Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-16 / 18. szám
Kilenc hónapig egy úszó jégtáblán Hogyan tanulmányozták a szovjet kutatók az Északi-sarkot? Az Északi sark, földünk északi csúcsának meghódítása nagyon sok fáradságot, áldozatot, életet követelt az emberiségtől■ Mintegy négyszáz évvel ezelőtt kezdődtek az első kísérletek az Északi sark elérésére. A tengerészek először azt hitték, hogy hajóval is elérhetik a Sarkot. Hajón vágtak neki a nagy útnak, de csak kevesen tértek közöttük haza. Több expedíciónak a jég világában teljesen nyomaveszett. 1937 március 22-én öt repülőgépből álló expedíció indult útnak Moszkvából az Északi sark felé. Köd és szélviharok hátráltatták őket útjukon. Mégis, április 18-án valamennyi gép sértetlenül megérkezett az Északi Jeges-tengerben fekvő Rudolf-szigetre. Most a repülők előtt még egy vakmerő ugrás állott: a Rudolf-szigetről a Sarkig. Oda kellett szállítaniok az embereket, a felszerelést, a műszereket, megfigyelőállomást kellett építeni a jégen. Valamennyiüket egy kérdés izgatta: szerencsésen le tudnak-e szállni a jégre ezekkel a súlyos, 24 tonnás repülőgépekkel. Sokan azt mondták, hogy a jég nem bírja ki ezt a súlyt. A szovjet repülők azonban mindenkinél jobban ismerték északot és kijelentették: „Az expedíciót pedig lerakjuk a Sarkon“. Május 21-én Vodopjanov, a parancsnoki gép kapitánya leszállt a három méter vastagságú úszó jégtáblára és május 25-én megérkezett hozzá a többi repülőgép is. Két hétig 41 ember lakott az Északi sarkon. Június 6-án a repülőgépek legénysége elbúcsúzott a négy ottmaradó vakmerő sarkkutatótól, s elindult délfelé. Papanyin és három társa ottmaradt a jégen, a meleg sátrakban. Nap mint nap új megfigyeléseket végeztek a sarkkutatók. Itt minden új és ismeretlen volt. Igyekeztek minél többet megtudni, így még az alvásra is alig maradt idejük- Kiderült, hogy a> Óceán mélysége a Sarkon 4290 méter. A hideg vízréteg alatt is felfedezték a meleg vizet, amely az Atlanti Óceánból érkezik északra. Most először sikerült megállapítani a sarki éghajlati változásokat. Az emberek a világ minden részén Van*e élet a A délsarki kék bálna a figyelemmel kísérték a négy szovjet sarkkutató életét és munkáját. Sokakat izgalomban tartott 'a kérdés, vájjon milyen irányba sodródik Papanyinék jégtáblája, Grönland partjára viszi őket, vagy Amerikába, vagy pedig talán egyhelyben fognak keringeni? Eleinte a jég igen lassan mozgott, gyakran irányt változtatott, de azután a mozgás meggyorsult és a jégtábla határozottan Grönland felé haladt. Júniusban csak napi három kilométert tett meg a jégtábla, decemberben 9 kilométert, a következő év januárjában pedig már napi 20 kilométert. Felmerült annak veszélye, hogy a jégtábla beleszorul egy keskeny tengerszorosba és széttöredezik. Valóban, 1938 február elsején a jégtábla több részre szakadt és napról-napra jobban lemorzsolódott. A négy bátor sarkkutató ezeken a töredékeken helyezkedett el. Ideiglenes sátrakat állítottak fel és folytatták tudományos megfigyeléseiket. A szovjet kormány expedíciót szervezett, hogy elszállítsa Papanyinékat a jégtáblákról. 1938 február 19-én a „Tajmir“ és a „Murman“ jégtörők áttörtek a jég'övezeten és el jutottak a táborhoz. Az önfeláldozó szovjet sarkkutatók, akik 27Jf napot töltöttek a jégtáblán és több mint 2500 kilométert sodródtak, ■ádión leadták utolsó táviratukat és hajóra szálltak. Ennek az eseménynek legfőbb jelentősége az volt, hogy a szovjet emberek nemcsak meghódították, hanem át is tanulmányozták az Északi sark vidékét. Megfigyeléseik eredményét fel lehetett használni a sarkvidék egyéb távoli részeinek megismerésére. Déli-sarkon? föld legnagyobb állata A NAGY YI1AC ★ KUS I1ÖMIPIE Korea A megszállt Dél-Kórea egyharmada már fe* :abadufí Lapunk múlt heti mamában részletesen ismertettük a koreai eseményeket. Az újabb hét alatt történteket így foglaljuk össze: A délkóreai csapatok kiürítették Szuvon városát és tovább folytatták menekülésüket. A visszavonulás több helyen pánikszerű. A csapatok hátrálásával egyidőben menekült