Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-10 / 26. szám
NÖ VÉNY VÉDELMI TANÁCSOK Ha a gyom ellepte a tarlóhántást - szántsunk alá I Hogyan védekezzünk a gabonalégy, gabonafutrinka, bagolypille és repcedarázs ellen? A gabonatarló lehántásával betemettük a gvommagvakat s az aratáskor, kihordáskor kipergett gabonamagvakat. Lassan kizöldül már a tarlóhántás is. A kizöldült tarlóhántás ú. n. árvagabonáia magához csalogatja a gabonale-Eepcedarázs f- lárvája (eröf-sn gvek nvári nemzedékének nőstényeit, hogy arra toiásaikat lerakják. Nvüveik a sariak belsejében szivogatnak. A legyek számára olvan az árva gabona, mint a rendes vetés, tehát megfertőzik azt. Éppen ezért ott, ahol gabonalegyek az előző őszön, maid tavasszal nagyobb számban pusztítottak, még külön is vetnek a lebuktatott tarlóba, vagy annak szomszédságába augustus folyamán s esetleg még szeptember elején is egykét gépnvomnvi búzát, hogy ezt is megszállják a gabonalegyek. Az ilyen vetést csalogató vetésnek nevezik a növényvédelemben. Következő teendő a kelíeően kizöldült tarlónak és csalogató vetésnek mély alászántása. hogy a bennük rejtőző légynvűveket a földbefojtsuk. Ezzel a mélyebb (keverő) szántással nem szabad sem sietnünk, sem elkésnünk. Amikor a gvom már teljesen ellepte a tarlóhántást, de magot még nem kötött, s az árvagabona vagy csalogató vetés belsejében már fejlett légvnvűvek. sőt már bábok is vannak, azonnal szántsuk alá. mert különben magunk tenyésztenénk a kártevőket, De a kizöldült tarlóhántás árvagobanáián nevelődik a gabonafutrinka hírhedt lárvája: a csócsároló is. A tarlóhántás későbbi, mélvebb leszántásával ezt is megfosztjuk táplálékától. A gabonafutrinka az elmúlt gazdasági évben több helyen elég nagy számban. A gabonafutrinka nagymértékű károk okozója, de ennek egyedüli oka a helytelen vetésforgóban rejlik, mert az ősi háromnvomásos gazdálkodás szerint gabona után gabonát vetnek. Pedig az egyetlen biztos és költségbe nem kerülő védekezés az, ha őszi gabonát sem őszi, sem tavaszi után nem vetnek, sőt még a volt gabonatáblák szomszédságába se. A gabonakártevők elleni küzdelemben igen fontos szerepet játszik a gabonafélék vetésidei e. Régi tapasztalat szerint a túlknrán vetett búza megférgesedik. vagyis a gabonalegyek meglepik. Előfordult már. hogy tavasszal a búzát ki kellett szántani, mert időelőtt vetettek s ezért a búzalégy annyira meglepte a búzát, hogy az teljesen kipusztult. Idő előtt tehát ne vessük el a búzát, ezzel elérjük azt is. hogy mire a búza október vége felé kikéi, a gabonalegyek rajzása már megszűnt, a hideg őszi éjjeleken már elpusztulnak. A kapásnövényeket. tehát a kukoricát és répát, még augusztusban is gyomtól mentesen tartották a ió mezőgazdák. mert a vetési bagolypille augusztustól szeptemberig rajzik és a gyomcs táblákra rakja le tojásait. Hernyója: a mocskos pajor, már ősszel kezdi meg pusztítását az őszi gabonában és folytatja egyideig még telelés után tavasszal is. A kukoricaüszög nagy hólyagjait állandóan távolítsuk el és égetett mésszel tetézve mélyen ássuk el, maid öntözzük meg jól vízzel, hogy a mész a földben megoltódjék. s a fejlődő hő az üszög spóráit megölje. Az őszi repcén szeptembertől kezdve jelentkezik a repcedarázs „fekete hernyója“ és novemberig rágja levelét, úgyhogy nagvobbmértékű elszaporodása esetén