Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-10 / 39. szám
2 SsabadíöbiMuám A többtermelés és nagyobb beszolgáltatás Ha Nagytörén, Leleszen vagy másutt elérték a 30 q termést, jó munkával elérhető ez máshol is Vastagabb pénztárca, gazdagabb asztal és teltebb szekrény a többtermelés »másik oldala« Néhány évvel ezelőtt még kifogások estek a falun a tervgazdasággal kapcsolatban. Ma már azonban mindenki számára érthető,. hogy miért volt szükség a mezőgazdaságban is a tervgazdálkodás bevezetésére, hiszen elsősorban a tervgazdaságunknak köszönhetjük, hogy a pusztító háború után — az 1947-es katasztróíális szárazság ellenére — elérhettük állatállományunknál a mai színvonalat és kiküszöbölhettük — aránylag gyorsan — azt a káoszt, mely 1948 februárja előtt a dolgozók élelmezési helyzetét jellemezte. Most tehát, amikor újra sor kerül a mezőgazdasági termelés és beszclgáltatási kötelezettség tervének kidolgozására, már csak itt-ott hangzik el egy-egy olyan vélemény, amely lekicsinyelni igyekszik a mezőgazdasági tervgazdaságot, anélkül azonban. hogy az befolyásolhatná kis- és középföldműveseink tömegét. Természetesen sok szó esik falvainkon azokról a megnövekedett feladatokról, melyeket az 1951-es év a mezőgazdaságunk számára előír. A következő évben nemcsak több búzát, árpát, zabot, de több cukorrépát, burgonyát, mákot, repcét és természetesen több húst, tojást és tejet akarunk termelni. Éppen ez a többtermelési feladat foglalkoztatja ma földműveseinket. A kérdés körül igen élénk, néha viharos vita alakul ki, ez azonban koránt sem az elégedetlenség megnyilatkozása. Ezeket a vitákat és véleménycseréket csak helyeselni lehet, mivel éppen e viták keretében jutnak közelebb kis- és középföldműveseink a mezőgazdasági problémák helyes értékeléséhez és a mezőgazdaság magasabb munkarendjéhez. Nem egy földműves megfeledkezett már arról, hogy a kapitalista órában mi volt terményeinek sorsa. A nagybirtokosoknak és a spekulánsoknak nem állett érdekükben, hogy a k’s- és középföldműves növelje termelését. Azelőtt a piac fő ellátója a nagybirtokos és ^ a falusi gazdag volt. Ha a kis- és középföldművesnek véletlenül több termése volt a szokottnál, az árak annyira leestek, hogy alig maradt valamivel többje terményeinek értékesítése után, m;nt amennyit a terménvekre invesztált. Abban az időben amikor a földművesnek adósságait kellett fizetnie — tehát a cséplés után — a gabonaárak a legalacsonyabban állottak, tavasszal viszont, amikor a kis- és középföldmfivesnek már csak a vetőmagja maradt meg, ellepték a piacot a nagybirtokosok árui az ráak pedig magasra szöktek. Vagy hánvszor fordult elő az. hogy a kis- és közé nföldm (íves nem akadt vevőre és term én vei vei csalódottan — sokszor kétségbeesetten — tért haza. Nem feledték még el k!s- és középföldműveseink azokat a svindJiket sem, amiket a cukorrépával csináltak. Jobb termés idején a beszolgáltatott cukorrépa után csak 10—11 koronát fizettek és a kontingensen felüli mennyiségért pedig mé<* ennél is kevesebbet. De bizonyára emlékeznek dolgozó földműveseink azokra az adósságokra, bírságokra, adókivetésekre és végrehajtásokra is, amelyek az öröm télén termelési és értékesítési viszonyoknak voltak a következményei. Ennek a* állapotnak végleg befellegzett a népi demokratikus köztársaságunkban. A kormány nemcsak jó és állandó árat biztosít földműveseinknek, hanem