nem azért vagyok f én kertész, hogy a haszon felét én vág­­! jam zsebre, hanem, hogy abból min- I denki az elvégzett munkája szerint kap­­j 1-a meg az őt megillető jutalmat. i S ü 11 i József, * a Szabad Földműves levelezője.

Next

/
Thumbnails
Contents