Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-10 / 39. szám
4 1530. íJecember 10. A Szabad Földműves tanácsot ad Hányszor és mikor nyírjuk juhainkat Szlovákia egész területén eddig bevett szokás volt, hogy a racka, cigája és hampshir juhok nyirását évente kétszer végezték. A merino juhokat rendszerint csak egyszer nyírták, voltak azonban birtokok, ahol a merinó juhokat is évente kétszer nyírták. Az racka, cigája és hampshire juhokat rendszerint márciusban és szeptemberben nyirták, a merinó juhokat decemberben és augusztusban, bár voltak vidékek, ahol a hampshire juhok nyirását is a fent említett időben végezték. Vizsgáljuk meg, helyes-e a juhok nyírása az említett időben és milyen előnyöket, vagy hátrányokat tudunk ezzel kapcsolatban felsorakoztatni. Az ügy vizsgálásánál elsősorban a textilpar érdekeit, állategészségügyi szempontokat és a juhtenyésztő érdekeit kell szem előtt tartanunk, mivel ez maximális és amellett lehetőleg állandó hozamot igyekszik a maga számára biztosítani. A textilipar mindenekelőtt a gyapjú nagy mennyiségben való termelésére helyezi a fősulyt. A gyapjú behozatala meglehetősen szűk korlátok között mozog. A mezőgazdasági termelés ennek következtében minél nagyobb mennyiségű gyapjú termelését tartja szem előtt. Már erre való tekintettel is minden olyan hibát el kell kerülnünk a juhtenyésztés terén, amely a lenyírandó gyapjú mennyiségét csökkentheti. Mindenekelőtt azzal kell tisztába lennünk: helyes vagy helytelen-e a juhok évente egyszeri vagy kétszeri nyírása. Nem kétséges, hogy abban az esetben, ha a juhot gyakrabban nyírjuk a gyapjú — mivel a szervezet védekezik a test melegének felesleges kisugárzása ellen — a nyírás utáni első napokban jóval gyorsabban nő. Ebből azt következhetnék, hogy az évente kétszer végzett nyírásnál több gyapjút nyerünk, mintha a juhokat évente csak egyszer nyírjuk. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogyha a juhot csak egyszer nyírjuk is évente — még pedig akkor, amikor a juh a legkevésbbé érzi meg a gyapjú hiányát, tehát tavsszal — és ha a juh a téli időszakban is minél több időt tölt el a legelőkön és kifutókban, akkor a gyapjú tulajdonképpen egész éven át zavartalanul nő abban az esetben is, ha gyapjú hosszabb. A gyapjú ugyanis, ha hosszabb is, a hűvös időszak alatt tovább nő. A juhok évente egyszer történő nyírása előnyöket jelent a textiliparra nézve is. Egyszeri nyírásnál aránytalanul hosszabb gyapjút kapunk, ami a textilipar szempontjából sokkal értékessebb, nem beszélve arról, hogy ennek a gyapjúnak a minősége jóval' tömörebb. Ennek egyik előfeltétele természetesen az, hogy a juhokat hideg akolban tartjuk, már csak azért is, mert a gyapjújától meg nem fosztott juhokat nem szabad meleg akolbán tartani, mivel itt a gyapjú „megfőne“ és értéktelenebbé válna. A juhot rövid gyapjúban viszont nem lehet téli legelőre kihajtani, mivel ott sokat szenvedne, különösen ha nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal, ami nálunk Szlovákiában — sajnos — nem ritka jelenség. Azok a juhok, melyeknek megadjuk a lehetőséget, hogy télen bármily szerény helyen megtalálják kis legelőjüket, sokkal erősebb, rugalmasabb és hullástól mentesebb gyapjút adnak, ami a textilipar szempontjából természetesen nagy előnyt jelent. Ismétlem, nem feltétlenül biztos, hogy évente egyszer történő nyírásnál