Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-02 / 16. szám

Milieu tériéi uirln iilill ialioinmin a liiiilill mti?

Mitadenütt erősödnek a szövetkezetek « Újabb jelentések a magasabb termelési formára valé áttérésről

Feíyik már a földműves ember legsiebb legörömtelibb munkája: az aratás. Egymásután érkeznek a jelentések, hsgy nel milyen terv szerint kezdték, illetve kezdik meg az aratási, eséplési tarlóhántási és beszoigáltatási munkát. Ebben az évben tanul meg a falu is előre kidolgozott terv alapján dolgozni- A terv végrehajtása biztosítja a gyors, olcsóbb és kevesebb fáradságot jelentő munkát. Nincs már szinte sehol sem olyan falu, ahol a gép segítő erejét ne használnák ki. Ezen a téren is nagy a haladás, de a Jövő még szinte beláthatatlan lehetőségeket sejtet.

A beérkezett jelentések közül csak néhányat tudunk — helyszűke miatt - •smerteini de sorra vesszük majd a magyarlakta községek aratási híreit, és ezért kérjük az ÍFSz. eket, hogy munkájukról részletesen tájékoztassanak- Számoljanak be egyben arról is. hogy ősszel miiyen tipusú gazdálkodást kezdenek és arra eddig milyen előkészületek történtek, Ma egy csokorra való jelentést ismertetünk és jövő héten újabb és újabb hírekkel szolgálunk olvasóinknak. X

UDVARD

Az udvardi EFSz az aratási előkészületei! Siroky pártelnökhöz intézett leveíébef, jelentene be. A levélben a többi kozott ezek olvashatók:

, Az aratási munkálatoknál, melyeket 121 ha területen végzünk el, a kézzé* végzett munkán kívül gépeket is igénybe veszünk. Szerződésileg biztosítottunk egy traktor* és egy önkötözőgépet. A cséplésné! két csep lógépet alkalmazunk, melyeket magántulajdonosoktól veszünk igénybe. Kisegítő brigádokat a partizénskei ÍSSZ patrorfusunk íjért s egyúttal vállalta a gépeken végransjtíndó esetleges javításokat is. Kedvvel látunk nek* az aratásnak és azt egy héttel előbb akarjuk befejezni, mini mé: években- Őrü'iink, hogy minél előbb dolgozóink asztmára tehetjük idei aratásunk gyümölcsét akik viszont több textilt és több iábbeiit fognak termelni a vidéki földművesek száméra’

KÖBÖLKÚT

:erovo

Érsekújvár

Az aratást és főleg a cséplést közösen végzik el. Az oktatók nagyon jól végzik a szervezést. A községeket felosztották utcákra és félutcákra. Egy-egy csoportba 10.15 családot osztottak be. Ezek maguk választanak csoportvezetőt.

A cséplős lebonyolításával a cséplőgópvezetöt bízták meg, ő irányítja a csoportját és tagjait nyilvántartja. Egy másik csoportvezető a munkát ellenőrzi, nehogy abban zavar keletkezzék.

Keresztekből csépelnek, mert ezt igen előnyösnek találják, hiszen egy heti munkamegtakarítást jelent. Egézség szempotjából is jobb, ha keresztből csépelnek, mert az asztagból való cséplésnél szűk a hely és a por ott kering állan dr - z a munkások körül. Egy másik vezető a gabonát tartja nyilván; egy további pedig beirányítja a raktárokba a kicsépelt és lemért szemet. Ellnek rendelkezésére áll a szükségnek megfelelő fogat-szám.

Mindezt azért szervezték így községeink, hogy hogy a nyitrai kerületben elsők lehessenek a járások közti versenyben,

tás és cséplés előnyéről A dis- és középföldművesek, azok is, akik még nem tagjai az EFSz-nek, igen hálásak a helyi TSéP.nek. hogy a helyes útra vezette őket.

