Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-05-28 / 11. szám
Az EFSz szervezési formái Melyik a szövetkezeti életnek az a formája, amely biztosítja a jobb és könnyebb munkát és nagyobb eredményt? Nemsokára befejeződnek a tavaszi munkák majd Mindenhol A heréket még nem lehet kaszálni és az aratás még messze van. Egye. lőre minden gazda őrül a hűvös nedves májusnak és reménykedő szemmel nézi növekvő termését. Rengeteg munka vár a gazdákra a kapások körül, de egymás között mind több szó esi* munka közben és után a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásról, az EFSz-ről. Még ott is erről beszélgetnek, ahol még csak az előkészítő bizottságot állították össze, vagy még az sincsen meg. A falu levegőjében ke. ring már a közös munka gondolata és mind szélesebb hullámokat ver Innen is, onnan is érkeznek hírek, ahol már van EFSz, hogy hogyan működik, milyen eredményeket értek el s milyen kilátások vannak az ezidei termést illetőleg. S éppen a kapások kívánják s legnagyobb méretű közös munkást. Mér sehol sem idegen és új a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás -módja s mind világosabban látja már mipdenki. hogy bizony csak ezen az úton fog keüeni haladni, ha többet és jobbat akarunk elérni és ezt kevesebb erőlködéssel s több szabad idővel. A szabad időt fel lehet majd használni másra, otthoni munkákra, pihenésre, szórakozásra, művelődésre, olvasásra, mert a mezőgazdaság terén is igaz az a közmondás, hogy a jó pap holtig tanul, az ember sohasem elég okos, mindig hozzá kell még tanulnia, hozzá kell még olvasnia és így lehet aztán jobban is termelnie. Valamikor ugyan melyik gazdának jutott volna eszébe, hogy istállójába törzskönyvezett marhát állítson, juhot, lovat, ma már büszkén vezeti be az embert a tehe. nekhez és rámutat egy.egy állatra s megjegyzi: Ez törzskönyvezett! Hát igen, ma már sokkal műveltebb a falusi ember is, mint valóságos mezőgazdasági szakember nézi munkáját és látja, hogy még több szaktudással még tovább is juthat s ezért szívesen tanul, olvas és így nem hagyja füle mellett elmenni a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás gondolatát sem, hanem érdeklődik felőle, gondolkodik rajta, S most a nehéz de csendes munkák idején gondolkodhat, mérlegelhet, mert a tavasziak rendben vannak, a cukorrépát megsarabolták és az asszonyok ki fogják egyelni. Közös veíési terv Vizsgáljuk meg a szövetkezeti életnek azt a formáját, mely már meghozza a jobb és könnyebb munkát s a jobb eredményt A falu kis és középgazdéi mér megegyeztek abban hogy jövőre is megcsinálják a közös vetési tervet, vagyis £z egyes dűlőkbe valamennyien ugyanazt fogják elvetni, vagy beültetni, mert az így közösen elvégzett munka vígabb, könnyebb. A traktorok, nak nem kell ide-oda szaladgáltok nem kell fölösleges hajtóanyagot pazarolni és időt az ide-oda forgolódással a határban. Mert hiszen ha egyszerre vetik az őszi rozsot vagy őszi búzát és az egyik gazdának a földje a falutól északra van a másik délre és egy másiknak megint más dűlőben, akkor rengeteg idő múlik el az ide.oda való járká. lássál úgy a szántásnál, mint a trágyázásnál és aztán a vetésnél Hogy ez ne legyen így, azért csinálnak közös vetési tervet és amikor megindul az őszi vetés, akkor egy helyen egymásután veszik a parcellákat abban a dűlőben, így jobb ez. De még így is, ha megvan a közös vetési terv, de a parcellák tovább is