Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-20 / 23. szám
MIT LÁTTAM ÉS A SZOVJETUNIÓBAN? Irta: Keszely Lajos, a vágsellyoi traktorállomás dolgozója Amtet Csapon átléptük a határt, szeműik gyönyörködve pihent meg a végtelen szovjet föld búzatábláin, ahol a szorgalmas ukrán nép megfeszített er 'jvel dolgozott az idei termés betakarításán. Azonnal megállapíthattuk az ottani mezőgazdaság nagy előrehaladását, fejlettségét, mert a legmodernebb gépek, önkötözők és kombájnok segítették az ottani kolchozparasztságot a munkájában. Láttuk azt is, hogy nekünk még sokat kell fejlődnünk, hogy nyomon tudjuk követni nagy tanítómesterünket, a szovjet népet., a szocializmus útján. Utunkat Ukrajnán keresztül Kiev felé folytattuk, ahol fájó szívvel láttuk a háború borzalmas, pusztításait, de egyúttal tapasztaltuk az ottani nép töretlen akaraterejét is, mert a sok háborús szenvedés után új erővel fogott neki az újjáépítés nagy munkájának. Vonatunk tovább robogott Moszkva felé, végle' erdőségek mellett haladtunk el és n. denütt tapasztalhattuk a szovjet föld kiapadhatatlan gazdaságát. Moszkvába való érkezésünk napján hivatalosak voltunk a földművelésügyi minisztériumba, ahol Benedikov elvtárs, földművelésügyi miniszter hivatalosan üdvözölt bennünket. Előadásában ismertette velünk a szovjet mezőgazdaság terveit, módszereit. Szavai nyomán még világosabban láttuk, hogy a szocializmus tökéletesítése felé vezető út szorosan össze van kapcsolva a mezőgazdaság gépesítésével. Mert mi könnyítheti meg dolgozó parasztságunk .ehéz munkáját? Csakis a gépek, a traktorok, amelyek gyorsabbá teszik a munkát, az aratást, a szántást, lehetővé teszik, hogy minden munkát időben végezhessünk el és így biztosítsuk a jobb és több termést. A stovjet munkás munka közben Kirándulást tettünk a nagy moszkvai mezőgazdasági üzemekbe, gyárakba, köztük a „Libereci“ mezőgazdasági gépgyárba is, ahol a szovjet munkásságot munka közben figyelhettük meg. Vidáman és szorgalmasan dolgoznak, megelégedettek, mert tudják hogy a termelt javak a nép boldogulását segítik elő. Szocialista munkaversenyben dolgosnak, amelyet az üzem minden alkalmazottja aláírt, de az egymás közti versennyel is iparkodnak fokozni a termelést. Ennek az üzemnek saját gyerrr kotthona is van, ahol a dolgozó nők gyermekei gondos felügyelet alatt állnak és hivatásos ápolónők vezetése, útmutatása mellett őrködnek a kisgyermekek egészségére. Csak természetes, hogy ilyen környezetben a nők, a családanyák is örömmel kapcsolódnak bele a szocialista munkaversenybe. Újabb élményekkel gazdagodtunk a charkovi traktor-gyárban. Ezt az üzemet a háború alatt a német nácik vad hordái lerombolták, de a győzelmes háború után a szovjet nép töretlen akaraterővel újjászervezte és ma már — a haladó szocialista irányvonalnak megfelelően — futószalag rendszerben dolgoznak a munkások. Napi 8 órai munkidő alatt ilyen módszerrel naponta 70 új traktort készítenek el. Ezeket a traktorokat azonnal tovább irányítják, hogy mielőbb bekapcsolódhassanak a termelő munkába. Az üzemnek saját vasútja van, a tehervonatok befutnak a gyártelepre és így az elszállítás is rúinden nehézség nélkül, könnyen és nagy munkamegtakarítással történik. Ez az üzem gyönyörű úttörő-táborral is rendelkezik, ahol a nagyobb iskolaköteles gyermekek nyernek elhelyezést, oktatást és a megfelelő politikai kiképzést. Ismét tapasztalhattuk, hogy a szovjet hatóságok mily nagy gondot fordítanak az ifjúság nevelésére. Remekül felszerelt tantermek, sportpályák állnak rendelkezésre. Az innen kikerülő ifjúság mindenben hasznos élharcosa lesz a kommunizmus építésének. Sugárzott róluk a boldog megelégedés, mert tudják, hogy a saját jövőjüket, a szocializmust és kommunizmust segítik építeni, fejleszteni. A ! emn-renddeS kitüntetett traktoristanő Itt Charkovban ismerkedtünk meg Passe Angelina elvtársnővel, aki pályafutásét az egyik kolhozban kezdte, mint mvmkásnö, fejő asszony. De