Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-17 / 27. szám
„Inspekción11 a dunaszerdahelyi járásban Tanulságos eset a bősíek »díszkulákjával« — Már csak egy faluban »nem tudják« mi a szövetkezet A Járási verseny győztesei A bratislaval kerülethez tartozó dunaszerdahelyi járásnak 36 községe van. A 36 község közül csak a járási székhelynek van 5000-nél több lakosa, 3000-en felüli lélekszámmal pedig csak Bős községe rendelkezik, míg a többi község közül egy sincs, amely meghaladná a kétezer lelket. Ezek az adatok azonban földrajzi, illetve közigazgatási szempontból fontosak. Szövetkezeti szempontból egész más a helyzet. Van a járásnak két IV. fokú EFSz-e: a csécsénypatonyi és a felsőpatonyi, tizenegy III. fokú EFSz-e: Dióspatonyon, Hodoson, Balázsfalván, Dunaszerdahelyen, Bősön, Nagyabonyban, Egyházkarcsán, Budafán, Felbáron, Nagylúcson és Ollétejeden, öt II. fokú EFSz-e és kilenc I. fokú EFSz-e. A többi községben — kivéve Der csikón — előkészítő bizottság működik. Dercsikán még bajok vannak, itt a falusi gazdagok ellenállását és befolyását nem sikerült még megtörni, amiben a helyi szervezetek is hibásak. A járás EFSz-ei versenyben állottak egymással az aratási, cséplési és tarlóhántási munkák során. Augusztus 30-án hirdette ki a járási versenybizottság ennek a versenynek az eredményét. A járás bárom legjobb EFSz-e: a csécsénypatonyi (I. dij), felsőbari (II. dij), felsőpatonyi (III. dij) EFSz lett. A három díjnyertes EFSz közül a csécsénypatonyiak 130, a felsőbariak 103.7, a felsőpatonyiak 125%-ra teljesítették a beszolgáltatást.A nyári munkák során a csécsénypatonviakhoz 19, a felsőbabákhoz, 63, a felsőpatonyiakhoz 43 új Szövetkezeti tag csatlakozott. *** Az előbb már említettük, hogy Bős a járás második legnagyobb községe. Minden lehetőség meg van arra,hogy ez a szövetkezet is komoly esélyekkel vegye fel a versenyt a legközelebbi versenykiírásnál az előbb említett legjobbakkal. Ma már 270 tagja van az itteni EFSz-nek és ebből 140 tag aláírta már a III. fokú gazdasági szabályzatot. Átvett már a szövetkezet 150 szarvasmarhát és további 200 szarvasmarhát vesz még át. Ezeknek az állatoknak nagy része tejelő tehén, vagy fiatal növendékállat. Egyelőre gondot okoz az istállókérdés, de a közös, modern istálló építésének tervéig már eljutottak. Még érdekesebb azonban, hogy miként jutottak el a III. fokú szövetkezethez. Volt a hősieknek, sőt a bősi szövetkezeteseknek egy „díszkulákjuk“, aki nemcsak a szövetkezetbe, de még a pártba is befurakodott. Közel 50 hektár földje van, cselédeket tartott. A földjei egy részét kiadta szegény embereknek dolgozni, hogy jótevőnek nézzék. Nem kért semmi mást, csak néha egy-egy hízott kacsát, libát, csirkét. Mindezt csak azért, hogy mentse a birtokát. A manőverezés azonban még sem sikerült .,. A kis- és középparasztok propagálni kezdték a III fokú típusra való áttérést. A „diszkulák“ látta, hogyha ez a terv valóra válik, akkor az ő tervei zátonyra futnak. Megpróbálta hát a dolog másik végét: megkezdte az ellenpropagandát. Agitálni kezdett a III. fokú típus ellen. A szövetkezeti tagok erre megtorpantak. Kisértett a múlt, amikor nem volt tanácsos ujjathuzni a hatalmasokkal, a befolyásosokkal, a nagy ismeretséggel rendelkezőkkel. A szövetkezet „díszkulákja“ valóságos pünkösdi királyságát ünnepelte. Kijelentette, hogy senki sem lép át a III. fokú szövetkezeti típusba, senki sem adja át az állatait a szövetkezeti közös gazdálkodáshoz. Glatz Ferdinánd szövetkezeti „díszkulák“ pünkösdi királysága azonban nem sokáig tartott. A pártszervezet neszét vette a kulák agitációjának és utánanézett a dolognak. Mondanunk sem kell talán, hogy letartóztatás lett a dologból. A Glatz-ügy már eddig is tanulságos, de még tanulságosabb a következmény. Glatz letűnése után nyomban kimondották a kis- és középparasztok a III. fokú típusra való áttérést és még aznap beadták azt a 150 szarvasmarhát, amiről már fentebb is irtunk. Azóta bizonyára sokan követték az első aláírók példáját... •** Ha az ember a dunaszerdahelyi járást Járja, úgy érzi, hogy nem illik meg nem szólaltatni a járás első EFSz-ének, a csécsénypatonyi EFSz-nek az elnökét Berzédy János boldogan meséli, hcgv a szövetkezet tagjai milyen büszkék a szövetkezetükre és összehasonlítgatiák állandóan helyzetüket azokéval, akik még nem tagjai a szövetkezetnek. Beszól az aratásról és megemlíti, hogy akadtak olyanok is, akik háromnapi normát végeztek el 14 óra alatt. A tagok mindnyájan igen elégedettek a munkák díjazásával, hiszen egy munkaegységért 147 koronát kaptak. Berzédy János szerint a jövő évi munkák során még jobban emelni fogják majd a tagok a normát, hogy fokozzák a termelést. *** Kiváncsiak voltunk arra is, hogy mivéleménnyel vannak a járási pártirodában az EFSz-ek munkájáról. Fábry titkárhoz kopogtattunk be, Tőle hallottuk hogy a dunaszerdahelyi járás tavaly még decemberben sem tudta 100%-ra Előbb rövid összefoglalót kaptunk az egegi EFSz működéséről. Az elnök ismertette az EFSz fejlődésében eddig megtett utat. Huszonnégy tag volt jelen az EFSz megalakításánál, ma 40 tag 78 ha közös vetéstwülette! rendelkezik. Az agrármérnökök már kint jártak a falun, elvégezték a határ egy ségesitését és megtörtént a vetemények elosztása is. Néhány adatot fel is jegyeztünk: 18 és fél hektárt búzának, 16 hektárt árpának, 3—3 hektárt borsónak, zabnak, rozsnak, és olajos növényeknek, 6 hektárt kukoricának, 5 hektárt dohánynak, 2—2 hektárt cukorrépának, magoslennek, takarmányrépának, lencsének, 1 — 1 hektárt burgonyának, máknak, közel 13 hektárt takarmánynak, ezenkívül 10 hektárt kaszálórétnek, 21 hektárt legelőnek szántak. Nemsokára az egegi EFSz földjéhez kerül majdnem 3 hektár szalatnai föld is, amibe árpa kerül. A tagok 16.5 hektár földjüket vitték be a szövetkezetbe. Szegény, nincstelen, vagy törpebirtokos emberek voltak azelőtt a szövetkezet tagjai. Az „állatállományt" az elnök egyetlen pár lova jelentette eddig, amit a szövetkezet rendelkezésére bocsátott. Az állatállomány azonban még ebben a gazdasági évben kiegészül majd további két lóval, nyolc fejőstehénnel, 100 anyajuhhal és jövő nyárig talán meglesz a tyúkfarm is. Az elnök tovább beszél,,, Kifejti, hogy a kö zös gazdálkodással jobb anyagi körülmények közé kerülnek majd a szövetkezet tagjai, bejelenti, hogy még ősszel megszervezik a munkacsoportokat, mindenki kézhez kapja a munkakönyvét, hogy naponta láthassa saját szorgalmas munkájának anye^i jutalmát, — A szövetkezet 40 taggal nem elégedhet meg! — emeli fel most a szavát Pénzes