megmaradnak és külön-külön kell őket szántani és bevetni és a szűk szalagokon forgolódni, éppen eleget káromko. dik a traktorvezető és a sarkok inkább csak fel lesznek kaparva de alaporsan se megszántva, se bevetve nem lehetnek és sok gabona még a barázdákra is esik és ott táp. tálja a kitelelő egereket. Az egerek a barázdákban szeretnek áttelelni, ott nyugtuk van, ott nem fordítja ki őket az eke. S amikor a gazda mindezt látja és átgondolja, magától jön rá, hogy mennyire igazuk van azoknak, akik megszüntették a barázdákat, a mesgyéket, és az amúgy is ugyanazon maggal bevetésre kerülő területeket keresztbé. szántják. A barázdák eltűnésével megszaporodik a föld területe, kap minden talpalatnyi föld rendes mély szántást és nem fog a széleken silány vékony szalméjú és apró kalászé gabona teremni, hanem mindenhol egyforma dús lesz a vetés. Közös munkával nagyobb az eredmény is amikor a gazdák erre már ráébrednek és ennek a jóságát is belátják, akkor máris ráléptek az EFSz magasabb formájára és nagyüzemi gazdálkodási módjuk már sokkal tökéletesebb és igazságosabb. Azáltal, hogy egybeszántjék az ugyanazon mag alá kerülő földeket egy nagy táblába egyik sem veszítette el saját földjét, az most is ott van, sőt vetés után még bele is szúrhatja a határkarókat földjének széleire és odahaza a kataszteri térkép sem változott semmit sem, úgy hogy ha egyszer meggondolja a földműves és vagy ki akar lépni az EFSz-ből, vagy el akarja adni földjét másnak, a térkép pontosan megmutatja, hol, és milyen kiterjedésben fekszik az a földdarab. Viszont azáltal, hogy egybeszántották itt az összes földeket, elérték, azt a sok előnyt, amit az egybeszántás eredményez, egereket szétzavarva, a föld termőterülete megnövekedett, a rajta elvégzett munka egyszerűbb volt és olcsóbb és gyorsabban ment és megy minden úgy most a vetéskor, mint az A iX. pártkongresszus és a parasztság aratáskor. A termés több lesz és szebb lesz és a gazda jobban járt. Közösen dolgoztak a gazdák eddig is a földeken a Szövetkezetben, de most ez a közös munka a közösen megművelt földön már brigádokban végezhető el és mindenki beleteheti minden munkabírásét és versenyre kelhet másokkal és így a munka eredmé- a nye még jobb lehet majd és még olcsóbb | és még gyorsabb és ennek folytén még több | megtakarított időt nyer mindenki vele. Ak- | kordban lehet itt dolgozni, és így olyan ke resethez juthat mindenki, amennyit csak el j bír érni, mert azt mindenki tudja, hogy az jj akkordmunka a legjobban fizetett munka. Min_ jj den nap be kell írni mindenkinek a munka- « könyvébe az elvégzett munka minőségét és | mennyiségét és az érte járó bért. Ugyanilyen bejegyzés kerül a szövetkezeti iroda főkönyvébe is vagy a falra kiakasztott táblára, hogy azt mindenki állandóan láthassa és ellenőrizhesse Kinek mennyi jut a termésből? Most aztán egymásután következnek a munkák azokon a földeken és ezen folytatólagos munkára előre megszervezik a brigádokat férfiakból, nőkből, ifjúságból aszerint, hogy ki mire vállalkozik és ki mihez ért, mire képes Az elvégzett munkákról pontos elszámolási adatok kerülnek minden nap, vagy kisebb sző vetkezte kbem minden héten az egyéni munkakönyvekbe és a főkönyvbe. El fog érkezni a termés behordása és ki. értékelése, megbecsülése, mennyiségben, súlyban, minőségben. Az összés egybeszántott és egybevetett földekről egyszerre és együtt viszik haza a termést. Az