Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 1. szám

I

s

lődése ezen a színvonalon sem áll meg, 50t továbbra is fokozódni fog. Ezt bizonyítja már maga az a puszta tény is, h~gy az ipari beruházások tervszerűen 71%-kal voltak magasabbak az elmúlt esztendőben, mint 1949-ben.

Történelmi fordulat kezdető a falun

Nem kisebb jelentőségűek azok a sikerek, amelyeket a falun értünk el a szocial'zrttus felép'tésében.

Az elmúlt év itt történelmi fordulat Kezdetévé vált,

amely a kisüzemi termelés átépítését jelzi szociaľsta szövetkezeti nagyüzemi termeléssé. December 15-ig köztársaságunknak csaknem minden második községében megalakították az EFSz-t vagy legalább is ennek előkészítő bizottságát. A községek egynegyedében magasabb típusú szövetkezetek vannak. Ezideig 3.271 szövetkezet szántotta fel a mesgyéket és több mint egymillió hektáron folytat közös gazdálkodást.

Az állami birtokokkal együtt mezőgazdaságunk szoc alista szektora a szántóterületnek több mint 22%-át öleli fel. Emellett a mezőgazdasági termelés általában 5%-kai, az állattenyésztés pedig 35%-kal emelkedett. Ez annyit jelent, hogy ha továbbra is szilárdan és erőteljesen haladunk tovább a mezögazdasagi szövetkezeti mozgalom kifejlesztésében, a következő esztendő jelentős határkő lehet mezőgazdasgáunkban a gazdálkodós szocialista elveinek győzelme felé vezető úton.

Nagy haladást mutat fel építkezésünk is, 1950-ben az építkezéseket csaknem teljesen állomosítottuk. A magánvállalkozók tevékenysége az egész ép'tkezési termelésnek csupán H százalékát tette ki. Amellett 35%-kal többet építettünk, mint egy esztendővel ezelőtt.

A kiskereskedelem is csaknem teljesen szocialista alapokon működik már. A szociaľsta kiskereskedelem hálózata е~у esztendő leforgása alatt főleg azzal nőtt kétszeresére, hogy a falvakon és a városokon is kiterjesztette e'árus'tó helyeit.

Mindebből azt látjuk, hogv az 1950-es ejtendő valóban a szociabzmus gyorsabb fclép’tésének esztendejévé vált hazánkban Az elért sikerek olyan jelentékenyek. hogy az ötéves terv irányszámait emelni tudjuk.

Parasztságunk jövedelme 19 százalékkal nagyobb

És ami a fontos, termelési terveink sikeres teljesítése lehetővé teszi azt, hogy továbbra is fokozzuk népünk életsz'nvonalát. Amikor az elmúlt évben Pártunk Központi В zottságának februári ülésén először beszéltünk a szocializmus gyorsabb felépítéséről hazánkban. hazai és külföldi ellenségeink egymást múlták felül rosszindulatú jóslásaikban, mert azt állították, hogy a nehéziparra való átirány'tás a nép életszínvonalának csökkentését fogja jelenteni. Valamennyi jós azonban ismét hamis jósnak b:zonyult. Ma a tények teljesen világosan beszélnek: ennek ellenkezője az igaz. A szocializmus gyorsabb felépítése a nép életsz'nvonalának gyorsabb emelkedését jelenti.

Az elmúlt évben, sokkal inkább, nvnt azelőtt, emelkedtek dolgozóink bevételei.

A bérek és fizetések az iparban 26 százalékkal nőttek. Parasztságunk jövedelme 19 százalékkal lett magasabb és ebbe nincs beleszámítva a parasztságnak a piacon elért jövedelme. Emelkedtek az állami és közalkalmazottak fizetései is. Szoc'ális biztosításra 27 százalékkal többet fizettünk ki.

A magasabb jövedelmeknek' megfelelt a piacok forgalma is, ahol lényegesen emelkedett a fogyasztott árucikkek minden fajtájának mennyisége. Az

1949-es esztendővel szemben

1930-ben 46 százalékkal több kenyeret, 30 százalékkel több lisztet, 32 százalékkal több húst. 56 százalékkal több zsírt, 39 százalékkal több margarint, 24 százalékkal több tojást, 21 szézoló'-k-l több text'lt, 48 százalékkal több készruhát, 40 százalékkal-vÍ951. Január 7.

több cipőt, 40 százalékkal több porszívót, 24 százalékkal több elektromos tűzhelyt adtunk el.

