Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-10-08 / 30. szám

A helyes és olcsó serteshizlalas Pépttorü lágyén a hízók takarmánya — Hízósertéssel kukoricaanyagot ne etessünk At éietszizmxial emelkedése és en­n maradéktalan kielégítése érdeké­ben szükséges, hogy hízósertésállomá­nyunkat takarmánykészletünk figye­lembevételével minél sikeresebben hiz­laljuk ki, vagyis a rendelkezésünkre ál­ló takarmányokból minél több zsírt és húst állítsunk elő. A beállításra kerülő hízósertésállományunkat lehetőleg faj­tánként, súly- és korcsoportonként ál­lítsuk össze, hogy azokat igényeiknek megfelelően tudjuk szakszerűen takar­­mányozni. Azok az egyedek, amelyek koruk és fajtájuk alapján (pl. fiatal hússüldők) inkább húst termelnek, ter­mészetesen más takarmányt igényelnek, mint azok, amelyeknek zsírosodó képes­ségük nagyobb (pl. idősebb sertések, mangalicák). A megfelelő takarmány biztosítása a h'zlalás sikeres lebonyolításának elen­gedhetetlen követelménye. Az is nyil­vánvaló, hogy a hízósertéssel olyan ta­karmányt kell fogyasztatnunk, amely tápanyagban gazdag, vagyis 100 kg lég­­száraz takarmányban legalább 65 kg keményítőértéket tartalmaz. Minél na­gyobb fejadagot tudunk sertéseinkkel megetetni, a takarmánynak annál ki­sebb hányadát fogja az életfenntartásra fordítani és annál nagyobb része jut a hús, vagy zsírtermelésre, Hogy ezt el­érjük, a hízók abrakját olyan takar­­mánvokból állítsuk össze és azt oly mó­dén készítsük elő, hogy a sertés abból nagy mennyiséget le­gyen képes elfogyasztani anélkül, hogy étvágyában visszaesés követ­kezne be. A hízók napi takarmányadagját min­denkori étvágyukhoz képest szabjuk meg. Törekedjünk hízóinkat a teljes jóllakáshoz szükséges adagokon tartani. Étvágyukat, etetés alatti viselkedésü­ket, ürítésüket, szilárd és híg ürülékek minőségét kísérjük állandó gondos fi­gyelemmel. Ha valami rendellenessé­get tapasztalunk, keressük az okot és tannak megszüntetését. A jó étvágyú sertés is csak a jóízű, romlatlan, magas tápér­tékű, könnyen emészthető takarmá­nyokat képes megfelelően értékesí­teni. A friss kukoricát — amelynek eteté­se most időszerű — morzsoltan nagy víztartalma miatt (30 százalék) vékony rétegben tároljuk és gyakran lapátoljuk át. Darálás előtt az új kukoricát szárí­tani kell. A darálásnál ügyeljünk arra, hogy ne legven lisztes, de durva sem. Csak a napi fogyasztásnak megfelelő mennyiséget daráljuk le, mert a dara könnyen befülled, besavanyodik és a sertés nem eszi meg a rendes fejadag­ját. A kukorica törésekor az éretlen csö­veket kívánatos különrakni és azt a niz­­lalasra beállított süldőfalkával kell megetetni, mert azok azt nagy étvágyuk folytán igen jól értékesítik. A friss kukoricát csövesen darált ál­lapotban is szokták etetni, ennek azon­ban csak akkor van létjogosultsága, ha a jóllakottság érzését akarjuk biztosíta­ni anélkül, hogy a sertéstől súlygyara­podást várnánk. Hízósertéseinkkel azon­ban nem kívánatos etetni, mert a szalmaértékű csutkaanyag meg­emésztéséhez a szervezet több táp­anyagot használ fel, mint amennyit a csutkáival kap. A másik időszerű, nagy jelentőséggel bíró sertéshizlaló takarmányunk a konyhamoslék, amely a konyha hulla­dékait, ételmaradékot, mosogatóiét, szá­raz kenyeret, tej-, .gyümölcs-, főzelék- és egyéb hulladékot tartalmazza. Fel­becsülhetetlen az a takarmányérték, amely ezen a réven sertésen keresztül értékesül. A moslék takarmányértéke állandóan ingadozó. Konyhák szerint más és más, de naponként is változó. Épp azért a moslék etetésénél állandóan szük­séges a minőség ellenőrzése és szükség szerint kívánatos annak ab­rakkal való kiegészítése. Takarmányér­téke függ a benne lévő hulladékok mi­lyenségétől és attól, hogy mennyi ben­ne a takarmányérték szempontjából ér­téktelen víz. Konyhamoslék gyűjtésé­nél annak minőségi rovására sok hiba történik. Legyünk figyelemmel arra, hogy csak olyan hulladék kerüljön be­le, ami a sertés takarmányozása szem­pontjából értéket jelent. Ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön bele romlott, keserű, ká­rosan erjedt hulladék, ételnemű, ha­­mú, sok víz, savanyú dolgok (paradi­csom, káposzta, uborka) stb. A moslékgyüjtőbe csak olyan értékes táplálékot gyüjtsünk össze, amelyet tu­domásunk szerint a sertések szívesen fogyasztanak. A gyűjtésnél a tisztaság­ra legyünk figyelemmel. Konyhamos­lékkal és a kiegészítő abraktakarmány­­nyal — nagyrészt kukoricadarának be­keverésével — gyorsan, olcsóbban és nagy súlyra sikerül sertéseinket felhiz­lalni. A hízóba állított sertéseink takar­mányának elkészítésénél ügyelnünk kell arra, hogy az ne legyen híg, sok vizet tartalmazó, hanem pépszerű morzsalékos. A túlságosan nedves takarmányban a sertésnek több vizet adunk, mint A nedves répaszelet kitűnő takar­mány. Etetésével állataink takarmányo­zása változatosabb és ízletesebb. Most az ideje, hogy a répaszeletet a téli és a tavaszi hónapokra eltegyük. A nedves répaszelet legegyszerűbb eltartási módja a vermelés. Erre a cél­ra egyszerű, símafalű földvermet hasz­náljunk. A verem két-három méter szé­les és mintegy másfél méter mély le­gyen. Vermelés előtt a verem aljára terítsünk félméter vastag pelyva, vagy törekréteget, ami a rákerülő répaszelet súlya alatt néhány centiméterre nyomó­dik össze és megvédi a takarmányt a földdel való szennyeződéstől, ugyanak­kor pedig a szeletből a tiprás folytán kipréselődő levet is magába szívja. A verembe rakott répaszeletet szal­­mázzuk le és utána 30 centiméter vas­tag földréteggel takarjuk be. így a ré-A jugoszláv tömegek példátlan nyo­morban élnek. Bizonyítják ezt azok az adatok, amelyek az élelmiszerárak nö­vekedéséről számolnak be. 1948-tól a zsír ára 200 dinárról 800- ra, a cukoré 100-ról 500-ra, a marha­húsé 75-ről 220-ra, a burgonyáé 10-ről 100 dinárra emelkedett. Megdrágult a textil és lábbeli is Jugoszláviában. Míg 1948-ban a középminőségű férfiruha­szövet ^éterenként 500—700 dinárba került, ma 2300 dinárba. A cipő ára 600 dinárról 4000-re emelkedett. A dolgo­zók keresete nagyon alacsony. Egy munkás átlagos keresete 3500 dinár, de a legszerényebb megélhetéshez is 15.000 dinár szükséges. Hasonló nyomorban él a dolgozó pa­rasztság is. Titóék a kulákság segítsé­gével mérhetetlenül kizsákmányolják őket. A helyzetet még az is súlyosbít­amennyir* szüksége volna, és szükség­telen sok vízzel terheljük a gyomrát a szívét és a veséjét, de a túlnedves ta­karmánnyal a sertés a gyomrát hama­rabb megtölti és így a hizlaláshoz szük­séges tápanyagból aránylag kevesebbet tud felvenni. 100 kg-os súlyig a szükséges 2 száza­lék takarmánymészről és 1 százalék konyhasó adagolásáról, meg ne feled­kezzünk. Konyhamoslék etetésekor a só elmarad­hat, mert azt a moslék bőven tartal­mazza. Friss ivóvízről állandóan gon­doskodjunk. Ha a hízók étvágya csökken, a hizla­lást ne folytassuk, mert ilyenkor a ser­tés rosszul értékesíti már a takarmányt és az így felhasznált takarmányt inkább frissen beállított süldőkkel etessük meg, amelyeknél abból nagyobb súlygyara­podást tudunk elérni. M. L. paszeiet egész télen át eltartható. Ver­­melésnél a répaszeletet alaposan tapos­suk le, ezáltal kiszorítjuk belőle a leve­gőt