Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-06 / 21. szám
Cséplési. hőszolgáltatási és tarlóhántási jelentések az ország minden részéből HinniiiiiiiiimiiiiiiiinimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiimiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiinimiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiMiniiiniiHiinmniiiiiitiitiiiiiiniiininmiiiiiiHiiiifniiiiitnninniininiiiiiiiniiinMiiiiiiiiuiHiiiniiiiiiinniiiniiniiininiiiMiHniiiiiiiiiiitiiininininiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiininiiiininnimiiim A meggyőzött falvak bátran haladnak már a szocializmus felé A kis- és középparasziságunk éberségén megtörik a kulákok mesterkedése - Bacskovon rendezték meg a második aratóünnepet Az EFSz-ek nagy számban térnek át a magasabbfoku szövetkezeti típusra Az Idei boldog békearatás után a cséplés, beszolgáltatás és a tarlóhántás elvégzése köti le kis- és középparasztságnnkat. A beszolgáltatást verseny sok-sok szép és követendő példát nyújt országszerte. Az eredményeket, a sikereket azonban sok helyen a kulákság fékezni igyekszik. Törekvései azonban nem járnak sikerrel sehol sem, ahol kis- és középparasztaágunk ébersége nem hiányzik. Mnlt héten Leleszen rendezték meg az első aratási ünnepet, e héten Baeskov községen volt a sor. Ez az ünnepség is méltó volt ahhoz a munkához, maisét az ottani Egységes Földműves szövetkezet végzett. Az ünnepségén megjelent a Megbízottak Testületének két tag-A cséplés általában a befejezéshez közeledik, különösen a déli járásokban, ahol korábban kezdődött el az aratás. Tavaly ilyenkor még a cséplési munka felén sem voltunk tál! Az öntudatos kis- és középparasztságunk egyenesen a cséplőgéptől tesz eleget beszolgáltatása kötelezettségének és boldogan adja be a feleslegét, hogy az ország dolgozó népének asztalára bőven Jusson a kenyér. Vannak azonban még hibák és lemaradások is. A sok-sok dicséretes példa mellett ezekből is adunk egy kis ízelítőt az alábbi jelentéseink között. Ahol a hibát, a lemaradás okát már megállapították, ez a fejlődés elősegítője lesz és bízunk abban, hogy a falu szocializmus felé vezető utján hétről-hétre további sikerektől számulhatunk majd be. Most pedig lássunk néhány friss jelentőst BFSz-eink életéből. Ja is. mmm Tőre községnek kb. 460 lakósa van, A lakosság többnyire magyar nemzetiségű. A község 76 családja kb. 320 hektár földön gazdálkodik. A község 64 szövetkezeti tagja összesen 510 hektár szántóföldet művel .®»" E* a föld a múltban Taubingjer Steiner, Mészáros és Keifner nagybirtokosoké volt. A község lakóinak fele a múltban ezeknek a nagybirtokosoknak dolgozott, mint mezőgazdasági munkás, vagy béres. A volt zsellérek, béresek és mezőgazdasági munkások már 1948-ban átvették a kapitalisták elhagyott birtokát és termelési szövetke. zabot létesítettek. 64-en voltak. Eleinte 204 hektár szántóföldön gazdálkodtak, ez a terület 11 darabból állott. A többi földműves egyelőre nem akart csatlakozni a szövetkezetesekhez. ,,Megvárjuk, beválik-e a közös munka és mit hoz az EFSz“ —. mondogatták. A jó eredmény nem váratott sokáig magára- A múlt évben a szövetkezeti tagok a következő terméshozamot érték el hektáronként: búza 22, árpa 29, zab 20, kukorica 23 métemázsa- Ezek az eredmények világosan bizonyították, hogy az EFSz keretén helül végzett közös földművelés a gépek segítségével nagyobb hozamot biztosit, mint a magángazdálkodás, de az EFSz-en kívül állók még mindég nem csatlakoztak. A meggyőző munka révén azonban az egész község kimondotta az idei közös aratást. A közös aratási terv megvalósításán hat csoportban 180 ember dolgozott. Az aratást 4 önkötözőgép és egy kombájn végezte. Tíz nap alatt 730 hektárt arattak le. Egy-egy munkaerő tehát 4 hektárt aratott le. Ezek az eredmények még aránylag mérsékeltek, mert a határ kis parcellákból áll. Az EFSz