Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-03 / 38. szám
1950. december 3. 7 xmL)ud$öíd;:.uté5 Magyarországon új vezetőséget választanak a szövetkezetek Közel másfélmillió dolgozó paraszt tagja már a magyar földmüvesszövetkezeteknek Két héttel ezelőtt Magyarországon országszerte megkezdődtek a földművesszövetkezeti közgyűlések és rövidesen az ország minden földművesszövetkezeténél összegyűlnek a tagok, hogy megvitassák és végrehajtsák azt a szervezeti átalakítást, amely fontos feltétele a magyar szövetkezetek további fejlődésének. A földművesszövetkezetek tagjai a közgyűléseken új vezetőséget és a közeljövőben létesülő járási választmányok tagjait és a megyei küldötteket választják meg. Ezt követően megalakulnak a földművesszövetkezetek önálló megyei szövetségei, majd a járási kirendeltségek. A szervezeti átalakítás és különösképpen az új vezetőség megválasztása, megjavítja a földművesszövetkezetek vezetését, szilárdabb, elevenebb kapcsolatot teremt a tagság és a szövetkezetek, a megyei és központi szervek között. Mi adja meg a magyarországi földművesszövetkezeti vezetőségválasztó közgyűlések nagy jelentőségét? Nem más, mint maguknak a földmüvesszövetkezeteknek sokszor lebecsült, de valójában — a dolgozó parasztság érdekeinek szolgálatán túlnövő — az egész országot érintő fontossága. Egész sor olyan nagyjelentőségű feladat van, . amelyet a földművesszövetkezetek látnak el és amelyek jó megoldása nélkül zavarok támadnak a magyar ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésében, a város és falu közötti kapcsolatban. Nagy rész a magyar földművesszövetkezetek kiterjedt hálóztaa végzi a falu áruellátását. Az utolsó negyedévben több mint 300 millió forinttal emelkedett a földmövesszövetkezetek áruforgalma és a rendelkezésre álló, nem teljes adatok szerint a földmüvesszövetkezetek részesedése a falu áruellátásában túlhaladja a 60 százalékot. De nemcsak a magyar ipar termékei áramlanak a földművesszövetkezeteken keresztül a falu felé. A terménybegyüjtést 95.6, a baromfi és tojásvásárlást 100, a tejbegyüjtóst 57, a gyümölcs és zöldség felvásárlását 70 százalékig a földművesszövetkezetek végzik. Ezek az adatok mutatják, milyen közvetlenül érinti la földművesszövetkezetek jó vagy rossz munkája a városi dolgozók élelmiszerellátását is. A magyar földművesszövetkezetek harmadik rendkívül nagyjelentőségű gazdasági feladata a növénytermelési, t&lajmüvelési, állathízlalási és tenyésztési szerződéskötés biztosítása. Ez sem kis dolog — akár a város, akár a falu szempontjából vizsgáljuk. A dolgozó magyar parasztság számára anyagi előnyöket, előre meghatározott jó ráat és mi dolga van például? Most? — aszongya. — Pipázok ... Legyintett: — Feladom én, komám! Nem megy, hát nem megy! Megesküdött, hogy ő ugyan életébe nem vesz könyvet a kézibe] — Hiszen te mondtad, hogy ha az elsőt valahogy elolvassa, a többit már magátul elolvassa. — Az ám, de ez megkótyult, nem akarja az elsőt elolvasni. Vasárnap beszóltam Csugariért. Körülsétáltuk a falut. Amikor a Penyigéék háza elé értünk, bekiabáltam: — Penyige! — Hagyjatok engem békébe! — kiabált ki mérgesen Penyige. — Nem látjátok, hogy olvasok? — Mi? — esett le Csugari álla. — Folyton azt a könyvet bújja — zsörtölődött bentrül Penyigéné. — Le nem tenné a kezibül! Penyige csak morgott. Ránk se nézett, szántotta az orrával a könyvet. — Boszorkányság! — kiáltotta Csugari. — Nem boszorkányság sodortam meg a bajszomat. — Mit csináltál vele, Csavaros? nézett rám Csugari. — Én? Semmit. Csak éppen vittem egv pár jó könyvet a feleséginek. De olyan jókat, hogy az asszony nekiesett, oszt féléjszakákat olvasott. A fűkor Penyige csak nezte egy darabig mérgesen, aztán káromkodott egy nagyot és ő is elkezdett olvasni, hogy ha már égetik azt a lámpát hát olvassanak ketten, hogy jobban kihasználják... ami a legfontosabb: nagyméretű termelési segítséget jelent. Nemesített vetőmag, hitelbe adott ’trágya, a talajművelés és állattenyésztés előmozditását szolgáló kamatmentes előleg — mindez jobb, termelési feltételeket és így több eredményt biztosít. Mindez elég lenne, hogy megértsük, mi minden függ Magyarországon a földművesszövetkezetek munkájától, milyen döntő jelentősége van annak, hogy kik vezetik az ország sokezer földművesszövetkezetét. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy a A határozat hangsúlyozza, hogy a DFSZG-k fejlődésének ebben az évben számos olyan sajátossága van, amely megkülönbözteti azt a multévi helyzettől. E sajátosságok a következők: 1. A DFSZG-kbe középparasztok lépnek be, mégpedig nem egyenként vagy kisebb csoportokban, hanem egész falvanként, sőt egész járásonként. 2. A DFSZG-kbe főleg az ország legfontosabb gabonatermő vidékeinek szegény- és középparasztsága lép be. E vidékeknek döntő jelentőségük van a nép gabonaellátása szempontjából. 3. A dolgozó parasztok ma már maguk sem engedik be a DFSZG-kbe a kulákokat és az ország új szocialista rendjének ellenségeit, ami azt bizonyítja, hogy fokozódott a szegény- és középpafasztság engesztelhetetlensége a nép minden ellenségével szemben. 4. A parasztok a DFSZG-kbe való belépésük után haladéktalanul, minden hozavona nélkül hozzálátnak a közös szövetkezeti építkezésekhez, földjeiket szövetkezeti táblába egyesítik, az igás- és haszonállatokat közös tulajdonba veszik és állattenyésztő telepeket létesítenek. Mint a határozat mondja, mindez gyökeres fordulat kezdetét jelenti a bolgár mezőgazdaság fejlődésében. Ezt, a parasztok százezreit magával ragadó nagyszerű mozgalmat, a falun az elmúlt 4—5 év szocialista építésének egész menete készítette elő _ Bulgáriában. A szegény- és középparasztoknak DFSZG-kbe történt tömeges belépésében a következők játszottak döntő szerepet: 1. A már korábban létesített DFSZG- ok sikerei, amelyek 1950-ben sokkal magasabb terméshozamot értek el, mint az egyéni gazdálkodók és ennek következtében nagyobb jövedelmet biztosítottak tagjaiknak. A parasztok kézzelfoghatóan meggyőződtek földművesszövetkezet rendkívül fontos gazdasági szerepe mellett egyben Magyarország egyik legnagyobbb tömegszervezete is. Jelenleg egymillió 429 ezer dolgozó paraszt tagja a földművesszövetkezeteknek. Az eddig lezajlott több mint ezer közgyűlés tapasztalata szerint a dolgozó magyar parasztság rendkívüli érdeklődéssel vesz részt a közgyűléseken. A tarcali földművesszövetkezetnél például 1200-an vettek részt a vezetőségválasztáson. A szövetkezeti tagság a dolgozó parasztság legjobbjait választja a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok előnyeiről. 2. A Párt helyes szövetkezeti irányvonala és hatalmas felvilágostíó és nevelő munkája a DFSZ-k érdekében. Azok előtt a parasztok előtt, akik belépnek a DFSZG-kbe, ma már világos, hogyan kell építeniük az újtípusú nagyüzemi, szövetkezeti gazdaságot. 3. Az az óriási segítség, amelyet a szövetkezeti parasztgazdaságoknak az új technika nyújt, a traktorok és más gépek, amelyeket nagyrészt a Szovjetúnióból kaptak, másrészüket pedig a bolgár ipar állította elő. 4. A szovjet kolhozok tapasztalatainak tanulmányozása és széleskörű alkalmazása. 5. A Párt és a kormány messzemenő intézkedései, hogy a DFSZG-ket korszerű mezőgazdasági gépekkel, építőanyaggal, olcsó bankkölcsönökkel lássák el, valamint a Párt és a kormány szilárd politikája a kulákok korlátozására és kiszorítására. 6. A Párt és a kormány szilárd politikája, mely kizárólag önkéntes alapokra helyezi a szegény- és középparasztok belépését a szövetkezeti gazdaságokba. Erélyes elfojtása minden olyan szórványos kísérletnek, amely a szövetkezeti mozgalmat felülről jövő rendeletekkel akarta irányítani. A DFSZG-k építése során elért sikerek Bulgáriában a népi demokratikus hatalom megszilárdulásával és a népgazdaság általános megerősödésével magyarázhatók. Győzedelmeskodik a Pártnak a Georgij Dimitrov elvtárs által kijelölt irányvonala, amelyet a Központi Bizottság Valko Cservenkov elvtárs vezetésével valósít meg Győzedelmeskedik Bulgáriában a szocialista építés politikája, a béke és a népek közti barátság politikája, a Szovjetúniöval és a néni demokratikus országokkal való barátság politikája. meg vezetőknek, azokat, akik munkájúiddal bizonyították be, hogy érdemesek erre a megtiszteltetésre. Mezőkovácsházán például a terménybeadást 700 százalékra teljesítő Varga Pétert választották be a földművesszövetkezet vezetőségébe. A