A répa és a kukorica kapálásánál is á.iandóan több csoport dolgozik s a szövetkezeti tagok így igyekeztek elérni, hogy az aratásig ezt a munkát is időben Ivégezzék-MUZSLA

A köbölkúti EFSz tagjai kidolgozták a közös aratási, eséplési' -és tarlóhántás’ munkálatok tervét. Egyidejűleg elhatározták ,‘iögy rögtön az idei aratás után áttérne* a *öld közös megművelésére és e gondolatnak megnyerik a község kis- és közéöföldmüve seinek javarészét Az aratás és t cséolés tervét úgy dolgozták ki, hogy minden gé pet, amelyet az Állami Gépállomás ed, vagy amely a szövetkezet tulajdonában van, a lehető legjobban kihasználják. Minden önkötözőgéphez 4 tagú, a marokszedő gépekhez pedig 3 tagú munkacsoportokat osztottak be; ezenkívül tíz EFSz-tag kézzel kaszálja az elfekvő gabonát.

Az idei aratásnál a szövetkezei 4Í0 ha-ny! gabonát, ebből 204 ha búzát, 52 ha rozsot, 156 ha árpát és 8 ha zabot arat. Kézzel csupán 5 ha-nyi gabonát kaszálnak le, tehát a bevetett területnek 1%-át,

A cséplésre a szövetkezetnek 4 cséplőgépe áll készen, melyeket úgy állítana« szét a határban, hogy a gabona odaszállltára s lehető legkönnyebben menjen végbe és a cséplőgépeket ne kelljen áthelyezgetni. Minden cséplőgéphez 14 tagú és 7 fogattal rendelkező munkacsoportot osztottak be

Egy további 10 tagú csoport gondoskodik a gabonának közvetlenül a cséplőgéptől a Földműves Raktárszövetkezetbe való szállításéról. Az aratással, behordással, csópléssei és a raktárakba való elhordással kapcsolatos költségek 747.850 Kcs-t tesznek ki, melyben már az EFSz tagjainak munkájáért járó (utalom Is benne foglaltatik. Az aratást 11 mun. kanap alatt fejezik be. Az Állami Gépállomás traktoristái, nemcsak aratni fogják a gabo nát, hanem azon a területen, amelyen nap pa! learatják a gabonát, éjszaka elvégzik a tarlóhántást

PERBETE

A község hatéra szétdarabolt, énnek ellenére az aratást és a cséplést 8 nappal előbb fejezik be, mint azelőtt bármikor. Ai arató« 25 csoportra osztva dolgoznak, Minden csoportba 30 ember került Ezenkívül 8 önkötözőgé pet használnak, melyekhez 7 tagú csoportokat osztottak be. A behordásra 60 igavonó áll készen és két pótkocsival rendelkező traktor- A terlóhántést rögtön a kaszálás után végzik. Az aratási és eséplési közös műnké latok megszervezésénél nagy segítsége; nyújtott a JSSR helyi csoportja is, melynek vezetői meglátogatták a kis- és középföld. műveseket és meggyőzték őket a közös araMuzslán megszervezték az egész községre kiterjedő közös aratási és eséplési munkálatokat. Az aratást részben gépekKel, -észben pedig emberi munkaerővel végzi« el. Tizenkét aratócsoportot alakítottak, közö'tük a határt megfelelő arányban már előre felosztották, hogy a munka zavartalan meneté*, biztosítsák A learatott gabonát háiom napig keresztekben hagyják száradni, majd rögtön megkezdik a hordást és a cséplést, úgyhogy asztagokat nem raknak, hanem a gabonát mindjárt a kocsikról cséplik el. Azzal, hogy az aratással egyidejűleg végzik a cséplést, a munkálatokat jelentős mértékben meggyorsítják és így elérhetik, hogy ez era’ásicséplési munkálatokat fele idő alatt végezzék el. A cséplés meggyorsítása é dekéber úgy döntöttek, hogy amint az aratási munkák felén túljutottak, a munkaerőket a szükségletnek megfelelően vonják ki az aratás, ból és állítják a hordás és a eséplési munkálatokba. Ugyanakkor traktorokkal és 'gékkal megkezdik a tarlószántást is.

