Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-04-01 / 13. szám
W, ŽPFÍHB 1. Szakdffam&es з A galántai járás EFSz-ei is megfogadják a Párt tanácsát: kizárják a falusi gazdagokat a szövetkezetekbe! Ahol a kulákok távoznak az EFSz-ből, csoportostul lépnek a szövetkezetbe az eddig egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek Az elmúlt évben a palántái járás jelentős sikereket ért el a falu szocialista átépítésének munkájában. Ma már minden községben van Egységes Földműves Szövetkezet és ezek valamennyien a III. vagy ennél magasabb típus szerint gazdálkodnak. önkritikailag be kell azonban ismerni, hogy az EFSz-ek nem voltak elég éberek a tagtoborzásnál, amit az a tény igazol, hogy szinte a járás valamennyi szövetkezetébe bejutottak a falusi gazdagok. Ezek a spekulánsok látták, hogy az alsóbbfokú szövetkezetben fogataik révén kizsákmányolhatják a kisparasztokat, másrészt a szövetkezet tagjai megművelik a gazdagok földjét is, melyről a termés nekik jut. Á szövetkezetek tagjai — különösen a közös munkák során — rájöttek, hogy munkájuk még könnyebb és szervezettebb lehet, ha szövetkezetük a magasabb típus szerint gazdálkodik. A szövetkezetek tagjainak nagy többsége ezért a magasabbtípusú gazdálkodást választotta. A falusi gazdagok, akik betolakodtak a szövetkezetbe, ekkor újra megmutatták igazi arcukat. Agitálni kezdtek a szövetkezet kis- és középföldművesei között, akiknél azt akarták elérni, hogy a szövetkezet ne térjen át a magasabb típusra. Ennek az lett az eredménye, hogy egyes szövetkezetek kettészakadtak, a tagok egy része a magasabb típusra tért át, a másik része viszont megmaradt az alacsonyabb típus mellett. Ez történt Tallóson is, ahol Gödölle, Karkus, Jankovics, Placsko és Hujo falusi gazdagok lebeszélték a földműveseket a magasabb típusra való áttérésről. Azt akarták elhitetni velük, hogy a III. típusra való áttéréssel elvesztik tulajdonjogukat., hogy a III. típusban nem fognak tudni jól gazdálkodni, mert ők bizony nem adiák át lófogataikat. Tervük azonban nem sikerült. A szövetkezet tagjai elfogadták a III. típust. Aknamunkájukat tovább folytatták a termelési tervek kidolgozásakor is. Befolyásuk alá kerítették az állami birtoktól jött szakoktatót, aki — a falusi gazdagok befolyása alatt — a multévinél alacsonyabb termelési átlagokat kívánt eléretni. Ezzel a munkaegységek alacsony értékét akarták elérni és be akarták „bizonyítani“, hogy a szövetkezet nem tud olyan eredményt elérni, mint az egyénileg gazdálkodók. Ám ez a tervük sem sikerült, mert a taggyűlésen, amikor a normák és a termelési tervek kerültek szőnyegre, a szövetkezet kis- és középföldművesei egyhangúlag úgy határoztak, hogy új termelési tervet dolgoznak ki, még hozzá más oktató segítségével és a falusi gazdagok nélkül, akiket egyébként azonnal eltávolítottak a taggyűlésről. Ezek a falusi gazdagok a szövetkezeti közgyűlésen már részt sem vettek. Nézzük most Strýček, Šiška, Pétery és Kosut falusi gazdagok esetét, akik már a föld gazdaság-technikai rendezésénél is a közös gazdálkodás ellen agitáltak. Az őszi vetés idején arra igyekeztek rábimi a szövetkezeti tagokat, hogy van idejük decemberben is vetni, hiszen „úgy sem maguknak vetnek“. A kis- és középföldművesek azonban meggyőződtek a korai vetés szükségességéről, sőt a munkába befogták még a falusi gazdagokat is. A kulákok felforgató tevékenységüket nem hagyták abba és igyekeztek megakadályozni, hogy a szövetkezet magasabb típusra térjen át. A felvilágosító munka azonban ezt a számításukat is keresztülhúzta. A jelölő listára mégis becsempészték a kulákok a megbízottjukat., Megválasztására azonban nem került sor, mert az öntudatos szövetkezeti tagok a közgyűlésen nem fogadták el a falusi gazdag jelölését. Erre a falusi gazdagok tüntetőén elhagyták a közgyűlést. Azt hitték, hogy az ő kivonulásukkal a szövetkezet szétesik Ennek azonban az ellenkezője történt. sőt a szövetkezet tagjai nagy tapssal helyeselték a falusi gazdagok kivonulását. A kismácsédi szövetkezetben Vince Aladár falusi gazdag „tevékenykedett“, aki arra akarta rábírni a szövetkezet tagjait, hogy ne adiák be állatállományukat a közös istállóba, mivel a közös állattenyésztésnek nincsenek meg a szükséges feltételéi Egyébként megpróbálta magát kedveltté tenni a szövetkezet tagjai