közgyűlések azonban nemcsak a dolgozó parasztság tanácskozásai, amelyeken a legjobbakat választják vezetőjükül, hanem egyben a kizsákmányolok, a földművesszívetkezetekbe befurakodott kártevők, ellenséges elemek elleni harc színhelyei is. A nagyiváni földművesszövetkezet közgyűlésén például a nép bizalmával visszaélő, egjregy kiutazása alkalmával 300—400 forintot elherdáló ügyvezetővel együtt 38 kulákot zártak ki a szövetkezetből. Bogdásán a volt nyilas ügyvezetőt távolították el. így lehetne sorolni a példáit annak is, hogy a nyílt ellenség mellett hány helyen távolítottak el hanyag, nemtörődöm, a dolgozó parasztság bizalmára méltatlan és így közvetve az ellenséget szolgáló vezetőket. A magyarországi földművesszövetkezeti közgyűlések jó előkészítése, az arra érdemes vezetők megválasztása mindenütt újabb lépést jelent előre a dolgozó magyar parasztság felemelkedésének Útján. i' A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a minisztertanács, figyelembe véve a szegény- és középparasztok szövetkezeti mozgalmának hatalmas növekedését, utasította a földművelésügyi minisztériumot újabb 20 gép- és traktorállomás létesítésére, főképpen a gabonatermő vidékeken. A technikai bázis is gyorsabb ütemben bővül. Még ez év Őszén a Szovjetúnióból háromszáz traktor (a hozzá kapcsolható gépekkel), 50 arató-cséplőgép, faültető és egyéb mezőgazdasági gép érkezését várják. 1951 első felében a Szcvjetúnióból 1200 traktor, 500 arató-cséplőgép, 200 traktoreke, stb. kerül behozatalra. Intézkedéseket hajtanak végre abban az irányban is, hogy a bolgár ipar jelentékenyen növelje a mezőgazdasági fölszerelés gyártását. A határozat megoldja a DFSZG-ok számára oly rendkívül fontos káderkérdést is. Tervbe vették számos olyan iskola és tanfolyam megnyitását, ahol 300 DFSZG-einököt, 1125 könyvelőt, 3900 traktorkezelőt és 1100 kombájnkezelőt képeznek ki. A határozat továbbá előírja az agrotechnikai tanulókörök széles hálózatának megszervezését is. A Nemzeti Bank jelentősen kiterjeszti a DFSZG-knek nyújtandó hiteleket, nagymennyiségű építőanyagot bocsát a szövetkezeti építkezések rendelkezésére, külön szolgálatot létesítenek a DFSZG- ok részére a járási népi tanácsok földművelésügyi osztályai mellett, kibővítik a Párt Központi Bizottságának járási és helyi bizottságainak mezőgazdasági tagozatát, stb. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a minisztertanács határozata széleskörű gyakorlati program a bolgár termelő szövetkezetek gyors megszilárdítására és további sikeres kifejlesztésére. A „Tartós békéért, népi demokráciáértI“ legújabb számából: Gyökeres fordulat a bolgár mezőgazdaságban 2566 szövetkezet közel két millió hektár földön közösen gazdálkodik — A dolgozó parasztság fele már szövetkezeti tag — 1951. év első felében további 1200 traktort kap Bulgária a Ssovjetuniótól A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a minisztertanács közös határozatot hozott nyilvánosságra, amely Összefoglalta a Dolgozók Földművesszövetkezeti Gazdaságai (DFSZG) fejlődésének eredményeit, kimerítően ismerteti a fejlődés politikai vonásait és egész sor konkrét intézkedést jelöl meg a DFSZG-k további megszilárdítása érdekében. A bolgár népgazdaság fejlesztésére irányuló ötéves terv szerint, 1953 végéig a parasztgazdaságoknak 60 százalékát kell szövetkezetbe egyesíteni. De a dolgozó parasztok s különösen a középparasztság körében már 1950 folyamán megkezdődött a tömeges belépés a Dolgozók Földművesszövetkezeti Gazdaságaiba. 1950 január 1-töl október 15i-g a DFSZG-k száma 961-ről 2566-ra emelkedett; a szövetkezetekbe tömörült parasztgazdaságok száma három és félszeresére (161.000-röl 570.000-re), a szövetkezeti föld pedig több mint három és félszeresére (560.000 hektárról 1.994.600 hektárra) emelkedett. 1950 október 15-ig Bulgária szegény- és középparasztságának már 47 százaléka tömörült a Dolgozók Földmfivesszövetkezeti Gazdaságaiba, amelyek a megművelt földnek 42 százalékára terjednek ki. Számos körzetben (Rusze, Vraca, Sztálin, Pleven) a megművelt földnek már több mint 50 százalékán szövetkezeti alapon gazdálkodnak, sőt egyes vidékeken már téli is szárnyalták az ötéves terv előirányzatát.