még a múlt ősszel további 306 hektár földet vett át. Ez a föld azonban 144 kis parcellából állt. Annak ellenére, hogy a határ sok kis parcellára van szabdalva az aratást 2 héttel hamarább befejezték, mint máskor. A terméshozam idén még nagyobb volt, mert hektáronként hazában 31, árpában 39 métermázsát értek el. Az újabb sikerek meggyőzték a szövetkezeten kívülieket is és ennek lett a következménye, hogy a tőrei EFSz tagjainak száma 76 földművessel emelkedett, akik 320 hektárt vittek he a szövetkezetbe, amely Így ősztől már 830 hektáron fog gazdálkodni. «BDÜSCSESii A gálszécsi járás kis- és középparasztjai vasárnap nagy napra virradtak, Baeskov község, hon ugyanis megrendezték a Köztársaság második aratási Ünnepségét. A bacskovi EFSz a járás legpéldásabb EFSz-ei közé tartozik. A karvai földművesek méltányolják azokat a sikereket, «melyet szomszédaik, a bacskovi kis- és középparasztok értek el az idei aratásban, a Mákokkal folytatott harcban. Xiarva és Bacs. kov földművesei így együtt örültek Baeskov községben. Már kora reggeltől érkeztek a falvak földművesei, az ifjúság és a szomszéd kerületek küldöttségei. A bratislavai és kassai vendégekkel, dr. Püll pénzügyi megbízottal, Boltész éleimezésttgyi megbízottal, a kassai Kerületi Nemzeti Bizottság lelnökével több, mint ezer földműves érkezett Basckc - községbe, hogy megünnepeljék ezt a nagy nap"-. Ez más aratási ünnepség volt, mint a múlt. ban Az ünnepség az aratás örömteljes befejezésén kívül lehetővé tette a kis- és középparasztoknak, a szövetkezeti tagoknak és a nemtagoknak is, hogy közös értekezleten, amelyet Gálszécsen tartottak a délelőtti érákban, kicseréljék & közös aratási és cséplési munkákban szerzett tapasztalataikat és megbeszéljék a további közös munkát. KSBGXSQg A Karvai EFSz tagjai, látván a közös műn. kával és a gépek segítségével elért sikereket, jelhatározták, hogy áttérnek az EFSz második típusára, Ha összehasonlítjuk a tavalyi és az ezévi munka eredményeit, meglepő eredményekét látunk. Amíg tavaly az aratást 21 nap alatt 216 munkaerővel 196.260 Kis, a behordást 14 nap alatt 73 munkaerővel 98.311 Kcs, a cséplést 60 nap alatt 15 munkaerővel 140.740 Kcs, a tarlóhántást 60 nap alatt 70 munkaerővel 68.002 Kis költséggel végezték, idén az aratást 5 nap alatt 68 munkaerővel 103.206 Kés, a hordást 4 nap alatt 14 munkaerővel 61.726 Kés, a cséplést 10 nap alatt 42 munkaerővel 74.460 Kcs, a tarlóhántást pedig 10 nap alatt 30 munkaerővel és 22.279 Kcs költséggel végezték. így a karvai földművesek pénzben 238.232 Kös-t takarítottak meg. Már felszántották a mesgyéket és kiszámították, ha minden mpsgye csak 20 cm széles legkevesebb 35 hektár területet kapnak. Most csupán 16 tábla van. A sikerek arra indították a karvaiakat hogy áttérjenek az EFSz harmadik típusára. Az EFSz tagjai most még nagyobb határozottsággal fogtak a közös munkába. Vízvezeték építését is tervezik, az utakat és a patakot szabályozzák, garázsokat építenek és közös istállókat. így , eltávolítják a községből az eddigi nyomort. Lám, ilyen élet keletkezett öt év alatt azon a helyen, ahol Hitler bandái csak halált hagytak. Ezek az emberek nagyon jól emlékeznek arra, hogy a felszabadulás után falujukban csak egyetlen ép házat találtak. Erre emlékezve beszolgáltatás! kötelezettségüknek is 125 százalékban tesznek eleget. Tavaly ősszel Nagylégen még csak a földműves szövetkezet előkészítő bizottsága működött, de a bratislavai Elektromos Művek munkássága már védnökséget vállalt az alakuló szövetkezet felett, hogy a politikai és gazdasági felvilágosító munkában segítségére legyen a nagylégieknek. Amikor a szövetkezet alakuló gyűlésére ke. rült sor, kiderült, hogy az előkészítő bizottság jóformán Mákokból állott. Ezek a Mákok mikor látták, hogy politikailag fejlett öntudatos ipari munkásság a nagylégi szövetkezetét a kisparasztok