egybeszántott nagy tábla sok kis táblácskából tevődött össze, úgy-e? Nos, akkor hát a termést annyi és olyan részekre kell szétosztaniahány és amekkora kis parcellákból állott a nagy tábla Nagy János gazdának ebben a nagy táblában volt egy hold földje. Nagy János gazda tehát a maga számára igényelhet az itt termett magbóú az egy holdra eső részt Az egész tábla mondjuk 10 hold volt s így Nagy János gazda a termés tizedrészét mondhatja a magáénak. Ez világos. Azonban ez egész nagy tábla megdolgozása és gondozása felemésztett vetőmagban, műtrágyában, szántásban, boronálésban és egyébb munka címén kiadási összeget ís. Ennek az összkiadás! összegnek is a tizedrésze ráesik A répavetés ideje még nem műit el! A földművelésügyi és közélelmezési megbízottak feihivása a szlovákiai cukorrépatermelés biztosítása érdekében Gr. Faltan földművelésügyi és dr. Soltész közélelmezési megbizott felhívással fordult azokhoz a cukor-répatermelőkhöz, akik a szerződésben vállalt kötelezettségeknek mindezideig nem feleltek meg teljes mértékben. A felhívásban közük, hogy az eddig be nem vetett területek bevetése még mindig nem késett el s amennyiben erre szükség van, a falu bizalmija rövid úton be tudja szerezni a szükséges vetőmagot az illetékes cukorgyárnál, vagy pedig az illetékes hatóságoknál. A vetési terv megvalósítása és a termelési terv maradéktalan teljesítése érdekében rendkívül fontos, hogy a szerződésben biztosított cukorrépatermelési területeket a szlovákiai cukorgyártás érdekében teljes mértékben bevessük. Ezért azok a termelők, akik a szerződésben vállalt kötelezettségüknek nem tettek eleget, kötelesek a megfelelő talajt még a legközelebbi napokban bevetni, ami azért is lehetséges, mert az időjárás rendkívül kedvező, a káros befolyások veszedelme csekély, úgy, hogy a későn bevetett répa kifejlődése is biztosítottnak tekinthető. A termelőknek azonban nemcsak ez a kötelességük. A fejlődésben lévő cukorrépát idejében meg ikell művelni, megkapálni, megtisztítani és a talajfelületet megtörni, Hogy ezáltal a répa fejlődését kellőképpen biztosítsuk. A kései kapálás gyakran azzal a következménnyel jár, hogy a répa nem tud fejlődni az elgazosodás és a talaj megkeményedése következtében. Az igy okozott kárt már eleve el kell kerülni. Ugyancsak fontos a répa leveleinek idejében való kitépése is- Ezeknek a munkálatoknak rendkívül kedvező körülményt biztosít a jó időjárás és a kártevők távolmaradása. A kedvező időjárást tehát még addig kell kihasználni, amíg a burjánzás megelőzhető. A tisztítási munkálatok befejezése után salétromtrágyázásra kerül sor. A salétromtrágya megválasztására nézve minden járás agronómusa kellő szakvéleményt szívesen nyújt. Ezután végezzük el a második kapálást, ami 0 ejlődő répának biztosítja a kellő tápnyagot. A földművelésügyi és élelmezé legbizottak felhívása felhívja a föld művesek figyelmét arra a tényre is. hogy csakis az esetben biztosítható a jő termelési eredmény, ha a fentjelzetl munkálatokat idejében végzik ei. Vé'íül a felhívás rámutat arra a fontos ‘rényre, hogy csakis a munkálatok be ■sületes teljesítése biztosítja a szlovákiai cukortermelés teljesítését, aminek az ötéves terv második évében igen nagy szerepe van Nagy János gazdára, ezt le fogja az EFSz vezetősége vonni neki. Ennyivel kevesebbet kap Nagy János gazda. Erre Nagy János gazda előveszi munkakönyvét és rámutat benne az elvégzett eddigi saját