Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 1. szám
ejlesszük tovább és c G»ífsíiV tiie£ szövetkezeieínkeí az új évben Irta: J. Duríš, a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács iátitkára Imikor 19S0 júliusában Moszkvába érkéz, kic a Szovjet Centroezojüx szövetkezet ghivá'ára, z szovjet szövetkezeti élet ve. ô tagjainak szemináriumi előadásaiból de később saját tapasztalataink alapján __ meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetlóban alapjában véve három szövetkezeti :ktor működik: 1.) a földműves szövetko. ;ek amelyek fontosságuknál fogva az et. helyet foglalják el, 2.) a fogyasztási sz5. tkezetek s 3.) ipari és termelő szövetkeze, f. beleértve a rokkantak szövetkezeteit is Szövetkezeti mozgalmunk tavaly ősszel rtőnt részbeni átépítése után, mintán a 'dm-jvés szövetkezetek, különösen pedig az ységas Földműves SzöveSkezetek a népi t*rágo!c Egyhövébo kerültek, szövetkezeti itük perspektívája — a szovjet min. alapján — ügy alakul, hegy ráírtuk há. m szektor ld: a fSláraűvce, a io. ’asztó és as ipari szektor. A fö’draőve’ő szektor után je’sntő’ég erapoetjábál * fogyasztási szövetkezetei Ivstkezrck. Je'scleg a fogyasztási és Ír őri szövetkezek közös főszervezet alá tartoznak, ntíd a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács jelen, g ezen szövetkezetek fc’ügyereti t’rács. ói, ístäpoľási és szervezeti központját ké. A Szlovákiai Fs5vetke?etl Tanács nem >gzi azoabaa e ssö retkesetek tervezési és udaaá á iigykeze’ósÄ. pontosabban. kifejsz- i nem képezi a fogyasztási és ipari szövet, seték nagykereskedelmi központját A nnroszojüs amely S.ravjetmi.íb?n egyben a sgyazztári szövetkezetek legfőbb szeanreza. ne^'vak íe'cgye'eíi, szervezeti és tanács. Lói központ hr,nem egyúttal гг. összes fo. cacztási szövetkezetek tervezési és nagy. ireskedc’mi központja Is. A Szovjetunióim meggyőződtünk arról, hegy a fegyasstá. yrövetkezetek ilyen szervezeti struktú' á. к kitűnően bevált. Az egész szervezeti házat, kiindulva a Ceutroszojúzból, a köz. rsasáyi, hő "rati, kertíTeti és rajonszervere. :kon át egészen a paraszti fogyasztási яй. rtkezetig, az úvmevezatt ,.selpo”-ig tökéteren kiépített és célszerűen megszervezett jyzéget képez, amely le-diri vül f<mto3 •’-cMt tön be a szovjet kereskedelemben, Vörösen pedig a falvak életében. Nem két. ;es hogy a fogyasztási szövet’-szeleknek i'nuk is meg'errrek a mag-ok kü’öu nehéz, "el a falvakon s eré t — úgy most, mint jövőben — első fel ad’tűk lesz, hogy megs'1 árdítrí’i a városok és falvak között aa mforga’mí kapcsolatokat. Már ez év e'ején hozzá’ltunk köTtá~sa, iguubbcn is a szövetkezeti kötelékek kiépi. trShet. F’-eu lesz a fogyasztási szirmtírczek szövetsége, va- "mint az ipari szövetke. >j;ek szövetsége. Meggyőződésűnk szedőt mek vai->ra vá’íáoa lehetséges lerz az ér. ingben levő törvényes eTő’rá-ok MTönömn mdig a szövetkezo+i kö’mmti tarámról sz*I 1S7/-18. számú törvény teljes tiszteletűin irtása mellett. Szövetkezeti központ iáink kiépítése és :övetkezati é’etünk úi struktúrájának be. ízeiére körülbelül a következő szempontok apján történik meg: a trgrág