érezte, hogy inkább a gépek Séfé vonzódat, ahol talán még többet tudna dolgozni és ezért jelentkezett traktorista nőnek. Itt hamarosan kitűnt pontos és szorgalmas munkájával, mire megbízást kapott az egyik traktoristabrigád vezetésére. Most a legjobb eredményeket éri el a munkaversenyben és jutalmul megkapta a Lenin-rend legnagyobb kitüntetését. Munkamódszereit iparkodtunk elsajátítani és azt hasznosítani fogjuk. Példaképül állíthatjuk Pássá Angelinát leányaink és asszonyaink elé! Utunk további szakaszán Biele Cirkevbe értünk, ahol az autójavító műhelyt tekintettük meg. Itt javítják a traktorállomások traktorait és a kolhozok autóit. Elbeszélgettünk az ottani munkássággal és emlékezetünkbe idéztük a múltat, amikor a nagy honvédő háború alatt csehszlovák csapatok harcoltak itt Svoboda generális vezetése alatt. Az itt elesett csehszlovák harcosok sirját ünnepélyesen megkoszorúztuk. Fontos volt számunkra a traktorállomás megtekintése is, ahol már belépésünkkor megfigyelhettük a munkamódszerekben rejlő nagy különbséget. Itt ugyanis a munkaidő alatt egyetlen traktor sem állt kihasználatlanul az udvaron, hanem mind bekapcsolódott a napi munka elvégzésébe. A traktor-A felszabadulással változás állott be a román parasztság sorsában. A földreform, amelyet 1945 tavaszán hajtottak végre, földhöz juttatott milliónyi nincstelen parasztot. A nagybirtok felszámolása volt az első hatalmas lépés azon az úton, amelyet a román dolgozó parasztság az utóbbi öt évben megtett. Ahhoz azonban, hogy a romániai parasztság kizsákmányolása megszűnjék, egyre élesebben fel kellett venni a küzdelmet a killátokkal szemben is. A földreformot követő két kegyetlen, aszályos esztendőben a zsírosparasztok mohon rávetették magukat a földvásárlásra. Marék kukoricáért, szakajtókosár dohos máiéért holdszámra kezdték összeharácsolni a földet. A kormány megtiltotta a föld adás-vételét és kötelezte a kulákokat az 1948/47-ben ilyenmódon vásárolt föld visszaadására. Közel két millió gazdaság eke nélkül A kulák-uzsora egy másik formájával azon. ban hasztalan kínlódott a szegényparasstság. 1,800.000 paraszt-gazdaságnak még ekéje sem volt. A termelőeszközökért, az igásállatokért még mindig súlyos robotot követelt a kulák a rászorulótól. A román falusi lakosság 57 százaléka három hektárnál is kevesebb földterülettel rendelkezett _ oly kevéssel, hogy még a legszőkösebb mindennapira sem tellett belőle. A népi demokratikus állam a falusi dolgozók segítségére sietett és sorra láttak napvilágot a parasztmilliók támogatására kiadott intézkedő sek. A Párt kezdeményezésére a kormány olcsó biteteket folyósított a dolgozó parasztoknak. Vetőmagvakkal telt vagonok ezreit küldték r aszály sújtotta falvakba. Sazbályozták a mezőgazdasági bérmunkát és megszabták annak bé. rét. 1,079.900 paraszt-gazdaságot, az összes gazdaságok 35.6 százalékát mentesítették az adófizetéstől. a többi szegény- és középparaszt adóterheit pedig átlagosan a felére csökkentették. Az ipari termékek árát. állandóan csökkentették, egyre több és olosóbb mezőgazdasági gépet brigád külön telepen van elszállásolva, ahol a brigád tagjai teljes ellátásban részesülnek, lakások állnak rendelkezésükre, kitűnő élelmezést kapnak és a főzésről külön szakácsnő gondoskodik. Ezek a traktoristák lehetnek a mi példaképeink is. Szemükből srgárzik a bolsevista öntudat, tudják, hogy mit vár tőlük a nép és azt iparkodnak is teljesíteni. A rájuk bízott gépekre féltő gonddal vigyáznak, hiszen a sajátjukat kímélik. Nagy szakemberek, csak a legritkább esetben történik valami géphiba, de azt is a legrövidebb idő alatt helyrehozzák, hogy semmi fennakadás ne legyen az előírt tervek megvalósításában. A traktorista kolhoz-tag is A traktoristajelöltek kiképzése fokozatosan történik. Kezdetben csak kisegítő segédmunkát végeznek, ami tanulmányi előmenetelük szerint 1—2 évig tart. Ha ezt a próbaidőt sikeresen kiállták, akkor tehetnek csak vizsgát és ha