Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-03-26 / 2. szám

A feladatok már meg vannak szabva és most csupán arról van szó, hogyan valósít­suk meg ezen feladatok teljesítését. Egyik módja ennek az, hogy a szövetkezetek a föld közös megművelését tanulják és szer vezzék meg s ily módon a termelést fokoz­zák. Ez küllönösen a közös vetés megszer­vezésére vonatkozik. Ennek elérésére a szalánci EFSz kihívta az EFSz-eket versenyre, amit a csécsénypa­­tonyi és alsókereskényi EFSz elsőnek fo­gadott el. A csécsénypatonyi és alsókereskényi EFSz a következő feladatokat tűzte ki ma­gának : 1. Minél több földművest megnyerni a föld közös megművelésének. 2. Minél több földművest beszervezni már a közös tavaszi vetési munkálatokba. 3. A vetést és egyébb munkálatokat hek­táronként a legkisebb idő alatt megszer­vezni. 4. A lehető legnagyobb hektáronkénti hozamot elérni. 5. A cukorrépa termelését a legnagyobb mértékben kiterjeszteni. Ennek alapján a vetési munkálatokat az egész községben azonos eljárással valósít­ják meg, a cukorrépa vetési területét 11 hektárral fokozzák és az ez idei termést hektáronként cukorrépából 250 q-ra, búzá­ból 25q-ra, árpából 23q-ra, zabból 21 q-ra, és kukoricából 27 q-ra* akarják emelni. A csécsénypatonyi és alsókereskényi EFSz kihívta az összes Szlovákiai EFSz-eket versenyre azzal a feltétellel, hogy csak azok az EFSz-ek kapcsolódhatnak a versenybe, amelyek a fenti pontokból legalább három pontot fogadnak el. A csécsénypatonyi és alsókereskényi EFSz kihívását a példás tőrei EFSz fogadta el A tőrei EFSz az elfogadott versenykihí­vás alapján elhatározta hogy további 45 földművest kíván megnyerni, ami 130 hek­tár további közös föld megmunkálást je­lenti. A vetést és a vetéssel összefüggő többi tavaszi munkálatokat hektáronként 3 és fél óra alatt fogják elvégezni. A föl­dek megművelésével járó költségek hektá­ronként 415 koronát fognak kitenni, vető­mag és műtrágya nélkül. A tavaszi munkálatokat, kivéve a kuko­rica és krumpli egyengetését és vetését, 1950 március 19-ig befejezik, hogy igy biz-Nyilatkozat Mi, az Egysége« Földműves Szövotség és az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai meggyőződtünk már arról, hogy a tervgaz­dálkodás szükséges a mezőgazdaságban is. A mezőgazdasági munkák tervszerű meg­szervezésével jobban tudjuk teljesíteni kö­telezettségeinket ahogyan az hangsúlyozva volt és jelképesen meg is volt mutatva a Mezőgazdasági kiállításon Bratislavában ne­künk. Ezért nagy megelégedéssel és köszönettel vesszük kormányunk határozatát a mezőgaz. dasági munkák bebiztosításáról és kötelez­zük magunkat arra, hogy a tervezett vetés­­területeket betartsuk és a tavaszi mezőgaz­dasági munkákat elvégezzük együttesen megszervezve a terv szerint és idejében. Bebiztosítjuk magunknak az Állami gépál­lomás segítségét, bekapcsoljuk a tavaszi munkák elvégzésére az összes ló- és ökör­­logatokat, ellenben kikapcsoljuk már azok­ból a tehénfogatokat, mert a teheneket fejni és nem azokkal szántani akarunk. Nagyon örülünk, hogy a mi népikormá­nyunk olyan nagy gondot fordít reánk és segítségünkre siet különböző formákban, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat el­végezhessük minél gyorsabban, minél köny­­nyebben és minél jobban. Fogadja ezért kormányunk hálás köszönetünket. Bief, 1950, február 11, tosítsák még a téli nedvesség kedvező ha­tását és a vetemények vegetációs idejét meg­­hosszabítsák, mert ezáltal 10—15%-kal feljavítják a föld hektárhozamát. Az el­múlt esztedőben a szövetkezeti földek hek­tárhozama búzában 17 q volt. árpában 16, zabban 15, kukoricában 20 q. 1950-ben búzából 26 q hektárhozamot akarnak elér­ni s emelni kívánják a többi vetemények hektárhozamát is, igy az árpáét 24 q, a zabét 21, a kukoricáét 27 és a cukorrépát 265 q-ra. A cukorrépa hektárhozamát 265—270 q-ra akarják emelni, ugyanakkor 3 hektár­ral emelni a cukorrépa földek nagyságát is. A tavaszi munkáknál egy traktorra 30 hektár föld megművelése vár, egy pár igá­ra pedig 13 hektár. A tőrei szövetkezet tagjai a tehenes igák alkalmazást teljesen kiküszöbölték ennek következtében eme' így a csicspi EFSz elhatározta, hogy a versenybe bekapcsolódik a következő pon­tokban. 