önkéntes sz, mennyiben mindenki önként léphet a tgok soraiba és önként léphet is ki azok sóiból a funkción árasokat vá’asztják, a váfrrn^H пт*" — ik tagjaiknak és működésük időszakáról kötelesek jelentést tenni, majd felmentvényt kérni a köz gyű lésen, végül pedig a tagok aktív részt és kezdeményezést fognak kifej, teni úgy a szövetkezet vezetésében mint annak működése eUenőtzöeében. A Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségé, nejt kiépítése, amennyiben annak a gazdasági és nagykereskedelmi téren is feladatai lesznek, hatalmas erőssége lesz fogyasztási szövetkezeteinknek, mint ahogy az Ipari Szövetkezetek szövetsége az iparosok szövetkezeteit ugyancsak je'entc-ven megszilárdítja» Fenti fejtegetéseinket ugyanis azzal kell kiegészítenünk, hogy a Fogyasztási Szövet, kezetek Szövetségén kívül az Iparos Szövetkezetek Szövetségét fs kiépítjük. A szövetkezeti kiskereskede’em, amely l'jjö-ben a magánkereskedelem küvetkezetea háttérbe szorításával valamint az elárusít.,. Щ helyek és körzeti hálózatuk kiépítésével dicséretre méltó eredményeket ért el, az év folyamán gyakran emelt pan curt a közelidtáyben mutatkozó hiányok miatt valamint amiatt, hogy a szövetkezeti kereskedelem nem talál kellő megértésié. Tény, hegy a »s8vet3n»*«*f tyreskedelem az ipartól, illeeve » «•jyjr/n^ofkedelmi és egyed. árnsftá.ji >мп m.n»«'.rtől r.em rérzosedett oi/tn miizmw.s wéghen és minőségben, mint amilyent ?вгя*»10«йп|г fej’ődéoe és ugyanak. kor a süffreróMotelr közellátási szerepe M. várat orrá tett v.'na. Kom lenne azonban helyes , ha a hibáirat csak mákokon keres, nők és nem ébrednénk аляак tudatára, hogy a szövetkezeti kereskedelem lenézése és ennek kSvetkeztében egyes árucikkekkel való hiányos e’látás* e’sősorban cmnrgukből, mayából a fogyasztási szövetkezet működésé, bői, ?öt közvetlen a Szlovákiai Szövetkeze, ti Tanácsból ered. Féltünk az úiításoStőI és rom akartunk újabb gondokat okozni önma. gonknak. így pl. araikor a földmű ve1 és fölöslegeinek fel. vá~ ári á-át kellett volna megkezdenünk, fogyasztási szövetkezeteink vezető funkciói á rosai és mtmkatárcaí va’ű'ággal versenyre ke tek azoknak az indokoknak a fe’eerc’áFá’aan, amelyek miatt a felvásárlás á”ít(jlag lehetetlen. Eü.-id két hónap alatt azonban mindnyájan meggyőződhettünk, hogy a dolog igenis na. gyón szépen halad és hogy fogyasztási sző. vetkeseteínk 1950 végéig több tízmilliós értékben várá’o’ták fel a földművesek felesle. gélt s ezzel megkezdték egyik legfontosabb feladatunk tejesítését: a földművesek feleslegeinek valamint a nyersanyagoknak a felvásár’árát, esetleges fe‘dolgozás utáni e árnsitá’át ügy városainkban, mint ipari központjainkban, miá'tal hozzájárultak a do’gczók ellátásának fokozatos tökéletesítéséhez. Szövetkezeteink húzódoznak a szabad áruk e’ árusít ..helyein ek megnyitásától is, de amikor kelőbb nem kaptak narancsot és citromot. siránkozásba kezdtek, de még mindég nem látták meg saját szemükben a gerendát, míg mások szemében szá’kát kerestek. Nem kétséges azonban, hogy a fogyasztási szövetkezetek önálló nagykereskede’mi szervezete kiépül, ez végeredményben a szövetkezeti kiskerr-’-edeleo segítségét fogja jelenteni s egyben megjavítja falvaink Ipari cikkekkel való «"átá'át valamint a írezőgazdarftgi tér. melési- ás nyersanyag fölöslegek íelvácáslását s ezeknek — városainkban és ipari központjainkban — szervezett elhelyezd, sét. Az Iparos Szövetkezetek Szövetségének életrehr.