kezébe akarja adni és a legélesebb osztályhaxcot hirdeti a kizsákmányoló kulákok ellen, — reakciós propagandával szétverték a szövetkezet alakuló gyűlését. Az Elektromos Müvek munkásai, Bárón János üzemvezetővel élükön egy hét múlva újra Nagyi égen voltak és az összehívott gyűlésen a falu dolgozó parasztságát felvilágosították a Mákok mesterkedéseiről, leleplezték őket és megmagyarázták a földműves szövetkezet célját. Ennek a gyűlésnek meg is lett az eredménye. Nagylégen 30 taggal megalakult az első típusú földműves szövetkezet. Az Elektromos Művek munkássága mint idősebb testvér állt a fiatal szövetkezet mellett és mindenben síegítségére volt. Elintézték a szövetkezet ügyes, bajos dolgait a hivatalokban, brigádba járták, megjavították a szövetkezet gépeit, _ most a nyáron pedig hathatósan közreműködtek, hogy megsztervezzék a közös aratást. Sarán János pedig úgyszólván személyes ügyének tekintette, hogy Nagylégen a gabonabetakaxitási munkálatok a legnagyobb rendben menjenek végbe és az aratás, cséplés idejére oktatónak ment ki a faluba. Az aratást gépekkel és közös munkákkal végezték el, de közös mnukákkal végezték a gabona behordását és a C3éplést is. Az állandó fevüágosító munka, a gépek és a közös munkák által elért eredmények meghozták a maguk gyümölcsét, A nagylégi földműves szövetkezet áttért a harmadik típusú sző. vetkezeti munkára. A taglétszám 203-ra szaporodott és Így a község földműveseinek 90 szá zalékja tagja a szövetkezetnek. Az egész község határának 2795 hektár területéből 2281 hektár a szövetkezeti tagok birtokában van. A szepsi Járásban eddig kilenc EFSz műkő. dik a következő községekben: Csécs, Jászó. Jánok, Felső- és Alsdmbtzensáf, Paprocs, Felsőlánc, Parény és Jablonca. Négy községben pedig előkészítő bizottság alakult meg. így: Zlatá Idkán, Komlrocon, Eudnokon és Vendégül. A kilenc EFSz-ből kiválik példás munkájával Csécs, Jászó és Jánok. Az első kettő már át is tért a magasabb gazdálkodás forrná, jára. Most a tarlóhántásnál már eltüntetik az elválasztó mesgyéket. Csécsen egy évvel ezelőtt alakult meg az EFSz. Eddig 104 tagja van, mindannyian kis- és középgazdák. A szövetkezet munkáját nagyon hátráltatta a kulákok földje, amely lehetetlenné tette a közös vetési terv keresztülvit©. lét. A tagosításnál azonban áthelyezték a kulákok földjét a határ másik részére, A szövetkezet 750 hektár szántóval, 160 ha legelővel és 65 hektár réttel rendelkezik. A csápléá munkálatok 6 gépen szakadatlanul folynak. Eddig több, mint négy vágón termést szolgáltattak be. Már építik a közös istállót a marhaállomány számára. Befogadóképessége egyelőre 100 állat, később kibővítik ötszázra. füMHKMOGEI A gálszécsi járásban lévő Bldovce (Magyarbőd) községben szinte példa nélkül álló eset történt. A közösen megszervezett aratás után, a 87 tagú EFSz-ből 51 tag egyik napról a másikra bejelentette a szövetkezetből való pilépósét. A kilépők nagyrészt kis. és középgazdák voltak, míg a nagygazdák bentmaradtak az EFSz-ben. Ezzel a kilépéssel párhuzamosan megindult a faluban az a mende-monda is, hogy annak eilenépe, bogy a szülők magyar iskolába íratták be gyermekeiket, nem lesz magyar iskola. A vizsgálat természetesen azonnal megindult, mert a gazdák négy lemondó Ive azonos szövegű volt, tehát alapos volt a gyanú, bogy a kilépést egységesen szervezték m)eg. Am a vizsgálat még véget sem ért, amikor másnap már újra jelentkeztek a kis. és középgazdák, hogy visszatérnek az EFSz-be. A kilépés hátterében a Mákság magatartása húzódott meg. A nagybődi EFSz-ben maga az alelnök egy Mák fia volt, aki azon a címen került be az EFSz-be( hogy az apja vagyona nincs az ő nevén, tehát vagyontalan. Amikor pedig a kilépéssel kapcsolatban a Fárt megindította a vizsgálatot, a kilépést benyújtók egységesen azt hangoztatták, hogy nem hajlandók a kulákok számára dolgozni. Tudniillik