Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-05-28 / 11. szám
Mikor kaszáljuk a szálastakarmányt ? A kései kaszálással gyengébb minőségű zöldtakarmányt kapunk A !ó növényápolás politikai és harci feladat A kulák — mint a termelés minden szakaszéban — újabb és újabb fondorlatokkal próbált támadni, rosszindulatú szakszerű tanácsokkal” akarja a dolgozó parasztot félre vezetni, mert az a célja, hogy ne sikerüljön a termése kevés kenyér, jövedelem jusson a dolgozóknak és ne erősödhessék a dolgozó nép állama Ezért adja azokat a „szaktanácsokat”, hogy sűrűre kell hagyni a kukori cát, ritkára a cukorrépát, a permetező-szer leperzseli a levelet, vagy meg nem felelő töménységű permetező-szert ajánl, mindezt azért, hogy a dolgozó parasztot gazdaságilag megrendítse és politikai befolyása alá vonja Azért harci feladat a növényápolás jó megszervezése, ellenőrzése, hogy a kulák mesterkedéseivel ne boldogulhasson semilyen területen. De ellenőriznünk kell azt is, hogy ő maga hogyan dolgozik. Idejében elvégzi-e a jó növényápolást, a kapálásokat, megfelelően egyeli-e a növényeket kiirtja-e a gyomot a gabonafélék közül megfelelően permetez-e? Mindezekre minden dolgozó parasztnak éberen kell ügyelnie és ahol szabotázst lát, azonnal jelentenie kell az illetékes hatóságoknak. A Szovjetunió mezőgazdaságának példája A világ legfejlettebb mezőgazdaságának a Szovjetunió mezőgazdaságának élenjáró kolhozparasztjai, a nagy termések mesterei, a Szocialista Munka Hősei csodálatraméltó terméseredményekei érnek el A korszerű, haladó tudományon alapuló agrotechnika megvalósítását ezeknek az agrotechnikai eljárásoknak legjelentősebb része a talajelőkészítéssel és méginkébb a növényápolással kapcsolatosak. A Szovjetunióban nagyszerű kapáló-, permetező, öntözőgépek állnak a termelés rendelkezésére és ezeknek a gépeknek irányítója és a munkálatok megszervezője az ember Vegyünk példát a nagy termések meste. reitől, tanuljuk el eredményes agrotechnikai eljárásukat és mindazokat, amelyeket mér mi is megvalósíthatunk, valósítsuk is meg, hogy a Szovjetunió példája nyomán előbbre juthassunk mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásában. Kapálás gyomirtás, növényvédelem A növényápolás legfőbb tennivalói a kapálás, a gyomirtás, és a kártevők elleni védekezés. Azért kapálunk, hogy porhanyós talajréteget létesítsünk földünk felszínén A különböző talajmüvelési eszközök a földeken dolgozó emberek, állatok és az esők, a taiaj felszínét összetömítik. Az összetömödött földbe az első nehezebben tud behatolni. A talaj nem tud levegőzni, a nedvesség viszont pazarlódik. mert a repedéseken a tömődött föld pórusain nagymennyiségű nedvesség párolog el. A gyomok a tömödött földet könnyen áttörik, a termesztett növény azonban igényesebb és az ilyen kemény földben lassabban fejlődik. A kapálással feltörjük ezt a tömödött réteget, Megnyitjuk a csapadék egyenletes behatolásának útját, szellőztetjük a talajt és szigetelő porhanyó záróréteget létesítünk, amely megakadályozza a talajnedvesség na. gyobbmértékű elpárolgását. A növények gyökereinek levegőre van szükségük, de még több levegőt igényelnek a talajban lévő hasznos parányi szervezetek amelyek a termelők legjobb barátai, mert feltárják a nyers tápanyagokat, elvégzik a szerves anyagok elkorhasztását és előidézik a talaj beéredett morzsalékos szerkezetét. A gyomirtás a nedvesség-megőrzés és a levegőztetés mellett a kapálás legfontosabb feladata. A gyomok élelmesebbek termesztett növényeinknél A gyomirtást tehát min. den lehető eszközzel el kell végeznünk, ne* hogy az itt elkötevett hanyagság a jobb termés kialakulását gátolja. Általános hiba a szálastakarmányok betakarításánál, hogy nem jól választják meg a kaszálás idejét. Igen sokan csak arra törekednek, hogy minél nagyobb tömegű takarmányuk legyen s nem