Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-03 / 25. szám
Sertésbetegségek Az anyái] at körültekintő kiválasztása a tenyésztési szempontok követelményein felül egészségügyi szempontból is rendkívül nagyje. lentőségű, mert egyrészt betegségekkel küzködő szervezettől nem várhatjuk azt, hogy egészséges, életerős magzatokat hozzon a világra, másrészt, mert az anyában esetleg lappangó betegség a magzat"" átszánnazhat. AZ ANYAÁLLAT BETEGSÉGEI Az anyállat rejtett Betegségei közül elsősorban említendő a brucellózis (fertőző elvetélés), tuberkulózis (gümőkor) sertésorbáncbél visszamaradt következményes szervi elváltozások (szívbelhártyagyulladás. időMilt ízületgyulladások), angolkór,, Illetve csontlágyulás lappangó paratyphusos fertőzöttség. A .gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy az arra nem alkalmas anyák túlzottan gyakori elletésből, valamint rokontenyésztésből származó utódok fogékonyak elsősorban a betegségek iránt. A fentiek szem előtt tartása mellett kiválasz, tott és bebúgatott kocák tartása és takarmányozása, a vemhes kocának az elléshez val0 előkészítése köztudomásúan nagy kihatással van a várt ivadék életkép gére, egészség'--, a betegségekkel szembeni ellenállóképességekre. Fontos az, hogy a vemhes kocát tiszta levegőjű ólban, az egészségügyi követelményeknek mog. felelő viszonyok között t- tsuk, megfázástól védjük, megfelelően takarmányozzuk. A téli és nyári elletés előnyei és hátrányai a tenyésztő előtt közismertek. Ki kell azonban tar gsúlyoznunk, hogy a kora tavaszi elletés éppen a sertések felnevelési betegségeinek kiküszöbölése szempontjából jelent előnyöket: a tavaszi éa nyári napfénynek, levegőnek, levegőn va'ó mozgásnak jótékony hatása a fejlődő ál. lat egészségére, ellenállóképességére és szervezetinek kifejlődése kedvező körülményeket bizto«11 MALAC BETEGSÉGEK a Az újszülött állat szervezete a külső 1 'sokkal 'ég túlzottan érzékeny, ezért annak tartása és táplálása különös gondosságot követel meg. Bő almozá"""' • " védenünk a malacokat az időjárás viszontagságaival szemben. Hideg, huzatos vagy párás levlgő.iű kutrica sok légz„ 3wi ős emésztőszervi bántalomnak lehet kiváltója. Piszkos, fertőző anyaggal szennyezett kutricában ar újszülött malac friss kőldökcsonkján -észtül :Snnyen fertőződhet (köldökfertőíés). Even helyen azonkívül szennyeződnek a kcoa csecsbimbói, amelyektől viszont az újszülőtt malacnak még nagyon érzékeny emésztőszervei fertőződhetnek, ami hasmenést okoz. .A újszülött malac kizá ' gos tápláléka a jó anyatej. Aa anya elpusztulása esetén, vagy ha u "nya teje nem elegendő mennyiségű és nem megfelelő minőségű (tőgygyulladás), a malaco. Lat dajkaságba adjuk vagy mesterségese” táplálj ik. A megfelelő mesterséges táplálás gyulladásnak szokott kútforrása lenni. A fiatal malac nehezen emészti meg a teljes tehéntejet, sok emésztőszervi bántalomnak, gyomor, és bélésért a tehéntejhez kéthaimad — vagy felerész kamillateát keverjünk (a tej zsírtartalma szerint) és a tea mennyiségét fokozatosan csökkentsük aszerint, amint a malacok káros következmény nélkül emészteni képesek a keveréket. A BETEGSÉGEK EGÉSZ SOHA Abban az időben, amikor a m?" az aya. tejen felül más táplálékot még nem vesznek fel, főkép emésztőszervi és légzőszervi bántalmakban zoktak megbetegedni. Ebben a korban gyakoribb emésztőszervi bántalmak: újszülött malacok ’-smenése, a ■. :ea brucolózis fertőzöttsége miatt keletkező vérhas, egyéb okokból előálló hasmenések, bélgyulladások. Gyakoribb légzőszervi bántalmak pedig: aa anya brucellózisos fertözöttsége következtében fr'iépő tüdőgyulladás, infiUBEzavirus okozta tüdőgyulladás, pasteroraila-baktérium okozta tüdőgyulladás, vegyes fertőzés ős megfázásból eredő hurutos tüdőgyulladás. Akkor az életkortól kezdődőiéi, amikor a malac az arytejen kívül már más táplálékot Is kap, majd elválasztása után, a következő gyakoribb betegségek fordulnak elő: anyagforgalmi zavarok (fehérjeszegény takarmányozás, következményes lesoványodás; fehérje- túletetés, erőszakoltan bő takarmányozás, következményes kóros eltokásodás; vitaminhiány, sóforgalml zavarok; angolkór) belső élősködők okozta betegségek (gyomorférgeaség, bélférgesség, tüdőférgesség) himlőizrfi bőrkiütés, bőrbetegségek, paratyphus. Influenzás tüdőgyulladás, k-",!,”böző hurutos tüdőgyulladások, fertőző gyomor és bélgyulladás zertésorbánc, sertés pestis, tejjel vagy konyha. Aujeszky- féle betegség, fertőző sertés bénulás, hulladékkal etetett állatok gümőkérós és brucellózis fertőződése, végül a választás helytelen keresztülvitelének káros következményeiből származó betegségek. i CSAV ROS SÓGOR: | , “ { meg ai anyja lánya 1 — No, ezt hallgassák meg, na van 1 idejük. I Most azt mondom el maguknak, hogy 1 vesztettem el egy félliter jó bort (szó\ da nélkül, tisztán). I Az úgy volt, hogy tegnapelőtt neki- I vágtak a mi szövetkezetünk tagjai is, I hogy meggyőzzék a habozókat a lár| sas gazdálkodás előnyeiről. Az egyetlen | habozó, akit nem akartunk meggyőz| ni, a helybeli borbély volt. | — Én behozom Kakuszi Rozit — I mondtam. — Ügyes, derék asszony, ] nagy nyeresége lesz a szövetkezetnek. I — Kit? — esett ki a pipa a Csugari ! Balázs szájából. [ — Kakuszi Rozit. | — A Kakuszi Rozi lányát f ! — Azt. — A Kakuszi Rozi unokáját? I — Azt hát. 1 No lett erre nevetés. Csugari Balázs 1 azt mondta, hogy megeszik egy pakli I cigarettadohányt papnőstül, ha azt i behozom. | Mert ez a Kakuszi Rozi az öreg Ka\ kuszi Rozinak a lánya és a legöregebb I Kakuszi Rozinak az unokája. Árrul I meg tudnivaló, hogy amikor egyszer I annakidején egy legény meg akart \ neki magyarázni valamit, megfogta a | gallérját oszt felültette a sublót tete! jére. Pedig az a legény azt magyaráz- 1 ta neki, hogy elvenné feleségül, liye| nek voltak a Kakuszi lányok mind, lehetett beszélni azoknak a fejével. A fiatal Kakuszi Rozit meg csak úgy emlegették: az anyja lánya. — Mi a fenét akar? — dörr ént, rám Lajtosné Kakuszi Rozi. — Én ... — kezdtem, de Kakuszi Rozi belevágott: — Ne beszéljen annyit! Nem szeretem a sok beszédet! Én mindent egy szóval mondok meg, egyszerűen, kereken, becsületesen, én nem cifrázom, én nem szoktam köntörfalazni, utálom én a sok beszédet! — Az anyja lánya — bólintott szomorúan Lajtos Pista. — Csak azt akartam mondani... — kezdtem. — Ki kiváncsi arra, hogy maga mit akart mondani?! Én az anyám lánya vagyok, nem bírom a sok beszédet, az én szavamat hónapszámra se hallják! Ezt magyarázta még vagy félóráig, akkor megállt, mert elfogyott a lélekzete. — Az anyja lánya — mondta szomorúan Lajtos Pista. — Hát azt látni, hogy nem rózsaboliorban termett — mondtam. — De nekem veled lenne szavam Pista. Mit gürcöltök itt keservesen a hét holdon, amikor vár benneteket a szövetkezet? — Aha! — csapott le rám Kakuszi Rozi. — A szövetkezet! Az kéne csak! Kedves anyám is megmondta egyszóval, mert az is olyan szűkszavú aszszony, mint én, hogy ö nem lép be a szövetkezetbe, ha a fene fenét eszik, akkor se, még ha aranybul van az a szövetkezet, akkor se! Én meg az anyám lánya vagyok! Jaj a derekam! Jaj a vesém. Nincs énnékem semmi bajom, meg vagyok én így is! Jaj a I lábom! | — Markot szedett utánam a Rozi — { magyarázta Lajtos Pista. — No, látja, — mondtam. — Mi a l szövetkezetben már aratógéppel dolgo- I zunk, nálunk senki se fájlalja a dere- i kát! — Az a magúk baja — csapta le I törlőrongyot Kakuszi Rozi. — Kedves- I anyám azt mondta, hogy neki elég volt \ a közösbül az uradalomba, oszt punk- I tum! Én meg az anyám lánya vagyok! | — Ühüm — mondtam. — Csakhogy I az uradalom az nem volt közös, hanem f az uraságé volt, de a szövetkezet a \ mienk. — Nekem beszélhet — legyintett I Rozi — mert én az anyám lánya va | gyök! Mi van a lábán? — kiáltott rám l hirtelen. — Bütyök — feleltem ijedten. — Ki kiváncsi a maga bűtykire?! — I mondta megvetően. — A csizmáját j nézem. — Hát azt nézheti is — mondtam I elégedetten. — Volt miből megvenni... \ — Hogy nőne ki tőle a bütyke — I áldott Rozi. — A ruha is új? — A csudát új — mondtam szeré- I nyen. — Már egyhónapos. — Hogy repedne széjjel — sóhajtól- j ta Rozi. — Hát ehhez mit szólsz te \ Pista? Itt málélkodol nekem, azok meg f ott a szövetkezetben kiöltözködnek j szépen, rólam meg már még a pendely I is levásik lassan. — Ügy is szép vagy te — mondta ijedten Lajtos Pista. — Szép vagy, szép vagy! Evvel akarja kiszúrni a szememet! Csakhogy nekem nem lehet! Pakkoljon egy-kettő, megyünk megnézni azt a szövetkezetét. Az egész szomszédság belép, csak mi maradjunk ki, mert az én uram trehán ember? Mi dolgozunk látástól vakulásig?! Jaj a derekam! — De én már tavasszal is mondtam, hogy lépjünk be — méltatlankodott Lajtos Pista. — Hiszen ez az! Minek mondta!? Csak nem hallgatok az uramra?! Én az anyám lánya vagyok! Hanem mit fog szólni kedvesanyám, ha meghallja, hogy én is beléptem! Leharapja a fejemet! Mert az is az anyja lánya! Agyonver az engem! — Félliter borba fogadok, hogy nem fog veszekedni — mondtam, mert tudtam, amit tudtam. Elindultunk. Hát mit tesz a véletlen, azt teszi, hogy már a második sarkon összetalálkoztunk az öreg Kakuszi Rózsival ... — Hát ti hová mentek?!... — dörrent a lányára. — A szövetkezetbe, belépni, — mondta lesütött szemmel a fiatal Rozi. — De az anyátok erre — arra — vált lilára az öreg Róza képe. — Hát az én lányom vagy te? Hát nem szégyenled magad, micsoda asszony vagy te?! — No, szervusz féTliter bor — mondtam szomorúan, de az öreg Rozi nem zavartatta magát, csak kiabált tovább: — Én már tegnap beléptem, ezek a nyavalyások meg mindent az utolsó percre hagynak!... Milyen magyar szakkönyvek kaphatók? Az állami gépállomások kis- és középgazdáknak nyújtott segítsége. — llfü oldal. Ára Kcs 10.—. Az Egységes Földműves Szövetkezetek legelőinek szabályzata. — 26 oldal. Ára Kcs 5.—. Hogyan fokozhatjuk a szarvasmarha hasznosságát? - 56 old. Ára Kés 10.— A rózsa világa. — 90 oldal. Ära Kca 30.—. A gyümölcsfák oltása. — 24 oldal. Ára Kcs 5.—. A nagysarlói EFSz közös gazdálkodási szabályzata. — 30 oldal. Ára Kcs 6.—. Hogyan veszi birtokába az Egységes Földműves Szövetkezet az úrbéri legelőket? — 30 oldal. Ára Kcs 6.—. A mic8urini biológia alapjai. — 62 oldal. Ára Kés 14.—. Hogyan élnek a szovjet földművesek. 38 oldal. Ára Kcs 8.—. *•* A fenti könyvek megrendelhetők az , ORÄC“ szlovákiai földművesek kiadóvállalatánál, Bratislava, Stúrova ulica 6. elmen, vagy lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala utján. További magyar szakkönyvek vannak már sajtó alatt. Megjelenésükről hírt adunk olvasóinknak. Baromfibetegségek Sokmllio* kárt okoznak az ország baromfitenyésztésében az évről évre fellépő különféle betegségek. A betegségek fellépését sokr- jr a te. nyésztők tájékozatlansága és az ezzel kapcsolatos nemtörődömség okozza, aminek következtében saját és a szomszédok baromfiállományát megfertőzik. A betegségeknél tudnunk kell azt. hogy a be' megelőzése sokkal job' eredményre vezet, mint a betegség gyógyítása. A betegségek mege'c-éséné! it fontos körülmény, re kell a tenyésztők figyelmét felhívni: a ta. karmányozásra és a gondos tisztaságra. Teb&t inkább kevesebb állatot tartsunk megfelelően takarmányozva A jó erőben lévő állat sokkal kevésbbé fogékony a betegségek iránt, mint a lesoványodott. ügyeljünk a tisztaságra, naponta takarítsuk ki az ólat, a baromfiudvaron te tfirjtlnk meg állati hullákat és rothadó bűzös pocsolyákat. A CSIBÉK FERTŐZŐ FEHÉR HASMENÉSE cslbenevelésnél szokott nagymértékben fellép, ni. A prtőzött állatok és 9mv állatok által termelt tojások által terjed. A betegséget felismerhetjük arról, hogy 2—14 napig terjedő időben a kis csirkék bágyadtak és a végbélnyílás alatt fehér, gir.aczerfl bélsár rakodik le, ami később teljesen eltörni a 'égbélnyilást. Ha ezt megállapítjuk, tisztában lehetünk azzal, hogy fertőző fehér hasmenésetek a napo3csirKék A betegségekben a csibék nagyrősze_sokszor 90 százaléka is — elpusztul, de a meggyógyult csirkék is mint baclllusgazdák továbbterjesztik a betegséget. A tenyésztő sokszor nen tudja, hogy miért következik be birtolen növendék-állományának elhullása. A betegség nem gyógyítható és inkább a bajok megeőzéséne kell gondot fordítani, azaz, hogy a keltetés csupán vérvizsgált baromfiállományok után történjék és naposcsibét csak megbízható helyről vásároljunk. CSIRKEVÉRFA0 VAGY KOKCLDIÓZIS Ennek a fertőző betegségnek az okozói az élősködő véglények, a kokclíüimo* Baromfiak közül főképpen a tyúkféléket 4e a pulykákat t&. madja meg ez a betegség, leggyakrabban 2—6 hetes korig A beteg á'la+~’- -ágyadtak, gubbasztaliak behúzott nyakkal, csukott szemekkel, lóg- szárnyakkal állnak egyhelyben é3 ha hozzájuk közeledünk, nem térnek ki előlünk. Felism" hető a betegség még anól iz, bogy a bf'-ár, ami véres színezetű, rátapad a tollazatra. Az áUat étvágytalansága ős a rohamosan történő soványodás, továbbá a véres hasmenés matatja meg azt, hogy kokcidiózissal állunk szemben. Tisztában vagyunk azzal, hogy bármilyen tisztán kezelt állományban is előfordulhat az, hogy beteg állatok megfertőzik a bélsárral kiürülő kokcidiumok útján a többi állatokat. A fiatal állat fokozott mértékben hajlamos a kokeidltunos foitőzés lránt és azért szükséges hogy növendékén ományunkat teljesen elkülönítve, tiszta helyen tartsuk. A fertőzés nagyobb mértékű fellépésénél az eljárás az, hegy a még egészségesnek látszó állatokat különválasztjuk és úr0trácsos ketrecet ben helyozzük el úgy, hogy az állatok a lehulló bélsárukhoz hozzá ue tudjanak férni. A kétrooeket gondoson tisztán tartjuk 6s naponta töbnízben gondosan lesúroljuk forró lúgos vízzel. Tudnunk kell, hogy ennél a betegségnél legalább négy hét szükséges ahhoz, hogy a bélben lévő kokcidiumok elhagyják a szervezetet és a beteg állat meggyógyuljon. Ha a további fertőzésnek a lehetősége nem áll fen és az allat nem szedi fel az elhullatott kokcidíumokat, így a beteg állatok meggyógyulnak. Hymódon állományunkat a kokcldiumos betegségektől megmenthetjük, azonban az Így felnevelt állatokat tovább tenyésztésre ne tartsuk meg, mert azok a következő esztendőben, mint bacilusgazdák fogják a Ír 't tovább terjeszteni. BELEKBE TAPADÓ ÉLŐSKÖDŐK Baromfiaknál veszedelmes betegség még a kft. lönböző élősködők által okozott károk, amelyek a belek falaihoz tapadnak és onnan szívják el az állatok tápnedveit, majd pedig az ürülékkel együtt elhagyják a baromfi testét. Az ürülékkel elszórt férgeket azután a többi állatok felcsipkedik és ily módon a fertőzés gyorsan tovább terjed. Védekezésül ne tűrjünk meg az udvaron mocsaras helyeket, ne etessük fel a leölt állat beleit, trágyadombon ne bagyjuk kapargálni aa állatokat, mert különben a baj nagymértekben elharapózhatok. A bélférgek ellen különféle orvosságok vannak forgalomban. Háziszerül a felvágott fokhagyma is ajánlható, de jó szolgálatot tesz a vöröshagyma is, aminek igen jó étrendi hatása van és bélféregűző hatást is fejt ki. A bélféregűzöszec alkalmazásánál ügyelni kell arra, hogy a bélféregűzőszer beadása után 2 órán keresztül az állatok zárt helyen legyenek tartva, ahol a kiürült bélférgek összeseperhelők lesznek. Célszerű lesz a béliéreg orvosságot a délutáni órákban az állatok részére beadni, mikor is a bélférgek ürülése az esti órákban fog bekövetkezni és így a kiürült bélfórgek könnyen ö9szegyűjthe&ők a barom fitilőrud&k alól