és kipréseljük a vizet. így nem pos­­had meg és nem rothad el ez az érté­kes takarmány. A nedves répaszelet legjobb eltartási módja a silózás. Tégla, vagy betonsiló­ban egészen csekély veszteséggel silóz­­hatjuk. A répaszelet silózásával együtt silózzuk el a kukoricaszárat és a répa­fejet is. így a nedves répaszelet köny­­nyebben megy keresztül az erjedésen, annak nedvtartalma megindítja a szára­zabb kukoricaszár erjedését is és így silótakarmányt kapunk. A nedves répaszelet vermelését, siló­zását lehetőleg a fagyok beállta előtt végezzük el, mert a fagyosan elvermelt és silózott takarmány nehezen erjed és vészit tápértékéből. ja, hogy Titóék a parasztokat ingyen­munkára toborozzák, vagy pedig a had­sereg számára rekvirálnak náluk. Nem­rég megjelent egy rendelet, amellyel kötelezték a dolgozó parasztságot, hog} az összes szállítóeszközöket, a lovakat és ökröket mozgósítsák a hadsereg szá­mára. Ugyanakkor, amikor a dolgozók nyo­mora egyre nagyobb, a titóista új bur­­zsujok százezreiket vágnak zsebre. Még a titóista sajtó is kénytelen elismerni, hogy a felvásárló üzemek „bérlői“ ha­vonta több mint 300.000 dinárt keres­nek. A Tito-klikk hatalmas hadsereget tart. A hatalmas létszámú hadsereg el­tartása természetesen a jugoszláv dol­gozókra hárul. Az idei évi költségvetés­nek csaknem a felét háborús előkészü­letekre forditják. INNEN - ONNAN MIIMIIIIIIIIIIimilllllllllUI>llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll"lllll*llllll1l1"l,"l,l'lllll"""l,N AZ EGÉSZ KÖZSÉG tagja a szö­vetkezetnek Vajkán. A verebélyi já­ráshoz tartozó község földművesei a !II. szövetkezeti típust választották. A termőföld technikai gazdasági rende­zést 758 hektáron hajtották végre. EGYETLEN KIVÉTEL az ógyallai járásban Dulovce község. Több, mint 1880 lakosa van ennek a községnek és a lakosság túlnyomó többsége kis- és középföldműves, — de Egységes Föld­műves Szövetkezetét alakítani nem akarnak. Ezért kapták meg a „kivéte­les község“ jelen esetben nem valami büszke címét. Vagy a felvilágosító munkával van baj, vagy pedig „dolgo­zik“ valaki a szövetkezet ellen ... 182 EFSZ-NEK VAN MUNKATER­VE a besztercebányai kerületben. Ezek közül a losonci járásban 18, a rima­­szombati járásban 17, a feledi járás­ban 15, az Ipolyságiban lJf, a párkányi járásban pedig 18 EFSz készítette el a munka- illetve vénzügyi tervét. A II. és III. típusu EFSz-ek részére a kerü­let biztosított 6566 q búza-, 21f79 q rozs-, kh% q őszi rpa vetmagot. A ve­tőmag azonban nem a legkitűnőbb, mert nem tisztított és nem egyforma szemű. A SELMECBÁNYÁI JÁRÁS tesz ki magáért a beszterbánvai kerületben a gabonabeszolgáltat.ásnál. Ez a járás kb. 50 százalékkal teljesítette már túl az előirányzott, tervét. A kerületben a második helyen a körmöcbányai járás áll de már aligha tudja behozni a ve­zető Selmecbányái íárást. A leggyen­gébb az eredmény a losonci iárásban. Népi hadseregünk és a dolgozó parasztság E hónap 6-tól 8-ig egész köztársasá­gunkban először rendezzük meg a Csehszlovák Hadsereg Napjait. Ezek a napok nemcsak népi demokratikus had­seregünk, hanem egész dolgozó népünk számára ünnepet jelentenek. Hadsere­günk a dolgozó nép hadserege, mun­kásokból, kis- és középparasztokból áll. Feladata országunk békés felépítésé­nek biztosítása és ezzel a világbéke megszilárdítása. Kis- és középparasztjaink a Csehszlo­vák Hadsereg Napjainak alkalmával az egyes helyőrségi parancsnokságoknak nagyszámú levelet küldtek, amelyekben felsorolták újabb kötelezettségvállalá­saikat. Tajna Egységes Földműves Szövet­kezetének tagjai a következőket írják: „Eskütételetek alkalmával ígérjük nektek, hogy a világbéke megvédése érdekében folytatott harcotokban se­­gítségtekre leszünk úgy hogy a CsKP Központi Bizottsága határozata értel­mében elvégezzük az őszi mezei mun­kálatokat, bevezetjük az egé«z község­ben a közös vetést és így 10%-al fo­kozzuk a hektárho^mot. * A patai Egységes Földműves Szö­vetkezet tagjai levelükben többek kö­zött a következő kötelezettségvállalást tűzték ki: 1. A második típusról áttérnek az EFSz-nek harmadik típusára. 