gondolnak a minőségre — épp ezért meglehetős későn, legtöbbször virágzás után kaszálnak A kései kaszálással ugyan nagyobb tömegű takarmányt kapnak, de így jóval gyengébb minőségű, elvénült, megkórósodott zöldtakarmányt vagy szénát gyűjtenek állataiknak. A kései kaszálásnál várható terméstöbbletért nem érdemes a fű minőségét kockára tenni. A réteken különösen fontos a korai kaszálás, mert a későn kaszált fűből való széna téplálóértéke a tavaszi szalmáéval sem ér fel. Nem szabad megvárnunk a teljes virágzást vagy a magkötést, hanem már akkor kaszáljunk, amikor a füvek jórésze mar virágzásnak indult Az ilyenkor vágott fűből kitűnő ízű és jóminőségű takarmány lesz. A kofái kaszálással nemcsak elsőrendű minőségű szénát kapunk, hanem így biztosítjuk a második, kedvező időben még a harmadik kaszálást is, mert a korai kaszálás után a talajban elég nedvesség marad ahhoz, hogy a növény kihajthasson és kifejlődhessen. A A tudomány segítségével a holdankénti 200 mázsás cukorrépatermés nem kivételes rekordszámba megy, hanem állandósítható, sőt ezt még fokozni is lehet • A Szabad Földben most dr. Sedlmayer Kurt Kossuth-díjas. európai hírű cukorrépanemesítő tudósunk ad útbaigazításokat dolgozó parisztségunknak a cukorrépa ápolásáról, arról, hogyan lehet 200 mázsás cukorrépatermést kát holdanként biztosítanunk: — A 200-as mozgalom lendülete új ösztönzést adott a mezőgazdasági tudománnyal foglalkozó kutatóknak. Ennek eredményeként a Tudományos Akadémia mezőgazdasági és biológiai osztály a ,,200-asok” tudómé, nyos tanáccsal való segítését határozta el. Most, amikor a répát már elvetettük, az ápolására adunk útmutatást. Mihelyt a répa kel, újból hengereljük meg, hogy a föld cserepességét megtörjük. Ha a répasorok kikeltek, azonnal kezdjük a sarabolást, vagy kézikapával, vagy megfelelő sarabológépekkel, A sarabolást azért kell gondosan végezni, hogy a talaj felszínét állandóan porhanyítsuk és a gyomokat mielőbb kiirtsuk. Ha az első sarabolást jól végeztük, az egyelés is gyorsabban és pontosabban végezhető el. Sok helyen az egyelést megelőzi a rendvágás: megfelelő, keskeny kapával átvágjuk a répasorokat úgy, hogy kis csomókban, kb. 25 cm távolságban maradjon meg a répa A répa egyelése döntő szakasza a répamunkának A jó egyelő kis egyelő kapával dolgozik, Körülkeríti és kibontja a répabokrot és ügyesen a legerőteljesebb, legegészségesebb répanövényt választja ki, a többieket gyökerestől kitépi. Kézzel ezt a munkát csak kivételesen könnyű, porhanyó tala. korai kaszálással a gyomokat is kiirtjuk a rétről, mert ilyenkor a gyomok még nem erősödtek meg, nem érleltek magot s nem szaporodhatnak tovább Kaszáláskor ügyeljünk, hogy ne ,,borotváljuk” le a rétet. A leborotvált részen a fű hamar kisül, a legelő elkopérosodik. Hagyjunk alacsony gyeptarlót, A gyeptarló ugyanis önmagát árnyékolja be s így nem szárad ki, ugyanakkor a gyökértörzsek megerősödését is elősegíti A lucerna és lóhere kaszálásának legalkalmasabb ideje a virágzás kezdetén van. A lucerna első kaszálásával ezért nem lehet sokáig várni, mert fejlődése tavasszal olyan erős, hog/ha nem kaszálnánk idején, lucernásaink jórésze lerogyna a buja növekedés miatt. A szállastakarmányok legértékesebb, legtáplálóbb része a levélzet A szénakészités. nél épp ezért ügyeljünk, hogy minél keve sebb levél hulljon le menjen veszendőbe Különösen vigyázzunk a rendek forgatására. A gyűjtést, behordást a hajnali órákban végezzük, mert ilyenkor még harmatos a rend és nem pereg a levél. jón lehet jól elvégezni. A répa kibontása fontos, mert így látjuk csak tisztén a gyökérfekély által megtámadott növényeket. Ha nem kerítjük körül a bokrot, akkor az egyelésnél könnyen beleszakad a répa a földbe és újból kihajt. Ha jól végezzük az egyelést, a legjobb növények gyorsan és erőteljesen indulnak fejlődésnek, A harmadik kapálás