nünden segítséget megad, hogy termelésüket állandóan fokozhassák. Amíg a kapitalisták tudatosan alacsony színvonalon tartották k:s- és középföldműveseink termelését, addig a népi demokrácia kormánya e földműveseink feladatává tűzi, hogy minél többet termeljen. Va.iion mikor fordult elő az a földműves életében, hogy alacsonyabb árért vásárolhatott nemesített vetőmagot. nrnt amit a gyengébb minőségű eladott gabonájáért kapott? Vagy tudett-e a k*s- és közénföldműves olvan alacsony árért műtrágyát vásárolni, mint ahogy ahhoz ez évben az Egységes Földműves Szövetkezetek jutottak? Hiszen azelőtt a műtrágya vagy a nemesített vetőmag kizárólag a nagybirtokosok rendelkezésére állt. Avagy miikor és ki szántotta fel olyan gyorsan és olyan olcsón a kis- és középföldműves földjét, mint most az állami gépállomás? Senki! Vegyük mindezt figyelembe és tegyük hozzá a közös, olcsó és gyors szövetkezeti munkát, meg néhány olyan ujitást, mint a tarlóhántás és a mélyszántás, a takarmánykeverék vetése, az eddig elhanyagolt rétek és legelők nagyarányú feljavítása, a közös szövetkezeti istállók építése — és előttünk áll egész sor olyan messzenyúló intézkedés, melyekkel a Párt és a kormány földműveseink segítségére siet. hogy állandóan évről-évre növelhessék termelésüket, fokozhassák állattenyésztésüket. Amíg tehát a kapitalista rezsi mek nem engedték a kis- és középparaszt felemelkedését, sőt évről-évre dobra kerültek azok földjei, addig a népi demokratikus rezsimünk szélesre tárja dolgozó földműveseink előtt a magasabb termeléshez és magasabb életszínvonalukhoz vezető kaput. Mert a magasabb termelés és a magasabb beszolgáltatás másik oldalán nagyobb jövedelem, vastagabb pénztárca, gazdagabb asztal és teltebb szekrény áll. A tornaijai járásban lévő EFSz-ek nagy többsége már az aratást közösen és szervezetten végezte. A közösen végzett munka könnyebbségét és hasznosságát megismerve, az ősz folyamán egymásután térnek át a járás kis- és középföldművesei a földek közös megművelésére és a közös gazdálkodásra. Ködös esős időben jártuk a járást és betértünk Szent Király községbe, ahol szintén közös gazdálkodás folyik. Az autónk alatt az út „ide-oda szaladgál“, úgyhogy bizony megijedtem, hogy könnyen az árokban találjuk magunkat. Megkérdeztem az egyik nénikét: — Maguknál mindig ilyen sár van? Nevetve azt felelte, hogy bizony mindig. Gondoltam szaván fogom. — Nyáron is így volt? Újra igenlő választ kaptam. — De hiszen nyáron nem iá volt eső! Kissé elkomolyodva mondja: — Hát kérem nálunk még olyankor is sár van, ha — nem esik! A kerítésekbe kapaszkodva keressük az Egységes Földműves Szövetkezet elnökét, Béres elvtársát. A sötétben nehezen akadtunk rá. Éppen az istállóból A kassai kerületben az istállójavítási munkálatokban a királyhelmeci járás vezet. Ebben a járásban jelenleg 15 épület táalakítása folyik, amelyekben a javítási munkálatok után 412 darab szarvasmarhát és 300 drb. juhot tudnak majd elhelyezni. A fentemlített 15 EFSz-ben a javítási munkálatoknak már 70%-át elvégezték. Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a szövetkezeti tagok mindenütt a lehető legnagyobb mértékben bekapcsolódtak az anyaghordási és a javítási munkálatokba. A kassai járásban Seiía községben november 28-án kezdték meg a javítási munkálatokat, összesen öt épületen, amelyek 200 darab szarvasmarha befogadására lesznek képesek. A javítási munkálatok aránylag szépen folynak. Itt összesen 30 tagból alakítottak munkacsoportokat. köztük öt n őis van. A javítási munkálatokat Vaskó János, a szövetkezet elnöke, vezeti. Hogy falvainkon nagy lehetőségek vannak a termelés fokozására, arra nézve egész sor rendkívül meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre éppen a legutóbbi időkből. Hasonlítsuk például össze Nagytőre elért eredményeit. Amikor a földművesek egyénileg gazdálkodtak, egy hektáron csak 11 q árpát értek el, amikor viszont a szövetkezetben — közösen, gépek segítségével, nemesített vetőmaggal, műtrágyával — folyt a termelés, egy ha-on 39 q árpát és 31 q egyetlen példa és bizonyíték. Vegyük a keleti részen Lelesz községet, ahol ebben az évben a szárazság meglehetősen kíméletlen volt. A leleszi szövetkezet — a szárazság ellenére js — 30 q árpát termelt 1 ha-on. Folytathatnánk a felsorolást Köbölkúttal. Farkasddal. Felsőpatcnnyal, sőt az Egységes Földműves Szövetkezetek egész sorával, de azt hisszük, hogy a meggyőző eredmények minden dolgozó földműves számára egyre ismertebbek. Ezek tehát a tények, melyeket a jövő évi termelési és beszolgáltatás! feladatok megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha jelentősen emelni lehetett a termelést Nagytőrén, Leleszen, Felsőoatonyban, akkor emelni lehet azt Érsekujvárott, Somorján, vagy bárhol másutt is. Ha amott hektáronként 30—39 q-t értek el, akkor lehetetjött be. Tejet hozott. Mindjárt a tárgyra tértünk. — Mennyire vannak a tervezett istállójavítással? Lassan, megfontoltan kezd beszélni. Valamikor a közsógüben volt egy nagybirtok és annak az istállóját akarják most rendbe hozni, hogy még a tél folyamán 40 darab szarvasmarhát tudjanak ott elhelyezni. Közben egy szövetkezeti tag érkezik, aki részletesen tájékoztat bennünket: hogyan akarják végrehajtani a gyors és olcsó javítást. A falak jók, a jászol is megvan, csak a alját keŰ kijavítani. A tetőszerkezetet is kijavítják, majd az egész épületre új tető bekötését kezdik meg. Az istálló 2 részből áll és ha eltüntetik a válaszfalat, 150 darab szarvasmarhát tudnak benne elhelyezni. Minden munkát a szövetkezeti tagok maguk végeznek el. Ma még a falu egyrésze nem szövetkezeti tag, de bíznak abban, hogy a tél folyamán sikerül megnyerni a többieket is a közös gazdálkodásra. Tanácskozunk; ellátjuk őket újabb útbeigazítással, miben hogyan kell el-A rozsnyói járásban a baltié, rí EFSzben 90 szarvasmarha számára javítják az istállókat. A gölnicbányai EFSz-ben 30 tehén befogadására alkalmas épületet alakítanak át szövetkezeti Istállóvá. Ebben az EFSz-ben azonban a íavítási munkálatok aránylag lassan folynak a szakemberhiány miatt. A kézsmárki járásban különösen Kakaslomnicon folynak szépen az istállójavítási munkálatok. A poprádi járásban pedig a mlynioei EFSz vezet, melynek tagjai 70 darab sertés számára biztosítanak ólat. Az EFSz-ek nagyobbrészt mindenütt saját forrásaikból merítik az építőanyagot és a javítási munkálatokat saját erejükből végzik. Várható, hogy a kassai kerületben az összes ez évre tervezett iistállójavítási munkálatokat december végéig befejezik. 