munkaegységeire, ennyi pont vetés, ennyi mácsonyirtás, annyi aratás, hordás, csépi és, behordás stb s ekkor megint a gabona tizedrészéhez. amely saját területe szerint kijár Nagy János gazdának, hozzáírják még az ő elvégzett munkája bérét. Együtt van tehát a megtermett gabona és az elvégzett munkák bére s ebből le kell vonni az ő földjére eső anyagi és munkakiadásokat és akkor tisztán kerül ki Nagy János keresete azáltal, hogy földjével benne volt az EFSz-ben. Nagy János meg lesz elégedve, mert össze fogja ezt a hozadékot hasonlítani azzal a hozadékka-l, mely neki a szövetkezeti idő előtt volt ugyanazon a földön és nemhogy szidná a szövetkezeti munkát, hanem a leghívebb propagálója lesz a nagyüzemi szövetkezeti termelésnek. Beszéljünk most erről a falvakon, szövetkezetekben, már most beszélgessünk ezekről a dolgokról, amikor a répaföldeken a közös munkát látjuk. Mert megállni annyi mint elmaradni. Nem maradhatunk el az idő forgatagában, mennünk kell mindig efőre. ahogyan megy előre az ipar, ugyancsak az új icfők nagyüzemi ipari termelése. A mezőgazdaság sem maradhat meg a kisüzemi gazdálkodásnál. A fejlődés csak akkor egészséges, ha párhuzamos. Aki lemarad, az elszegényedik és a végén tönkremegy. A nagyipar megadja a gépi segítséget a falvaknak, éljen ezzel a gépi segítséggel és fogadja azt el, mert ez a nagyüzemi termelés, ez a gépesített termelés hoz a falunak jobb megélhetést, könnyebb munkát és jobb életet. Több szabad időt művelődésre, szélesebb tudási körre. Is a végén arra kérjük gazdáinkat, Írják meg nekünk, mit határoztak, miképpen nézik ezt a kialakulást, miiyen nehézségeik vannak még, mi nem világos még előttük hogy lapunkban mindenre kitérhessünk amire kiván. csiak, amit tudni akarnak, (P) (Folytatás az 1. oldalról.) vetkezetek tulajdonába 70 volt urbérestulajdont vettek át, és az EFSz kereté* ben megmunkált területet 2110 hektárra bővítették ki. Nyitra vidékén 33 község dolgozta ki az egységes vetési tervezetet, a tervet azonban 45 községben valósították meg. A legelőkezelési tervet 239 község fogadta el, az egységes pénzügyi és munkatervet 16 EFSz keretében valósították meg, az eddigi sh®» tés hizlaldák számát további 17-tel szaporították, 37.300 darab gyümölcsfát ültettek ki, az erdősítés terén 161 százalékban teljesíteték kötelezettségeiket s ugyanakkor túlhaladták a talaj javítási, szőlőültetési, faiskolaültetési és egyéb munkálatokra vonatkozó kötelezettségeiket is. Keletszlovákia is lépést tart. Nagycétény és Haluzice földműveseinek példája lelkesítőleg ha-Itott Szlovákia valamennyi földművelő vidékein, amennyiben az ország minden részéből rengeteg köfelezettségvállalás! ról érkezik hír. Keletszlovákia földmű- I vesei csatlakoztak az említett községek f váüalásaihoz, s így például a rozsnyói jj járásban lévő Silická Brezová, I Mikolcany, Rybnik, Revúcka I Lehota és Ratkó község földművesei újabb kötelezettségeket vállaltak. Rohovce, Nagypaka, Poproc, Rudník, Jászó és más községek földműves aszszonyai külön kötelezettségeket vállaltak a tejbeszolgáltatá.. tojás szállítás és egyéb közérdekű teljesítések terén. Ezen a téren a rudniki EFSz egyik tagja, Závodsky Etel földműves asszony vezet, aki a párt IX. kongresszusa alkalmával 100 liter tej, 50 tojás és 50 kg búza túlszolgáltatást mutatott fel. A földművesasszonyok egyébként példás lelkesedéssel teljesítik azokat a kötelezettségeket, amiket a kongreszszus alkalmából vállaltak. A muzslai asszonyok ezen a téren első helyen vannak, amennyiben általános kötelezettségükön felül 500 liter tejjel és 9500 tojással töbet szolgáltattak be. Ennek a tervnek a megvalósításában nagy segítségére volt a szocialista versengés kivezetése, amelyben Nagy Mária érte ei a íegjob beredményt Pató Rozália 160 liter tejtöbblet beszolgáltatásával a második helyet érte el ebben a versenyben. 