alaposan csak kézzel végezhető, mert ennél a répát körülkerítjük és így az esetleg még megmaradt kettős répákat, vagy a répa tövében megbújó gazt és gyomot eltávolítjuk. Ugyanekkor megszakítás nélkül járjanak a sarabológépek és különösen záporok után, tartsák állandóan levegősen és porhanyóén a földet. Erre feltét, lenül szükség van, mert a répa táplálkozásához, tudományos néven: asszimilációjához szükséges széndioxidgáz a talajból csak akkor fejlődik, ha az morzsalékos és a trágya feldolgozása a növény fejlődését segítő parányi élőlények, a baktériumok által a talajban erőteljesen folyik. Ha országosan el akarjuk érni a 200 mázsás holdankénti átlagtermést, ismernünk kell a hibákat is, amelyek akadályozói a termésátlagok állandó növekedésének. Répatermesztésünk egyik fő baja a gazdaságok elaprózottsága Természetes, hogy 800 öles és ennél kisebb parcellákon sem rendes talajmunkát, sem tervszerű védekezést a kártevők ellen nem folytathatunk. Gépesítésről pedig szó sem lehet. Csak akkor érhetjük el tehát országos átlagban is a kitűzött célt, ha mind szélesebb körben rátérünk a nagyüzemi gazdálkodásra Ezt dolgozó parasztságunk a termelőszövetkezeti csoportok útján érheti el. Dr. SEDLMAYER KURT, Kossuth-díjas cukorrépanemesítő Irtsuk a vadrepcét Tavaszi kalászosaink legveszedeimssebb gyomnövénye a vadrepce Rendkívül hamar fejlődik, gyorsan szaporodik és magja évekig csirézóképes. Ha a vetőmaggal együtt a földbe került, ott a vetést hamarosan elnyomhatja és így érzékeny kárt okozhat Néha holdanként több mázsával is csökkenti a termést A vadrepce ellen eredményesen védekezhetünk permetezéssel. A permetezéshez 15 százalékos vasgálicoldatot használjunk: 100 liter vízhez 15 kiló vasgálicot és 1.5 kiló káliszappant adjunk. Egy kát holdra legalább 5—6 hektoliter oldatot kell kipermeteznünk, napos szélcsendes időben. A permetezést mielőbb végezzük el, lehetőleg addig, míg a vadrepcének csak 4—5 levele van. A vasgálicoldat a gabonában nem okoz kárt ellenben a vadrepce leveleit leperzseli és így elpusztítja ezt a kártékony gyomot. Ott. ahol túl sűrű már a vadrepce, egy.két nap múlva a permetezést ismételjük meg, mert csak így tudjuk tökéletesen kipusztítani. A vadrepce szaporodását kézi vagy oga. tos vadrepceirtóval is csökkenthetjük. Széltörő gátak A széltörő gátakról már az erdőhét alkalmával megemlékeztünk, rámutattunk arra, hogy a széltörő gátaknak igen fontos szere, pük van a talaj nedvességének szempontjából. Megakadályozzák a téli hó elseprését. lekötik a hótakarót a földeken, kénytelen ott elolvadni és a talajba leszűrni olvadt le vét. Megakadályozza a vetések kifagyását, mert mint dunyha, úgy takarja le őket a hó Nyáron a rohanó szelek nem tudják annyira kiszárítani a talajt. Ezért létesít a Szovjetúnió négyszöges erdőgátakat és ezért fog. lalkozik a mi népidemokratikus államunk is erdőgátak ültetésével Az elmúlt napokban kint jártunk a galántai járásban és megtudtuk ott, hogy Szeü határában mér el is kezdték, ki is jelölték egy ilyen széltörő gát vonalát. A széltörő gátakról hozott cikkeink nem üres propaganda, mert az erdészeti szakemberek körei mér 1?40-ben is írtak erről Csak a kapitalisztikus gazdasági rendben nem va. lósulhattak meg a valóban szükséges széitörő gátak. Szükségessé teszi a széitörő gátak létesítését az a körülmény is, hogy az erős szelek a vízvezető, vízgyűjtő csatornákat is teiehordják iszappal. Robusztus-fák ezt meg tudják akadályozni. Törvény tiltja — közbiztonság okából — erdők ültetését utak mentén, az erdősítést erre alkalmas vízvezető csatornák és folyók mentén kell megoldani. Hideg, szeles időkben még a gyümölcsfák kiültetése is jótékonyan hat a sík területeken az utasra a támadó széllel szemben Ez nem politikai kérdés, ez kenyérkérdés akárhogyan nézzük is a dolgot és nem szabad megfeledkezni