között, ősszel szinte mindennap elsőnek jelentkezett munkába. sőt tanácsokat is adott. A közgyűlési előkészületek során a szövetkezet tagjai rájöttek, hogy az állattenyésztés fokozásával a munkaegységek jutalmát is növelni lehet és ekkor leplezték le a falusi gazdag „ió tnná-A nagymegyeri EFSz — mint a fenti jelentés mutatja — ma már olyan nagy területen gazdálkodik, hogy a nemesócsai gépállomástól 17 traktor is elkellene a munkálatok idejében való befejezéséhez. A gépállomás azonban egyelőre csak nyolc traktort tuttatott a nagymegyeri EFSz-nek. Az öntudatos traktoristáink látják e hiányt és ezért állandóan fokozzák munkteljesítményüket, hogy a tavá’szi munkálatokat — a kevesebb gép ellenére is — idejében elvégezzék. A nagymegyeri EFSz-ben őszszel 100 ha föld maradt szántatlan, de az enyhe téli időjárás lehetővé tette, hogy pótolják a szántást. Azóta a tavaszi vetés is megkezdődött már. A gépállomás a múlt hónapban újabb traktorista tanfolyamot rendezett, amelyen nőket is kiképeztek. E tanfolyam résztvevői között volt Lumszky Mária és Zakál Etelka, akik jelenleg a nagymegyeri EFSz-nél dolgoznak. Aki még nem látott nőt traktort vezetni, azt gondolná, hogy nem igen értenek a traktorhoz. Ezzel szemben a nagvmegyeriek is tapasztalják, hogy a nők nagyobb gondot fordítanak a gépek kezelésére, mint sok férfi. Az új traktoristák mellé egy ideig idősebb traktoristákat osztottak be, hogy a még előforduló hibáknál segítségül legyenek Zakál Etelka elmondja, hogy a férfiak nem törődnek a génekkel. Mennek árkon-bokron keresztül. így könycsait“, aki az állattenyésztés csökkentése mellett kardoskodott. A taggyűlés a falusi gazdagot kizárta a szövetkezetből. A szövetkezet azóta megkezdte az állatállomány közös istállóban való elhelyezését és talált megfelelő szövetkezeti istállót is. Alsószeli szövetkezetében is találtunk falusi gazdagot. Ez a magasabbtípusú szövetkezetben nem kívánt résztvenni, állatállományát viszont magas áron akarta eladni a szövetkezetnek. Alsószeliben két szövetkezet is van melyek közül az egyik III. a másik IV. típus szerint gazdálkodik. Pónya — így hívják ezt a falusi gazdagot 6 hektár erdővel rendelkezett, amely a föld technikai rendezésénél a III. típusú szövetkezethez esett. Minthogy a IV. típusú szövetkezetnek az istállók adaptálásához fára veit szüksége, a szövetkezeti tagok mintegy 5 darab száraz fát kivágtak az erdőből. Pónyának ez az eset kapóra jött, hogy a két szövetkezetét egymás ellen uszíthassa. Izgatni kezdett a III. típusú szövetkezet tagjainál és részben sikerült is eredményt elérnie, mert a két szövetkenyen előfordul, hogy a traktoron kilukad a gumi, amit aztán nehéz beragasztani, különösen nőnek. Beszélgetésünk során megkérdezem a traktorista lányoktól hogyan jutottak arra a gondolatra, hogy traktoristának menjenek. Lumszky Mária így válaszol: — Azelőtt a dohánygyárban dolgoztunk és mi lányok ott beszélgettünk arról, hogy mi ennél sokkal értékesebb munkát is el tudnánk végezni. A dohánygyárban általában nem volt nehéz munka és mi a munkanormánkat mindig jóval túlteljesítettük. Résztvettünk a szocialista munkaversenyben is és mi voltunk a győztesek. Ezért élmunkás igazolványt kaptunk. Amikor meghallottuk, hogy lányokat is felvesznek a traktorista tanfolyamra, négyen jelentkeztünk a dohánygyárból. Az iskola januárban kezdődött és hat hétig tartott. Utána 8 napig voltunk Modorban politikai iskolán. Még tovább is ott maradtunk volna, de a sürgős tavasz munkák miatt haza kellett jönni. Mivel, mi ketten tagjai voltunk a nagymegyeri EFSz-nek, ide helyeztek bennünket a mi szövetkezetünkhöz. A mi részünkre ez nagyon is kedvező, mert így idehaza, a szüléinknél vagyrnk és a saját szövetkezetünket segíthetjük. Arra a kérdésünkre, hogy elérik-e már a normát, így válaszolnak: — Még most egy kicsit nehéz, mert nincs elég .gyakorlatunk a vezetésben, zetet összeharagította a kivágott fák miatt. A szövetkezetek tagjai azonban hamar rájöttek a falusi gazdag trükkjére, kezet nyújtottak egymásnak, a falusi gazdagot pedig — aki magát továbbra is szövetkezeti tagnak tartotta — kizárták a szövetkezetből .Ennek a volt 70 holdas falusi gazdagnak a kizárása belülről erősítette meg a szövetkezetét, sőt azonnal 7 új tag csatlakozott a szövetkezethez. Az említett szövetkezetekben tehát