Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-10-15 / 31. szám

A TÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB ÉPÍTKEZÉSEI A sztálini természetátalakitás során a kietlen pusztaságokból gazdag déll­­gyümölcsültetvényeket, búzaföldeket és gyapotmezoket varázsolnak a szovjet dolgozók Alig öt héten belül négy olyan gigantikus építkezést határozott el a szovjet minisztertanács, amelyek külön-külön is minden nép dicsőségére válhatnának. Elsőnek jelent meg a Kujbisev melletti volgai erőmű felépítésének rendelete. Az erőmű évenként körülbelül 10 nrlliárd kilowattóra villamosenergiát termel majd és 10.000 négyzetkilométer Volgán-túli föld öntözését teszi lehetővé. Ezt követően egy újabb volgai vízierőmü megépítését határozta el a Szovjetunió minisztertanácsa. Ez Sztálingrád mellett létesül, évenként átlagosan szintén körülbelül 10 milliárd kilowattóra villamosenergiát termel és a Kaspi-tenger menti alföld 130.000 négyzetkilométernyi területének öntözését valósítja meg. Sorrendben harmadiknak jelent meg a Szovjetunió minisztertanácsának ren­delete az 1100 kilométer hosszú turkmén főcsatorna megépítéséről. Ez a csator­na — mint azt már megírtuk — a K>- U"im-sivatag 18.000 négyzetkilométer­nyi területét látja el öntözéshez szüks ^es vízzel. Végül nyilvánosságra került a szovjet minisztertanácsának a dóinkrajrai vízicsomópont felépítéséről szóló rendelete. Ennek az építkezésnek keretében Dél-Ukrajna és a Krim-félsziget északi része új öntöző főcsatornákat, vvízierőműveket, szivattyútelepeket, gátakat éa zsilipeket kap, melyek segítségével a Dnyeper-folyó és az Ural kö­zött mintegy 10-000 névvzetküométernyi terület öntözése válik lehetővé. A NAGY VILÁG ★ KIS TÜKRE Csfíhszlnvákia A dolgozó nép megünnepelte a Hadsereg napsát Hat esztendővel ezelőtt, 1944 október 6-án a Szovjet Hadsereg, a Szovjetunió­ban szervezett 1. csehszlovák hadtesttel együtt, átlépte a lengyel határt és a Dukla szoroson keresztül Csehszlovákia földjére lépett. Ennek az évfordulónak emlékére október 6-át a Csehszlovák Hadsereg Napjává nyilvánította Gott­­wald köztársasági elnök, a csehszlovák haderő levfőbb parancsnoka. A köztár­­■asági elnök ezt az elhatározását napi­parancsban jelentette be. Csehszlovákia dolgozó népe az egész országban nagy lelkesedéssel ünnepelte meg a Hadsereg Napját. Az ország va­lamennyi üzemében, a mezőgazdasági szövetkezetekben a dolgozók új munka­kötelezettségeket vállaltak és így jut­tatták kifejezésre szeretetüket a nép­hadsereg iránt. A Hadsereg Napián a csehszlovák véderő valamennyi közka tonája, altisztje, tisztje és tábornoka új esküt tett, amelyben feltétlen hűséget fogadott a népi demokratikus Csehszlo­vákiának és a dolgozó népnek. Gottwald elnök a Hadsereg Napja al­kalmából fogadta a csehszlovák hadse­reg küldöttségét, melyet Gepicka tábor­nok. nemzetvédelmi miniszter vezetett. A küldöttség üdvözlésére válaszolva Gottwald elnök — a többi között — a következőket mondotta: „Elhatároztuk, hogv megvédiük azt, ami a miénk, meg­véd iük a szabadságunkat és független­ségünket. Ezért népünk megadja had­seregének mindazt, amire szüksége van. Népünk cserébe azt akarja, hogy a népi demokratikus hadseregünk — amelynek küldetése, hogy békehamsereg legyen — őrt álljon a köztársaság és a szocia­lizmus békés alkotásai felett. Magyarország 282 millióval túlfegyexték a békekölcsönt A magyar kormány — mint jelentet­tük — békekölcsönt bocsájtott ki 750 millió forint összegben. Október 7-én a pénzügyminiszter a békekölcsön jegy­zését befejezettnek nyilvánította és kö­zölte, hogv a jegyzés végeredménye egy milliárd 32 millió forint. A békeköl­csönt tehát a magyar dolgozó nép több 282 millió forinttal, tehát 37.8 %-al túl­jegyezte. A minisztertanács — a köl­­csöniegyzéssel kapcsolatban — megál­lapította, hogv a kölcsön jegyzés sikeres befejezését elsősorban a munkásosztály, az alkalmazottak, valamint az értelmi­ségi dolgozók lelkes és odaadó magatar tása tette lehetővé, de kivette a részét a jegyzésből a magyar dolgozó paraszt­ság is. A minisztertanács köszönetét fe­jezte ki minden kölcsönjegyzőnek, első­sorban pedig Budapest dolgozó népének, amely a jegyzett összeg 49.5 %-át, tehát több mint 510 millió forintott jegyzett. Knlfít-Nórrwtnrszág Egy éve alakult meg a demokratikus köztársaság A Német Demokratikus Köztársaság most ünnepelte megalakulásának első évfordulóját. Az évforduló napján Wil­helm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, rádióbeszédet mon­dott. melyben kiemelte, hogy „az egyet­len helyes út: az egységes, demokrati­kus és békeszerető Németország megte­remtése“. Visszatekintve az első év sikereire, büszkeséggel emelte ki az elnök a köz­társaság megbecsült helyzetét, melyért köszönetét fejezte ki a hatalmas Szov­­jetúniónak, amely elsőként ismerte el a Német Demokratikus Köztársaságot és amely a szovjet katonai igazgatás funk­cióit nagylelkűen átadta a német szer­veknek. Kiemelte a köztársasági elnök, hogy a lengyel és csehszlovák néphez a jószomszédság viszonya köti a némete­ket, melyet politikai, gazdasági és kul­­túrális szerződésekkel tettek tartóssá. Pieck elnök azután elmondotta, hogy az ország kétéves tervét lényegében másfél év alatt telj es kette és ezzel meg­teremtette a nép valamennyi rétege szá­mára az életszínvonal lényeges emelé­sének feltételeit. A bejelentett építkezések arányairól elég talán annyit megemlíteni, hogy a két volgai erőmű építési költsége, nem számítva az öntözéssel és a hajózással kapcsolatos beruházásokat, durva becs­léssel csaknem olyan összeget tesz ki, mint ötéves tervünk egész beruházási programja. Ezekhez az építkezésekhez fogható még nem volt a történelemben. Erre vonatkozólag elég megemlíteni, hogy az újkor legnagyobbszabású épít­kezésének számító Szuezi-csatoma, amelynek hossza mindössze 166 kilomé­ter, tizenegy év alatt készült el, a 81 kilométer hosszúságú Panama-csatorna építése pedig 34 évig tartott. Az 1100 kilométer hosszú turkmén főcsatorna hat év alatt épül majd fel. Meg kell ugyanakkor jegyezni még azt is, hogy a Panama- és a Szuezi-csa­toma építkezése, épp úgy, mint annak­idején a kínai nagy fal megteremtése, ezrek és ezrek életébe került. A turk­mén, a dél-ukrán és az észak-krimi fő­csatornák megteremtéséhez a szovjet ipar legújabb, óriási teljesítményű gé­peit veszik igénybe. KÖZEL AKKORA, MINT FEL FRANCIAORSZÁG A sztálini természetalakításnak ezek az újabb ragyogó tervei valósággal új országokat fedeznek fel a szovjet nép számára. Eddig használhatatlan, termé­ketlen sztyeppéken és sivatagokon gaz­dag mezőgazdasági kultúrát teremte­nek. Vidékek, amelyek eddig parlagon hevertek, amelyeken eddig csupán a tűző nap vagy a homokvihar uralkodott, most benépesülnek, kizöldülnek és gazdag terméssel növelik majd a szovjet nép gazdagságát. Csak azok a területek, amelyeket az ed­digi sivár pusztaságból gazdagon termő vidékké alakítanak át a főcsatornák és az öntözőművek, 168.000 négyzetkilo­métert tesznek ki. Ez a földmennyiség kb. az egész Csehszlovákia területének másfélszerese. Ehhez hozzászámíthatjuk még azokat a vidékeket is, amelyek az új öntözőcsatomák segítségével lénye­gesen kedvezőbb körülmények közé ke­rülnek, mint amilyenben idáig voltak! A négy rendelet révén termékennyé váló vidékek kiterjedése eléri a 280.000 négyzetkilométert Ez pedig közel akkora terület, mint fél Fran­ciaország. A természetalakító tervek magától értetődően egyaránt kihatással lesznek az érintett országrészek iparára és me­zőgazdaságára. Az új erőművek révén óriási mennyiségű szenet takarít meg és fordít más