elnök. Még az őszi szántás előtt növelni fogjuk a szövetkezet tagjainak számát. Ezután indítványt terjeszt elő: mondja ki a szövetkezet, hogy a Szövetkezeti Nap megünneplése alkalmából az egegi EFSz kötelezettséget vállal, hogy egy éven belül 100 tagra emeli a szövetkezet taglétszámát. Sorbaveszik a község minden házát és személyes meggyőzéssel bírják rá a kis- és középparasztokat a szövetkezethez való csatlakozásra. Lelkes taps hangzik fel és jelenti az egyhangú helyeslést, az egyhangú határozatot. Ezeket tartalmazta — nagy vonalakban — az elnöki beszámoló. Most kerül sor az elnök szemé............................................................... MAGYAR FÖLDMŰVES! Értőd dnlpnzlk lapunk, nőkßd írja mlnclnn sorát. Egy hét minden mezőgaEdasaggal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakomberok.adnak míndan háton aktuális tanácsokat Évi 100'— boronáért minden héten bekopogtat hozzád a láv.as Megrendelhető ezen a címem BRATISLAVA, ^TUROVA 6. iHiiiniiimiiiizsmmimiiimiiMiiimiimiimiiiiinuiHiimwiiHiitmiHiiiiwmHiiiHiimmii teljesíteni a beszolgáltatási kötelezettségét, míg ebben az évben 14 nappal a cséplés után már 122.3%-os eredményt ért el a járás a beszolgáltatásban. Maguk az aratási és cséplési munkák fele annyi ideig sem tartottak idén, mint a múltban. Közvetlenül a cséplés után elvégezték az aratásnál és cséplésnél jól dolgozott gépállomási dolgozók a tarlóhántást is. Szóval a legtöbb helyen nagy a megelégedés a járásban. Ezt őszinte öröm mel hallottuk. Reméljük azonban, hogy a dunaszerdahelyi járásban ez a megelégedés nem a munkatempó fékezését, hanem további emelkedését váltja majd ki. Hiszen köztársasági elnökünk mondotta a múlt héten, hogy a dolgozó parasztság életében nem értük még el az igazi fordulatot, a fordulatnak csak a . kezdetén vagyunk. Nemsokára újra ellátogatunk majd a járásba, hogy a további sikereiről számolhassunk be. Reméljük, hogy így lesz ... (simon) lyét ért támadások ügyére. Két vádpontból állt az a levél is, melyet a szerkesztőségünk kapott. Az egyik a „veder-ügy", a másik a „nadrág-ügy". A veder-üggyel kapcsolatban az elnök önkritikát gyakorol. Elmondja, hogy az EFSz tagjai részéről többször hangzott el a panasz, hogy nem tudnak vizesvedrekhez jutni. Igaz ugyan, hogy a közeli járási székhelyre érkeztek vizesvedrek, de ezeket olyan gyorsan szétkapdosták, hogy a tagoknak nem jutott. Az elnök erre elutazott Ipolyságra, majd Besztercebányára és szerzett több vedret- Tekintve, hogy ezen utakkal kapcsolatban kiadások merültek fel, minden vederhez 15 koronát hozzácsapott a kiadási költségek megtérítése érdekében. Az ügy ilyen formájú elintézése bizony nem a leghelyesebb, hiszen a Járási Nemzeti Bizottság elnöke segítségével bizonyára be lehetett volna szerezni -az EFSz tagjai számára szükséges vedreket, ha pedig feltétlenül el kellett utazni a kerület székhelyére, ehhez a taggyűlésnek előzetes hozzájárulását kellett volna kikérni. De mielőtt efölött vita alakult volna ki, az elnök őszinte beismerést tett, hogy hibát követett el és ezzel olyan látszatott keltett, mintha egyéni hasznot kívánt volna huzni a tagok rovására. Következett a „nadrág-ügy". Itt a lapunkhoz intézett levél szerint az volt a vád az elnök ellen, hogy az „ODEVA" mozgó-üzlete