az egész tábla menthetetlenül áldozatul esik a falánk álhernvónak. Amikor észrevesszük, rendszerint már súlyos a baj. Ennek oka az. hogy a hernyók fiatal korban a levél fonákján rágnak, szinte észrevétlenül, amikor az-Csíkosiiátú foúzai. gy. 1. a légy. 2. nyű ve. S. lárvája. után már a levél színére is felhúzódnak. már igen súlyos a baj. Ezért necsak felülről figyeljük fiatal repcevetésünket. hanem hajoljunk le, nézzük meg közelről a levelek fonákját is, hogy baj esetén még idejében felszámolhassuk a kártevőt. K. Gy. Hngyan pusztítsuk a hörcsögöt? A nyári száraz időjárás lehetővé tette a hörcsögök rohamos szaporodását. Ezért nagyon fontos a tör leges irtás megszervezése. A hörcsög káros, mert sok növényi táplálékra, egy év alatt 50 kg-ra van szüksége. A szemes gabonán kívül babbal, borsóval, burgonyával, répával és még más növényekkel is táplálkozik. Mai rohamos szaporodása következtében igen nagy károkat okozhatna a növényi termelésben. Az eddigi eszközök közül a hörcsögök irtására legjobban a különleges paszták váltak be. Vegyi szerekkel sikeresen pusztíthatjuk a hörcsögöt, ha megmérgezett gabona szemeket, vagy pedig szénkéneg vegyületbe mártott rongyot helyezünk el a hörcsög-lyukba. A hörcsögök rohamos szaporodása ma nagy veszélyt jelent. Minden erőnket latba kell vetnünk ennek megakadályozására. A népi közigazgatás szervei gondoskodnak arról, hogy a hörcsögök pusztítására a községekben mindent megtegyenek és hogy így elejét vegyék a növény termelésben a hörcsögök által okozott károknak. A lombozat mutatja meg, mikor kell megkezdeni a burgonyaszedést Burgonyát nedves időben szedni és a burgonyakupacokat burgonyaszárral betakarni nem szabad A burgonya tavaszi és nyári munkáinak időben történt elvégzése után hátra van még egy nagyon fontos munka, a burgonya szedése. Megfigyelhettük, hogy a termelők a burgonya ápolási munkáit — kevés kivételtől eltekintve — időben elvégzik, azonban a szedés, illetve aratás idejét helytelenül választják meg és pedig későn, amikor a burgonyaszávak már leszáradtak és a burgonya teljes beéredésben van. A burgonya, fajták szerint változóan, július hó végétől október hó végéig érik. A burgonya szedését akkor kell megkezdeni, amikor a burgonya lombozata az érés jeleit mutatja, vagyis levélzete sárgulni és száradni kezd, a burgonyabokor felhúzásakor a stólókon lévő gumók nagyrészt leváltanak és a gumók héja dörzsölésre nem foszlik. Különösen be kell tartani ezt az érési állapotot a vetőgumónak termelt burgonyánál, mert különben a megkésett szedéssel időt engedünk ahhoz, hogy a nyári és őszi csapadék a burgonya lombozatán lévő küölnbüző káros gombák spóráit az egészséges gumókra mossa és ezzel veszélyes fertőzésnek tehetjük ki burgonyánkat. Az így fertőzött burgonya különösen a téli tárolás alatt szokott komoly károkat okozni. A késői szedéssel könnyen kitehetjük burgonyánkat annak, hogy kétnövésüek lesznek és fiasodri indulnak, ami rendesen akkor következik be, ha tartós esőzések a földben érik a burgonyát. A fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező államokban, ígv elsősorban a Szövi etúnióban. leginkább traktorvontatású burgonvaszedőgépekkel végzik a burgonya betakarítási munkáit és ezzel biztosíti ák a burgonyának időben történő kiszedését és egyúttal tehermentesítik a termelőket a