kevesebb gyapjút kapunk, mint az évente kétszer végzett nyírásnál. Helyes takarmányozás esetében és helyes akolozásnál ennek ellenkezőjét lennék hajlandó állítani. Vizsgáljuk most meg, hogy milyen előnyökhöz jut a juhtenyésztő a juhok évente egyszer történő nyírásával. Elsősorban munkát takarít meg, hiszen megtakritja egy nyírás fáradalmait illetőleg költségeit. A juhok nyírásáért általában 10—12 koronát szokás fizetni. A cigája és racka juh évente 1—1.2 kg gyapjút ad, ami körülbelül 50—60 Kcs értéket képvisel, tehát a juhok egyszeri nyírása körülbelül a gyapjú árának 20%-át teszi ki. Ha a juhokat évente kétszer akarjuk nyírni akkor — mint azt említettük — kora tavasszal, tehát márciusban és kora ősszel, vagyis szeptemberben vagy októberben elején kell nyírnunk. Márciusban és áprilisban gyakran még túlságosan zord az időjárás ahhoz, hogy a gyapjútól megfosszuk juhainkat. Hasonló a helyzet októberben és novemberben. A juhokat nyugodt lelkiismerettel nem hajthatjuk legelőre, rövid gyapjúval különösen ha esős, hófuvásos időjárás uralkodik, noha legelőinkön éppen ebben az időszakban van a legkiadósabb és legértékesebb takarmány. Az őszi és téli legeltetés igen sok takarmány megtakarítását jelentheti. A juhok jó kondícióba kerülnek, kellőképpen előkészítjük őket a tejelési idényre, erős és egészséges utódokat hoznak világra, amelyek kellő mennyiségű vitamint kapnak, nincsenek annyira kitéve istálló betegségeknek és ezenkívül a helyes takarmányozás révén sokkal nagyobb mennyiségű gyapjút is nyújtanak. Már emiatt is állíthatom, hogy az évente egyszer nyírt juhok nem feltétlenül biztos, hogy kevesebb gyapjút nyújtanak. A nyitrai kerület szövetkezeteinek tagjai elegendő mennyiségű szövetkezeti istállóra alkalmas épületet és a javítási munkálatokhoz szűk. séges építőanyagot találtak. A nyitrai kerület összes járásaiban kiadták már a nyilvántartási lapokat. Az anyag szállítást úgy végzik, hogy közben a javítási munkálatok is símán folyhassanak. A nyitrai járásban az ivánkai< a nagycétényi és a veiké janikovcei EFSzekben kezdték meg eddig a jovítási munkálatokat. Az ógyallai járásban szintén szépen folynak a javítási munkálatok. Ebben a járásban a per. betei szentpéteri, marcellházi. hetényi. imelyi Amint tudjuk, a juh a legelők állata, amely nem bírja jól az akolbantartást, de különösen nem bírja jól az olyan akolt, amlvet juhtenyésztőink általában nyújtanak neki. Nálunk az akol rendszerint till meleg. Ezt a meleget a lenyírt juh úgy-ahogy kibírja, mert hidegebb akolban még rosszabbul érezne magát. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy meleg akolban jobb életfeltételük van a betegségterjesztő kórokozóknak is, amelyek a félelmetes istállóbetegségeket terjesztik és igen jelentős károkat okoznak a juhállományban. Elegendő, ha itt csak a tőgygyulladását, a ragályos körömfájást, a köldökgyulladás következtében tömegesen pusztuló utódokat, vagy pedig a tüdőgyulladásban elhulló állatokat említjük meg. Ezeket a betegségeket Bulgáriában és Romániában pl. nem is ismerik, mert ott a juhokat ősszel nem nyírják, és egész télen legelőkre hajtják. Objektív akarok azonban maradni. Ha a juhot ellés előtt nyírjuk meg, ez feltétlenül nagy előnyt jelent. Az éppen világrahozott utód könnyebben találja meg az emlőtt, nem kénytelen a piszkos gyapjút megfogni és a gyapjú egyúttal sokkal