Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-09-24 / 28. szám

Korábbi őszi búzavetés - nagyobb termés A vetőgépet előre állítsuk be az elvetendő magmennyiségre Gépállomás - terv nélkül? Az Állami Gépállomásoknak a kis. és közép, földművesekkel való állandó érintkezésük kap­csán meggyőző példát kell mutatniok a munka tökéletesebb, szocialista megszervezésében Van­nak azonban olyan állami gépállomások, igazga­tók, traktoristák és műszakiak, akik éppen az ellenkező irányban szerepelnek meggyőző példa, ként. Miért van ez így? Azért mert az igazga­tók, vagy politikai helyettesük az egész évi, évad, heti és napi munkatervet az alkalmazottak nélkül állítják össze A traktoristák, brigádosok és a többi alkalmazott nem ismerik a munka­tervet, feladataikat és nem gondolkoznak azok megvalósításáról. Meggyengül bennük a közös felelősségérzet a terv teljesítéséért és ez hátrál, tatja kezdeményező képességüket a nehézségek és hibák eltávolításában. Némely állami gépállomáson ki sem dolgozták rendesen a havi, heti és napi munkatervet. Ez azt jelenti, hogy a munka megszervezésében, an­nak megvalósításában és ellenőrzésében általá­nos zavar v :i Ez több állami gépállomásnál le­hetetlenné tette az aratási munkálatok folyama­tának áttekintését, megnehezítette a gépbrigá­dok elhelyezését, ezek teljesíményének ellenőrző, sét és a gépek átszállítását azokba a községekbe, ahol a gépekben hiány volt. A gépek és az em. . berek széthelyezése rossz volt. így megtörténhe. tett, hogy a gépek fölöslegesen jártak, vagy pe. dig kihasználhatatlanul álltak és a gépállomás a kaszálási tervet és a tarlóhántási tervet nem teljesítette. Az áliami gépállomások igazgatóinak és politi­kai helyettesüknek valamint a brigáüvezetőknek traktoristáknak és műszakiaknak nem szabad megengedniük hogy állomásukon az őszi mun kákban hasonló helyzet álljon elő. Tudnunk kell. hogy a szocialista mezőgazdaságban a terv képezi az alapot a feladatok teljesítésének bizto­sításában. Ezért a gépállomások vezetőségének nemcsak bogy azonnal ki kell dolgozniok az őszi munkák pontos tervét minden hétre és napra, minden brigád és minden traktor számára, hanem ezt a tervet alaposan meg kell tárgyalmok a gépállomás minden alkalmazottjával. Az így megtárgyalt munkaterv lehetővé teszi azt, hogy minden traktorista írásban is kötelezhesse magát feladatainak teljesítésére. Csak az így megszer. vezett munka segíti elő a szocialista munkaver. se~v kimélyítését. Kétváltásos Jíyüiika erölksdéstk helyett Az állami gépállomásokon az őszi munkák javítása feltételezi, hogy az őszi munkákat a traktorbrigádok alap­ján szervezzék meg. A brigádok számá­ra meg kell határozni a munkát és munkahelyet. Fontos, hogy a brigádok haladéktalanul megismerkedjenek a ki­jelölt községben illetve EFSz-ben vég­zendő feladataikkal és megegyezzenek feladataik teljesítésének módjában. Az őszi munkáknak traktor-brigádrend­­szerrei való megszervezése lehetővé te­szi, hogy a gépállomás a munkát köny­­nyebben és pontosabban ellenőrizhesse és így az állami gépállomás vezetősége szükség esetén hathatósabban közbe­léphessen. Ha a brigádok ismerik fel­adataikat, könnyebben lehet bevezetni a kétváltásos munkát, melyet a normák szerint tökéletesíthetnek. A brigád az EFSz-el egész évre, sőt két évre is szerződést köthet a termés szerinti bé­rezés alapján. Ez emeli a munka