Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-16 / 18. szám
Elsőnek a párkányi Járás felezte be tsz íratást Köbölkút a járási verseny győztese — Folyik a eséplés és a beszolgáltatás Szlovákiában elsőnek a párkányi járásban fejezték be az idei aratást. A cséplést már a múlt hét elején általában minden községben megkezdték. Elsőnek Köbölkúton indultak meg a gépek, majd Köhídgyarmaton, Ebeden sorban egymásután, ahogy a községek az aratással végeztek. Köbölkúton a eséplés a leggyorsabb ütemben folyik. A község dolgozó parasztsága mindent elkövet, hogy a gabonábetakarítási munkálatokat mielőbb, a járásban elsőnek fejezze be s így megszerezze a járási versenyzászlót. A beszolgáltatásra előirt gabonát mindjárt a cséplőgépről beszállítják. Ennek eredményeképpen már az első napon ljü métermázsa gabonát szolgáltattak be a köbölkúti parasztok. A gabonák nagyon jól fizetnek. Búzából az átlagtermés magyarholdanként 8—10 métermázsa. A fajsúlya is kitűnő a búzának. Az eddig beszolgáltatott búza fajsúlya általában 80 grammos, de vittek be már 81 grammos fajsúlyú-búzát is. Ugyancsak a legnagyobb Méretekben megindult a tarlószántás is a párkányi járásban, sőt Köbölkúton és Mmslán megkezdték már tarlószántásba a takarmánynövények vetését is. A párkányi járásban Köbölkút községének kis- és középparasztsága jár az élen, ezzel szemben Bény község erősen lemaradt a versenyben. Bénven nincsen földműves szövetkezet de nem tudták megszervezni a közös aratást sem. A lemaradás oka a munka rossz megszervezjse. Hiába volt Bényen is hat önkötözőgép, ez a munka ütemén mégis alig változtatott valamit, mert az aratást három nappal később fejezték be, mint a többi községben. Igaz, hogy Bényen már a tavaszi munkák megindulásánál is ráértek, egyáltalán nem sürgeti őket az, hogy a munkákat mielőbb befejezzék. De az aratást is néhány napi késéssel kezdték meg. habár a gabona már érett volt és aratni lehetett volna. Olyan a dolog látszatja, mintha a bényiek a rák példáját követnék és ahelyett, hogy a saját hasznukra megtennék az első» lépéseket a szocializmus útján, inkább az ár ellen akarnak úszni. Bány község példát vehetne Köbölkúttól, ahol az EFSz már július 1-én 1217 hektár területen befejezte az aratást, sőt július 5-én egy cséplőgéppel megkezdték a cséplést is. Másnap már három és a rákövetkező napon pedig 8 cséplőgéppel csépeltek. Minden cséplőgépnél átlag 13 emberből álló munkacsoport dolgozik. Egyegy cséplőgéphez naponta 60 zsákot készítenek a gabonára, amelyet mindjárt a géptől elszállítanak a Földműves Raktárszövetkezet raktáraiba. Július 6- án, 152 métermázsa rozsot, július 7- én már 268.86 métermázsa rozsot, 63.80 métermázsa búzát és 46.81 métermázsa árpát adtak át, tehát az első két napon több mint 5 vagon gabonát Ügy tervezik, hogy a cséplést 9 nap alatt elvégezik. A csépléssel egyidejűleg a felvásárlást is befejezik. A szövetkezeti tagok összehasonlították a közös vetési terv vetési területén elért hozamot egyes földművesek hozamával. Így rozsban a közös vetési terv szántóföldjén 1 hektáron 35 métermázsa. Egyes földműveseknél, akik nem vettek részt a közös tavaszi vetési tervben, a legnagyobb hozam 22 métermázsa, az átlag, mint az első kísérletek mutatják, körülbelül 18—19 métermázsa lesz. A szövetkesetesek rozsban 78 hektoliteres súlyt érnek el. A búzában a hozamot hektáronként 20 métermázsára, zabnál