mindenben megfeleltek, megkapják a traktort, ami ezek között a fiatal traktoristák között mindig nagy örömet okoz. Iparkodnak is meghálálni a beléjük helyezett bizalmat, mert nagy kedvvel dolgoznak, tudják, hogy az állammal szemben mi a kötelességük. A és szerszámot juttattak a falunak- A Párt kéz. deményezésére megjelentek a falun az állami traktorok, fokozatosan egyre több .egény- és középparasztot szabadítva meg a kulákok fojtogató igauzsorájától. Szerződés a nyomor ellen A Párt ugyanakkor rámutatott, hogy a parasztság felemelkedésének egyetlen útja van. a közös gazdálkodás. A kulákok elleni k óny osztályharc tűsében megkezdődött az első kollektív gazdaságok megszervezése. 1948-ben 57 kollektív gazdaság alakult meg. Sokszáz paraszt írta alá a belépési Ivet: szerződését a nyomor ellen. Egész népvándorlás indult meg az új, közösen gazdálkodó szövetkezetek felé. Mindenki látni akarta, hogyan élnek, hogyan dőlgoznak. Ezeknek a látogatásoknak, a Párt felvilágosító munkájának óriási hatása volt TJolgozó parasztok tízezrei határozták el ebben az esztendőben, hogy ők is rátérnek az új, boldog "et útjára. Ma már 547 kollektív gazdaság van Romániában, Július hónap utolsó vasárnapján például 59 új kollektiv gazdaság alakiüt meg ünnepélyesen. Itt is, ott is — az egész országban láthatjuk a szocialista gazdálkodás sikereit. A román és magyar parasztok testvéri barátságban indultak harcba, hogy megvívják a béke ütközetét, az aratást, hogy begyüjtsék a termést amely az idén kétszerarmyit fizetett, mint a mellette le vő egyénileg gazdálkodó parasztok földjén. Az újonnan alakult gazdaságokat gyárak ... ronálják. Ez a védnökségi mozgalom a falujárásból fejlődött ki. Ma, azok a munkások, akik vasáraaponkint ellátogatnak ..falujukba“, ^kollektiv gazdaságukba , a szerszámjavitástól a kultúnnunkáíg mindenben segítik az övéiket. Néhol már a falvak képe is mutatja a változást. A határban elszórtan fekvő ^nadrágszí}“földek sokhelyütt már egy tagba forrtak össze dübörgő traktorok szántják a barázdát, hatalmas kombájnok aratják 1# az aranyló búzát. traktort mindig tisztán és rendből tartják és féltő gonddal őrzik. Minden traktorista egyúttal kolhoz tag is. A traktoristák fizetése az elért eredmény után történik; készpénzt és természetbeni járandóságot is kap. Ha egy traktorista az előirt munkát a terve» zett időben elvégzi és a gépe is hibátlan, még külön jutalomban is részesül, íme az újabb példa, amelyet nekünk is követnünk kell! Nagy tapasztalatot szereztünk a kolhozgazdaság megtekintésével is. A földeket közösen művelik és az elszámolás után mindenki megkapja a maga jutalmát. Férfiak és nők, öregek és fiatalok együttes erővel dolgoznak, vidám kedvvel végzik a rájuk bízott feladatot és bizony sokat tanulhatunk tőlük. Az itt nyert értékes felvilágosításokat hasznosítani fogjuk. Meggyőződhettünk újból, hogy a közös munka, a jól kidolgozott terv a haladó szocializmus alapja. így tehát nálunk is az Egységes Földműves Szövetkezetek kiterjesztésével és fejlesztésével, falvaink szocializálásával fakadhat ki az a hatalmas erő, amely biztosítja a haladó szocializmus és a dolgozó nép győzelmét! Minden erőnkkel azon leszünk tehát, hogy a tanulmányutunkon tapasztaltakat és a szocializmus nagy vívmányait itthon is megvalósíthassuk és dolgozó népünk javára hasznosíthassuk, hogy így a szocializmus felé vezető úton követni tudjuk nagy tanítómesterünket, a szovjet népet! Ebben az esztendőben soha nem látott méreteket öltött az aratási, begyűjtési és beadási verseny, amelyben az állami gazdaságokkal és a szövetkezetekkel együtt, az egyénileg gazdálkodó parasztok milliói is résztvettek. A román parasztok hat év alatt megtett politikai fejlődését mutatja az az odaadó lelkesedés, amellyel versenyeztek: ki teszi le az első zsák búzát a gyűjtőhelyre. Székely Gergely, egyénileg gazdálkodó kolozsmegyei szegényparaszt megkapó szavakkal írja le a ..Scanteiáhan ’ megjelent