minő­ségét, a gépállomás EFSz-nek nyújtott segítségét és természetesen a traktoris­ták felelősségérzetét és szaktudását is. Aránylag csak kevés gépnél vezettek be az aratás alatt a kétváltásos munkát, noha erre szükség lett volna, mert sem a kaszálási, sem a tarlóhántási tervet nem teljesítették. így a gépek kihasz­nálása alacsony volt. Egyes traktoris­ták lehetetlenné teszik a gépek kihasz­nálását két váltás bevezetésével, mert munkájuk tökéletesítése helyett kime­rítik erejüket munkaidejük megnyújtá­sával, kiteszik magukat és gépüket a sérülés veszélyének, a munkát felülete­sen végzik és lehetetlenné teszik a nor­mák szerinti munkarendszer javítását. Az eredmény aztán az állami gépállo­más egész gazdálkodásában megmutat­kozik. Ezért szükséges, hogy minden gépállomáson részletesen megtárgyal­ják az alkalmazottakkal a második vál­tás bevezetésének fontosságát. Abban is pontosan meg kell állapodni, hogyan veszik át egymástól a gépeket, hogy látni lehessen: ki felelős a gép esetle­ges sérüléséért. Személyes felelősség mindé? gépért Meg kell említeni azt is, hogyan bán­nak némely traktoristák vagy traktor­­javítók gépeikkel és milyen kis gondot fordítanak az állami gépállomások gé­peikre. Hogyan értékeljük a gépekkel való bánást, ha 1950 január elsejétől szeptember elsejéig gépállományunkból traktoraink 15 százaléka teljesen ki­esett. 13 százalékát pedig a 25 száza-Szükségesnek tartjuk felhívni dolgo­zó parasztságunk figyelmét, hogy az őszi búzavetés még abban az időben történ­jék, amikor a késői vetés a termést nem csökkenti. Többszöri kísérlet beigazolta már, hogy egyenlő termelési viszonyok között és normális időjárás mellett a korábbi vetések adják a nagyobb ter­mést. A kísérletek szerint a szeptember­végi és októbereleji vetések (október 10-ig) adják a legtöbb termést. Ez a kü­lönbség 1—2 mázsa terméstöbbletet je­lenthet. Arra kell tehát felkészülni, hogy a búzavetést már szeptember 20-a után megkezdjük. Ennek a követelménynek eleget lehet tenni ott, ahol a búza korán lekerülő elővetemény után következik és a talaj jól elő van készítve; megtörtént a tar­lóhántás és a keverőszántás. Ilyenkor A szőlőt általában teljes érési állapo­­pötában kell szüretelni. Ezt a gyakor­latban próbaszüreteken állapítják meg. úgy, hogy több helyről szednek kevés szőlőt, azt alkalmas módon kisajtolják és megmérik a fokát. Ha a must már a megfelelő cukorfokot mutatja, megkezd­hetjük a szüretet. A teljes érés előtti (tehát túl korai) szüret nemcsak alacso­nyabb cukorfokot eredményez, hanem a termés mennyisége is kevesebb, mért az éretlen szőlő nem annyira leves, mint az érett. Késői érésű fajtáknál előfor­dulhat, hogy a korai fagy leviszi a lom­bozatot, ebben az esetben legjobb mind­járt szüretelni, mert a termés javulásár?, lombozat hiányában már nem számít­hatunk. Vörösbortadó kékszőlő fajtáinkat a teljes érettség állapotában feltétlenül le kell szüretelni. A túlérett, vagy külö­nösen a rothadásnak induló kékszőlőből szűrt bor színével mindig baj volt. Igen fontos, hogy a fehér- és kékszőlőfajtá­­bat külön szüreteljük. lékon aluli teljesítményű gépek közé kellett besorolni? És hogy bíráljuk el azt az esetet, amikor a véletlen ellenőrzés folyamán 80 traktor közül egyetlen egyet se ta Iái tunk rendben? Hogyan állhat a moj­­miroveei traktoráilcmás élén olyan igazgató, aki a felülvizsgáláskor maga