2. Gyorsított ”temben elvégzik az őszi munkálatokat. 3. Beszerveznek v EFSz-be minden kis- és középparasztot. # A sv. michali Ervséges Földműves Szövetkezet tagjai a következő levelet küldtek katonáinknak: A Csehszlovák Hadsereg Napjainak alkalmával látogassátok meg az 1949- ben alakult Egvséges Földműves Szö­vetkezetünket. 400 hektámvi területen valósítottuk meg a közös vetési eljá­rást és a harmadik tínusú EFS^ rendje-rovart f cyn-rj élVo-1’!“'1' TUV HO^TV a munkás, kis- és középparaszt sorok­ból szárm,°"ó hadserao-ijnk megismer­kedjék az Egységes Földműves Szö­vetkezetünk eredményeivel és céljai­val. Ugvanakkor arra kérünk benneteket, hogv helv"r,si'rfaV tnjriaJ n ’ésen kultúrműsorral vegyenek részt. Ezzel is bebizonyítjátok, hogv a had­sereg a nenne] meg}’1 és a néo a had­sereggel. Ezekbő] a levelekből is világosén lát­ható. hogv népi hadseregünk a dolgo­zók teljes bizalmát bírja és hogv a nép hadseregünknek a világbéke megtartá­sáért kifejtett igyekezetét teljes mér­tékben támogatja. Az október elején vetett gabona 1-2 mázsával többet terem Sok vita folyt arról, hogy mikor legjobb elvetni a búzát. A kísérletek és a tapasztalat azt bizonyítják, hogy az október eleji búzavetés terem legjob­ban, legbiztosabban. Számos megfigyelés szerint az október elején vetett ga­bona 1—2 mázsával többet terem az október végén vetett búzánál. Ennek az a magyarázata, hogy a korai búza ősszel még jól megerősödik. Tavasszal több tartaléktápanyag áll rendelkezésére és így a szárbaindulás korábban, erőtelje­sebben indulhat meg. A korai gabona nem ritkul ki, több lesz tehát a kalász és ha ehhez hozzávesszük, hogy korábban is érik, megtaláltuk a több termés okát. A korán vetett búza általában korábban is érik, mint a később vetett és ez a korai érés hatalmas előnyt biztosít számára a koranyári kánikulával szemben. A későn érő búza rendszerint megszorul és sokszor egy-két nap éré­si különbözet mázsákkal jelent nagyobb termést. Kezdjük tehát el a búzavetést. Tudnunk kell azonban, hogy a jó termés nemcsak a korai vetéstől, hanem hasonlóképpen a jó talajelőkészítő munkától is függ. Hiába vetünk korán, ha a földünk nincs jól előkészítve. A rosszul elmunkált, rögös, üreges földben sok mag rossz helyre kerül, lassan kél ki, egyenetlen lesz a vetés, ami a további fejlődés során is meglátszik. Mi tehát a tennivaló? Az, hogy akár kukorica, akár nyárról lekerült más termény után vetünk, a földet parhanyósra, apróra munkáljuk el, használjuk a boronát és a hengert, hogy a magot kellően fellazított, egyenletesen átmun­kált földben, egyenletes mélységbe rakhassuk le. így a gabona egyenletesen kelhet és fejlődhet. Csak tisztított és csávázott magot szabad elvetni. Akármelyik előkészíté­si munkát elmulasztjuk, nagy kárt okozunk önmaguknak és az országnak. A gyomot és az üszögöt ki kell irtani földjeinkről és ennek a gabonatermelésnél az a módja, hogy gondosan tisztítunk és csávázunk. Á nedves répaszeiet téli eltartása Rohamosan emelkednek az árak, terjed a dolgozók nyomora Jugoszláviában

Next

/
Thumbnails
Contents