hektáronként átlagosan 22 métermázsára becsülik a hozamot. A köbölkúti kis- és középföldművesek nagyon elégedettek az aratás lefolyásával. Főlég ha utánaszámolnak, mennyibe került az aratás tavaly és mennyibe idén. A falusi gazdagoknak azonban a közös munka nem tetszik, mert nem zsákmányolhatják ki már a kis- és középföldműveseket és nem grzdagodhatnak az ő kárukra. Stolz Frigyesnek például azelőtt öt szolgája volt. Ezeknek munkájukért havonta 2500 Kés-t és napi 1 liter tejet fizetett. Szolgái mind otthagyták és az EFSznél dolgoznak. Az EFSz lekaszálta a falusi gazdagok gabonáját is, akiknek azonban a kézi és gépi munkáért 60%bal többet kell fizetniök, mint a kis* és közápföldműveseknek. Ezért mondják, hogy a közös munka drágább. Ezért nem kedvükre való. Ezért láüítanak az E^Sz ellen. A közös munka nagyon tetszik a kis- és középföldműveseknek, mert meggyőződtek nagy elnu^ról Vas Istvánnak például 4 hektár földje van. Két hektáron gabonát vetett, egy hektár Maratásáért és összehordásáért 732 Kcs-t fizet az EFSz-nek. Két hektárért tehát 1464 Kcs-t kellene fizetnie, Vas István résztvett a kaszálócsoport közös munkájában és öt napot ledolgozott. Az öt nap alatt 900 Kös-t keresett. Keresete leszámítása után még 564 Kcs-t kellene fizetnie az EFSz-nek. Most újabb csoportban dolgozik, amely a gabonát a cséplőgépekhez szállítja. További öt nap alatt a fogattal együtt 1750 Kca-t keres. A végső elszámolásnál az EFSz még 1196 Kcs-t fog neki kifizetni. Tavaly, amikor feleségével kettesben művelték meg a földet, két hektárnyi területen öt napig tartott a munka. Ha összehasonlítja munkája értékét azzal, amit az EFSz-nek az idén kifizetett, akkor az aratási költségek 50 százalékkal alacsonyabbak voltak. Maga mondja, hogy akkor naponta legkevesebb 15 órát dolgozott, míg az idén Soha. ilyen tempóban nem folyt az aratási munka, mint az idén, Az EFSz.efe versenyre keltek egymással, hogy minél hamarabb befejezzék ezt a fontos munkát. A gabona korai beérése 1* siettette az aratást és ezért minden gazda igyekezett, hogy minden sze gabonát megmentsen, hogy minél több kenyér kerüljön a dolgozó nép asztalára-Az idei aratásnál bebizonyult, hogy milyen elpnyökkel jár a közös aratás megszervezése és á gépáliamások önkötözögépeífiek bevonásával. Az idei aratásnál kinyílt a gazdák szeme $s rájőt tek, bogy mit jelent a mezőgazdaság gépesítése Hiába használt a reakció mindenféle propagandát. hogy a falu szocialista fejlődését megakadályozza, hiába ócsárolták az aratógépeket, hogy az kiveri a szemet, nagy. tarlót hagy és hogy azt nálunk nem lehet használni. A közös aratás megakadályozásának kísérlete azonban nem sikerült.! Naponta érkeznek jelentések, hogy a tervezett idg megrövidítésével fejezték be a közös aratási munkálatokat. Lépten-nyomon halljuk dicsérni a gépi segítséget, és már azt tervezgetik, hogy a jövő évben még kevesebbet fognak kézzel aratni, mint az idén, Egyszóval győzött a gép és a kb zös munka, A falu fejlődése nagy ugrással előbb, re jutott. Az egyik EFSz-néi, ahol magam is részt vettem a közös aratásban é3 ahol eddig csak hírből hallottak az önkötözőgépről, azt tapasztaltam, hogy mindenki a gép után akart menni. A csoportvezető már-már mérgelődött és kérte az embereket, hogy hagyják ott a gépet. Én figyel meztettem, hogy engedje: hadd győződjön meg mindenki, hogyan is dolgozik a gép. Körül-körü