Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-24 / 41. szám
KivatftJ.es ötjaiak aSralss&val nanron eefcssor h Ilink olyan paaaffzoks.t, hegy a gyümölcsösek rém teremnek vagy psiüg a teraiés olyan kevés hegy a fa nem téríti mag a ráfordított k*e«lési kiBtségekst sem. Késztik neg egy kicsit kése. lefrfegl, hogy mik ia ások az ekek. azok a körülír-íayek, rrnc’yek e’grilieik est as egyáltaJ&haa nem kívánatos jelenséget. Bgyss gyténöicsnemek a aeekisos faHméeefordi'Ifeek irtán emu adják meg a kívánt termést. Mielőtt ennek okát megvizsgáljak legyünk tisztában azzal, hogy mikor is válnak egyes gyű. méiesnemek termővé? Az almafajták vadalanyen, mesas, vagy félmagas törzsén a 6-8 évben; a körte valamivel korábban, míg az őszibarack rár a harmadik évben fc-c’Újító termést ad, hasonlóké;;;-on a meggy is A creresnys 6-8, míg a szilva 5-6 év után. Természetesen korábban is mutatkozik termés de csak a fent közéit t- mé. esket vehetjük a’apui mert csak ezekben az é. vc’mcn kerii a gyümölcsfa megtéríteni a ráfor. dltett kezelési költségeket. Jellegzetes ecetet láttam: egy nagyrészt dióval kiültetett gyttenélcrésb?n magánosán állt, egy nagyon szép fejlődési! a’mcfa. A környéken almafa egyá’talán nem volt. A fa minden évben rendszeresen virágzott, aüonban termést még annyit sem hozott, hogy megmutatta volna .hogy milyen fát is ültettek ki. Ugyanez az eset előfordulhat magánosán álló meggyfcsőrökkel is, vagy egyedü'ällö körték, néi. Mi lehet az oka? Mi a jó tenné« alapfeltétele? A jó minőségű virágpor által való mag. termékenyítés. A jó minőségű virágpor (pollen) fajtajelleg. ITom minden fajta ad jó pollent. A rossz pollent adó fajták esetében a megtenné, kenyft’áa hiánycs lobet. Például a Sores Olirér. kiirtét rossz pollsnú fajtának ismerik. Áltálban azt mondhatjuk, hogy az almás termésű gyümölcsök csak akkor adnak jó termést, ha nem tísz. ta telepítésben vannak, fcanem a fajták keverve vasnak. Ebben az esetben a kölcsönös jaesnsor. zás. megtermékenyítés útján a termés biztosítva van. Megtermékenyítií* nélkül nincsen termés A gyümölcsösben a megtermékenyítést gyekor, ngv --latilag a méhek végzik. A többi rovara -uk a i,/ri t rendelt szerepük van. Ugyancsak félre nerték a szél szerepét is a megtermékenyítésnél. A szél szerepe csak a mogyorónál jöhet számításba. Fontos kérdés, hogy elegendő- e a méháll' Ttánynnk? Az EFSz gyümölcsöseiben méhesek létesítése pagyon is indokolt, különösen Csallót - ben, ahol nagyon kevés a gyümölcsfa és egy. - másik gyümölcsös szinto teljesen magánosán áll, a környéken nincsenek fák. Ezeknek a telepítéseknek a megtermékenyítéséről okvetlen gondos, kodul kell é3 pedig — a helyesen kiválasztott fajtákon kívül __ főleg a méhek segítségével. Egy hektárra általában kát ergs méhcsaládot számítanak, A legtanáososabb a méhkaptárokst a gyümölcsösben elszórva elhelyezni. A jó virágport adó fák pedig egymástól ne legyenek távolabb, mint 40 60 m. A virágpor minőségére nagy hatással van a talaj minősége. A silány talajok trágyázásával sok esetben a virágpor minőségét i3 meg tudjuk javítani. A vi. rágpor nagyon sok fehérjét és szénhidrátot tartalmaz. Ezt az anyagot a sovány talaj szinte képtelen a fának nyújtani, aminek