A fogyasztás e nagy növekedéséhez nem kis mértékben járult hozzá a szabadpiac kiterjesztése és az itt végrehajtott árcsökkentés. Az élelmiszerek fajtá nak egész sorát bocsátottuk a szabadpiacra az év folyamán és a hús ára átlagosan 43 százalékkal, a zsíré 51 százalékkal, a cukoré 12 százalékkal, a vajé 9 százalékkal a baromfié 36 százalékkal, a dzsemek, befőttek és gyümölcs zek ára 39 százalékkal csökkent.

Van azonban egy egészségtelen jelenség is és pedig a kenyér és liszt eladásának rendkívüli növekedése, amelyből

Hatszor

jelentős százalék esik a falura. Ez anynyit jelent, hogy

sok földműves kenyeret és lisztet vásárol és saját gabonáját föleteti. Ezenkívül a városokban is igen sok kenyeret és lisztet pocsékolnak el. A karlini úttörők kiszámították, hogy csak а az ő iskolájukban évente legalább 2750 kifli megy hulladékba. Ezzel a rossz gazdálkodással igen határozottan és gyorsan végeznünk kell a falun és a városban is.

A jószágnak felelőtlen, sőt bűnös etetése gabonával és kenyérrel, valanrnt a kenyér és liszt könnyelmű pocsékolása nem szabad, hogy közellátásunkat fenyegesse.

Térjünk vissza az elmúlt év mérlegéhez, amely világosan megmutatja nekünk, hogyan emelkedett népünk életszínvonala. A javulás megnyilvánult a lakásépítkezésekben is. Bár a kétéves terv óta építőtevékenységünk súlypontja a lakásép;tkezésekről áttolódott az ipari ép’tkezésekre, ennek ellenére is 12 százalékkal több lakást állítottunk fel, mint egy évvel ezelőtt. Egészségügyi, iskolaügyi és szociális gondoskodásunkat annyira javítottuk, hogy az egészségügyi költségvetési tételei további 19 százalékkal, az iskolaügyé további 20 százalékkal és a szoe;ális gondoskodásé pedig 74 százalék.v 1 emelkedtek.

több könyv mint a kapitalista időben

Népünk életszínvonala emelkedésének még egy iránymutatójára szeretnék rámutatni. Ez a könyvek példányszámának emelkedése, amelyeknek árai az elmúlt évben átlagosan 20 százalékkal csökkentek.

A könyvek átlagos példányszáma ma nálunk legalább hatszor nagyobb, mint a kapitalista időkben volt.

Emellett a példányszám további emelésének csak a papírhiány állja útját. Ezzel szemben már nincs különféle ponyvairodalomról szó, hanem valóban értékes irodalomról, szép- és tudományos irodalomról egyaránt. Nem kétséges, hogy mindez népünk emelkedő anyagiős kultúrális szmvonalának igen meggyőző bizonyítéka, mely azt is bizonv’tja, hogy népünk nemcsak vágyódik a könvv után, hanem van pénze is rá.

Végül ne feledkezzünk meg pénzügyi gazdálkodásunk és a külkereskedelemben végzett munkánk eredményeiről

sem. Állami bevételeink az elmúlt évben oly lényegesen túllépték a költségvetést, hogy megfelelnek az 1949-es év költségvetési bevételei kétszeresének.

Külkereskedelmünk minden háborús hisztéria és a kapitalista világ diszkrir minációs politikája ellenére is az eddigi színvonalon tartja magát.

Ez annak következménye, hogy egyre nagyobb mértékben kereskedünk a békefront országaival, amelyek 1950- ben külkereskedelmünk 55 százalékát forgalmazták. Amellett a konszolidáció folyamata oiyan mértékben emelkedett, hegy

kereskedelmi mérlegünk az elmúlt

évben kb. milliárd koronával aktív.

Hangsúlyozni kívánnám azonban, hogy éppen ezen a téren legyünk nagyon éberek és számoljunk újabb és újabb nehézségekkel amelyeket a kapital'sták akarnak a nyakunkba akasztani.