felesleges nehéz testimunka alól. Hazánkban általában a burgonya szedése kézierővel és kapával történik. A szedésnél főként arra kell ügyelni, hogy a kapával minél kevesebb gumót sértsünk meg. mert az ilyen sérült gumók étkezési és vetőgumó minőségben nem forgalmazhatók, legfeljebb takarmányozás utján értékesíthetők. Különösen fontos a fenti munkának lelkiismeretes végrehajtása olyan aszályos évben, mint az idei volt. Ilyen időjárás mellett a burgonya fejlődéséhez szükséges vízmennyiség nem áll rendelkezésre. ezáltal kénvszerérett lesz és az ilyen kényszerérett burgonyában rendesen olvan élettani elváltozás következik be, amely a burgonya csírázását károsan befolyásolja. Az erőteljes fejlődésű, vagy egészséges burgonya-Száraz állopaiban arassuk a napraforgót! Az érettség megítélésénél a szélsó magvak az irányadók A napraforgó aratását száraz állapotban kell elvégezni, amikor magja a tányérból már könnyen kidörzsölhető. Fontos a száraz állapotban történő aratás, mert a napraforgót nedvesen nem lehet csépelni, illetve a kicsépelt, de nem teljesen száraz mag nagyon könynyen romlik, dohosodik, penészedik, amikor olajgyártásra már nem használható. A napraforgó általában szeptember elsejétől kezdve egész októberig érik. Függ ez a fajtától, a vetés idejétől és a vegetáció alatti időjárástól. A magvak teljes beéredósét — bár ilyenkor a legnagyobb az olajtartalma — nem lehet megvárni, mert akkor már erősen pereg. Abban az érettségi állapotban kell tehát a napraforgót aratni, amikor a magvak ugyan érettek, de még nem peregnek. Ezt az állapotot a következő jelekből ismerhetjük fel: a tányér alja és nyaka elsárgult, a magvakon lévő virágmaradványok egészen vagy részben lehullottak, illetve könnyű simításra lehullanak, a magvak héja pedig egészen kemény. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tányérban lévő magvak nem egészen egyszerre érnek, amint hogy a tányér virágai nem Is egészen egyidőben virágzanak. A virágzás a tányér szélén kezdődik és halad annak közepe felé, tehát ugyanígy a tányérok szélső magvai érnek valamivel előbb, mint a belsők. Az érettség megítélésénél tehát nem a középső, egyébként is silányabb magvak az irányadók, hanem a szélsők. Bármennyire száraz állapotban is végezzük az aratást, a napraforgótányérok többnyire tartalmaznak még annyi nyirkosságot, hogy azonnal nem lehet csépelni. Ezért az aratás és cséplés között néhánynapos száradásra van szükség. Szárítás céljából szokták az aratást úgy végezni, hogy a napraforgót szárastól szedik fel s azokat szárítás végett kúpokba rakják össze. Másik — a Szovjetúnióból származó — módja a szárításnak az, hogy a késsel levágott tányérokat egy-egy meghagyott szárra tűzdelik, egymás fölé, a tányérok magvas részét természetesen lefelé fordítva. Ez a tűzdelési mód védelmet nyújt az eső, egyben pedig madárkár ellen, viszont a száradás gyorsan történik, mert a tányérokat minden oldalról éri a nap és átjárhatja a szél. Kisebb menynyiségű napraforgót lehet padláson, pajtában vagy az eresz alatt felaggatva is szárítani. A helyes aratási időpont megállapítása a többvirágú napraforgónál már sokkal nehezebb, mert a többvirágú tövek egyes virágai nem egyszerre, hanem fokozatosan virágzanak, s ennek megfelelően természetesen az érés sem történik egyidőben. Ez egyik legnagyobb hátránya a