terméssetszeríi következménye hogy a pollen gyengén cei. rázik, a megtermékenyítés pedig hibás lesz. Az időjárás befolyása Az időjárásnak is nagyon nagy jelentősége van a megtennékenyülésnél. A nagy légszáraz. ság épen olyan nagy hiba, mint a virágzás alatti tartós erőzés. A virágzás alatti fagy szintén meghiúsíthatja a reményeinket. A virágpor Megsínyli már azt is, ha a virágzás alatt hnsamo, sabb ideig plusz 5 Cbra hült le a hőmérséklet. A keményebb telet sokszor a virágriigy látszólag műiden nehézség nélkül átvészeli, a fa sorai. Uwn kezd virágzani, fia amikor a fa teljes virágpojspájában van, egyik napról a másikra a virágok lehullanak ás tömésük megint csak nem lesz. Itt az történt, hegy rügyekben a kényes viráskexfieKiények — a kemény fagyok követkozíében — kárt szenvedtek. Ha randízerecen rossz a megtermékenyülés annak egyik fő oka a rossz virágpor. Est laboratóriumi kivizsgálás nélkül, egyszerűbb fonti baa is meg tudjuk állapítani. Ha az a gyanú merül fel, hogy a terméketlenség okozója a peilen, akkor ezt az egyszerű kísérletet hajtsuk végre: a fa alá a te’jes virágzás idején egy más 'ajkának a virágzó ágát vízbe állítjuk; ha a virágzó ág fajtája megfelelő, akkor az ág körül a termés kifogártalan lerz. A rosez pollent adó fajtákat már laboratóriumokban ig kivizsgálták. Természetesen a sorozat nem teljes, hiszen neiíiden fajta pollen csiráié kiueasége még nincsen kivizsgálva. Az alábbi táblázatban kimuta-4 1950. december 24. A Szabad Földműves tanácsot ad .Miijei oly ásol ja a jó gyümölcstermést? fi a/y gj Sm&kakffiékiiuk jó és m+ly«kit*k rassz m viré§potuk? — A méhsk rsz:my szorepo e nsegíermékenyiiéínó/ t«sn egyes fajták pollenjének a csira képességét %-ban. Az alacsony %-et mutató csírázó képesség mellett jó gyümölcs termésről nőm igen lehet szó- Ebben az esetben okvetlen gondoskodnunk kell olyan fajtákról, amelyeknek a csirától! képessége kifogástalan. Alma fajták: Fehér lilára alma 92. fehér asz. trahán 85, Cellini S3, Baumann revet 50_ Kipston pepin 23, Téli citrem alrsa 21, Ghrávsnetsini 7, Kanadai revet 4%. 'Körte fajták: Egyesületi eperjss 78, Avr. Jó Lujza 54, Vilmos körte 46, Hardenpent 33, Ama. sis vajkörte 25, Diel vajkörte 6, Pap-körte 4%. Igen nagy hiba volna ha a fentiek szerint Kanadai renet almát tiszta telepítésben ültetnénk. Amennyiben a közeiben más almafaj'- nem volna, a kötődés igen hiányos volna. Ugyanilyen hiba volna a Diel-vajkörte. vagy pedig a Papkörte tiszta telepítét* is. Ezenkívül vegyük figyelembe azt is, hogy a fenn közölt adatok laboratóriumi adatok, ahol a pollenre sommiben káros hatás nem volt befolyással, tehát, azok ideális viszonyokra vonatkoznak, ami a gyümölcsösben sohasem áll fen. A valóságban a csírázás! e”©y bizonyos százalékkal minden esetben gyengébb. Ez a kérdés nagyj«le®tőeísS, »zárt Hogyan telepítsük A.lapolv, hegy a kereskedelmi c lókra tslspí. teadő gyümölcsösöknél inkább kevesebb, de jófajtát ültessünk ki. Ez természetes, meet egyébként nem volna gazdaságos a gyümölcstermesztés. Tökéletesen elegendő, ha jó két pollenű fajtái telepítünk egy zárt telepítésen. E’őfordul olyan eset is, hogy_ jó minősége ellenére — meddőfág á'l elő. Ez a* önntsddgsóg eísts. Az önmeddőség valószínű