kizárták a falusi gazdagokat, ezzel szemben van a járásnak több olyan szövetkezete, ahol a falusi gazdagok még mindig szállást kapnak. így van ez például a taksonyi szövetkezetben. Ügy ennek a szövetkezetnek, mint mindazoknak. melyek még nem zárták ki tagjaik sorából a falusi gazdagokat és spekulánsokat, követniök kell a kosúti szövetkezet példáját ahol a Párt Központi Bizottsági ülésén elhangzott felhívás után azonnal kizárták a falusi gazdagokat, aminek az lett az eredménye, hogy 25 kis- és középföldműves lépett a szövetkezet sorába. így volt ez mindazokban a szövetkezetekben, ahol a közgyűlések előkészületei során leleplezték a falusi gazdagokat és kizárták tagjaik sorából. Hétszáztíz kis- és középföldműves lépett be a iárás szövetkezeteibe a kulákok kiszorítása után. (Részletek Krizsan járási párttitkárnak a gálántai járási konferencián tartott beszámolójából). de azért a normát így is megcsináljuk. Mi azonban ennél jóval többet szeretnénk. Mi itt is be akarjuk bizonyítani, hogy hazánknak hű építői vagyunk és egyben reméljük, hogy itt is élmunkások leszünk. Azt mondhatjuk, hogy kezdetben elég nehéz munkánk volt, mivel azokat a földeket kellett szántani, amiket a kis- és középparasztok adtak be a közös gazdálkodásra. Itt annyi volt a barázda, hogy sokszor majd fel dőlt a traktor. Nagy parcellán könnyebb a szántás és így sokkal többet lehet produkálni is. A nagymegyeri EFSz-ben már akkor megkezdődtek a tavaszi munkák, amikor az évi munkatervet még nem készítették el. A vezetőség ideiglenes tervet állított össze, amit a tagok jóváhagytak, később azonban elkészült a végleges terv is. Egy munkacsoportba 17 férfit és 10 nőt osztottak be. A növénytermeléshez két csoportot, az állattenyésztéshez pedig egv csoportot jelöltek ki. A növénytermelő csoportok a műtrágyaszórásban igen példás munkát végeztek. A két csoport között komoly munkaverseny folyt. Ezzel elérték hogv a műtrágva szórását jóval a kitűzött idő előtt befejezték. Egy-egy tag a megszabott napi 3 ha helyett 4 és fél hektáron szórta el a műtrágyát. Igv a munkaegységét másfélszeresére növelte. Lavrik M. 44.000 munkaegységet dolgoznak le a nagymegyeri szövetkezet tagjai Beszélgetés a dohánygyári élmunkásnőkből traktoristákká átképzett nagymegyeri lányokkal A föld tagosítása után szeptember közepén tért át a nagymegyeri EFSz a III. típusú gazdálkodásra. A magasabbfokú gazdálkodásra való áttérést mindössze 71 szövetkezeti tag fogadta el, de azóta 224-re emelkedett a szövetkezeti tagok száma. A szövetkezetnek 1753 hektár földje van, melyből 1307 hektár szántóföld. Ebből 220 hektárt őszszel vetetettek be, 81 hektáron háztáji gazdálkodás folyik, a tavaszi vetésre tehát 1006 hektár maradt. Az ősziek alá hektáronként egy-egy mázsa szuperfoszfátot, kálisót és nitrogént szórtak el. A tavasziak alá 32 vagón műtrágya kerül. Van a szövetkezetnek 10 istállója. Ezek közül az egyik 100 szarvasmarha befogadására alkalmas. Ezt még múlt év őszén építették fel állami segítséggel. A többi kilencet a tél folyamán adaptálták. Megkezdték a szövetkezet tagjai egy sertéshizlalda építését is. A nagymegyeri szövetkezet március közepén tartotta közgyűlését, melynek során Árvái József elnök számolt be a szövetkezet idei munka- és pénzügyi tervéről. A beszámolóból kiderül, hogy 44.000 munkaegység ledolgozására lesz szükség az ezévi munkák során. A Szövetkezet tagjai 104 korona készpénzt és 3 kg. búzát kapnak egy-egy munkaegységért. A közgyűlés úgy döntött, hogy a munkaegységek után iáró összegnek 70%-át fizetik ki előleg címén. A közgyűlés során a Szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy április 5-ig 276 hektáron elvetik az árpát és 120 hektáron a zabot, április 15-ig befejezik a 150 sertés számára alkalmas hizlalda építését, május 1-ig 20 új szövetkezeti tagot szereznek a kis- és középföldművesek köréből, május 15-ig 911 hektáron befejezik a takarmány. A kapásnövények és az ipari növények vetését. Kötelezte magát a szövetkezet a tehenek tejhozamának 6 literre való emelésére, míg a gabonaneműeknél 20 mázsa búzát, 19 mázsa árpát, 17 má zsa zabot kivánnak elérni hektáronként. A tavaszi búza elkésett vetésénél alkalmazzatok teljes trágyázást nitrogénnel, szuperfoszfáttal és kálisóval, a vetőmag mennyiségét pedig emeljétek hektáronként 220 kg-ra!