a Li-Szin- Man kormány is. A délkóreai csapatok ellenállásának gyors összeroppanását az amerikai csapatok igyekeznek megakadályozni. Az amerikai repülőgépek bombákat dobtak Észak-Kórea több városára. Az amerikaiak támogatása ellenére az északkóreai csapatok tovább folytatják előrenyomulásukat. Felszabadították Incson fontos kikötővárost, Szuvontól 37 kilométerre. Nagy segítséget nyújtanak az északkóreai csapatoknak a Dél-Kóreában működő partizánok, akiket a prasztság segít a munkájukban. A partizánok szüntelenül támadják a délkóreai csapatokat. Az északkóreai csapatok előrenyomulásét az amerikai katonák sem tudják megállítani. Az amerikai csapatok egymásután szenvedik el súlyos vereségeiket. Az előrenyomulás eredménye, hogy a népihadsereg Dél-Kóreának az egyhai - mad részét már elszabaditotta. A népihadsereg előrenyomulása valamennyi frontszakaszon tovább tart. Még az imperialista jelentések is kénytelenek beismerni, hogy a koreai néphadsereg kitünően harcol és a délkóreai bábkormány csapatai fejveszetten menekülnek. Csehszlovákia A dolgozók harcos szolidaritása Korea hős népével Dolgozó népünk üzemi üléseken, szakszervezeti összejöveteleken felháborodással tárgyalja az amerikai imperialisták koreai merényletét. Povazská Bystrica Klement Gottwald üzemének összüzemi gyűlése tiltakozó határozatot küldött az Egyesült Nemzetek titkárságához, melyben többek között ezt írja: Mély felháborodással ítéljük el az amerikai imperialisták gonosztevő beavatkozását Korea belügyeibe és köszöntjük Korea hős népét, amely a szabadságért harcol. Követeljük az amerikai intervenciós katonaság azonnali kivonását Koreából, hogy Korea népe végre kiépíthesse egységes népi Köztársaságát. Erélyesen tiltakozunk az ellen, hogy az amerikai imperialisták és segítőtársaik visszaéljenek az Egyesült Nemzetek Szövetségével és követeljük, hogy az ENSz lépjen közbe az amerikai agresszió ellen és súlyával biztosítsa minden nép szabadságát és békéjét. Mélységes felháborodással ítéljük el az amerikai imperialisták minden ténykedését, amely a népi demokrácia államainak egészséges gazdasági alapja ellen irányul és kijelentjük, hogy elhatároztuk, megvédjük a békét és felépítjük szocialista hazánkat. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy becsületes erőfeszítéssel s az összes dolgozók nemzetközi szolidaritásával még nagyobb győzelmeket sikerül elérnünk. Ezért kötelezzük magunkat; hogy állandóan szilárdítani fogjuk összes munkahelyeinken a műszaki-gazdasági normákat és az ötéves gazdasági terv harmadik éve ellentervének alapos előkészületével és kidolgozásával megteremtjük sikeres teljesítésének minden előfeltételét. Minden erőfeszítésünkkel segítjük megteremteni az összes nemzetek boldog jövőjének biztosítékát. Köztársaságunk egész dolgozó népe álljon szilárdan és tántoríthatatlanul a népek szabadságjogainak védelmére és adjon határozott feleletet a háborús uszítőknak és hazai lakájaiknak. Üzemünk, mint Szlovákia első élmunkás üzeme, felhívja az összes üzemeket és egész dolgozó népünket, hogy csatlakozzék erőfeszítéseinkhez, hogy így minél több üzem viselhesse az élmunkás-üzem büszke címét“. A két saikvi jk közös jellemvonása csak az, hogy ezek a Föld leghidegebb vidékei. Az ászak-sarkvidéket szárazföldek és szigetek koszorúja veszi körül, a közepén azonban, tehát ma gán a sarkon, tengeri medence terpeszkedik. A Déli-sark körül ellenben széles, mély tálat alkot a három világóceán déli vége, a belseje azonban majdnem teljes egészében szárazföld. A talajtermészetesen vastagul,,- és jégpáncél takarj e A terület nem síkság, hanem magas hegylánco' és tűzhányók tornyosodnak rajta. A kétféle földrajzi szerkezet nagy hatássa van az éghajlatra, valamint a növényi és állat életre is. Az Északi-sark a szomszédos kontinen sek élővilágával meglehetősen szoros kapcsolat ban áll. Az Arktisz a sark közvetlen környéke tői eltekintve évenkint több hónapon keresztül legalább is helyenkint jégmentes. A D -k-sarkon egész más világot találunk. Az Antarktisz messze fekszik a mérsékelt öv minden