Tagságának egyhangú döntése alapján a m-uzslal földműves szövetkezet elhatározta, hogy áttérnek a második tipusu szövetkezeti gazdálkodásra. A második tipusu szövetkezeti gazdálkodás megszervezésével a helyi pártszervezett és a szövetkezet tagsága a

A kis- és középparasztság saját tapasztalataiból mind jobban és jobban meggyőződik az EFSz előnyeiről. így gondolkodnék a cerovói EFSz szövetkezetesei is, ak,k a következő levelet küldték §!roky párte'nöknek: Mi a korponal járásban lévő Cerovo Község EFSz tagjai érezve a mezőgazdasági tér. melés javításának és ezzel életszínvonalunk emelésének szükségességét elhatároztuk, hogy áttérünk a harmadik tipusu EFSz re- Azért határoztuk ezt el, mert meggyőződésünk, hogy egyedül ez a típus felel meg a kis- és középparasztnak. Elhatározásunk azért is történt, mert ezt az utat mutatja nekünk a dicső CsKP, amelyet drága Gottwa d elnök elvtársunk vezet és annak szlovákiai része amelyet drága Siroky elvtárs, Te vezetsz”.

Kolarovszky János szövetkezeti elnök írja nekünk Érsekújvárról az alábbi sorokat:

Az érsekújvári járás földművesei egymásután fogadták el a közös aratási és eséplési munkákról szóló határozatokat. A járási értekezleten a Népfront kiküldöttjei, a községi jegyzők, az EESz elnökei és titkárai,^valamint a tömegszervezetek képviselői nagy tetszéssel fogadták Mer zo elvtárs beszámolóját, melynek során kiemelte Siroky pártelnök ama óbaját, hogy minden járásban legalább egy minta szövetkezetnek kell alakulnia. Siroky elvtárs óhaját magáévá tette a gyűlés és tervszerű szervezés és meggyőzés után két hét múlva meg is lett az eredmény. Kiemelkedő taglétszámmal áttértek Alsó Jattóban, Zsitvagyannaton, Dubníkon, Semerovón és Zemnében a ül. termelési formájú EPSz-re. A XI. típusba lép Érsekújvár, Kamocsa, Csehi. A többi községben most folyik a szervezési munka és meg van rá a remély, hogy a többi EFSz te áttér a n. fokú termelési módra.

A SZOKOL ARATASI FELHÍVÁSA

»Megmutatjuk, hogy tudjuk hol a helyűnk a kenyérért folyó harcban«

ötödször kezdődik az aratás Népi Köztársaságunkban- Ötödször fogják földművé selnk learatni ezt, amit vateitak anélkül, hogy fófnlök kellene áttét, hogy munkájuknak gyümölcsét elviszi a végrehajtó. Jól tudjuk, mennyire megváltoztak faiveink ex alatt ez Öt év alatt. A földreform, a nagybirtokok felosztása a dicső februári győzelem és a Nemzeti Front kormányhatalmának megerősödése után mezőgazdaságunk is hozzáfogott az új, magasabb termelési formának — a szövetkezeti nagytermeiéinek — megszervezéséhez,

A Párt vezette munkásosztály támogatásával faivaink is gyorsén haladnak előre felszabadultak a félhűbéri rabigábél, amelyben bt előző köztársaságban az agrár nagybur zseázia leszorítva tartotta őket. A szövetkezeti nagybani termelés nagy mértékben hozzájárul a város és a falu kapcsolatának megszilárdításához

Ma a földműves munka már nem küzde'em a puszta megélhetésért. A mezőgazdasági munka sikere a szocializmus kiépítésének sikeréve), a gazdasági tervek teljesítésé, vei, Köztársaságunk biztonságának ás ezzel együtt a béke és haladás hatalmas tábora megerősödésének kérdésével egyértelmű leli- Mégis az idén sokkal többet foglalkozunk az aratás sikeres elvégzésének kérdésével és ezért minden becsületes állampolgár köte,

!essége, hogy minden erejével hozzájáruljon az aratás, valamint a tervezett fölvásárlás «’keres lefolytatásához,

A Nemzeti Front ás nápi igazgatásunk önzés községei és szervezetei ma az aratás biztosításával és az állami birtokosnak, az Egységes Földműves Szövetkezeteknek és a

földműveseknek nyújtandó segély megszervezésével foglalkoznak. A Szőke!, mint a Nemzeti Front legnagyobb alakulatainak egyike, kell, hegy tudatában legyen annak hegy közösen viseli a felelősséget az ezévi aratás sikeres lefolyásáért, mely a kollektív mező gazdasági munka példája lesz. Brigádok szervezésével és a többi alakulatban való közös munkával, újból megmutatják, hogy tudjuk, hol van a helyünk ebben a kenyérért éss ha. tónk szociális jövőóórt folyó nagy hsteban.