év gazdasági és belpolitikai mérlegéhez. Hogy azonban teljesen kitűnjön ennek és további feladataink jelentősége is, minden hazai erőfeszítésünket a nemzetközi poliť kai helyzet szempontjából kell nézni. Ezt az elmúlt évben két alapvető jelenség jellemezte. Egyrészt állandóan fokozódott a háborús uszítás, amely végül, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni és Taivan kínai sziget katonai megszállásában, tehát közvetlen katonai agresszióban csúcsosodott ki. Másrészt ott áll Európa, Ázsia és a többi világrészek egyszerű embereinek egyre növekvő hatalmas mozgalma a béke fenntartásáért és a háborús uszítók gaztetteinek megakadályozásáért.

A béketábor határtalan erejét bizonyítja a Szovjetúnió sztálini békepolitikája.

Ez arcvonal erejét bizonyították a stockholmi békefelhívás sokszázmillió aláírásai és a varsói békekongresszus. E tábor erejét mutatták meg azok a k!nai önkéntesek, akik kóreai testvéreik segítségére siettek és .súlyos csapást mértek az amerikai csapatokra, az amerikai háborús politikára és az amerikai presztízsre.

Gigantikus küzdelem várható

, Ez azonban csupán csak néhány tény. De ezek a tények is világosan bizonyítják azt, hogy a következő esztendőben is gigantikus küzdelem várható a béke és a háború erői között, amely a világ további fejlődésének főmotorja lesz. És hogy bennünket ez a küzdelem milyen közvetlenül érint, azt abból is látjuk, hogy a politikai helyzet főtűzfészke Kórea mellett Nyugat-Németországban van, amely szomszédos velünk.

Az imperialisták Nvugat-Németország újra felfegyverzésére törekszenek, hogy így zsoldos hadsereget alkossanak, amelyet európai háborús szándékaik számára fegyvereznek fel.

Ebből a szempontból kell néznünk munkánkat a múltban és a jövőben. És állandóan gondolkodjunk a varsói kongresszus ezerszer igaz jelszavára: a békét nem lehet kikönyörögni — a békéért harcolni kell! Igen, a világ legnagyobb erejének, a Szovjetúniónak vezetése, korunk legbölcsebb férfijának, Sztálin vezetése alatt, a kínai és kóreai nép oldalán, a békevédők százmillióinak soraiban az egész világon védhet.jük meg csak a világbékét és hazánk nyugodt felvirágzását csak Így szelídíthetjük meg a háborús usz’tókat.

Ezért azonban harcolni kell, ami számunkra annyit jelent, hogy becsületesen, önfeláldozóan és észszerűen dolgozzunk, jól és körültekintően gazdálkodjunk az üzemekben és mezőkön., Ez annyit jelent, hogy tovább szilárdítsak államunkat, népeink testvériségét és nemzeti arcvonalunkat. Ez annyit jelent, hogy szorgalmasan gondoskodjunk hadseregünkről és a nemzeti biztonság testületéről, ez annyit jelent, hogy állandóan álljunk a vártán az ellenség minden összeesküvése ellen.

Erre van szükség, drága polgártársaki És ezeknek a feladatoknak a teljesítésében van a biztosítéka annak is, hogy az új esztendő új sikerek, új győzelmek esztendeje lesz a békéért, népünk boldogságáért, hazánk felvirágzásáért, a szocializmusért folytatott harcunkban.

Sikert egyedül az új szocialista munkamódszerekkel' érhetünk e<

A fentemlített tények, drága polgártársaink, azt bizonyítják, hogy az elmúlt évben általában jól dolgoztunk és jól gazdálkodtunk. De bizonyítják azt is, hogy egyre inkább elsajáťtjuk a szoc'al'sta munka módszereit. Igen, egyedül az úi szoc'ahsta munkamódszerekkel érhetünk el ilyen átütő sikert. Külör. ki kell emelnem a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom állandó növekedését. Az országápítés ilyen szorialista módszereinek köszönhetjük mindenekelőtt sikereinket, azt, hogy jobban élünk.