1. Mennyi szövetkezeti tagot és szövet­kezeten kívül álló földművest fognak be­szervezni a föld közös megművelősébe. 2. Mennyit vonnak be a közös vetési munkálatokba a közös vetési tervbe. 3. Milyen rövid időn belül végzik el a tavaszi földmunkálatokat, mert attól függ a hektáronkénti hozam. Mennyi ledolgo­zott munkaidejük van az egyes szövetke­zeti tagoknak. 4. Miként fogják közösen kihasználni a köszégben lévő összes gépeket és fogatokat. A nyitrai kerületben levő belái EFSz el­határozta, hogy a vetést március 15-ig fe­jezi be. így a terméshozamot 10—15%-kal akarják emelni. A föld megművelése és ve­tése (vetőmag és műtrágya nélkül) hektá­ronként 478 koronába fog kerülni. A föld közös megművelésébe az összes földműve­sek 55%-át kapcsolták be. Ugyancsak a nyitrai kerületben levő szt. péteri EFSz 58 tagot szervezett be a közös föld megművelésébe és a tavaszi vetést 5 nappal rövidítették meg március 15 ig fe­jezték be. Hogy az egyeséges szövetkezeti munka mit jelent földműveseinknek, azt legjobban mutatja meg a nagytőrei földműves szö­vetkezet évzáró taggyűlése, emelyen Dr. Falfan és Dr. Pavlík megbízottak jelenlé­tében az 1949. évre szóló nyereséget osz­tották ki a szövetkezet tagjai között. Furinda elnök beszámolója szerint a kö­zös megművelés és gépek segítségével elér­ték azt, hogy tagpaiknak napi 8 órai mun­káért a természetben való juttatással együtt 120 koronát fizettek. Ha a tag napi 12 órát dolgozott, akkor a jövedelme nem 120 korona, hanem 180 korona volt. így pél­dául Hrasko András gúlyás ledolgozott 336 és fél munkanapot és ezért a munká­jáért 40.498.— koronát kapott. Ezt a szép eredményt csak a közös meg művelés útján elért magasabb termésho­zammal tudták elérni. Erről a legjobban úgy győződhetünk meg, ha összehasonlít­juk a szövetkezet által elért hektáronkénti hozamot a szövetkezeten kívül álló föld művesek hozamával, amely a következő táblázatból tűnik ki. Az EFSz 1949-es A többi Az EFSz 1950-es terméshozama földművesé terve szerint Búza 22 q 17 q 27 q Árpa 29 q 16 q 28 q Zab 20 q 15 q 22 q kedik természetszerűleg a tehenek lejhoza­­déka is. A szövetkezet a kiskereskénvi szö­­vtkezethez írt levelében azt írja, hogy a szocialista versenyre való felhívást a tagok egyhangú lelkesedéssel fogadták el. A tag­ság e versenykihívás első feltételei között ígéretet tett, hogy a szövetkezeti istállókban elhelyezett teheneknél az évi tejhozamot 1.3z0 literről 1.500 literre emelik az álla­tok gondos és szakszerű ápolásával. A növényi termelésben is jelentős hek­tárhozam — emelést is akarnak elérni. így búzában 20-ról 23 q-ra, rozsban 18-ról 21- re, árpában 18-ról 21-re, kukoricábán 18- ról 21-re, cukorrépából 220-ról 250 q-ra. A dohánytermelés hektárhozamát hektá­ronként 17-ről 19 q-ra kívánják fejleszte­ni. Ezeket az eredményeket a kereskényi szövetkezetben meghonosítottt munkanor­mák révén akarják elérni. Ugyanezeket a munkanormákat a hétfői naptól a tőrei szövetkezet tagjai is bevezették. Ezeknek a normáknak, valamint az előe kidolgozott munkaterveknek betartá­sával a szövetkezet tagjai nyugodtan néz­nek a verseny elé. mert tudják, hogy a helyesen megszervezett és jól elvégzett munkának meg lesz a gyümölcse is. A kassai kerületben lévő bijacovcei EFSz 200 hektárnyi területen valósította meg a közös vetést az összes földművesek 65%-ának bevonásával. A vetési munkála­tokat teljesen kiküszöbölték. A homonnai járásban lévő Topolovka földművesei közösen kidolgozták a tavaszi munkálatok tervét és ennek a tervnek alapján biztosítják termelési tervük teljesí­tését. A termékeket a terv szerint fogják termeszteni és biztosítják maguk részére a szükséges műtrágyát, mert