sem tudta, hány gépe van, hogy ezel hol vannak és hány van javításban? Ezért a jövőben az állami gépállomá sok igazgatóinak, mindenekelőtt azon ban a traktoristáknak részletesen me kell tárgyalniok a szükséges óvóintéz kedéseket a gépekkel való bánást üb tőén. A traktoristáknak maguknak kei megfigyelniük azokat, akiknek gépe gyakran elromlik és segítségükre kel sietniük, de ha hanyagságról lenne szó, azonnal le kell leplezni őket az összes alkalmazottak előtt és kényszeríteni ar­mutatkozik meg a jól végzett nyári munkának az előnye, mert az ilyen ta­lajon a vetés alá történő talaj előkészítés is kevesebb munkával és jobban végez­hető el. Ha a keverőszántást jó munká­val végeztük és, fogashenger alkalmazá­sával gondoskodtunk a jó struktúráról, vetés előtt rendszerint elég tárcsázni, vagy kultivátorozni. Ilyenkor inkább kétszer tárcsázzunk, mint egyszer szánt­sunk. Legyen gondunk tehát arra, hogy a gépállomásokkal erre a munkára le­szerződjünk. után kellően megszikkadt magot, hogy Gondoskodjunk, hogy a vetőmag ki­tisztítva és bepácolva készen álljon. Ál­lami gazdaságokban, termelőszövetkeze­tekben szedjük előre zsákba a pácolás ne a vetési idő alatt töltsük azzal az időt A vetőgépet hozzuk rendbe. A cso-Szüret előtt a sajtóházat és pincét ki kell takarítani. A pincét ki kell kénezni 100 négyzetméterenként 20 gramm kén elégetésével. A hordókat alaposan át kell vizsgálni és ki kell tisztítani. Üj hordókat egy hétig kell áztatni, utána többször ki kell forrázni, Penészes hor­dót forrázni nem szabad, mert a penész szagát ezzel belevisszük a fába. Az lyen bordót ki kell fenekelni, a penészt ez eleven fáig ki kell kaparni, hideg víz­jel jó ki kell súrolni és csak a fenék behelyezése után lehet alaposan kifor­rázni, majd kiöblíteni. Egészséges, hasz­nált hordókat tiszta, hideg vízzel kell kimosni, ha pedig szétszáradtak volna, ki kell forrázni Az előkészített hordó­kat gyengén be kell kónezni és ászokra állítani, úgy, hogy a faltól fél méter tá­volságra legyenek. A szüreti edényeket is alaposan ki kell mosni. Olyan edényt, kádat, amely­ben permetlevet készítettünk, szüreten ne használjunk, mert a bor fémízű lesz, esetleg még mérgezést is okozhat. ra, hegy gépeikkel felelősségteljesebben bánjanak. Az állami gépállomásokon be kell ve­zetnünk a személyes felelősséget min­den egyes gépért. A gépet egy trakto­ristának vagy brigádnak hosszabb idő­re kell beosztani, hogy kiküszöböljük ">zt a lehetetlen helyzetet, amikor a gépért senki sem felel. A traktoristák­nak és az alkalmazottaknak nem sza­bad megengedniük azt, hogy gépeik a munka után gondozatlanul maradjanak, 'finden gépállomáson pontosan ki keli 'olgozni a gépek jókarbantartásának 's esetleges javításának tervét. Feltét­lenül be kell tartani azt, hogy minden ép bizonyos munkaórák ledolgozása .tán automatikusan felülvizsgálás alá évüljön. (Részletek Duris miniszternek az állami gépállomások prágai érte­kezletén mondott kritikájából). roszlyák legyen ik élesek. Vizsgáljuk meg, hogy a csoroszlyák egyenlő gabo­na sortávolságra legyenek egymástól és a csatlakozó sor is pontos legyen. A cso­roszlyák szilárdan felcsavarva álljanak. Ha előzőleg a vetőgéppeí más magot vetettünk, különösen rozsot, a gép min­den hézagát gondosan takarítsuk ki. A rozsvetéshez használt zsákokat sem elég kirázni, hanem ki kell fordítani és úgy kell kitisztítani