Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-16 / 18. szám
Országos éberség és harc a burgonyabogár ellen Minden kinek kötelessége a hatóságoknak azonnal jelenteni a burgonyabogár feltűnését Egy nőstény 2000 petét rak és a nagy melegben évenként kétszer is lerakhatja petéit Védekezés a napszúrás ellen Fejünket, homlokunkat, de különös a tarkónkat fedjük be a tűző napon végzett nyári munka alatt lyek a kártevő Ürülékének »urati-anyaitól származnak. A burgonyabogán elleni védekezéshez tartozik, hogy a kártevőt minél Jobban ismerjük. Art már fentebb is említettük, hogy a ''íldbe fúrja magát és különböző mélységben telel át. A ls. zább összetételű földbe félmőter mélységbe is be. fúrja magát. Kora ősszel mászik le téli rejtekhelyére és ott marad tavaszig mozdulatlanul merev állapotban. Amikor tavasszal előjön kiváló szaglószarvei révén nagyobb távolságokra is r g. találja biztosan a burgonyaültetvényt, vagy pedig átrepül az egész távolfekvő földekre is. / nőstények által lerakott peték naranessztnüek és valamivel kisebbek, mint a vörös lóhere magja. A peték majd mindég a burgonyalevél fonák oi. dalán találhatók, csak egész ritka esetben a föl. dön A petékből kikerülő lárvák sötétvörös színűek és kezdetben együtt maradnak. Ezek a lárvák a burgonyalevél legzsengébb részeit rágják le és leggyakrabban lyukakat rágnak a levelek, be. Fejlődésük rendkívül gyors és amint kissé nagyobbak lesznek azonnal széjjel mászr’lc és folytatják pusztításaikat, A levelet annak szélétől kezdik már rágni és csak a lavél erősebb erezetét hagyják meg. Ha egy tövön sok lárva vég. zi a pusztítást, teljesen lerágják a leveleket és nyomban utána folytatják a pusztítást a szomszédos földeken. A már kifejlődött lárva korálszíuű.fejét pajzs fedi, festőnek két oldalán pe dig fekete folt húzódik végig. A két hátsó ízületének felületi oldala ugyancsak fekete. Nem e. gésssn centiméter nagyságú és rendkívül falánk. I^mászík a földbe, leggyakrabban a burgonya- Fumó mélységéig és ott ró^avórös színű bábbá fejlődik. A bábon már tisztán kivehetők a burgonyabogár lábai, tapintószervei és fedőszámyai. Eörülbelül tíz napi nyugalmi idő elteltével ki-A késői aratás magpergése mellett a csépi iaj poriás és szemveszteség okoz legnagyobb kárt a már megtermelt gabonák betakarításánál. ’S két ok miatt kát. holdanként 100 kg. gabona is elveszhet, ami megfelel 1 kát. hold vetőmagszükségletének. A cséplésnél az 5—6%-os, vagy ennél nagyobb szemveszteség részben onnan származik, hogy a. rossz karban lévő cséplőgépesk miatt a szalmában vagy pelyvában visszamarad a szem, részben onnan — ez talán még a szalmában visszamaradó szemveszteségnél is nagyobb —, hogy a cséplőgépek sok magot összetörnek, Erre az utóbbira kevésbbé szoktak figyelni, pedig vizsgálati eredmények igazolják, hogy a szemveszteségtől való túlzott félelem az ellenkező hibára vezethet és a szorosra állított dob nagyon sok szemet összetör. Az összetört szemek egy ré sze poriás formájában vész el, ezért kevésbbé érzékelhető és mérhető — ez maga kitehet 1—2%-ot —, a másik része pedig mint törött szem belekerül az ocsúba és ezáltal rontja az elsőosztályú magvak arányát. A burgonyabogát minden éber óvintézkedés ellet .i elkerült Csehszlovákiába is. Némely vidtt.it már a múltban is elárasztott, de a Földművé -ésügyi Minisztérium hathatós óvintózkedésekst tett és megakadályozta a bogár tovább terje. dibit és a burgonyaültetvények elpusztítását. Tekintve, hogy az elkövetkezendő években még több és jobb minőségű burgonyát akarunk térmclni, az újra jelentkező burgonyabogár vészé, delem ellen azonnal és erélyesen kell mindenütt felvenni a harcot. Az észak-Amerikából származó burgonyabogár a második világháború alatt renkivüli módon elterjedt Németországban, ahol a háború miatt teljesen