24 milliós felajánlás. A közép- és kisparasztok kötelezettségei a pártkongresszus alkalmából hatalmas méreteket öltöttek. A rövid és hosszúlejáratú kötelezettségek — amennyiben pénzértékben egyáltalán ki lehet fejezni, — 23,716.520 korona értéket képviselnek. Ebből az eperjesvidéki földművesek 6,692.863 Kcs, a Zsolna vidéki földművesek 4,146.911 Kcs, a nyitravidéki földművesek 3 mii. 418.285 Kcs, a kassavidéki földművesek 2,941.334 Kcs, a besztercebányavidéki földművesek 2,907.926 Kcs, végül a 00- zccnyvidéki földművesek 2,438.926 Kcs értékű kötelezettséget vállaltak. Az összesen 24 mililó korona értékű kötelezettségből kiemeljük többek között azt, hogy ezek keretében a földművesek 116.310 darab fát ültettek ki, 246.980 órás többmunkát végeztek el, 3110 hektár legelőt műveltek meg. További kötelezettségek keretében 201-100 liter tejfelülszolgáltatás, a baromfiállomány 111.120 és egyéb szárnyasok számának 98.252 darabbal való szaporítása szerepel e7 '-'-fáig Az EFSi-sf' már most tervezik az aratási munkákat A gabona már kalászba szökik és ha nem éri még valami elemi csapás, akkor igen jó termés Ígérkezik, Magától, persze, ez nem jön, még sok gondos munkát igényel. Az ETSz-ek ezidén először vetettek terv szerint, A talajt alaposan megművelték, a vetést és ültetést idejében, sőt korán befejezték s ez által kihasználták a még nedves talaj minden áldását, megtörtént minden a magasabb terméshozam bebiztosításához. A tava szí munkák második időszakában is elkövet ®k mindent mezőgazdáink a jó eredmény érdekében Saraboltak, egyeltek szorgalmasan és idejében, közösen végezték munkái kát, hogy gyorsan legyenek készen. Szóvá1 megtörtént minden úgy, ahogyan azt a jó mezőgazdasági munka megköveteli s végre z időjárás is végig kedvező volt s bogár :em bántotta a termést. Nem szabad ezek rtán hibának belecsúsznia az utolsó tennivalóba sem, az aratási munkák menetébe "nnek is gyorsnak és részleteiben is ponto san tervszerűnek kell lennie A rosszul meg--■''•vezett aratás halomra döntheti minden reményünket. Ezért tervezik és szervezik mér jó előre az EFSz-ek az aratási munkák menetét. Még pedig a jól bevált közösen megosztott munkát, aratáskor is Miután megállapították a határban álló összes gabonane. műek mennyiségét, fekvését, tervszerűen csoportosítják a munkaerőket, úgy az embereket, mint a gépeket, traktorokat és igákat. Az EFSz-ek nem tűrhetik, hogy egyéni terveivel valaki is beleszóljon az idei aratásba is az egész faluban ne legyen egységesen és jól megszervezve. A termésre szüksége van nemcsak a dolgozó parasztnak, ha. nem egész népünknek s ezt egészében meg kell kapnia, r.em szabad, hogy valami Is elvesszen a gondos élőmunkák után, mert minden szem érték. Az aratás közös munkájánál minden egyes dolgozó a többiért dolgozik is mindenki egyért A szegényebbeknek alkalmat kell adni rá, hogy többet keressenek és saját földjükön mások által elvégzett, munkabértarozásukal most munkával töri««, lessék le.