oka, hogy a virágpor nem egyszerre érik a bibével, vagyis saját magát megtermékenyíteni képtelen. Azonban másfajták megtermékenyítése minden nagyobb nehézség nélkül sikerül A cseresnye ömneddő. Saját virágpora nem képes 4-5%-nál többet megtermékenyíteni. Itt csoportos meddőség esete is fennforoghat. Cssresnyéket tehát soha sem szabad tiszta állományba telepíteni, hanem mindég csoportosan telepítjük, több fajtát keverve. Az őrsi barackkal nincsen különösebb baj, mert öntennékenyülő, kivéve az I. K. Hále barackot. Hazai viszonylatban még nem tudunk adatokkes’öa asoknak a fajtáknak a jegyzékét is, amelyek már 100%-ban kivizsgáltak, úgyhogy a kapott adatokat már fenntartás nélkül fol. hassr álhatjuk. A jó virágport adó fajták (almák): A.dáa par. K551 Ananász ranct, Anto--'vka Asztracháni s * piros, Batul, Bamnan renot, Bellefleur, Cellini, Champagni renet, Charlamovszky, Cox narancs renet,, Dancingi bordás, Delicious, Fehér kiár alms,, Arany Delicious, Jonathán, Kasszeli nagy renat, Larsdsbergi reset, London pepin, Macán, sky, Parker pepin, Sándor cár, Signs Tílisch, Tafota, Téli arany pannon. Téli banán alma, Téli fehér kalvil, Török Bálint, Heines Sóvári, Errtz rozmarin. Rossz virágport adó fajták: Blenheim! ronet, Bokoopi szép, Kanadai renet, Lángos híbomok, Ripston pepin, Téli citrom alma, Sárga G-raven. steíni, Stayman vrnnesap. A jó virágport adó körtefalták: Averancseszi jó Lujza, Cleurgeou, Clap kedve’tjo, egyesületi esperes Eszperen Betgamotto Hardsupont, Har. di-yajkörte, pisztrángkörte, Vilmoskörte. Rose* virágport adó körtefajták: Amanlisz vajfeörto Diel vajkörte, Kongresczns em’éke, popkört^ Seres Olivér, Udvari Tanácsos, Virgole. use. gyümölcsöseinket? kai szolgálni a meggy n 'gtermCkenyítésére. önmeddő Például a magva fajta Fánál üvegmeggy. Ez meglehetősen ismeri, fl^jta és nálunk mint Körösd meggy ismeretes, trgy segítenek Magyarországon az önmeddőségen, hogy legbővebben termő fákat törzskönyvezik s a faiskoláknak es«k ezekről a fákról lehet szaporítóanyagot ssedniök. Állítólagos megfigyelések szerint a germersdorfi cseresnye jó hatással van a meg. termékenyíti ésre. A szilvák meg1 ehetőben e’térő adatokat mutatnak. Dr. Huss Béla adatai szerint önterméke. nyek: Cár, Späth Anna, Lőveni szép, Besztercei Szilva. Pjészben önmeddöek: Agoni, Olaszkék, Biversz. önmeddöek: Ccsaranycsepp, Korai ringló, Althnn ringló, NagyrB1 •’ringló, Kirka, Waschington. Mint érdekességet megállapítom a szűznemzés esstét. Ilyenkor a fa megtermékonyiU és nélkül is hoz termést. Az ilyen gyümölcs magtalan. Ezt a tulajdonságot egyes gyümölcsösöknél fejleszteni lehet. Ing. Könözsy Az őszi muraka^verseny győztesei Lapunk más helyén beszámolunk a besztercebányai kerület versenybizottságának döntéséről, amely szerint a kerület őszi munkaversenyének legjobbai ezek az EFSz-ek lettek: 1. Gömör III. típusú EFSz-e, 2. Beluj II. típusú EFSz-e a Selmecbányái járásból, 3. Ko^ pernica IV. típusú EFSz-e a körmöcbányai járásból. A nyitrai kerület versenybizottságának döntését már múlt heti számunkban közöltük. E szerint ebben a kerületben ez a három EFSz végzett az első helyeken: 1. Szent Péter (ógvallai járás), 2. Drzenice (lévai járás), 3. Kovarce (topolcsányi