által Egegre került árut az elnök nem engedte szétosztani, ezzel szemben rokonságát ellátta nadrágokkal. Az elnök a hozzáintézett levéllel igazolta, hogy az áru k'záróiag a szövetkezeti tagok részére érkezeit és ezért rokonai közül is csak azok kaptak belőle, akik tagjai a szövetkezetnek. Ebben az ügyben nem érezte magát hibásnak az elnök, sőt kijelentette,! hogyha hibát követett el, akkor ez ott történt, hogy a vádaskodó is kapott a szövetkezetnek szánt te *ilből, mert bár tagja ugyan a szövetkezetnek, de semmilyen közös munkát még nem végzett és nem kíván belépni a magasabbfokú termelocsoportba, sőt akadályozza annak megvalósulását. Elképzelhetjük, hogy az elnök bejelentései milyen izgalomba hozták a taggyűlést. Jelen volt vádak emelője is. Az elnök után ő is felszólalt és felszólalását erre a véleményére építette: — Velem szemben a szövetkezet elnöke ellenséges magatartást tanúsít! Az elnök válasza komoly és meggyőző volt: — Kis- és középparasztnak nem lehet ellensége az EFSz elnöke. Aki az EFSz munkájában teljes odaadással közre akar működni, azt ebben nem, hogy meg akarom akadályozni, hanem igaz szívvel és örömmel köszöntőm. Ott van kifüggesztve a III. fokú szövetkezeti ügyrendi szabályzat. Aki meggyőződéses hive a szövetkezeti mozgalomnak, az mellénk áll és aláírja az ívet. Az 'Íven paraszíemler iránt pláne nem viselkedhetem ellenségesen! Pénzes elnök ezek után szükségesnek látta felvetni a bizalmi kérdést. A taggyűlés az elnök mellé állt és egyhangúlag bizalmáról biztosította az elnököt. A tag yűlés végül e jelszó jegyében oszlott szét: egy éven belül száztagú lesz az egegi szövetkezet! Mi pedig abban a reményben hagytuk ott az Ipolyság melletti kis falut, hogy remélhetően a jövőben nem azt fogják keresni az emberek, ami elválaszthat egymástól szövetkezeti tagokat, hanem keresni fogják azt az utat, amelyen közösen har colják ki a dolgozó parasztságunk jobb életét, boldogabb jövőjét és mielőbb megvalósítják az ideális szövetkezeti életet, ahol mindenki úgy él és viselkedik. mint egy békés, komoly, egymást szerető és megbecsülő családban, (Pécsi) Minőségi vetőmag biztosítása Annak érdekében, hogy a jövő évi termés még gazdagabb legyen, mint az idén volt, szükséges, hogy a szántást példásan és gyorsan elvégezzük, valamint a földeket alaposan megtrágyázzuk. Ugyanilyen nagy figyelmet kell fordítanunk a minőségi vetőmag biztosítására is. EFSz-einknek, a kis- és középparasztoknak gondoskodniok kell tiszta és csávázott vetőmagról. Ezért saját termésükből az egyes gabona- és takarmányfajtákból bizonyos mennyiségű magot hagyjanak meg, amelyet alapos átcsávázás után elvethetnek vagy pedig kicserélhetnek az egyes szövetkezetekkel. A kerületi és járási Nemzeti Bizottságok mezőgazdasági osztályainak feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy az EFSz-eknek, valamint a többi kis- és középflödmüveseknek az őszi és a tavaszi vetésre megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmag álljon rendelkezésre. Mifyaigiyeívü gyiMlesészeti és kertészeti áanfolyamoik Mezőgazdasági K.serleti Intézet gyíimölcsészeti és kertészeti osztálya úgy magyar, mint szlovák nyelven gyümölcsészeti és kertészeti tanfolyamokat tart az őszi illetve a tél folyamán. Ezúton is felhívjuk