levelében, miért teljesített« szívvel-lélekkel beadási kötelezettségét. ,,Tudom — írja —, hogy az a búza, amit én beadtam kenyérré válik a ml munkástestvéreink számára, akik minden évben több traktort és gépet küldenek, hogy bőségesen arathassak kicsiny földemen“. A havasi esztenákon (legelőkön) azelőtt azoké volt a hatalom, akik az esztena-bírókat kinevezték. A sajtnak, túrónak, gyapjúnak nagyrészét elvitték az urak, a szegény pásztor fizethette a legelőpénzt, meg a pásztorbért. A múlt évben megalakult az első szövetkezeti esztena is, a Kötend-havason. Az esztena 150 fejősjuhhal kezdte működését, ma már 260 juhuk legel a kötendi havason. A szép eredményt látva kezdeményezésüknek nem egy követője akad a hatalmas hegyek szótlad havasi pásztorai között. Több mint 10 ezer kultúrotthon A tőkés-feudális világ urai az elnyomás évszázados eszközein kívül a falvak népének elmaradottságára alapozták kizsákmányoló hatalmukat. Légmentesen zárták el a parasztokat az irodalom és tudomány megismerésétől. A felszabadulás előtt volt Romániában egy „királyi kultúrotthon alapítvány". Ez az alapítvány tevékenyen elősítette a fajgyűlölet, a miszticizmus, a sovinizmus és a butítás terjesztését a falun. A felszabadulás után tömegesen építettek és létesítettek újszellemü, valódi kultúrotthonokat. Itt töltik a falu dolgozói szabadidejüket, itt tanulnak, olvasnak és szórakoznak. Ma Romániában 10.400 kultúrotthon van, tanfolyamokkal tánccsoportokkal, kórusokkal, olvasókörökkel és 500.000 aktívával. 1949-ben 260.540 előadást tartottak, amelyeknek 35 millió látogatója volt. Ilyen hatalmas tömegmozgósító erő a jólszervezett kultúrmunka! A román falu ma már olvas és tanul, évszázadok mulasztását hozza be. Parasztok százezrei tanulnak meg írni-olvasni a téli alfabetizáló tanfolyamokon. Egészen kis falvakban is van már könyvtár és állandóan mozgó könyvesboltok járják az országot a legújabb kiadványokkal, A kultúrotthonokban megismerkedik a dolgozó parasztság a filmekkel, könyvekkel, zenével. A fekete reakciónak és a kalikóknak ezt a döntő támaszát: a babonát és a sötétséget is elsöpri a munkáshatalom. öreg, nemrég írástudatlan parasztok, akik iiár semmi jót nem vártak az élettől, katonaiszt, orvos, szakmunkás, mémökfiaik és leáyaiak levelét olvassák. Parasztnénikék. akik nir leélték az életüket reszketős kezükben tartva a ceruzát, nevüket elsőizben békeívre írják. Parasztfiúk és parasztlányok, akik szép, szabad tekintetükben jövőt hordozzák, marxlzmust.leninízmust tanulnak, A román paraszt» ság új utakon jár, B—a. A „Tartós békéért népi demokráciáért“ A TE LAPOD! Olvasd és terjeszd ■ Hat évvel ezelőtt szabadította fel a Szovjet Hadsereg Romániát Döntő változás a román parasztság sorsában Szörnyű betegség tizedelte a múltban a kizárólag kukoricával táplálkozott falusi lakosságot Évszázadok mulasztását hozzák ba a romániai falvak Nem ts olyan aok esztendeje, számos tudós Romániában tanulmányozott egy szörnyű betegséget, a pellagrát. A lexikon leírja a pellagra pokoli tüneteit: a bőr felbomlását, a fellépő gyengeséget, az iszonyú fájdalmakat, súlyos idegbajt, hallueinácciós rohamokat, elkerülheted len haláltr; leírja a kór okát: a kukoricával való kizárólagos táplálkozást; leírja, mi az egyetlen gyógymód, amely a betegség kezdetén sikerrel kecseget: a beteg sürgős eltávolítása tar. tózkcdásl helyéről és a bőséges táplálék. Azóta a népi demokrácia gyakorlatban bizonyította be, hogy a lexikon gyógymódja nem egészen helytálló. Nem a beteget kell tartózkodási helyéről eltávolítani, hanem a kórokozót — az élősdi burzsoáziát, Romániában ennek a kórokozónak az eltávolítása, hat esztendővel ezelőtt vált lehetővé 1944 augusztus 23-án a Szovjet Hadsereg hősi harcokban felszabadította Romániát, elkergette a fasisztákat és megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a román munkásosztály, a Párt vezetésével, végkép Összetörje a feudális- burzsoá államgépezetet. I