a közös aratásnál derült csak ki, hogy a Mákok ma is azt várják, hogy a kis- és középgazda rájuk dolgozzék. Mihók András, az EFSz elnöke a fenti esettel kapcsolatban ezeket mondotta: — Érthető, hogy a Ms- és középgazda nem hajlandó együttműködni a Mákokkal. Érthető, ha azt hangoztatják, hogy az EFSz nem arra való, hogy a Mákoknak olcsó munkaerőről és olcsó gépekről gondoskodjék. Ezért nekem az a nézeteim, hogy a nép követelésének helyt kell adnunk és szövetkezetünkbe csak a kis- és középgazdákat vesszük vissza, a Mákokat pedig kizárjuk. Nincs má3 út, ha becsületesek akarunk lenni és az EFSz révén a szocializmust akarjuk szolgálni. Dolgozó népünk csupán azt az egy hibát követte el, hogy ahelyett, hogy harcolt volna nyíltan a Mákság eltávo. Irtásáért, kilépéshez folyamodott. De ez már a reakció munkája, sníit az iskolára vonatkozó rémhír te bizonyít. A kálnal gépállomás 4170 hektárra kötött szerződést, ebhői 2253 hektárt az EFSz-ekkel. Ezeknek a szerződéseknek a gépállomás eleget is tett. A legjobb eredményt Szalay István (126 hektár), Mészáros János (110 hektár) és Hoták Rudolf (114 hektár) érték el, Benua Vilmos kombájnmunkás kombájnjával 123 hektárt kaszált le. Egy önkötöző átlagos teljesítménye 71 hektár. A nagy szárazság miatt a tarlóhántásnál is. maradás mutatkozott. A bő esőzés után két váltásra dolgoznak. Napközben a traktorok egyik része a cséplési munkálatokat végzi a másik a tarlóhántást. A második váltáson éjszakán keresztül minden gép a tarlóhántást végzi. A cséplés szintén gyors ütemben folyt és azt szinte már be is fejezték. Az állami gépállomás különleges figyelmet szentelt az EFSz-eknek, amelyek magasabb típusokra térnek át Murányi János tervező rendszeresei látogatja ezeket az EFSz-eket, ahol további szerződéseket kötnek az őszi munkákra, a közös vetési terv szerint. A traktoristák a tarlóhántásnál a magasabb típusú EFSs-eb földjein felszántják a rij»gyökét, amelyek ezidén nagyon hátráltatták a gépek munkáját. A földművesek ilyen módon elhagyják a gazdálkodásnak régi és kevésbbé jövedelmező formáját és áttérnek az új és jövedelmező gazdálkodási formákra. XSnSDDDfK Párkány járásban minden község bekapcsolódott a beszolgáltatást versenybe. Kezdettől fogva Sárkány község vezetett, amely július 26-án 144 százalékos beszolgáltatással mauífesztáció szerűen győzött a többi község között. A nagyszerű eredményt elsősorban az aratási és cséplósi elsősorban az aratási és cséplési munkák helyes megszervezésével érte el. Már jóval az aratás előtt elmagyarázta a község Ms- é3 középföldműveseinek & járási oktató a közös aratás és cséplés előnyeit. Az eredmény meg is mutatkozott, mert míg múlt évben öt cséplőgép felhasználásával teljes három hétig tartott az aratás, addig ez évben közöa munkával és három cséplőgéppel 11 nap alatt elvégezték. Csoportokban arattak és csépeltek. Eleinte nem mindenki értette meg a munkacsoportok előnyeit. A község egynegyed ré3ze várakozott, hogyan válik be az új módszer. A sikert látva „panaszkodni” jöttek, hogy miért nem osztották be őket a csoportokba. Besorolásuk után , íolkesen dolgoztak és a munkát mindvégig dicsérték. A cséplésnél egyenesen a cséplőgéptől teljesítették a beszolgáltatást, annak ellenére, hogy a község a legközelebbi földműves sző. vetkezeti raktártól négy kilométer távolságra fekszik. A szállítást részben fogatokkal, részben a szövetkezeti raktár autóival végezték. így teljesítették a község összes földművesei beazolgált-atási kötelességüket. Elsőnek Varga Ferenc az EFSz elnöke adta be a kontingensét 332 százalékban. Utána Németh Gyula a helyi Nemzeti Bizottság alelnölze 220 százalékra. Brestyák Anna kis földműves 348 százalékra, Modoros Ferenc földműves 100 százalékra teljesítették beszolgáltatása kötelességüket. Néhány középföldműves mint például Barna Lajos középparaszt előkészítette