célokra a szovjet népgaz­daság. Hiszen a kujbisevi és a sztálin­grádi erőmű villamos energia termelé­se annyi gőzerőmű termelésének felel meg, amennyit 140.000 bányász által szünet nélkül termelt szénből lehet üzembentartani. Hogy jobban megért­sük, ha a két volgai erőmű által meg­takarított szenet vagónba raknánk, az így összeállított vonat két év alatt körülémé a földet. Az új erőművek hatalmas energiameny­­nyiségéből igen sok ipari üzem részesül majd. Pontosan: a sztálingrádi és a kuj­bisevi erőmű 40 olyan nagyvárost képes ellátni villamosenergiával, mint Prága, az összes középületével és gyárüzemé­vel együtt. A gigantikus tervek még az iparnál is nagyobb hatást gyakorolnak majd az említett területek mezőgazdaságára. VILLAMOSÍTOTT MEZÖGAZGASÄG Ez a jótékony hatás három oldalról mutatkozik majd. Először: az öntözéssel — mint már írtuk — országnyi új terü­leteket lehet a termelés szolgáltába ál­lítani. Másodszor: z öntözés révén ha­talmas mértékben lehet emelni a ter­méshozamot. Harmadszor: az érintett vidékeken meg lehet te­remteni a villamosított mezőgazdasá­got. Vegyük sorra. A sztálini természet­­átalakítás révén a kietlen pusztaságok­ból gazdag déligyümölcs- és szőlőültet­vényeket, búzaföldeket, gyapotmezőket varázsolnak a szovjet dolgozók. És nem akármilyent! Mert a földek rendszeres öntözése a gyapottermesztésnél például a termés hét-nyolcszorosára való eme­lését teszi lehetővé. De ezen a tájon a gyapoton kívül számtalan más ipari nö­vényt is lehet majd termelni. Ebből a szempontból először is a selyemhernyó­­tenyésztés jön számításba. Az öntözés­sel dúsabbá válnak a legelők is, ami az egész állattenyésztés hatalmas fellen­dülését vonja magával. Mindezen messze túlemelkedik a vil­lamosítás áldásos hatása. A ma még ki­halt délukrajnai síkságokon, a Káspi­­tenger környéki pusztákon néhány év múlva villanytraktorok, villanykombájnok dolgoznak majd és villany fogja haj­tani az új kolhozok és szovhozok min­den mezőgazdasági gépét is, kezdve a szecskavágótól, egészen a gyapjúnyíróig. Ez nemcsak rengeteg üzemanyagmegtakarítást jelent majd, hanem a mezőgazdasági munkák minő­ségének növelését is. Hiszen a villany­traktorral, amellyel minden alapvető mezőgazdasági munkát el lehet végezni, lehetővé válik a szántás mélységének megtartása, változó keménységű talajon is. Ezenfelül a villanytraktorral minden egyes négyzetkilométer föld megművelése alig fele annyiba kerül mint a ben­zintraktorral. Végül óriási kihatással lesznek az új vízierőművek és az új főcsatornák a vízgazdálkodás szempontjából is. A turkméniai, a dél-ukrán és az északkri­mi főcsatornák hossza nem kevesebb, mint 1650 kilométer. Ez közel négyszer olyan hosszú víziutat jelent, mint Bra­­tislavától Kassáig húzódó vasútvonal. A csatornák révén eddig nehezen megkö­zelíthető területek olcsón és könnyen elérhetők lesznek víziúton. A turkmén főcsatornával például egész* Közép- Ázsia víziközlekedése valóságos forra­dalmi változáson megy majd keresztül. A nagyszerű tervek hatalmas jelentő­séggel bírnak a halászat szempontjából is. A Káspi-tengeren és a Volgán lévő új halgazdaságok mellett óriási kiterje­désű halastavakat lehet építeni majd az eddig száraz, víztelen pusztaságokon is * * * E hatalmas tervek — melyeknek megvalósításához már hozzá is kezdtek — újabb bizonyságot nyújtanak a Szov­jetunió békeakaratának. Az imperialis­ták fegyverekre költik az ország pén­zét, a Szovjetúnió pedig békés tervének megvalósítására. A NAGY VILÁG KIS TÜKRE ★ Ausztria 15 óv óta először: nagy sstrálkmozgalom Az osztrák üzemi bizottságok össz­­értekezletet tartottak és ultimátumot intéztek az osztrák kormányhoz a bér­kérdés tárgyában. Miután a kormány visszautasította az ultimátumot, a múlt hét közepén teljes erővel megindult a sztrájk