kontinensétől. Ide még a legkedvezőbb évszak ban sem tudnak az élőlények bevándorolni. A hideg szinte elképzelhetetlen. Egyes vidéken a havi középhőmérséklet még a nyári hónapokban is mínusz 30 fok C. Télen gyakran 50, 60, sőt mínusz 67 fokra száll le. A Déli-sar’ szél' előtt tornyosodé magas és meredek jégfal is az é let útjában áll. Ezen a fagyos ííl’dön csak nagyon silány növényzet tengődhetik. Ilyen nyomo rúságos életszínvonallal csak igénytelen zuzmó és moha éri be. A szegényes és gyér növényzet re utalt állatállomány is elenyészően csekély < jelentéktelen. Csak parányi és alacsonyrendű állatok élhetnek ilyen hidegben és barátságtalai feltételek között. A Déli-sark legnagyobb helyben lakó állata egy édesvízi rák. Ez is csak körülbelül 2 cm. nagyságú. Mindezek ellenére az Antarktisz nem tűni; fel élettelen és halott földnek, mert hiszen az ál. latok nemcsak a szárazföldről szerezhetik be táplálékaikat, hanem a tenger vizéből is. Az állati élet a vízben is végeredményben a növényhez van kötve. A rövid délsarki nyár idején a: aránylag hideg sós vízben hemzsegnek a picin; ke zöld, vagy más színű moszatok. Télen a szá műk megfogyatkozik ugyan, de .lég mindig b séges táplálkozási lehetőséget biztosít a parányi rákok mérhetetlen tömegének, acsigáknak. A gerinctelen állatok bőségének szinte elképzelhetetlen halgazdagság' a következménye. A halak vi szont a melegvérű parti lakókat táplálják. így kapcsolódnak össze a csodálatos élet láncszemei Rengeteg sirály és viharmadár költ a délsar' kontinens sziklás partjain.Ds még sem £•' ják meg a táj jellegzetes kópét. Az Antarktis: legjellemzőbb állatai a pingvinek. A pingvinek valósággal víz alatt repülő mada rak. Tolláik teljesen hiányoznak, igazi szárnyaik nincsenek. A mellső végtagjuk széles, erős evező lapátokká lettek. Zsákszerű testüket vastag és tömött zsírréteg védi a hidegtől. Csontjaik súlyosak, hogy a vízben mélyen lemerülhessen, Ezek a búvárok másodpercenkint átlagosan ti; méteres sebességgel suhannak a víz alatt. Könyven utolérik a leggyorsabban haladó gőzhajó' s. A szárazon azonban egyenesen tartott testtel igyetlenül döcögnek. A pingvineknek is vannak ellenségei. A köl ás idején ragadozó madarak rabolgatják a toásokat és gyámolatlan fiatalokat. A vízben a >onitó, azaz a déli tengerek tonhala, továbbá a -.ardcethal és a négy méter hosszú tengeri leoárd nevű fóka leselkedik rájuk. Fókák, azaz úszólábú ragadozó emlősök is élnek az Antarktisz vizében és a partokon. A vizi életmódhoz talán a legtökéletesebben alkalmazta), dott óriási emlősök: bálnák is nagy számmal úszkálnak még a délsarki vizekben. A bálnák gazdasági jelentősége felmérhetetlen. Ez is egyik oka annak, hogy különféle hatalmak igényt tartanak az Antarktiszra és környékére. Az igénylők között természetesen a Szovjetunió is ott van. Nélküle nem lebtet ezt a fontos kérdést elintézni. A Szovjetunió már évek óta bálnavadász hajórajokat küld ki az Antarktiszra. A ..Pravda“ 1950 március 30-iki száma igen érdekesen számol be a délsarki vizekről hazatérő bálnavadászhajók legénységének izgalmas élményeiről. Ennek alapján ismertetjük röviden a „Slavau (Dicsőség) név;-; szovjet bálnavadász ha. ióraj útjának egy-két kiemelkedő eseményét... Március közepe táján a déli félgömb tengerein beköszönt az ősz. Vad hóviharok kergetik egymást. Az óriási jégtáblák dübörögve ostromolják a keményre fagyott partokat. Az áramlatok fehér jéghegyeket hordoznak. Ilyenkor megszűnik r bálnavadászat. A . S ava“ is hazafelé fart az At. lanti- óceánon. Szigonyvető bálnavadászai kitűnően dolgoztak. Három hónap alatt sok bálnát ejtettek el. Egyszer egy erős viharban az őrszemek délsarki bálnát pillantottak meg. A kék bálnát tartják a föld legnagyobb állatának. Átlagos hossza 27 méter súlya pedig 120—140 ton na. A dühöngő vihar ellenére a „Slava“ megközelt ti a bálnát. A szigonyvető rálőtt az állatra, pompásan célzott. A megsebesült óriás-cet hatalmas hullámokat vert maga körül. A hullámok átcsaptak a kis hajón, a matrózok azonban bátran tovább dolgoztak. Több órai kemény küzdelem u. tán a megölt bálnát vontató kötélre vették. A hazatérő „Slava“ a Szovjetuniónak több millió rubel hasznot hajtott. A Szovjetunió kormánya a munkájukat hősiesen végző matrózok közül négynek a Szocialista Munka Hőse címet adományozta. így becsülte meg a munkát és a munkást. 