róla. (A) Amit a dohány ápolásáról tudni kell Fontos ipari növényünk a dohány, amely megkívánja az állandóan porhanyó és gyom. mentes földet Kiültetés után, ha a palánták 'megeredtek, sekélyen kapáljuk körül a növényeket, hogy az ültetéskor összetaposott talajt meglazítsuk. Gyakori hiba, hogy a dohányt az ültetés után csak két hét múlva Kapálják meg először. Ezzel késleltetik a növény fejlődését. Hogy összesen hányszor kapáljuk meg a dohányt, ezt nem lehet számszerűen előre megszabni. Alkalmazkodni kell az időjárás alakulásához és a talaj állapotához. A dohányt annyiszor kell megkapélni, ahányszor a talaj tömődöttsége és gyomossága szükségessé teszi Például az idei esős időjárás mellett nem elég az általában szokásos háromszori kapálás — az idén legalább négyszer-ötször kell megkapálnunk a dohány földjét, hogy biztosítsuk a lehető legjobb termést. Nem helyes a do. hány töltögetése mert ezzel csak a talajt szárítjuk. A kapálásnál vigyázzunk, hogy a leveleket meg ne sértsük. Legjobb az olyan kapa. amelynek a felső élét legömbölyítettük A dohánynál is használhatunk tolókapát, de a tőközöket itt is — akárcsak a gyapotnál — kézzel mindig utána kell kapálni. A konykakerti növények palántázása A mostani esős időjárás a legalkalmasabb a konyhakerti növények palántázására. Ha a talajt mér ősszel jó mélyen megszántottuk és bőségesen megtrágyáztuk, ilyenkor már csak az a dolgunk, hogy az ültetésig jó porhanyo. san és gyomtól tisztán tartsuk a földet. Fogasolással mindkét munkát egyszerre elvégezhetjük. Mielőtt a palántákat kiszednénk, öntözzük meg jól a melegágyat: a víztől megpuhult ágyésból a palántákat könnyebben szedhetjük ki A leghelyesebb, ha ásóval, vagy egy kis falappal földestől emeljük ki a növénykéket. így nem sértjük meg a palántákat A földet kissé nyomkodjuk rá a gyökerekre, hogy a zsenge növényt a kiszáradástól minél jobban megóvjuk. 'kiültetésre csak életerős, egészséges palántákat használjunk Legalkalmasabbak a 4 —5 leveles palánták. A gyengébbeket még hagyjuk a melegágyban fejlődni, tartalékul az esetleges hiányok pótlására. A kiszedett palántákat ne hagyjuk a napon, hanem takarjuk le nedves takaróval és így szállítsuk az ültetés helyére A kiültetést lehetőleg borús, esős napon végezzük. Ilyen időben a palánta gyorsan megered, erőteljesebben indul fejlődésnek és hamarabb hoz majd termést. Derült időben kora reggel vagy késő délután palántázzunk. A kiültetés előtt a földet vonalazzuk meg a megfelelő sor- és növénytávolságra. Homokos területen a palántákat függőlegesen és mélyen süllyesszük a talajba, hogy gyökere elérje a nedvesebb rétegeket. Kötött, nedvességben gazdagabb talajokon ferdén és ne mélyen ültessünk. Ultetőfával vagy ásóval készítsünk lyukat a palántának és úgy tegyük bele a növénykét, hogy gyökérzete ne hajoljon vissza. Ha ásóval ültetünk, az ásóval csak megemeljük a fűidet, de az ásót nem húzzuk ki. Az így támadt nyílás, ba helyezzük a palántát. Ezután húzzuk ki az ásót, eresszük vissza a földet. Utána még taposással nyomjuk a palánták gyökereihez a földet A kiültetés után, ha nem esős az idű, locsoljuk meg a palántákat, hogy meggyökeresedésüket elősegítsük. Ültetés után 5—10 nap múlva a meg nem eredt palánták helyébe ültessünk újakat A pótlásra felhasználhatjuk az első kiültetéskor még a melegágyban hagyott s ekkorra megerősödött palántákat. Hogyan lehet kát. holdanként 200 mázsa cukorrépát termelni? Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stórova 6 - telefon: 274-03. — Felelős szerkesztő Kugler János. — Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II, kiadó: „Órái” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: nyomda Bratislava. Nár povstania 41 — Előfizetés egy évre 100— Kcs, félévre 50— Kcs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig Eng. sz. 1750 OPllHB« 2-í990fÖ(.