1950. december lö. len, hogy a sumerjai, érsekujvári vagy lévai járásban csak 13—14 q-ig jussanak. Nemcsak azért, mert ezzel szegényebbé tesszük a dolgozók közös asztalát, hanem azért is, mert minden földműves egyéni érdeke fűződik ahhoz, hogy termelését fokozza. A jövőévi termelési és beszclgáltatási feladatok szétírása eddigi menetéből azt láthatjuk, hogy nem mindenütt egyformán fogják fel hivatásukat a népi közigazgatás szervei. Erről tanúskodik az a lassúság, amit pl. a bratislavai kerületben tapasztalhatunk. A szétírás rendkívüli felelősség, éppen ezért ezt a feladatot a lehető legtökéletesebben kell végrehajtani. Tíz-tizenöt nap alatt — különösen nagyobb községekben jó munkát végezni ezen a téren aligha lehet. A kormány — a termelési és beszolgáltatási feladatok szétírási akciójának jelentősége tudatában — az elmúlt héten — mint lapunk múlt heti számában már közöltük — elhatározta, hogy a növénytermelési beszolgáltatás szétírását későbbi időre halasztja, am5kor az egyes vetemények várható termése ismert lesz. Ez a határozat újból megerősíti, hogy a kormány milyen súlyt helyes a szét'rás igazságosságára és mennyire gondoskodik arról, hogy minden szerződésnek a lehető legkomolyabb alapja legyen. Ugyanez a törekvés kell, hogy vezesse valamennyi helyi hatóságot is felelősségteljes munkájában, hogy így a szétírást egyrészt példás munka legyen, másrészt biztosítsa a termelés fokozását, amely a leghatásosabb fegyver a békéért folyó harcban. járni. Örömmel hallják, hogy könyvelői tanfolyamok és egyéb tanfolyamok lesznek. Visszatérve a sárra, újságolják, hogy már megkezdték az út javítását. Megemlítem nekik, hogy jó volna-® ha villanyt kapnának? Hát bizemy az nagyon elkellene — mondják. Nagyon megörülnek, amikor elárulom nekik, hogy a falut — melynek III. típusban gazdálkodó szövetkezete van — bevették a jövő évi villamostíási tervbe. Utunk tovább vezetett a járási székhelyre, Tornaijára, hogy további információkat kapjunk a EFSz-ek működéséről. Az előadóval nem tudtunk beszélni, mert gyűlésen volt, de jól esett hallani, hogy a referátus többi tagja is jól van informálva az istállók javítási munkálatairól, amit nem mondhatunk el minden járásról. Látszik, hogy Tornaiján megértették, hogy milyen elsőrendű feladat a falu szocializálása. Nem mondhatjuk ugyanezt a feledi járásról, ahol a szövetkezeti szervezési osztály nem kap megfelelő segítséget, ami megmutatkozik abban is, hogy a járásban mindössze csak egy III. típusú szövetkezete van. A tornaijai járásban még a következő EFSz-ek dolgoznak a szövetkezeti istállók javításán: Rás 60 állat részére, Abafalva 50 állat részére, Gömör, Alsó Vály, Méhi, Gömör-Panyit. Ezek m’nd még decemberben befejezik az istállók javítását, úgyhogy még a télfolyamán közös istállóban helyezhetik el teheneiket, sőt újabb felvásárlással szaporítják az állatállományt. A besztercebányai kerület többi járása is aktivan kapcsolódott be a kormány akciójába és így szép eredmények mutatkoznak. Az ipolynyéki EFSz versenyre hívta fel a többi EFSz ezzel az akcióval kapcsolatban. Ilyen a helyzet a mi kerületünkben akkor, amikor a háborús uszitók békésen dolgozó népek ellen törnek, iskolákat, kórházakat obmbáztatnak, ezrével gyilkolják le a szabadságukért harcoló népeket, hogy a saját céljukat: a népek leigázását elérhessék, Ezeknek a háborús uszitóknak mi azzal válaszolunk, hogy meggyorsítjuk a falu szocializmusának a fejlődését, ami a békéje egyik erős biztosítéka. BENCE Látogatás a tornaijai járásban ahol hét EFSz épít szövetkezeti istállót A kassai kerületben év végéig befejezik az istállók javítását