4 ftlACY YllÁC !J4!$ ICIMIPIE ★ Szovjetunió Az első héten 57 millió ember írta alá a békefeihiváií Múlt héten jelentettük, hogy a Szovjetúnióban is megkezdődött a stockholmi békefelhivás aláírása. Hatalmas, hazafias lelkesedéssel folyik az aláírások gyűjtése, hiszen az ország minden dolgozója szíwel-lélekkel helyesli a szovjet kormány békeszerető külpolitikáját. A június 30-án megindult aláírásgyűjtési akció első hetében 57 millió szovjet ember irta alá a békefelhivást. A városokban és falvakban a dolgozók gyűléseket tartanak a stockholmi békefelhivás aláírása alkalmából. Moszkva, Leningrad, Kiev, Baku, Sztálingrád és az ország több más ipari központjában a nagyüzemek munkásai, művezetői, mérnökei és technikusai valamennyien aláírták a békefelhivást. A felhívás aláírása kapcsán kötelezettségeket vállaltak a munka termelékenységének fokozására és arra, hogy a termelési terveket túlteljesítik. Franciaország Hat reakciós kormányalakítási kísérlet csúfos kudarca Mintegy három hete már, hogy a francia képviselőház a közalkalmazottak státusrendezésének kérdésével kapcsolatban leszavazta a Bidault-kormányt. Azóta a jobboldali pártok több „nagyágyút“ vonultattak fel, hogy megkíséreljék az új kormány megalakítását. Egymásután kísérletezett a kormány megalakításával Queuille, vott miniszterelnök, Pleven volt hadügyminiszter, Mayer volt pénzügyminiszter, Bidault a megbukott miniszterelnök, majd Herriot pártvezér és amikor sorra kudarcot vallottak, Auriol köztársasági elnök elkezdte élőről és ismét Queuille-t bízta meg kormányalakítással. A megalakított új kormányt, amelyben a népellenes erők majdnem minden árnyalata képviselve volt, nem is teljesen 48 órán belül a francia tömegek nyomása elsöpörte és így a reakció hatodik kormányalakítási kísérlete is megbukott. A Queuille-kormány bukása a francia nép legszélesebb tömegei elégedetlenségének a következménye. Franciaországban hárommillió dolgozó bére nem éri el a létminimumot; a parasztság az alacsony termelői árak és a magas adóterhek folytán súlyos válsággal küzd, úgyhogy a kisgazdaságok ezrei kerülnek dobra; a városokban növekszik a munkanélküliség, egész iparágak kénytelenek leállni. A francia dolgozók felismerték, hogy mi a nyomor és a munkanélküliség tulajdonképpeni oka és egyre tudatosabban emelik fel tiltakozó szavukat a háborús politika ellen. A francia tömegek harcot kezdtek a demokratikus egységkormányért, melyben helyet kapna a francia nép legnagyobb pártja, a francia függetlenség egyetlen következetes védelmezője, a Francia Kommunista Párt is. Lengyelország Októberben tárt ák meg a II. vilégbékekongresszust A Béke Hívei Világbizottsága úgy határozott, hogy a második világkongresszust Olaszországban, még pedig Genovában rendezik meg. (Az első világkongresszus színhelye Párizs volt). A világkongi’esszus olaszországi megrendezése azonban lehetetlenné vált, mivel az olasz reakciós kormány megtagadta a kiküldöttek számára a beutazási engedélyt. A Világbizottság titkársága. sajnálkozását fejezte ki az olasz kormány elhatározása felett, amely ellenkezik a béke védelmével. Olaszország helyett most Lengyelország kapott megbízást a II. világbékekongresszus megrendezésére. Lengyelország nagy örömmel vette a megtiszteltetést és máris megkezdte az előkészületeket az október 16-tól 21-ig tartandó világbékekongresszusra. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrova 6 — telefon: 274 03. — Felelős szerkesztő Kugler lános — Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II, kiadó: „Óráé” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concor die nyomda Bratislava, Nár povstania 41 — Előfizetés egy évre 100.— Kcs, félévre 50,— Kcs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz. 1750 OPÚ-Ba 2-1950/Sí,