kevésbé kócosodik. Igaz viszont, hogy kellő gondossággal és jóakarattal megakadályozhatjuk, hogy az utód kénytelen legyen a piszkos gyapjút és az izsai EFSz-ekben folynak a javítási munkálatok. A verébélyi járásban a verebélyi, dicska^ zsitvavajkai. vlkasi, trávnicai. nagymányai, al. sógyuri és a zsitvaúj falusi EFSz.ekben folynak a javítási munkálatok. A komáromi járásban már minden EFSz.ben megkezdték az átalakítási munkálatokat. Jól halad az érsekújvári járás is. ahol eddig a dvory.i, kamocsai, koltai kürti, tardoskeddi és szímői EFSz-ek kapcsolódtak be az istállójavítási munkálatokba. A lévai járás eredményei szintén kielégitőek. A zselízi járásban azonban eddig csak három EFSz.ben folynak a javítási munkálatok. megfogni. Ez elkerülhető olymódon, hogy a tőgy körül egyszerűen eltávolítjuk a gyapjút részben kitépéssel, részben pedig nyírással. Ez bevett szokás ég általánosan ismert eljárás mindenütt, ahol a juhok ellése teljes gyapjú idején történik. Itt esetleg felhozhatná valaki azt az ellenvetést, hogy azok a juhok, melyeket ősszel nem nyírunk meg, elvesztik gyapjúkat. Tudnunk kell azonban, hogy az egészséges, jól táplált, be1 ső és külső élősdiektől mentes juh nem veszti el gyapjúját. Emlékezzünk csak arra a régi juhászmondásra, hogy a jó juh és jó juhpásztor sohasem hagyja el bundáját. Franciaországban alkalmam volt látni olyan kísérleti juhokat, amelyek hráom éven át nem láttak ollót. Ezek gyapjumintáját még ma is őrzöm. A kísérleti iuhok Rabouilletből származó rambouilleti típusú merinói fajtából eredtek. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal a gyapjútermelés fokozása érdekében — elsősorban pedig a juhok egészségügyi állapotának biztosítása — érdekében a modem agrobiológia szempontjai alapján úgy javasolja rendezni juhtenyésztésünk feltételeit, hogy a termelés lehető legjobb és legnagyobb lehessen, a veszteségek egyidejű csökkentése mellett. A legeltetés időszak meghos’: Szabbitása érdekében javasolható, hogy teljes mértékben használjuk ki a téli legeltetés lehetőségeit is, amennyiben azt az időjárási viszonyok megengedik. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal éppen ezért nem javasolja a juhok őszi és téli nyirását, hanem annak helyébe a tavaszi nyírást óhajtja bevezetni, még pedig abban az időpontban, amikor a juhok a legjobban bírják a gyapjú hiányát tehát május táján. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal évente egyszer történő nyírást javasol mindazoknál a juhfaj fáknál, amelyek nálunk tenyésztés szempontjából figyelembe jöhetnek. A juh gyapjúnak hullása ellen csak azt javasolhatjuk, hogy juhainkat az élősdiektől mentesítsük. A bőr élősdiei ellen legjobb eredménnyel jár a Ridex oldatával alkalmazott hidegfürdő, míg a belső paraziták ellen a mételyt megakdályozó gyógyszerek alkalmazása jár jó eredménnyel. Tüdőférgek ellen jó eredménnyel alkalmazható a vágtornóc. „Krma“ szövetkezet által gyártott és szövetkezeteinkben raktáron lévő nyalósó. Érdemes az őszi idényben megfigyelnünk azokat a gazdag legelőket, amiket lépten-nyomon látunk kihasználatlanul. Szenteljünk figyelmet a buja őszi vetésekre, repcére és a fagytól megcsípett lóherére, amiket egész télen át nagyszerűen legeltethetünk le száraz fagyok idejében s ugyanakkor számítsuk ki, mennyivel később kellene juhainkat téli akolba zárni, ha a gyapjútól