járás). Az első és harmadik helyen végzett EFSz a III., a másod1'}: helyen végzett EFSz a II. típus szerint gazdálkodik. A bratislavai kerület versenybizottságának döntése várható volt lapunk heti jelentése alapján. Az első három helyen ezek a szövetkezetek végeztek: 1. Felső Patcny IV. típusú EFSz-e, 2. Csicsói III. típusú EFSz-e, 3. Kopcany III. típusú szövetkezete. A zsolnai kerület versenybizottsága is meghozta a döntést. Ebben a kerületben Necpaly (turócszentmártoni jár-' EFSz-e lett a győztes az 50 verseng szövetkezet közül. Második Rakovo, harmadik Cepc'n. A kassai kerületből hivatalos jelentés még nincsen, de minden bizonnyal Gemersky M'lhosf (nagyrőcei járás) nyerte" meg a versenyt, mV második Zemplén, harmadik pedig Mlynica szövetkezete lesz. Az eperjesi kerületben még a járási győzteseket sem állapították meg mindenütt, kerületi győztest tehát nem hirdettek még ki. ÍM v&gaztek az adapfSciőva!? A szövetkezeti istállók adaptációs munkáját több EFSz már befejezte. Az eddigi jelentések szerint az egves kerületekben a helyzet a következő: Bratislava! kerület: Felső Szeli, Alsó Szeli, Fél, Nagv Mácsa, Galánta, Csicsó, Dunaradvány, Főrév, Kráfov Brod, Melcice, Adamovce, Král’ovo, Vyrany, Vlckovee, Matúskovo és Nemesócsa. Nyitrai kerület: D!há n. V., Dvory o Strekov, Izsa, Trávn:ca, V. Mária, M. Chrasfanv, Mlynanv. Tesáre, Aranyosmarót, Podluzany, Hornany, Kovarovee és Párkány. Besztercebányai kerület: Gömör, Dvorn'kv, Hradiste, Gerince. Kyjat’ce. Kassai kerülőt: Matejovce, Butizovce, M. Trakany, Iiores, Backov, Durkov, Hotkovce. Nagyabony áttéri a IV. típusra A nagyabonyi szövetkezet az elmúlt napokban áttért a IV. t'pusú szövetkezeti gazdálkodásra. Több taggyűlései esett szó évközben a IV. típusra való áttérésről, annak megvalósítására azonban csak most — az őszi munkák után — került sor. A TV. típusra való áttérés ünnepélves külsőségek között történt. A szlovák és magyar ifjúság kultúrműsorral is szerepelt a szövetkezeti ünnepségen. A szövetkezetnek komoly gondot okozott már az őszi munkák megkezdésekor a munkaerők h’ánva. Ennek ellenére időben betakarították a szövetkezet tagjai a kapásnövényeket, majd 220 ha búzát, 37 ha rozsot és 12 ha repcét vetettek el. A vetésnél a szövetkezet alkalmazta Gróf István uiitó javaslatát és egv traktorral 3 vetőgép dolgozott így sikerült naponta 17—20 ha is bevetnek. Az u i' tó javaslatnak híre ment és a dunaszerdahelyi gépállomás később szintén alkalmazta Gróf István újítását. A nagyjelentőségű újításra még Bratislavában ’s felfigyeltek és filmesek utaztak le Nagyabonyba, hogy filmre vegyék a vetést. A szövetkezetnek van már új tehénistállója, melyet még az ősz eleién fejeztek be. A mostani építkezések során 200 sertés számára alkalmas hizlalda építésébe kezdtek. Az építkezéseket később kiterjesztik, mM a növendék >*arvasmarhák részére is istállót építenek. LA j tn uh ka módszerekkel az új évbe! Az EFSz-ben végzett közös munkával, a gépek segítségével, a műtrágya használatával, nemesített vetőmagvakkal és ültetvényekkel, csávázássa!, permetezéssel és a föld jó megmunkálásával biztosítjuk a dolgozók ellátását! Termelési eszközöket szállít és jó tanáccsal szolgál a FÖLDMŰVES RAKTARSZÖVETKEZET