Ezek a sikerek a következő években főleg két okból lehetnek még nagyobbak és lesznek is nagyobbak. Mindenekelőtt még távolról sem merítettük Ki azokat az óriási tartalékokat, amelyeket az új szóc!alista emberek az új szocialista vezetés alatt és új szocialista lendülettel iparunkban mozgósítani tudnak. Hogy ezek a tartalékok mekkorák, arról csak egyetlen példát említik fel, még pedig azt, hogy nehéz párunkban a megszakítás nélküli munkafolyamata ágazatoktól eltekintve a második műszak csupán 8—12 százalékban van bevezetve és nehéz építőgépeinket eddig még napi 5 órányira sem használták ki.

A második ok az, hogy az 1950-es esztendő gazdasági életünknek nagy seg’tséget hozott. Gazdasági szerződést írtunk alá legjobb barátunkkal, a Szovjetúnióval további öt esztendőre. E szerint a szerződés szerint az 1951-től 1955-ig terjedő időben az árucsereforgalom terjedelme felével nagyobb, mint az 1948-tól 1950-ig terjedő évek átlagos terjedelme. Főleg a Szovjetunióból be-Az éberség ne legyen puszta jelszó

Belpolitikai életünk fontos eseményei a népi demokratikus köztársaságunk ellenségei ellen lezajlott néhány per volt. Ezek a perek a nép széles rétegeinek személéltető iskolájává váltak. Világosan bizonyították azt, hogy

az árulók és kártevők semmiféle módszert nem vetnek meg, csakhogy megbolygassák nyugodt életünket és munkánkat.

Nem riadnak vissza semmiféle gaztettől sem. Kémkedés, szabotázs, gyilkosság és háború, ezek az ő eszközeik és céljaik, mint ahogy ezt beismerték a volt politikai pártok és az egyházi főpapság csődöt mondott vezetői. A perek egyúttal azt is bizonyították, hogy a felforhozott nyersanyagok szállítása nőtt néhányszorosára és ezzel szemben nőnek fémipari termelésünk termékeinek szállítmányai is a Szovjetún;óba. A Szovjetunió eme segítsége a további tervezés szilárd alapját szolgáltatta és éppen most terjesztjük ki ezt a népi demokráciák országaival kötött hosszúlejáratú szerződésekkel.

Anrnt az elmúlt esztendőben jobb gazdákká váltunk, az ország igazgatásában és a belpolitikában is általában előre haladtunk.

Megsz lárd'tottuk továbbra népi demokrat’kus rendszerünket, megerősítettük a munkások, parasztok és értelmiségiek nemzeti frontját, nemzeteink testvéri szövetségét. Újjászerveztük az államhatalom helyi szsrve't, a helyi Nemzeti Tanácsokat, amelyek most rugalmasabban dolgoznak és szorosabb kapcsolatuk van a lakosság széles rétegeivel. Tökéletesítettük központi hivatalaink szervezését és munkáját is, ami néhány misztérium újjáép'tésében nyilvánult meg.

Az elmúlt évben új jogrendszerünk felép’tését is befejeztük. Az év második felétől új büntetőjogot vezettünk be, amely népünk hatékony fegyvere hazánk kártevői ellen 139 esztendő után, néhány héttel ezelőtt új polgári törvénykönyvet adtunk ki, amely rendezi a birtokviszonyt a polgárság Között és az egyes ipari üzemek és vállalatok között. így az új viszonyoknak meg nem felelő örökösödési jogot a jogászok, munkások és Darasztok közös munkájával új népi demokratikus joggal helyettesítettük.

gató tevékenység főkezdeményezői és szervezői m ndenekelőtt külföldi erők,, az amerikai imperialistáktól kezdve a Vatikán;g, Tito fasisztáiig. A perek tanúskodtak arról is, hogy az éberség és az elővigyázatosság az ellenséggel szemben ne legyen puszta jelszó, hanem ennek kell alárendelni egész tevékenységünket és egész életünket. De szemléltető iskolát adtak e perek a reakció maradványainak is hazánkban. Megmutatták nekik, hogy népünk éberen áll a vártán és népbiróságaink keményen és könyörtelenül fognak büntetni mindenkit, aki gaz kezét országépítésünk, államrendszerünk ellen merné emelni.

Ennyit fűzünk még hozzá az elmúlt