az érdekelteket (EFSz, Gyümölcs észeti egyesület), hogy amennyiben ezekre a tanfolyamokra legalább 20 jelentkező volna, úgy azt jelentsék a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyűmölcsészeti és kertészeti osztályánál (Státné v^skumné ústavy polnohospodárské, Bratislava, MatuSková 97.) Egyben jelentsék azt a témakört is, amiről hallani akarnak. A tanfolyamokról részletes felvilágosítást a fenti intézet ad. Nie teleljen át földjeinken a burgonyabogár A burgonya fejlődésének ideje már a végefelé jár. A termést már-már látni leliet és földművesek nem értékelik elégséges mértékben a kolorádo-bogár elleni védekezést. Látják, hogy az idén a kolorádo-bogár már több kárt nem tehet a burgonyában és ezért az ellene folytatott harc meglazult. Nem szabad azonban megengedni, hogy burgonya földjeinken a kolorádo-bogár átteleljen. Ezt úgy érhetjük el, ha még a burgonyabetakarítás előtt átvizsgáljuk a földeket, hogy nem találbató-e valahol = kolorádo-bogár. A keresést ismét csoportokban végezzük. Ha valahol kelo| rádo-bogarat találunk, a területet rögl tön szórjuk be Gesarollal. A burgonyául szedés előtt két-három héttel az arzén- I vegyüléket nem szabad használni, mert ellenkező esetben mérgezés történhetne. Ha a földet nagyon ellepték a kolerádö-bogarak, a betakarítás után a földet HCH (hexacM r-val fertőtlenítjük. Mir® kell ügyelnünk a cukorrépa koronázásánál? A cukorrépa ásásánál ügyeljünk arra, hogy az ásóval el ne vágjuk és meg ne sebezzük a répatöveket. Az egyes répatövekhez 2—3 cm távolságra 25—30 cm mélyen szúrjuk le az ásót és utána Toppantsuk ki a répát. A répaszedés legfontosabb szakaszánál a koronázásnál kell a legjobban ügyelnünk. A koronát minden egyes répánál kaszakéssel, vagy sarlóval a levélzettel együtt úgy vágjuk le, hogy a répa meg ne sérüljön. Még enné] is fontosabb az. hogy a koronához ne vágjunk hozzá semmit a répa testébőL Csak azt a részt vágjuk le, amely a levélzet eltávolításához feltétlenül szükséges. Ne vágjuk hozzá a koronázásnál a répa legértékesebb, legcukrosabb részét a levélzethez, ezzel nagy kárt okouznk magunknak is, népgazdaságunknak is. A klipokba rakott cukorrépát temessük be 10—12 cm vastag földréteggel. Ha a szállítás a szedéssel egyidőben történik, akkor is takarjuk le a lekoronázott répát a levélzettel, mert a napon a répa, bizonyos idő után. fonnyadásnak indul, veszít a súlyából és a cukortartalmából is. Egyhangú bizalmat szavaztak az önkritikát gyakorolt egegi EFSz-olnöknek Egy év alatt 100 tagjuk lesz a már III. típusba lépő egegieknek Riportunk színhelye: Egeg község (ipolysági járás) EFSz-ének taggyűlése. Idő: szombat este. Negyedévvel ezelőtt már jártunk Egegeu és már akkor megírtuk, hogy igen egészséges fejlődésnek indult az itteni szövetkezet Pénzes Kálmán kisgazda, szövetkezeti elnök vezetése és Nikolety Járási Nemzeti Bizottság-i elnök — aki maga is kisgazda — hathatós támogatása mellett. Meglepve olvastuk hát az elmúlt napokban hozzánk érkezett egegi levelet, melyben éppen az elnök működését vette a levélíró igen súlyos bírálat alá. A levél közlése helyett jobbnak tartottuk kiutazni Egegre és közelről megnézni, hogy mi történhetett az ottani EFSz-ben. Mindent megtudtunk azon a taggyűlésen, melyen résztvehettiink.,,