nem fosztanánk meg őket. Azt fogjuk látni, hogy rengeteg takarmányt takaríthatunk meg nemcsak juhaink részére, hanem a többi háziállatunk részére, ha a legeltetés időszakát kellőképpen sikerül bővítenünk. Érdemes a dolog felett gondolkozni. Ezzel elsősorban juhaink egészségi állapotát javítjuk fel. Másodsorban az áttelelési takarmány terén jelentős megtakarításokat érünk el. Nem kisebb figyelmet érdemel a harmadik szempont, amely szerint a juhok egyszeri nyírása révén igen nagy költségeket takarítunk meg. Ugyanúgy nem feledkezhetünk meg a negyedik szempontról sem, amely szerint a hosszú gyapjúban meghagyott juhokat egész primitív, könnyű s ennek következtében olcsó akolban tudjuk átteleltetni, ami rendkívül nagy jelentőségű különösen most, amikor az Egységes Földműves Szövetkezetek és az állami birtokok a juhtenyészetekre is óriási súlyt helyeznek. Ötödik szempontként azt a tényt hozhatjuk fel, hogy a fentiek alapján textiiliparunk részére hosszabb s ennek következtében értékesebb gyapjút tudunk biztosítani. Ezzel a ténnyel s a fentiekkel szoros összefüggésben áll a hatodik s egyben nem utolsó szempont, hogy a juhtenyésztés ilyen módon való fejlesztése dolgozóink életszínvonalának emelését vonja maga után. Alulírott ezennel megrendelem a „SZABAD FÖL“ c. hetilapot az 1951-es évre. Egyidejűleg átutalok a kiadóhivatal részére (Bratislava, Stúrova ulica 6) 100.— korona évi előfizetési dijat. Egyben kérem, hogy a lap kiadóhivatala egyéves előfizetési dijam beérkezte után küldje meg alábbi címemre az előfizetők részére felajánlott 200 oldalas, illusztrált földműves naptár egy példányát. A „Szabad Földműves“ új előfizetőjeként jelentkezem, a száz koronás egyéves előfizetési dijam egyidejű beküldésével azonban ugyanolyan előnyben részesülök, mint a lap régi előfizetői, akik az 1951-es előfizetési dijat átutalják. A kiadóhivatal tehát vállalja a „Szabad Földműves“ rendszeres megküldése mellett a lap szerkesztésében megjelenő földműves naptár ajándékként való megküldését Vezeték és keresztnév: ______________________________ ________ Pontos cím ................................................................................................................................................................ A megrendelés napja A megrendelő aláírása Hol folynak isfállójavitások a nyitrai kerületben? Dr. Ing. Kovács Béla Búcs a párkányi járás mintaszövetkezete lesz Búcson a föld gazdaságtechnikai rendezése után úgy a szövetkezeti tagok, mint a szövetkezeteken kívül álló földművesek közös munkát végeztek. Természetesen a szövetkezeti tagok külön csoportban dolgoztak de az egyéni gazdálkodók összefogása is komoly sikereket eredményezett. Ez a magyarázata annak, hogy az őszi vetést Búcs egész határában október 21-re befejezték. A mélyszántás hetében Búcs befejezte a mélyszántást is. Az ötéves terv keretében út épül Búcs és Kar, va között. Az útépítési munkában részt vesznek Búcs község dolgozói is, ha nem mutatkoznak technikai akadályok az úttal már el is készültek volna. A szövetkezeti istálló beépítése után ez a szövetkezet a legpéldásabb szövetkezete lesz a párkányi járásnak. Valkan István elnök és Pál Ferenc szövetkezeti gazda komoly munkát végezve irányítják a szövetkezet munkáját. A tagok öt munkacsoportban dolgoznak és a munkacsoportok versenyeredményei kitűnőeknek mondhatók.