pontosan kimért kontingensét, mikor azonban látta, hogy kisföldmüv-eeek túlteljesítik kötelességüket, akkor ő is minden feleslegét beszolgáltatta. Sárkány község bebizonyította, hogy a rossz jóslatok ellenére is teljesíteni tudták sőt 111.2%-ra túlteljesítették az öntudatos kis- és közónföldmíívesek az árpa beszolgáltatását. A szenei állami birtok eddig öt szerződést az EFSz-szel kötött. A szerződés legtöbb pontját már teljesítette. Az állami birtok oktatói segítettek az öt EFSz-ben a tagtoborzásnál, a munka és a költségvetés tervezésénél, valamint az aratási és cséplési munkálatoknál. Az állami bírtok központi műhelyének mechanikusai már az aratá3 megkezdése előtt díjmentesen megjavítottak öt traktort. Ezz'el a munkával kb. 12.000 Kcs-t takarítottak meg a szövetkezeteknek. Ezenkívül az egész aratás és cséplés folyamán állandó összeköttetésben voL tak, ha aratás vagy cséplés közben egy-egy gép elromlik, azonnal segíthessenek. Tekovslé Lu2any EFSz-ének 7 munkaerő 3 napon át segített az aratási munkálatoknál. A vistiki EFSs-nek 20 magyar hold földte. rületet alakítottak át ssőlőkertté, amivel kb- 90.000 KSs-t ajándékoztak az EFSz-nek. Az állami bü-tok, amint befejezte a cséplést, azonnal átengedte a cséplőgépeket azoknak az EFSz-eknek, amelyekkel szerződéses viszonyban áll. Az aratás és cséplés után segítséget nyújt a közös vetési terv megvalósítása, nál. Ezzel a segítséggel meggyorsítja az EFSz®k fejlődését és magasabb fokúvá való átalakulását. Felbáron dr. Boltész közellátásügyi megbízott és a dunaszerdahelyi járás vezető funkcioaá. riusainak jelenlétében a dunaszerdahelyi járásban elsőnek fejezték be a gabonabetakarítási munkálatokat. Az ünnepség alkalmával adták át a járási versenyzászlót, amely most a községházán büszkén hirdeti a felbáli dolgozó parasztok szorgalmas és eredményes munkáját. Felbáron a gabonabetakarítást terv szerint végrehajtott közös munkákkal végezték el. Az aratást három önkötözögép é3 négy kézikaszás aratócsoport végezte hat nap alatt 280 hektáron. Ugyancsak közös munkával végezték a behordást és a cséplést is. A jól megszervezőit közös munka eredményének tekinthető, hogy a 12 napra tervezett cséplést 6 nap, tehát fele idő alatt végezték el. A csépléssel egyidejűleg végezték az előirt gabona beszállítását is, most pedig már a kontingensen felüli rész beszállítására kerül a sor. A felbári földműves szövetkezet áttér a har. madik típusú szövetkezeti formára. A szövetkezetnek 122 tagja van és így szinte az egész község lakossága tagja a szövetkezetnek. Elkészítették a jövő évi vetési tervezetet és ennek alapján végzik majd a szövetkezeti tagok földjeinek a tagosítását is. Az aratás és cséplés munkája alól felszabadult traktorokat, valamint az összes igákat a tarlószántásra állították be és így azt Is időben elvégzik. ÍQSSSSQ3QDI A losonci járáshoz tartozó Sávoly község«, földművesek és a füleki gyárban dolgozó ipart munkások lakják. A sávoly! EFSz-nek hatalmas akadályokkal kell megküzdenie. Az elavult gondolkozásnak meghiúsították azt is, hogy a szervezést későn kezdték. Ennek ellenére mégis megmutatkozott a társas-aratás gyönyörű példája. Fekete Béla Msparaszt munkabuzgalmával olyan hatást gyakorolt az emberekre, hogy sokan — különösen a gyári munkások — nekigyürkőztek a munkának és közös erővel naponta 10 pár aratóval is dolgozva, nagyszerű eredményt értek el. A lakosság egy része, a füleki Kovosmalt munkásai, kőt heti üzemi szabadságolással hatalmas segítséget nyújtottak az aratásban. A központi gépállomás aratógépet is vezényelt a faluba. Gyönyörű teljesítménnyel egy nap alatt GO hektárt aratott le. A munkát azonban meglehetősen lassította, hogy a sávolyl határban még dívik a barázda. Remélhetőleg az idei arafásnál földműveseink meggyőződtek a közös gazdálkodás előnyeiről és így Sávoly i* nagy lépést tehet elgre.