ása kétségtelenül elő fogja segíteni további iparos _ és termelő szövetkezetek megalapítását és kiépítését, nem beszélve a je onleg létező iparos- és termelő szövetkezetek mcg-rilárdításáról. Ellentétben a fogyasztási szövetkezetek, nél tapasztaltakkal, az iparos szövetkezetek, nél még nem értük el a magánvállalkozás oly következetes és oly nagymértékű kiszorítását és csökkentesét, mint a fogyasztási szövetkezetek esetében tapasztaltuk. Itt i* nyíltan be kell vallanunk hogy az iparos szövetkezetek kibontakozásának objektív e’őfeltéte ei ugyanolyan kedvezőek voltak, mint a fogyasztási szövetkezeteknél, сзак. | hogy nem tudtuk jól kihasználni mindazokat a ’ehetőségeket, amelyek ezen a téren cnma. goitól к ví.'koztak. Az Iparos Szövetkezetek Szövetségének nagy feladata lesz tehát, hogy következetesen haladjon a további iparos sző vetkezetek létesítésének és kiépítésének útján. Falvaink — lega’ábl» háromnegyed rész. ben_ helyi termelési forrásokból szerzik be fogyasztási cikkeiket. Éppen ezért a: ipa. ros szövetkezetek feladata, hogy a helyi tér. me’ést megszervezzék, hogy e sősorban a helyszínen kínál ke zó nyersanyagokat és ipari hulladékot használjanak fel. Az iparos szövetkezetek említett funkciója már önmagában körvonalazza az iparos szövetkezetek stenktüráját is. Az iparos szövetkezetek helyi jelleggel ér működési körzettel rendelkeznek, tehát é’ö sejtekké коД válni ok amelyek az ögóz ország te liléién működve és központi sző stségük üt. jáa ösezekötve fejtik ki m#köT5riíket, mivel szövetségük egyúttal rugalmas irányító és vezető szervük lesz. Azok az iparos szövetkezetek, melyeknek hatásköre meghaladja egy já ás területét, nehézkesek a termelésben és szervezeti működösükben, a munka megszervezésében^ nagy termelési költségekkel kénytelenek dolgozni. nem rendelkeznek rugalmas ügyveza. téssel és ellenőrzésük is nehézségekbe ütköu zik. Ennek következtében az ilyen szövetkezetek csak ötletszerűen építik ki vállal», taikat és üzemeiket, pontosan körvonalazott tervük nincs és ennek természetesen ügy a terme’ésben, mint a munkateljesítményben, de egyéb téren is megmutatkoznak a kedve, zőtlen következményei. : A Szovjetunióban szerzett tapasztal?tőle, ból tudjuk, hogy ott az állam arra ösztönzi az iparos szövetkezeteket, hogy saját termékeik számára elárusítóhelyeket létesítsenek. Sőt mi több, azt javasolták ezeknek hogy vásárolják fal a mezőgazdasági tormésfölöa. legeket és nyersanyagokat, amiket saját üze. meikben feldolgozhatnak. Nálunk ezzel szemben iparos szövetkezeteink r.em rendelkeznek önálló elárusító hálózattal. Véleményünk szerint ez az iparos szövetkezeteink hiányosságát jo’enti s ezért iparos szövetkezeteink tényezőire vár a fe7?dat, hogy mértékadó helyeken érvényre juttassák azt az elvet, hogy a közellá*