Ausztriában. Már a sztrájk első napján sok száz üzem munkássága lé­pett sztrájkba. Alsóausztriában pedig majdnem teljes munkabeszüntetés kö­vetkezett be. Bécs sztrájkban állott munkásai hatalmas tömegekben vonul­tak fel és a tiltakozó tömeggyűlésen több mint 50.000 sztrájkoló munkás vett részt. A kormány rendőralakulatai már a felvonulás közben provokativ tá­madásokat intéztek a tüntetők ellen és összetűzéseket igyekeztek kirobbantani, hogy beavatkozásra késztessék az im­perialista megszálló katonaságot. A rendőri provokációk azonban — a tün­tetők fegyelmezettségén — kudarcot vallottak. Az Osztrák Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé, melyben meg­állapította, hogy az osztrák kormány fantasztikus hazugságokat terjesztett kommunista államcsíny tervekről, ho­lott az okt. 4-én kezdődött sztrájkok célja az ausztriai üzemi bizottságok or­szágos értekezletén jóváhagyott köve­telések kiharcolása volt. A kormány sztrájkmozgalom letöré­sére valóságos polgárháborús előkészü­leteket tett. Helmer belügyminiszter acélsisakokat, karabélyokat és éles lő­szert osztatott ki a rendőrségnek és a csendőrségnek, a kormány egyes tagjai pedig az amerikai katonai rendőrség ki­­vezénylését kérték. A munkásokat, akik sztrájkba akartak lépni, több helyen fegyveres erővel kénvszeritették a mun­kára. A szakszervezeti egységlistán vá­lasztott valamennyi üzemi bizottsági ta­got a rendőrség letartóztatta. Az adott körülmények között az osztrák üzemi tanácsok értekezlete elhatározta a sztrájk beszüntetését. Az üzemi bizott­ságok fegyelmezett gazdasági harcot kí­vántak vívni, az osztrák jobboldali szo­cialisták azonban véres összeütközése­ket, polgárháborút akartak kirobbanta­ni. A nagy sztrájkmozgalomnak azonban meg volt a maga eredménye, mert ez a sztrájkmozgalom — több mint 15 év óta először — ismét megmutatta ae osztrák munkásosztály erejét. Ecfvfísült NfímzRtak Az UIA az egész Kórea megszállására törekszik Az Egyesült Nemzetek Szervezetésiek politikai bizottsága napirendre tűzte a koreai kérdést. Ezzel kapcsolatban két javaslat került az Egyesült Nemzetek Szervezete elé. Az egyik javaslatot öt békeszerető ország: A Szovjetúnió, Ukrajna, Bjelorusszia, Csehszlovákia és Lengyelország képviselői tették. Ez a javaslat a hadműveletek azonnal be­szüntetését, az imperialista csapatok ha­ladéktalan kivonását és a koreai nép önrendelkezési jogának érvényesítését indítványozta. A másik javaslatot — Angliával az élén — 8 ország küldött­sége terjesztete elő. E javaslatnak az a célja, hogy szentesítse az USA kegyet­len és hódító háborúját, melyet Tru­­manéknak eszük ágában sincs abba­hagyni. Ez a javaslat hallani sem akar a hadműveletek beszüntetéséről és az intervenciós csapatok kivonásáról. E két javaslat közti különbség ismét világo­san feltárta azt a két szögesen ellenté­tes irányzatot, melyet egyrészről a Szovjetúnió, másrészről az USA folytat a nemzetközi politikában. A Szovjet­únió békeszerető javaslatának elvetésé­vel a háborús gyújtogatok ismét lelep­­'ezték magukat. Az az elfogadott javas­lat, melyet — Angliával az élén — 8 ország terjesztett be, az amerikaiak su­­galmazása, mivel az USA az egész Kó­­reára igyekszik kiterjeszteni a katonai I megszállást. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földmű vés Szövetség ée a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség kiadóhivatal és expedíció: Bratislava, Stúrova 6— belefon: 274.03 — Felelő* szerkesztő Kngler János — Kiadja az „Óráé’ ’ lap és könyvkiadó vállalat. Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár. povstania 41__Irányító postahivatal TinntrtlflnTa ■1 _ Előfizetés egy évre 100 — Kés. félévre 50 — Kés — A lap felmondható minden év végén okt, elsejéig. Bag. sa.1750 OPO-Ba 2.1950/SL .. A»

Next

/
Thumbnails
Contents