elhanyagolták az ellene való védekezést. A burgonyabogár elleni küzdelem a háború be fejezése után sem kezdődött meg Németország ban, úgyhogy a kártevők még jobban elszaporod tak. Ennek tudható be, hogy Németország soké zernyi hektár területén, mintegy hétezer község hez tartozó földön teljesen tövig lerágta és kipusztította a burgonyabogár az ültetvényeket. Németországból, főleg a szél támogatásával, a búr. gonyabogár terjedni kezdett Csehország felé is A Németországot Csehszlovákiától elválasztó ha tármenti hatalmas erdőségek egyideig temríszeles akadályt képeztek a burgonyabogár nagyobb fc’-.ú elterjedésének Csehország felé, évek soré azonban ez az akadály is kevésnek bironyul. Csehországból azután Szlovákia felé is megkezdte pusztító terjedését a burgonyabogán A burgonyabogár A burgonya e legnagyobb ellenségének fejlődé, el menete éppen olyan, mint a többi bogáré, te hát teljes átalakulása, vagyis fejlődési menetében bábállapoton is keresztül megy. A talaj ősz letételétől függ. hogy milyen mélységbe fúrj be magát a földbe, ahol áttelel. Április, vág: május havában, amikor a föld melege eléri e 14 Celsius fokot, a burgonyabogár kimászik téli odújából. A nőstények a burgonyalevél írnák aldálára lerakják a petéiket. A petékből már három-négy nap múlva kibújnak a lárvák, me lyek 14_21 napig maradnak a burgonyaföldíelettí zöld r' ein és rágják a burgonyatő levele it és szárát. A lárvák tehát már maguk is nagy pusztítást végeznek. Minthogy a lárvák a búr gonyaültetvény egy bi-onyos réssé'-»- rendkí. vili nagymennyisérben lé;“"' fel, a burgonyabogár elleni védekezés legeredményesebb az ilye:- tűzfészkek kipusztításával. A burgonyabogár jelenlétét úgy ismerjük fel, hogy a leveleken tintafoltokra emlékeztető foltokat találunk, r i- • Az aratási munkának különösen régebben igen gyakori és veszedelmes velejárója volt a napszúrás. Ez az ártalom mindazokat fenyegeti, akik hoszszú ideig tartózkodnak hajadonfőtt a nyári tűző napon. Minden olvasó tudja hogy a forró napon, homokban, földön fűvön heverészve, vagy napozva milyen hamar megfájdul a fejünk, főként, ht. nem fedjük le valamivel. Ennek az a? oka, hogy a napsugarak erősen felmelegítik a fejbőrt, a csontos koponyát és ez alatt az agyvelőt. Márpedig tudjuk, hogy ha valami fölmelegedik, akkor az ki is tágul. Az agyvelő burkai közt tekergő erek fala ugyancsak kitágul és a véredények erősen megtelnek vérrel. Ezt a jelenséget nevezi a tudomány vérbőségnek. A napszú rást szenvedett ember arca kipirul, feje fájni kezd, szédül, füle zúg és szeme káprázik. Ha jobban megfigyeljük a beteget azt látjuk, hogy eleinte izzad, később száraz, forró lesz a teste és iszonyú szomjúság lepi meg. Az a kérdés, szabad-e ilyenkor inni adni a sérültnek? Nem hogy szabad, de egyenesen kötelességünk, hogy a napról árnyékos helyre vigyük, félülő helyzetbe fektessük (hogy a vérbőségét eloszlassuk)., homlokát, testét hidegei zesruhával dörzsöljük és feketekávéval, vagy teával jól megitassuk (A feketekávé és a tea jó szíverősítő) Ha a beteg eszméletét veszti, ugyanígy járunk el vele. Gondosan megoldjuk ruháit, kényelmessé tesszük fekhelyét és legyezgetéssel könnyítjük meg számára a lélekzést. A beteg lékzése és szívműködése ilyenkor igen szapora s együtt emelkedik a testhőmérsék emel kedésével. Felmerül a kérdés, hogyan lehet a napszúrást megelőzni. Megfelelő öltözködéssel. Gondoljunk a forróégővi parasztok helyzetére. Azok nagyon komolyan veszik a testnek, különösen a fejnek a védelmét a nap sugaraival szemben. Általában széles karimájú szalmavagy nádfonatú kalapban dolgoznak a földeken. A mi vidékeinken korántsem olyan veszedelmes a napsugár égető hatása, azonban éppen ennek a kevésbbé veszedelmes napfénynek a lebecsüléséből származik sok súlyos baleset. Tanulság, fedjük