a varrásszegélyeket. A vetőgépet előre állítsuk be az elve­tendő magmennyiségre. Ezt végezhetjük úgy, hogy sima, kemény földön meghú­­zatjuk a gépet és úgy szabályozzuk, hogy egy folyóméterre 50—60 szem jus­son (korai vetésnél kevesebb, későbbi­nél több), vagy a vetőkereket leforgat­juk 50-szer, 100-szor és lemérjük, mennvi magot szór ki. Ennél a beállítá­si módnál le kell mérni a kerék átmérő­jét és szorozni a forgatások számával és ekkor megkapjuk a gép által megtett távolságot s ha ezt szorozzuk a vető­gép szélességével (vetési szélességei), megkapjuk, hogy a forgatás alatt meny­nyi területet vetne be a gép. _E próbák mellett a vetés megkezdésé­nél mérjük %—1 kát. holdra való ma­got és mindjárt az indulásnál ellenőriz­zük, jól vet-e a gép, mert menetközben rendszerint a magszórás más, mint ami­kor álló helyzetben próbáljuk ki a gé­pet. Ezt könnyű végrehajtani, ha lemér­jük a föld hosszát és a vetőgép széles­ségét. A vetőgéphez legyenek súlyok készenlétben, mert a szükséges 5—6 cm vetési mélységet a csoroszlyák terhelé­sével kell szabályozni. A magtakaró-bo­­ronát is hozassuk rendbe. Ha hiányoz­nak a fogak, vagy el vannak görbülve, akkor a borona nem kever egyenletesen. Összefoglalva tehát: jó talajmunká­­val, jó vetőmaggal, jó eszközökkel igye­kezzünk korán vetni. töreSeliük íe © cukorrépa levétel* A cukorrépa levelének tördelése nagyon elter. jeti*, szokás a répatermelők között. A zöldtakar, mány Mányt így akarják kiküszöbölni tekintet nélkül azokra a károkra, amelyek ezáltal kelet, keznek. Ha a cukorrépa leveleit letördeljük, csökken a répa cukortartalma. Ezáltal pedig ká­rokat okozunk nemcsak saját magunknak, hanem a nemzetgazdaságnak is. A kísérletek hebizonyították, hogy a levelek letördelésével lényegesen csökken a növény asz­­szimilációs felülete és így megszűnik a répa fej­lődése. A levéltördelés tehát annál károsabb mennél fiatalabb a répa. Pl.: A levelek letörde. lése által augusztusban a répa hektáronkénti ho. zama 32 q-val, a cukorhozam pedig 2.1 q.val csökken. Szeptemberben hektáronként 15 q.val csökkenti a levéltördelés a répatermést, a cukor­hozamot pedig 4.5 q-val. Ebből is látható, hogy milyen káros a répalevél letördelése. Az így keletkezett károk sokkal na­gyobbak, mint amennyi hasznot a tördelés által nyert zöldtakarmány jelent. Hoapa rendeljünk nemesített Ultetőburf onyát ? Mivel a burgonya vegetációs módon fejlődik, az esetleges betegségek a következő évek burgo­nyatermését is megfertőzhetik. Ezért szükséges az ültető burgonyát legalább minden második évben kicserélni. A Mezőgazdasági Termékek Gazdálkodásával megbízott központi hivatal és a földmüvesszö. vetkezetek elegendő mennyiségű nemesített ÜL tető burgonyát termeltek ki. A nemesítést úgy végezték, hogy a fejlődési idő alatt többször pontosan felülvizsgálták a burgonyaföldeket. Az esetleges beteg bokrokat gyökerestől együtt megsemmisítették. A nemesített ültető burgonyát az EFSz-ek és azok a kis. és középparasztok kapják, akik me. zőgazdaságukban hivatva vannak arra hogy mi­nél több minőség burgonyát teremeljenek. Fon. tos hogy azok a földművesek, akiknek burgo. nyakészletük már degenerált állapotban van, ide. jében biztosítsák a szükséges mennyiségű neme­sített iiltetőburgonyát. A megrendeléseket az egész község közösen terjeszti az illető hatóságok e’é, W® Siaiogáissaiic & ösSserfí©«'© vetését