Gondoljunk arra, hsgy a nemzet élelmezési helyzete előfeltétele annak, hogy egészségesen fejlődhessék. Gondolunk arts, hegy városaink ellátásától függ az Ötéves terv teljesítése fs. Gondoljunk arra, hogy a jobb jövőt, az összes élelmiszerek szabad, «tétételét, a szocializmus gyorsabb haladását csakis a Köztársaságért, a békéért, a sza hódságért és az egész vilig demokráciájáért végzett öntudatos s áldozatkész munkával

KÍTt»síiha!lu!r

tömeggyűléseken kívül páros agifációt indított fheg, hog/ házról-házra járva győzzék meg a földműveseket a második tipusu szövetkezeti gazdálkodás szükségességérő' és előnyeiről-Slánsky elvtárs a Párt Központi Bizottságának ülésén a második tipusu szövetkezel: formát Így határozta meg: ,Az EFSz-ek, amelyek közös vetési eljárást vezettek be, a mezsgyék és az egyes parcellák közötti határok megszüntetésével a földet közösen dolgozzák meg, közös betakarítás után $ tagok között elosrtjék földjeik nagyságénak arányában a termést”

A muzslai szövetkezetesek meg fogják érteni, hogy a második tipusu szövetkezeti forma kizárólag a kis- és középparasztok érdekeit szolgálja, főleg a középparasztokét, akik, ha eredményesen akarnak gazdálkodni egyéni gazdálkodás útján, nem sikerül nekik A második tipusu szövetkezeti forma Is a földművesek szövetkezeti forma :s a földa földművesek tulajdonában hagyja meg a föl. deket és az egységes vetési eljárás, a közös munkák révén mentesül a szükséges emberi munka hiányénak nehézségeitől. A föld termése a tulajdonosáé, csak a munkákat végzik a tagok közösen.

BATORKESZI

Bátorkesziben eddig az első tíousu földműves szövetkezet működött. A szövetkezet tagsága a szövetkezeten kívül álló földművesek bevonásával gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy éttérnek a harmadik tipusu szövetkezeti formára A gyűlést aiapos felvilágosító munka előzte meg és ennek eredményeképpen a község földműveseinek több mint egyharmads csatlakozott a harmadik tipusu szövetkezethez. A szövetkezeti tagok földterülete a szövetkezei tulajdonát képező földekkel együtt kétezer hektár szántó, ami a község egész földterületének kétharmadát képezi- A szövetkeze tagiét, száma állandóan növekedik és mmden remény megvan rá, hogy őszig a falus! gazdagok kivételével a község összes földművesei csatlakoznak a földműves szövetkezethez

Bátorkeszin a szövetkezet vezetésével és irányításával a szövetkezeten kfvül átló földművesek bevonásával az egész községre kiterjedő egységes vetési eljárást vezetnek be A szövetkezet célja az, hogy ezzel a szövetkezeten kívül állókat Is meggyőzze és bizonyságát adja az egységes vetési eljárás és az így felhasználható gépi munka jelentőségének,

A szövetkezetben kétszáz hektáron bevezetik a füves vetésforgót. A jövő gazdasági évre a szövetkezet vállalta, hogy az egész község földterületére kivetett cukor'ép a, napraforgó és zöldségféléket termelni fogja. A szövetkezet ezzel biztosítja, hogy a község ezekből a növényekből az előirt mennyiséget elvesse, másrészt a szövetke. zeten esetleg kívülálló kis- és középparasztokat a sok kézi munkát adó cukorrépa és zöldségtermeléstől mentesíteni akarja.

A szövetkezet, okulva az idei év Tapasztalatain, hogy a gépi munkákat sokká* olcsóbban végeztetheti el, ha az állami gépállomással dolgoztat, mintha a salát gépeit használja, úgy döntött, hogy a szövetkezet gépállományát a köbölkúti gépállomásnak adiák át.

FELSOPATONY

Két öntözőgép és 12 szövetkezeti tag ta&x megkezte Felsöpatonyban az őszi és tavaszi bú. za aratását Június 22-én öt óra alatt lekaszáltak egy hektár őszi és 9 hektár tavaszi búzát, amelyet a közös tavaszi vetési terv alapján ve. tettek el a nagy dűlőben.