le gondosan fejünket, homlokunkat, de különösen tarkónkat, a tfiző napon végzett nyári munka alatt. fejlett bogárrá alakul át. Ekkor még pór napig a földben marad, amig a test részei megkérné, nyednek. TJtána feljön a föld felszínére, hogy párosodig útján tovább szaporodjék. Nálunk a magasabb, hegyfekvésű helyeken a burgonyabogárnak csak egy nemzedéke van évenként, melegebb fekvésű helyeken azonban évenklnt két nemzedeka Jelentkezik, sőt a nagyon száraz időjárású években, mint amilyen az 1847-es év is volt elérte a harmadik, de már nem teljes folyamaid üemzedékét is. Az iskolás gyermekek is bekapcsolódtak a kártevő pusztításának munkájába A burgonyabogár nősténye körülbelül kétezer petét rak le és képes kétszer is áttelelni. Ha eze. két a tényeket figyelembe vesszük és hozzá számítjuk még azt, hogy egy évben a nőstények képesek két vagy három esetben kétezer petét lerakni, megértjük e pusztító állat gyors terjedésé, nek lehetőségét. A nőstények repülni is tudnak, és így a kártevők terjeszkedésére még több a le. hetőség. Burgonyatermelésünk védelme érdekében mind-A cséplesi szemveszteséget a következő okok idézhetik elő: A cséplőgép rossz karbantartása, A cséplőgép legfontosabb része a dob. Ennek lécei egyenesek és élesek legyenek. A verőlécek közepe egy-két évi használat után erősen megkopik. Ilyenkor a széleket a középső részhez hozzá kell faragni, de legjobb új verőléceket beszerelni. Kopott, egyenetlen verőlécek miatt sok kalász átcsúszik a dobon és a szem a kalászban marad. A cséplésnél üzemi nehézségeket és szemveszteséget okozhat, ha kopottak a szalmarázók. Fokozódik a szemvesz, teség akkor, ha a szalmarázók felett a szemfogó-lemez hiányzik, vagy sérült. Ekkor sok szem vágódik bele a szalmába. Legyenek jókarban a rosták is és minden gabonafajtához a megfelelő rostát kell használni. Ha hiányos á magfelvonó, ha hibás az osztályozó henger, ha maga az egész cséplőszekrény rozoga, szétrázódó és repedezett, a drágán megtermelt szemből annál több szóródik szanaszéjjel, ahelyett,hogy a zsákba folyna. A szemveszteség a jókarban lévő cséplőszekrény helytelen felállításából is származhatík- Ha a szekrény eleje lóg, több mag megy a szalmába. Nagyon fontos a hosszában és keresztben egyaránt vízszintes helyzet. Biztosítani kell a dob előirt fordulat - számát, mert ha kevés a fordulat, a szem a szalmában marad, ha sok a fordulat, akkor pedig sok szem összetörődik. A cséplési szemveszteségnél általában a dobot és a dobkosarat okolják. Kétségtelenül a legtöbb bajt ez okozhatja, de a szemveszteségnek nem ez az egyetlen oka. A dobkosár a dobtól az Aetőnyilásnál legyen legtávolabb és az alsó résznél legközelebb. A dobkosár beállítása azonban függ az elcsépelendő gabona fajtájától és minőségétől- Nyitottabbra állítjuk a dobkosarat a könnyen pergő száraz gabonánál és szorosabbra a nyirkos, vagy szorult gabonánál. Szemveszteséget okozhat a nagyszelelő helytelen beállítása is. Erős szél nemcsak a pelyvát, hanem a magvakat is kifújhatja. Ugyanígy kell szabályozni a kisszelelő működését, mert erős szelet adva, a magvak egy része visszakerülhet a gépbe. Szemveszteséget okozhat maga a meghajtó erőgép. A traktor szcbáiyozókészülékének helytelen beállítása a nyájunk kötői essége, hogy aaonnal »’öntsük » Helyi vagy Jírá-si Nemzeti Bizottságnál, ha bár hol burgonyaacgarat felfedezünk. Az említett hí. vataiok a kiadott rendeletek és utasítások értelmében nyomban kötelesek a védőintézkedéseket megtenni, és a burgonyabogár fészkeit elpusztítani. Minden tavasszal tüzetesen át kell vizsgálni az egész burgonyaültetvőnyt, még pedig akkor, amikor a burgonyalevelek kihajtanak a földből. Különösen nagy gonddal kell átvizsgálni azokat a burgonyaültetvényeket, ahol az előző évben is burgonyaültetvények voltak.. A talált