többvirágú napraforgónak, miért is azt teljesen ki kell küszöbölni a termelésből. Az egytányérú napraforgó tábla rendesen nem érik be egészen egyidőben, hanem egyes tövek már érettek, mások még nem. Néha a táblán — a talajegyenlőtlenségekhez képest — vannak kisebb-nagyobb be nem érett foltok. Ezeket a be nem érett töveket vagy foltokat ne szedjük le, hanem hagyjuk a táblán továbbérni. különben az érett tányérok közé keveredett éretlenek zavarják a cséplést és megnehezítik a kicsépelt mag tárolását. A napraforgó aratását célszerű egyben vetőmagkiválasztással is összeegyeztetni. Azokat a töveket, amelyeken a legszebb, egyidőben érett olyan tányérok vannak, amelyek magja a színeződésben is megfelel a fajtajellegnek, külön szedjük és külön is csépeljük. Természetesen csak egyvirágú töveket hagyhatunk vetőmagnak. Olyan töveket semmiesetre sem hagyjunk vetésre, amelyeknek aratáskor ugyan egy tányéruk van, eredetileg azonban több viráguk volt, vagy sarjvirágokat hajtottak, de azokat annak idején eltávolítottuk. A sarjvirághajtás is olyan hajlam, amely öröklődik. Vetőmagnak tehát csak azok a tövek használhatók, amelyek eredetileg is egyvirágúak voltak, s sarjvirágot sem hajtottak. A learatott tányérok érettségi állapotukhoz és az időjáráshoz képes 4—5 nap alatt annyira megszáradnak, hogy akkor már csépelhetők. töveknél a kénvszerérés egyáltalán nem, vagy csak lassabban következik be. Ezért is indokolt, hogv minden termelő a most meginduló burgonyaszedésnél a legjobb tövek külön szedése-* vei biztosítsa jövő évi vetőgumó szükségletét, mert ezzel egyrészt a legjobb egyedek továbbszaporítását végzi, másrészt csökkenti a cérna- és gyenge csírázásból származó károkat. A burgonyát sáros, nedves időben szedni nem szabad. A napos időben kiszedett burgonyát célszerű a földön kiterítve hagyni, hogv szikkadjon. Az így megszikkadt burgonyát kívánatos még a földön megválogatni és külön kupacokba rakni az étkezési, vető és takarmányozásra alkalmas burgonyát. A kupacokat nem szabad burgonyaszárral betakarni, hanem szalmával kell az időjárás viszontagságaitól és a napfénytől megóvni, mert különben a burgonyaszáron lévő betegségekkel megfertőzhetjük burgonyánkat. A beteg és rothadt gumókat, valamint a burgonyaszárat a burgonyaföldről gondosan össze kell szedni és meg kell semmisíteni. A burgonyaszárat még almozásra sem szabad elhasználni. Igen sok termelő ezt a munkát elmulasztja és ezzel mesterségesen fertőzi talaját. A kiszedés és különválasztás után a burgonyát óvatosan, lehetőleg kézzel kosarakba és zsákokba kell szedni, de nem szabad hegyes villát az elszállításnál használni. Aki mégis villával kíván dolgozni, az feltétlenül erre a célra gyártott gombos villát használjon. Ugyanis a burgonva sok vizet tartalmaz és könnyen romlik. Különösen könnyen romlik akkor, ha a burgonva húsában nyílt seb keletkezik, mert ilyenkor káros baktériumok és gombák oda zavartalanul bevándorolhatnak és komoly károkat okozhatnak a téli tárolás alatt. Tekintve, hogy a folyó évi időjárás a burgonvatermesztésre kedvezőtlen volt. minden termelőnek fokozottabb gonddal kell eljárni a burgonva szedésénél és a tárolásnál egyaránt, hogy a veszteségeket a legkisebbre csökkentve. a közellátás zavartalanságát, valammt a jövő évi vetőburgonva szükségletet hiánytalanul biztosítsák. Cs. Z.