Egy hektár learatása önkötözőgéppel és keresztbe rakása 550.—Kös be került. Egy traktor amint a szövetkezetetek keresztbe rakták a kévéket—tarlószántást végzett.

Az aratás megkezdését eljöttek megnézni a szomszédos Cséc3énypatony község szövetkezetesei is, Berzédi János az EFSz elnökkel az élükön, öröm volt nézni, hogy milyen gyorsan ment a kaszálás és hogyan gyűltek a kévék. A szövetkezet nő tagjai a kévéket összeszedték és keresztekbe rakták. Ez az EFSz első közős a ratása a közösen bevetett nagy területen.

Meglátogatta az első közös aratást végzett szövetkezeteket Baét’ovansky, az SzKP főtitkára '•* Faltán földművelésügyi megbízott, hogy elbeszélgessenek velük az első tapasztalatokról, amelyeket a közösen elvégzett aratási munkálatoknál szereztek. Gerbel mimkacsoportvezető vet és beszántották a mesgyéket, hogy mennyicsobbá teszi ez most inunkájokat. elmondotta, hogy milyen okosan cselekedtek tavasszal, amikor bevezették a közös vetési térré meggyorsítja, megkönnyíti és mennyivel olcsóbbá teszi ez most munkájukat.

A párkányi járás mind a 18 EFSz-e átfér a magasabb szövetkezeti típusra

A párkányi járás az aratási ős eséplési munkák sikeres előkészítéséről és az EFSz-ek magasabb termelési típusra való áttéréséről az alábbi összefoglaló Jelentésben számolt be Gottwald köztársasági elnökhöz intézett levelében:

X. A járás minden községében elkészültek a tervek a közös aratási és eséplési munkák elvégzésére. A közös aratási munkálatokba 14,549 ha területen 3.199 földművest és földművesasszonyt vontak he 185 munkacsoportba beosztva. A cséplésnél összesen 2,168 ember 158 munkacsoportban dolgozik majd a Járás összes községében. Ebbe a munkába az állami gépállomások és az EFSz-ek gépein kívül 1.562 igát is felhasználnak. Az aratás idejét a múlt évvel szemben egy harmadával megrövidítik,

2 A 18 EFSz közül 10 a II és XII típusra tér át A n. típusra ezek az EFSz-ek térnek át: Obíd, tuba, Kamenin. Kamonny Most és Muzsla, Ezekben az EFSz.ekben eddig a II. tipus üzemi rendtartását 278 szövetkezeti tag írta alá, akiknek 1547 hektárjuk van, ami a föld teljes kiterjedésének 30 százalékát képezi, E rendtartást egyre több és több szövetkezeti tag írja alá, mivel a föld kiterjedése is növekszik, amelyet a mesgyék nélküli földterület közös megművelésébe kapcsolnak be.

3. A ül. típusra öt község EFSz-e tért át, ahol a földművesek a földet a közös gazdákodásra átadják az EFSz-eknek. Ezek a községek a következők: Bucs, Vojnlce, Sarkan, Köböl, kút és Xisújfalu. Ezekben a községekben eddig a harmadik típúsu EFSz üzemi rendjét 489 földműves írta alá, akiknek összesen 4071 hektár föld áll rendelkezésükre, ami a föld összkíterjedősének 47 százalékát teszi. A III. fokú szövetkezet üzemi rendtartásának Aláírása tovább folyik.

4. További négy EFSz-ben és pedig Kamenice n. Hronomban, Svodinában, Mocson ős Díván a szövetkezeti tagok megtették az előkészületeket, hogy áttérjenek a II. típusú EFSz-re.

5. A párkányi Járási Egységes Földműves Szövetkezetek versenyre hívták a zselizi. járás őszszes EFSz-eit a) az aratási és eséplési munkálatok legjobb megszervezésében, b) egy hektárnyi területre eső legalacsonyabb pénzköltségben, c) a munkacsaportok legjobb tervteljesítményáben, d) a terménybeszolgáltatás idejében való teljesítésére, e) a tarlóhántás gyoijs elvégzésében.