bogarakat, lárvákat és petéket nagy gonddal kell összeszed, ni és petróleummal töltött edényben pusztítani. Azokon a helyeken, ahol burgonyabogarat bármi, lyen fejlődési szakában megtalálták, a burgonya* tövek földfeletti hajtásait két méter körzetben teljesen le kell szedni. A kitépett hajtásokat a lelet helyén ásott gödörbe dobjuk (elegendő ha a gödör 25 centiméter mély) és leöntjük trichlorathylennel vagy pedig szénkéneg és triehlorethylen keverékkel (a keverési arány 1:5). Azután a gödröt betemetjük földdel, letapossuk, a lelet helyén a földet fertőtlenítjük, még pedig ügy, hogy kannából lelocsoljuk a földet az említett keverékkel. A burgonyaültetvény többi részét DDT készítményekkel porozzuk be, de ügyeljünk arra, hogy ha eső jönne közbe, a beporozlst újra megismételjük. A lelőhely közelében lévő búr. 'onyilltstvényeket félszázalékos mészarzenáttal permetp-zük be. Mindezen vegyi védő szereket, permetező és porzó eszközöket a Járási Nemzeti Bizottság nö. vőnyvédelmi eló’aűóla szerzi be és bocsáitjg reu. delkezésre. A 169-1948 számú kormányrendelet a burgonyabogár pusztítását kötelezővé tette minden földtulajdonos részére, mér pedig a saját költségén. A kormányrendeletnek ez az etóbbi résre megváltózott, és ez idő szerint csak azt kávánjlk a. termelőktől, hogy a burgonyabogár lelőhe. lyéről azonnal tegyenek jelentést és a burgonyabogár pusztításával járó munkát végezzék el, minden egyéb költséget az állam vállalt magára. dobnál túlságosan kevés vagy nagy fordulatszámot idézhet elő. Ennek következménye a szemveszteség vagy a szemtörés. Végül szeveszteséget okozhat a cséplés helytelen munkamódszere. A jó munkát végző cséplőgépet már egyenletes búgásáról is fel lehet ismerni. Ha „bufog“ a gép, a cséplési munka roszszul folyik. A kévéket szétterítve, a dobkosár egész szélességében kell etetni. A gyorsan és felületesen bedobált egész, vagy félkévékből a dob a szemet kicsépelni nem tudja. Az etetés egyenletesen és folyamatosan történjék. Nagy hiba, ha egyszer üresen jár a gép, másszor pedig túl van terhelve Húzódott vagy szorult gabonát is legjobb egyenletesen etetni. Ha szorult gabonát csépelünk, a dobot szűkebbre kell állítanunk. A sietség nem mehet a minőségi munka rovására. Erre minden munkánál, de különösen a cséplésnél kell ügyelni. A nyári hosszú napokon egyenletes és folytonos munka mellett kell a a gép teljes erejét kihasználni. A cséplés gyors elvégzését a gépek munkájának helyes megszervezése biztosítja. Több munkanap, igen sok üzemanyag pocsékolódik el akkor, ha a gépeket egy nap leforgása alatt kéthárom udvarban is kell állítani. A közös szérűre hordás gyorsítja a cséplést, az önköltséget csökkenti és a minőséget javítja. Az egyénileg gazdálkodó parasztok sokszáz udvarába behordott gabonának csépléséből még egy igen súlyos károsodás származik, a gabonafélék keveredése. Vannak községek, ahol a búvá rozssal kevert. Ezenkívül tele van az árpa zabbal, a zab árpával, rozzsal. Amikor a gép naponként szinte órákon belül váltakozva három-négy udvarban csépel, felváltva búzát, rozsot, árpát, tt a gép kitisztítására nincsen idő. Fokozza a keveredést az is, hogy sokszor a búzát a jól-rosszul kicsépelt rozs-zsuppkötélbe kötik és a kötelet is áteresztik a dobon. Könnyebb lesz a keveredés nélküli cséplés, ha a hordást is úgy szervezzük meg, hogy az ugyanolyan fajta gabonák asztagai egymás mellé kerülnek. Nagyon nagy előny mutatkozik a cséplés helyes elvégzésénél az állami gazdaságokban, termelőszövetkezeti csoportokban. De az egyénileg dolgozó parasztok cséplése is szakszerűbb és jobb lesz az egész ország területén működő gépállomások gépeinek üzembeállításával. Ezek a gépek állandó szakfelügyelet alatt dolgoznak, dolgozó parasztságunknak elsősorban ezeket kell a cséplésnél igénybevenni. V, S,