járták a táblát, nézegették, vájjon nem veri-e ki a szemet, jól beköti-e a kévét, hagy-e sok gereblyézést, milyen tarlót hagy. Az eredménynyel meg voltam elégedve, de ők maguk is. Ott helyben meggyőződtek arról, hogy mennyivel szebben dolgozik a gép, mint a kiskasza. Látták a körülkaszállsnál, hogyan tépi le a gép a kalászokat, mennyi gereblyézés marad el és ménnyi-A gálszécsi járásban Kravaay valamennyi földművese bekapcsolódott a közös munkába. Közös munkában 7 csoportban önkötözőgépek segítségé vei és kaszálógéppel ős két kézi kaszáló csoporttal az aratást befejezték. Még ezt az időt is meg rövidítették volna, amint mondják a földmíivesk ha nem volnának azok a szerencsétlen mesgyék Ma a kravanyi földművesek a mesgyék miatt szinte szégyenkeznek. Amint behordják a gabo nát, minden mesgyét felszántanak ős már kiszámították, hogy így 30 hektárnyi szántóföldet nyernek, amely megtéríti majdnem valamennyi gép munkájának árát. Stankovce községben 16 földművesen kívül, akik nem tagjai az EFSz-nek, az egész község kö zösen dolgozott az aratásnál 5^.12 főnyi csoport ban. At aratást, amely tavaly 3 hétig tartott az idén 7 nap alatt fejezték he. Azok, akik nem akartak a közös munkában íésztvenui, még a fe le munkával sem készültek el, mikor a közösen dolgozók már befejezték az aratást. A munka csoportok azonban elhatározták, hogyha valarne csak 10 órát. Földje 3—4 kilométer távolságra van a falutól. Mire kiért a szántóföldre, már fáradt volt. Most a gépek 3 óra alatt elvégezték azt az aratási munkát, ami tavaly öt napig tartott. Mindamellett még keresett is. Ezért tetszik neki. a közös munka, Hasonlóan nyilatkozik Csunderlik Károly földműves is, akinek 8 hektár földje van. Csunderlik Károly saját tapasztalatain át meggyőződött a közös munka előnyeiről. Tavaly egyedül dolgozott és még egy aratópárt is kellett fogadnia. Hat hektáron volt bevetve gabonája. Az aratás akkor 10 napig tartott. Az aratóknak adott 12 métermázsa gabonát, 4800 Kés értékben. Ezenfelül adott ellátást 500 Kcs értékben és 400 Kcs betegsegélyzői illetéket is fizetett értük. Ha beleszámítja a gereblyézést is, amely 420 Kcs-be került, akkor a hat hektár föld aratási költsége 6120 Kcs veit. Az idén a kaszálásért, az összerakásért, a gereblyezésért csak 3380 Kcs-t fizetett, tehát csaknem a felévei kevesebbet, ő maga a kereszteket rakó csoportban dolgozott 8 napig. Ezen idő alatt 1200 Kcs-t keresett. A végső elszámolásnál tehát 2800 Kéc-t fizet még az EFSz-nek. A 6 hektár aratási költsége az idén tehát 2800 Kés lesz, ami a múlt évivel szemben 3320 Kc-vel olcsóbb. Az 1217 hektár Maratásánál a köbölkúti füldmíívesek a múlt évhez viszonyítva több. mint félmillió koronát megtakarítanak. vei kevesebbre haladnak kaszlvej mint % géppel. Szóval vígan és könnyen ment a munka. Voltak olyanok is, akiknek azelőtt még ennél is kőnynyebb volt az aratás, mert ezek valamikor néni arattak, hanem arattattak. Az idei aratásnál ez is megszűnt. így van ez rendjén, Dolgozzon min«enki! Az aratásnál felmerült hibákról sem szabad azonban megfeledkeznünk. A losonci gépállomáson tapasztaltam, hogy nem készültek föl az ara. tásra úgy, ahogy kellett volna. A gépállomásnak csak 32 önkotözőgépe van, amely kevésnek bizonyult, mert 24 község végezte az aratást közösen. Megkérdeztem az állomás vezetőjét, hogy miért nem gondoskodott több gépről, azt a választ kaptam, hogy kevesen kötöttek szerződést. Ezt az érvelést nem tartom elfogadhatónak, mert a szerződést kötötteknek is kevés ennyi gép. Azon felül ismerni kellett volna a helyzetet már a szántás idejéből, amikor egy község előzetesen 10 ha szántását rendelte meg és lett abból 15- 20 ha is. Nem szabad á parasztsággal szemben bürokratikus formákhoz ragaszkodnunk. Ismer niink kell a parasztság gyanakvó természetét: Először kicsiben megkísérlem, azután- ha Jó lesz. csinálom tovább, így történt, hogy reggelen, ként 2025 ember tolongott a kapuban várva, hogy kap-e egy önkötözőgépet. Egyes szövetkezetek a tervezett munkát nem tudták időben meg kezdeni, mint pl. Kalonda, ahol 47 ember várt a gépekre és azok nem jöttek. Remélem a következő évi aratásnál ez nem fog előfordulni, Az aratásra mindig Jól fel kell készülni. Azt. akarjuk, hogy minél kevesebb kért munkaerőt vegyünk igénybe, minél hamarább, rtcsóbban és Így sikeresebben végezhessük az aratást. Készüljünk már most erre. Vezessük be az egységes vétési terveket, szántsuk be a baráz iákat. Egységes vetés és vetőmag egyforma érést, jobb minőséget és gyorsabb munkát biz kosit, a barázdák besMatáea pedig jóval több termést hoz. (Tóth). lyik földön a gabona túlérne, learatják, tekintet nélkül arra, hogy kié. A csoportokban csak nagyon kevés nő dolgozik, mert a munkát elvég zik a férfiak. A szomszéd Farchoviany községben, noha Stankovce község dolgozőlval az aratást egyszerre kezdték, nagyon erősen lemaradtak, mert nem dolgoztak közösen. Vojcicőben az aratást Unne. péiyesen kezdték meg. Először csak egy csoport dolgozott, mert nem Volt az összes gabona érett. Másnap azok, akiknek a gabonáját már learatták, nem mentek dolgozni. Ennek az oka az volt, hogy teljesítményüket senki sem ellenőrizte ér így nem látták biztosítottnak, hogy munká jukat igazságosan fogják jutalmazni. Járásban csak ott kaptak önkötözőgépeket, ahol a földművesek közösén dolgoztak. A gabona azonban egyszerre megérett és az a veszély áll fenn, hogy a gyobb földművesek nem bírják időben elvégez»; az aratást. Itt nagy felelőség nyugszik minden járási dolgozón, hogy megakadályozzák a gabo naszemek kipergésát. I 13 munkaóra alatt 8 akkordnap ] munkáját végezték el A csécsénypatonyi EFSz, amely a I tavaszi munkák során a szövetkezeti I versenyben az első helyet foglalta el I Köztársaságunkban, szép eredmé- I nyékét ért el az aratásban is. Július | 1-én kezdték meg az aratást 6 önkö| főzőgéppel és 36 munkaerővel, ame| Igéket hat csoportba osztottak. Négy ] és fél nap alatt 207 hektáron aratják I le a gabonát és így a tervben elő| irányzott időt fél nappal meqrövidí] tették. | A csécsénypatonyi szövetkezet tag- I jai pontos normák szerint dolgoztak s a munkáért járó jutáimat akkordnapokban határozzák meg. Így pél| dául a gabonakoresztek hordása és 1 összerakása egy hektárnyi területen | 2 akkord-napnak felél meg. A szö- I vetkezet tagjai már élőre kiszámítotj ták, hogy az év végén egy akkordnap { után minden tag llf6 Kös-t kap. Az I év folyamán havonta egyszer 80 Kcs | előleget fizetnek ki minden ledolgo| zott akkordnap után. Az aratásnál a csoportok egymás | között versenyeznek. Rendkívül ma- I gas teljesítményt nyújtott az első | csoport, amelynek Tóth Pál, Klement í István, Lehoczky István, Klement | Péter, Moczay György és Sproch 1st- 1 van voltak tagjai. Ez a csoport két- 