Az elmúlt héten az ország legtöbb részén csa­padék hullott, amely lehetővé teszi a biborhere vetésének befejezését és a szárazság miatt 3d­­pusztult vetések pótlását. A bíborhere vetésével tovább várni már nem szabad, mert a késői veté­sek nem tudnak kellőképpen megerősödni és szá­raz hideg télben könnyen kipusztulhatnak. Ott tehát, ahol a talaj most megfelelő nedves, séget. kapott és a talajelőkészítés is megtörtént, vessük el sürgősen a bíborherát. Holdanként 20 kg. bíborheremagot vessünk, gabona-sortávolságra, védőnövény nélkül s lep. feljebb 2-3 cm. mélyen. Vetés előtt a talajt hon. gereljiik meg, vetés után ismét hengerrel men­jünk végig rajta, majd magtakarítót, vagy sop­­rőboronát járassunk meg a vetésen. ; Rizst arattunk Szlovákiában A halak tették olcsóbbá az idei termelést A bálványi állami birtokhoz tartozik Csörgőpuszta, ahol idén 11 hektáron termeitek rizst. A rizsnek melegre és állandó nedvességre van szüksége. A meleget ezidén meg is kapta, a szüksé­ges vízmennyiséggel . pedig Csallóköz­nek az a hatalmas 90 km hosszú főka­nálisa szolgált, melyet még annak ide­jén a feltörő talajvíz leesapolására épí­tettek. Éppen Csörgőpusztánál van az a nagy vízíercmű, ami a fölösleges vizet a kanálisból áíümleszti a Vágdunába. Amikor a kanálisban alacsony a vízál­lás, altkor viszont a Vágdunából szi­vattyúzzák a vizet a kanálisba, mert ál­landóan szükség van a vízre a rizs ter­meléséhez. Három nyolchengeres motor másodpercenként 11.090 liter vizet szi­vattyúzott a Vágból a főkanálisba. A csörgőpusztai rizsföldek körülbelül fél hektárnyi táblákból állnak, melye­ket köröskörül kanálisok szegélyeznek. A rizsföld azért van ilyen kis részekre felosztva, mert minden darabnak víz­szintes felületűnek kell lennie. így az­tán egyformán kapja minden tábla a vizet. Ezekbe a mellékkanálisokba a főkanálisból megint csak motor nyomja a vizet az egész 18 hektár területre. A négy egyhengeres gép állandóan mű­ködött, hogy a 18 hektár rizs megkap­ja a szükséges vízmennyiséget. Ha csak egy napig is víz nélkül maradt volna a fejlődő rizs, elszáradt volna. Össze! a földet kétszer szántották fel, tavasszal tárcsás boronával és henger­rel egyenlítették el. A rizs elvetése után elárasztották az egész területet mindaddig, amíg a rizs csírázásnak in­dult. Mikor már két centiméter magas­ra nőtt a földtől, a vizet pár napra le­eresztették s ez alatt a rizs 10 centi ma­gasra nőtt meg. Ettől kezdve egészen az aratás napjáig adagolták a vizet, ahogy a rizs nőtt, mert csak 10 centi lehetett mindég a víz felett. Amint ki­­kalászolt a 100—110 cm magas rizs, a kalász kivételével vízben állt. Sok munkába került, míg eljött az aratás. Június és július hónapban min­dennap 59 munkáslány gyomlált. Eb­ben nagy segítségre voltak a gutái ele­mi iskolások. Ezek az iskolás gyerme­kek brigádmunkát végeztek és jól dol­goztak. A rizstermelés költségeinek részbeni fedezésére 2000 darab halat tenyésztet­tek a „rizs-vízben“. A rizs aratása előtt a vizet Jeengedték, a halakat összeszed­ték és közel 100.000 koronáért értékesí­tették. A víz leeresztése után érett be telje­sen a rizs és utána kezdődött az aratás. Tavaly 25 mázsa volt a hektárhozam, az idén azonban túl volt a 30 mázsán. A nagyobb terméshozamot jóval kisebb költséggel érték el. “ *■ -SZÜRETI TANÁCSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents