Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-03 / 25. szám
Hogyan készítsük elő a talajt az ősziek alá? Az őszi vetés legnagyobb hibája: a laza föld A repce és a bihorhere A repcét kapás-, a biborherét gabona-távolságra kell vetni A repce és a bihorhere aránylag aprómagú növény. Mindkettő jól elkészített talajt kíván és nem szabad mélyre vetni. Rendszerint gabonatarlóba vetjük. Csak ritka esetben vetjük más, korábban letakarított növények után. A talajelökészítést természetesen a tarlóbuktatással kellett megkezdeni. Aki ezt elmulasztotta, annak most nehezebb lesz a talajelőkészltés és több munkával jár. Legfontosabb, hogy a magvat nedves talajba vessük. Ezt azzal érzük el, ha a vetésig a talajt nem bolygatjuk, hanem mikor elérkezett a vetés ideje, a talajelökészítést a vetést egyszerre, egy napon végezzük. A talajnak így nem adunk időt arra, hogy kiszáradjon. Azt viszont elérjük, hogy a magvak nedves földbe kerülnek és egész biztosan kikelnek. Ha a keverö-szántást elvégeztük, akkor újból nem kétt szántani, hanem tárcsával, kultivátorral, kisebb parcellánál lókapával, amennyiben a talaj nincs összetömődve, fogassal is elkészíthetjük a vetöágyat. Ha rögös, vagy laza a talajunk, akkor vetés előtt járassunk hengert, hogy porhanyó legyen a vetőágy és elég tömött ahhoz, hogy a nuig egyenletesen két-három centiméter mélységen jusson a földbe. A repcét kapás sortávolságra vessük. Legmegfelelőbb távolság 30—36 cm. Gyengébb talajon sűrűbbre, erős vagy friss trágyás talajon pedig nagyobb sortávolságra vessünk. Nem helyes, ha gabona-sortávolságra vetünk, mert ekkor a repce nem bokrosodik, vékony szára lesz és a magvak is fejletlenebbek lesznek. Az ilyen repce ősszel hamarabb felnyurgul és könnyebben kipállik a hó alatt, mint az olyan, amelynek levelei a földön szétterülnek. A biborherét gabona-sortávolságba vessük. Vetőmagmennyiség katasztralis holdanként 12—17 kg. Mind a bihorhere, mind a repce vetése után járassunk könnyebb hengert. Ezzel az egyenletesebb és gyorsabb kelést mozdítjuk elő. Különösen fontos a biborkere-vetést lehengerezni, mert ennek magja nek-~»hben csírázik, mint a repcéé. A legtöbb hiba az ftui vetéseknél azáltal fordul elő, bogy laza földbe vetnek. Az Így vetett növény gyökérzete nem fejlődhetik jól az üregesség miatt Különösen fontos a rozs alá a talajt kellően előkészíteni, mert a tál laza földbe vetett rozs csak sínylődik. A rozs kimondottan tömődött földet kíván. Ha bánni oknál fogva a rozs alá való talajelőkészéts és a vetés között rövid az idő, akkor hengerrel kell a megfelelő talajtömődöttséget biztosítani. Ha jól előkészítjük a talajt, nem kell attól tartani, hogy az a vetésig kigazosodik. Ez csak ott fordul elő, ahol elmulasztották a tarlóhántást, va° datlanul kezelték a földet. Ahol gondos művelés van, ott a földet nyugodtan készíthetjük elő két héttel a vetés előtt. náltuk és ezzel a gazdaságos sertéstartás követelményeit is biztosítottuk. Ha azonban a sertéseinket alacsonyabb súlyban választjuk el, akkor egyrészt a fejlődési energiát nem tudjuk kihasználni, másrészt a sertések súlyrárakását későbbi időpontban kell végrehajtanunk. Az elválasztás utáni időszakban ugyanezt a célt jelentősen több abrakkal és több idővel tudjuk elérni. Sertéseinket tehát magasabb súlyban válasszuk el, mert azzal nemcsak egészséges, tenyésztésre és hizlalásra alkalmasabb sertéseket kapunk, hanem gazdaságosabban is tudunk termelni. N. L. Jövőévi kenyérgabona-term :ünk sikere nagymértékben attól függ, hogyan készítjük elő a talajt az őszi vetésre. Ennek a munkának egyik legfontosabb része a jó porhanyitás. A jo termések másik főfeltétele a vetés idejében való elvégzése. Az ősziek alá való talajelőkészítéshez tárcsát, vagy ekét használunk. Abban az esetben, ha korán betakarított terményről van szó, amelynek a talaját időben megbántottuk, vagy ped’" ha keverő szántást is kapott a föld akkor tárcsával jó munkát tudunk végezni. A tárcsa igen jó porhanyitö eszköz, jó magágyat készíthetünk vele. A tárcsa azonban csak akkor végez jó munkát, ha a föld ver- ’ tt el nagyon, mert a tárcsa csak porhanyit, de nem fordít. A meetárcsázott földet el kell simítani, hogy adóig ne száradjon feleslegesen, amíg vetésre kerül a sor. Abban az esetben, ha a vetésre váró földön a gyomok kihajtottak, ekét kell használni. Az eke használatánál azonban ügyeljünk, hogy ne legyen rögös a szántás. Nem szabad tehát olyan mélyre ereszteni az ekét, hogy az nagy rögöket fordítson fel. A rögös szántásnak vetés alá való előkészítése aránytalanul sok munkát igényel és sose lehet olyan tökéletes magágyat csinálni, mint a rögmentes szántással. Az eke után azonnal fogast és simítót járatunk, így a talaj elsimítva marad a vetés ideiéig. Az ősziek alá való talajelökészítést idejében kell elvégezni. Leghelyesebb, ha a szántás-tárcsázás és a vetés között legalább 10—14 napos idő telik el. lacok takarmány értékesítése 61.5 százalék. (Hízósertésnél ez 20—22 százalék). A keményítő-fehérje arány 1:3.2- hez. Ha tehát a malacokat a szoptatás alatt már kéthetes koruktól kezdve fokozatosan hozzászoktatjuk az abraktakarmányok etetéséhez és a kocatejet megfelelő mennyiségű tehéntejjel, Íróval vagy abrakkeverékkel kiegészítjük, elérjük azt, hogy a feletetett abrak kétszeresen hasznosul a malac szervezetének felépítésénél, mint a későbbiek folyamán. Ha tehát magasabb súlyban választjuk el a sertéseket, akkor a takarmányértékesités jobb kihasználása mellett a fejlődési energiát is kihasz-Korán szántsunk Az őszi szántást legkevesebb 25—2b' centiméter mélyen végezzük. A répa alá azonban még mélyebb szántás szükséges, mert csak mélyszántással, fejlődik a répa magas cukortartalma. Az őszi szántás annál fontosabb mennél kötöttebb a talaj. Ha a kötött talajt tavasszal szántjuk, akkor az nagyon hantos lesz, ami csökkenti a talaj termékenységét. A nehéz talajt tehát a lehető legmélyebben szántjuk, azonban a könnyű talajokat, amelyek nem igényelnek porhanyítást, sekélyebben szánthatjuk. A cukorrépa alá szántási mindig alaposabban kell végezni, mint más veteményekét. A sekély szántásnál, ahogy azt megfigyelhetjük a földek szélén, a répa kicsi és nem eléggé fejlett. Az ősz! mélyszántás előnye azonban nemcsak a porhanyós talaj képződésében van, hanem, mint ahogy azt bebizonyították, a mélyszántás következtében a talaj joba cukorrépa alá ban megőrzi a nedvességet. A őszi mélyszántás további előnye az, hogy tavasszal a mélyen szántott fagyos talaj könnyebben felenged, mint a sekélyen szántott. A mélyen szántott talaj gyorsabban felmelegszik. Ez a répatermelők számára nagyon fontos, mert idejében megkezdhetik a vetést, és így a répa hamarabb kicsírázik. Ez különös jelentőséggel bír, főleg a száraz vidékeken. Sok függ attól is, hogy mikor végzik az őszi szántást. Hosszú éves tapasztalatok a Szovjetunióban azt mutatják, hogy a késő ősszel végzett cukorrépa alá való mélyszántás következtében 50 —60 mázsával kevesebb termett, hektáronként, mint azokon a földeken, ahol a mélyszántást még szeptember elején kivégezték. Ezért fontos, hogy az őszi munkák tervének előkészítésénél számoljunk a cukorrépa alá való szántás korai es '’lapos elvégzésével. Rá k@H fizotfíl az állami birtokokraf Az első '«öatlreasAghan. » rtgl tapifceltotf tteoűaiom uralma, alatt, as a nőset veit gyö’ibret, hogy as állami gazdálkodás passzív gasdli. kodást jelent. Elért csakhamar minden tizemre amelyben az állam gazdálkodott, klvévo a mrnopoliumokat, ráfizettek. Az állami bfctokox gazdálkodására Is ráfizettek. As a mer: ."lödé*, hogy a mezőgazdasági termelésben az állami birtokokon feltétlen ráfizetéssel mennek a dolgok és hogy az állam nem jövedelmeid vol. tufcra rá kell, hogy fizesse , általános nvt- Tgydződéssé és az úgynevezett mezőgazdasági szakembereinknek szinté vérévé vált. Sokan közülük a mai napig is azt bizonyítgatják, hogy a mai he’yzetbeo sem fíic" ’':et ki az állami birtokokon a termelés. Ezer és ezer kifogásuk, van, új és új bizonyítékokat hajszolnak állításuk alátámasztó 'ra. Ahelyett, hogy a főft. gyelmet arra fordítanák, hogy mit kell tenni i hogyan kell az új mezőgazdasági termelést megszervezni, hogy termelékenyebb és jövedelmezőbb legyen, folytonosan akadálymutatnak rá a hiir.vkat XMBtagat- ogy meggyőzzenek --’-ntte" t arról,: ‘leképp«* ez nem megy. Azt akarják velünk elhitetni, hogyha mezőgazdasági termelésünket az állami blrto’-okon Is jövedelmezővé akarjuk tenni, előzőleg száz és ezermilliékat kell hc'*Jük f-SiVAev*- • Százmillión paloták kallónak a Martinoknak-in ellenzem a befektetéseket. Befektetés*, két eszközölünk az iparba és a mezőgazdaságba is. De szem előtt kell tartani azt. hogy Ide. gén számlára befektetéseket sem lehet eszközölni! A feltétlenül szükséges befektetésekre saját termelésünkből kell a szükséges tőkét fordítanunk. Ha az Ipari befektetésekre Ipari termelésünknek kell keresnie, mezőgazdaságunknak is meg kell keresnie a szttsége* összeget a saját befektetéséhez. Igen sokan a befektetések túlzásba vitelébe esnek. Ezek főleg a ml mezőgazdasági szakértőink és az állami birtokok gazdálkodói, akik mezőgazdasági termelésünk hiányait és elmaradottságát óriási befektetésekkel szeretnék gyógyítani. Ennél helytelenebb és veszedelmesebb dolog nincs. Hasonló ’ őrletektől a leghatározottabban óvakodni kell. Ntem is vonakodtunk határozottan visszautasítani ezeket, amikor szinte ragályszerűen szaporodni kezdtek. Mezőgazdaságunknak és az állami birtokok gazdaságainak is szüksége van befektetésekre. Csakhogy megfelelő befektetésekre és arra. hogy a befektetések tervezői mindenekéig' bizonyos szerénységet tanuljan Renólem, hogy megtanítjuk őket eras, főleg a ml mezőgazda, sági küldöttségeink, amelyeknek alkalmuk nyílik arra, hogy ellátogassanak a Szovjetunióba* ott megtanulják ezt feltétlenül szükséges tulajdoságot. Meggyőződhetnek például arról, nogy a sertések jó tenyésztésére és ejtésére elegennők a praktikus takarmányok és nem szüksége* a sertéseknek gigantikus, százmilliós költségek, he kerülő paloMkat építeni. g A lakás fontosabb mint a búza? Állami birtokainknak ma nagyszámú alkalmazottja, számos igazgatója, könyvelője vaiv Egyáltalában nem nehéz igazgatókat, oktatókat, sth. találni, nehezebb az igazi gazdák nevelése. Ezek még sok helyen hiányoznak. Ha mindeütt igazi gazdáink lennének, a buzárk nem íeketedhetne meg a földeken, amint art láttam a jenőii állami hírtől; Az Igazgató úr, amint hallottam, a lakását hozatta rendbe a ezért nem volt ideje a búzára.. Ez csak egy szemléltető példa arra, . 7 a* alkalmazott nem gazda a munkahelyén, bár ss „igazgató” hangzatos címét viseli. Ilyen ga idál J kodás mellett az állami birtokok mezőgazdaságunk fejlődésének é3 termelékenysége növelé-4- nek nem szolgálhatnának például. Nekünk azonban szükségünk van arra, ho-jy az állami birtokok a helyes és produktív mezőgazdaság példájául szolgáljanak. Ezeknek a Kr. tokoknak példát kell szolgáltatnak és példát fognak szolgáltatni. Hogy ezt a példát szolgáltathassák, gazdálkodásukat még sokkal jobban tökéletesíteni és javítani kell. Mindenekelőtt a vezető dolgoz-,'.: munkáját kell tökélatesíteni, javítani és átnovelnl, valamint a szervezők és tervezők és mellettük valamennyi • alkalmazott és dolgozó mun. káját. Ez szükséges a köztársaság, ? boldog és örömteli jövő érdekében, amelynek kiépítését megfogadtuk. Ma nálunk már senki sem tagadhatja és senki sem hunyhat szemet az előtt, hogy milyen gyorsan javulnak a viszonyok minden téren: Az idei aratás gyors befejezése ismét a gyorsa.* előrehaladó fejlődés szemléltető példája. Fontos azonban, hogy ez a fejlődés még sokkal gyorsabb legyen és gyorsabb lehetne, ha sok helyien nem öznéuk megnemértésbe, könayelmíiségke és felelőtlenségbe. Ezeket ki kell küszöbölnünk és a helyzetet meg kell javítanunk Minél nagyobb mértékben keletkeznek majd az állami birtokok mellett nagy mezőgazdasági egységek, az EESz-ek képében, annál nagyobb szükségünk lesz alkalmas, gondos és becsületes gazdákra és szervezőkre az új merőgazdasági nagytennelésben. Részletek Zftpotocky miniszterelnök egy aratási ünnepen mondott bírálatából Miért válasszuk el magasabb súlyban a sertéseket? A sertést két cél érdekében tartjuk: tovabbszaporitásra vagy hiz’alásra. Ezt a célt már a malac megszületése előtt is szem előtt tartjuk azzal, hogy jól takarmányozzuk a vemhes kocákat, •— de még inkább a malac megszületése után, azok felnevelése folyamán. Akár továbbtenyésztésre, akár hizlalásra neveljük fel sertéseinket, kivánato3, hogy a sertéseket magasabb súlyban válasszuk el. A magasabb súlyban való elválasztásnál a sertések erőteljesebb szervezetet mutatnak. Nagyobb reményt lehet fűzni, ahhoz, hogy süldőkorukban erőteljesebben fognak növekedni és a betegségekkel szemben ellenállóbbak lesznek. \ választás a malac életében fordult pontot jelent. Ekkor szűnik meg szán .re az anyatej adagolása. A malacok választás után gyakran leromlanak, étvágytalanok lesznek, könnyen megbetegednek. A választás utáni időszakban könnyen megkapják a malacbet.egségeket és elhullás is előfordulhat. Hogy ezexet a kiesesre adó okokat kiküszöböljük, szükséges az, hogy a malacot már az anyja alatt fokozatosan tápláljuk és erős, egészséges szervezettel a betegségekkel szemben is ellenállóbbá tegyük. A malacok magasabb súlyban való elválasztása nemcsak a továbbtartás és az egészséges szervezet kiépítése szempontjából előnyös, hanem a takarmányértékesítés szempontjából is Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a malacok a szoptatási időszak alatt a feletetett takarmányt sokkal jobban értékesítik, mint a szoptatási id szak után. Ha például a malacok 28 napos koruktól 70 napos korukig átlagban naponta és darabonként Ó.52 kg abrakkeveréket fogyasztanak, ez a 42 nap alatt összesen 22 kg abrakkeveréket és mondjuk 3 kg borsót jelent. Ha felszámítjuk a 42 nap alatt elfogyasztott kocatejet, valamint a mellékesen adagolt napi egy liter sovány tejet, vagy írót, akkor megállapíthatjuk azt, hogy a 20.5 kg-mal leválasztott 70 napos mairlékesiiheto » üuilEadék-gyümöics is az idén a nagy szárazság . >eikeztében és a különböző gyümölcsbetegségek elterjedése miatt a gyümölcs idő előtt lehullik és elrothad a fa alatt. Ez nemzetgazdasági kár, mert a hulladék-gyümölcsből is értékes termékeket lehet ipari úton előállítani. Ezenkívül a gyümölcs rothadása megfertőzheti a jövő évi gyümölcstermést is. A Helyi Nemzeti Bizottságoknak ezért gondoskodniok kell arról, hogy a gyümölcstermelők a földrehüllott gyümölcsöt mindennap összegyűjtsék és beszolgáltassák az EFSz-be. Az EFSz-ben mindenfajta gyümölcsöt felvásárolnak bármilyen mennyiségben, hivatalosan megállapított árakért. Fontos, hogy ebbe az akcióba az összes tömegszervezetek, de főleg az ifjúsáa bekapcsolódjék. A hulladékgyümölcs összegyűjtését a kerületi növény-orvosok szigonían ellenőrzik. A gyümölcsfa-tulajdonosok továbbá kötelesek a kártevő rovarokat irtani és így megvédeni a gyümölcsfákat a különféle betegségek ellen.