1 háromtagú csoportra oszlott és min- I den csoportnak egy önkőtözögép állt I rendelkezésére. Az egyik csoportban í Klement István, Moczay György és \ Klement Péter 13 munkaóra alatt \ négy hektár területen hordták össze ;l és rakták keresztbe a kévéket. Ez | eddig a legnagyobb teljesítmény, f amelyet az aratási munkák során I elérték. Ez az eredmény anyagi haszonnal \ is. jár számukra, mert 8 akkordnapot i végezték él. Ebből Klement Péter egy 1 akkordnapot egy munkaóra alatt i végzett, Moczay György és Klement I István 6 munkaóra alatt fejenként I 3 és fél akkordnapot. Ha az akkord- I napot egész értékét számítanánk, | mint ahogy azt tervezik, tudniillik 1 1^6 Kös-t, akkor Moczay György és i Klement István hat óra alatt 511— i 511 koronát kerestek. Ehhez hasonló, azonban válamvvel | alacsonyabb teljesítményt nyújtott a | második csoport is. =IIIIIIIMIIIIIIll)llll|||||||||||||||||IIIIIIIIIIIUMIHlllllll)llimllllllll|1ÜlllimiMIUlMlUlllllljillMlUMt A királyhelmeci járásban rég volt ilyen szép termés A zempléni határból eltűntek a határkövek Az egész királyhelmeci járásban, bár május óta nem esett, mindenütt átlagon felüli termés van, A közös aratási ne ’ 20 községben végezték el, ezekből 14-ben van BFSz. Itt vatameny nyi járási szerv munkája példás, minden reggel megtárgyalták az aratási munkák lefolyását. Leleszen már régen nem volt olyan termés, mint ebben az évben. A tavalyival szemben a keresztek száma tízszeresére növekedett (5000. ről 50.000-re). Közösen megszervezett munkával 9 csoportban s önkötözőgéppel és egy marokszedőgéppel, amelyek pontosan a terv szerint dolgoztak, az aratás idejét 10 nappal meg. rövidítették s 205 munkaerőt és 348.000 koronát takarítottak meg. Az előző években Leleszen az aratásban 300 helyi földműves vett részt és ezen kívül még 50 aratómunkás segített nekik, Az aratás legkevesebb ál napig tartott. Az ear. berek hajnali négy órától este tíz-íg dolgoztak. Most csak 95 ember dolgozott 10 napig, reggel 6-től este 8-lg, két órás ebédszünettel. Az aratás elején csak 380 hektárra tervezték a munkákat, A közös munka és a gépek meggyőzték a többiföldművest is és így végül közösen dolgozott valamennyi földműves és már máskép nem is a karnak dolgozni Áttérnek a második típusra és már most felszántják a barázdákat és a mesgyá. két. Királyheimec valamennyi földművese közeseadolgózott 8 csoportban, 8 marokszedőgéppel és 2 önkötözőgéppel. A csoportokban és a esopor. tok között élénk verseny folyt A verseny eredményét naponta este és reggel kihirdették a helyi rádióban. Itt is elhatározták a földművesek, hogy hevezetik a közös vetési eljárást. Zemplénben 5 csoport dolgozott. Az aratás idejét felére csökkentették. Eleinte voltak kézi kaszáscsoportok is, de látva a gépek munkáját, senki nem akart később kézzel kaszálni. Az önkötözőgép egyszerre tíz parcellán is dolgosott. A zempléni határból eltűnt az összes t ' ‘"Ő egyrészt azért mert útban voltak a gépeknek, másrészt meg már úgyis feleslegesek, mert a mesgyéket felszántják és áttérnek a második típusú EFSz-re. Szalantai János földműves, ami. kor eltávolította a határkövet, art mondta: ..Most mái nem fogják as ügyvédek sohasem elítéltetni a földműveseket azért mert kteafert iák a határkövet“. MEGFIGYELÉSEK, TANULSÁGOK AZ IDEI ARATÁSRÓL Ahol szégyenkeznek a mesgyék miatt A gálszécsi járásban egyszerre érett be a gabona