csak így tudják elérni a nagyobb terméshozamot. Csak az EFSz-ek utján szerzett nemesített vető­magot fogják használni. A tehénfogatokat teljesen kiküszöböljük és azokat a gépállo­más traktoraival fogják helyettesíteni. Azonkívül pénzügyi tervet is kidolgoztak. A losonci járásban lévő Slaná Lehota EFSz-e az egész községre vonatkozó vetési tervet dolgozott ki, valamint munka- és pénzügyi tervet is. Azonkívül más szlová­kiai járások sok községe bekapcsolódott a versenybe, melyet a szalánci EFSz indított meg. E tekintetben a kassai és nyitrai ke­rület vezet, amelyek a legnagyobb ered­ményeket értek el. Kukorica 23 q 20 q 29 q Cukorrépa 200 q — 270 q A nagytőrei EFSz azonkívül nagy lelke­sedéssel kapcsolódott be a szövetkezeti ver­senybe és kötelezte magát a következő pon­tok teljesítésére: 1. A közös vetés részére további 45 föld­művest nyernek meg 130 hektárnyi terü­leten. 2. A föld közös megművelésére további 20 földművest nyernek 57 hektárnyi terü­leten. 3. Egv hektár megművelése (vetőmag és trágya nélkül) 415 koronába fog kerülni. 4. Egy hektárnyi földet vetéssel együtt 4.5 óra alatt dolgoznak meg. 5. A cukorrépa vetési területét 2 hek­tárral bővítik ki. A szövetkezet tagjai elhatározták, hogy egy kulturházat, 9 lakóházat, egy barom­fifarmot és egy sertéshizlaldát építenek fel, de mindenekelőtt a hektárhozamot akar­ták jelentősen emelni. A nagytőrei EFSz munkájának fontos jelentősége abban is áll, hogy sikerült meg valósítani a magyar nemzetiségű lakósoi I testvéri együttműködését a szlovák lakó j sokkal, amennyiben Tőre község lakosai « túlnyomórészt magyarok. Kiss András HOGYAN SZERVEZZÜK A KÖZÖS MUNKÁT az EFSz-ben A földművelésügyi minisztérium a követ­kező útmutatásokat adta ki a közös munká­latok megszervezése tárgyában az EFSz ke­retén belül, hogy megkönnyítse a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzését. A közös munkálatok szervezésének fő alapvonalai. Az EFSz az emberek, gépek, és igavonók együttesen szervezett munkájának segítsé­gével- fogja véghezvinni a tavaszi munkála­tokat, az előre megállapított terv szerint. Mindezt az EFSz szervezi és igazgatja és egyben összeállítja e munkálatok tervét, se­gítséget nyújt a Helyi Nemzeti Bizottságnak, hogy ily módon biztosítsák a tavaszi munká­latok tervezését és folyamatos elvégzését azoknál is, akik nem tagjai az EFSz-nek. A szövetkezet úgy szervezi meg az együt­tes munkálatokat, hogy ebben a géppel végzett munkának legyen a legnagyobb sze­repe s hogy a teheneket mellőzzék az iga­­vonásnál. Az EFSz gondoskodik arról, hogy a lehető legjobban kihasználják a helyi gépe­sített eszközöket A szövetkezet elnöksége, miután előzetes taggyűlésen megtárgyalták, szerződést köt az állami gépállomással. A tavaszi munkálatok gyors és folyamatos el­végzése érdekében a szövetkezet szükség szerint igénybe veheti a falusi gazdagok ki­használatlan igavonóit Az összes munkála­tokat, amelyeket az elfogadott terv szerint együttesen hajtanak végre, igazságosan fog­ják értékelni és jutalmazni szem előtt tartva a kis- és középföldművesek érdekeit. Az EFSz által szervezett közös munkálatok­ban részt vehetnek azok is, akik nem tagjai a szövetkezetnek, ha e munkálatokra jelent­keznek s ha jelentkezésüket a taggyűlés el­fogadja A taggyűlés határozza meg, hogy mily feltételek mellett végezhetők el a mun­kálatok a nem tagoknál A közös vetés bevezetése A közös munkálatok előnyének kihasználá­sa érdekében a szövetkezet tagjai beveze­tik földjükön a közös vetést a lehető legna­gyobb terjedelemben. A közös vetési terv összeállításánál a szövetkezet minden egyes tagja jelentést tesz a szövetkezet vezető­ségénél, hogy mily terményeket akar bevet­ni avagy ültetni saját vetési eljárása kere­tében. A közös vetés tervét, miután a tagok önként elfogadták, a taggyűlés hagyja jóvá. A szövetkezet tagjai, hogy magasabb eredményeket érjenek el, nemesített vető­magokat, illetve ültetvényeket használnak ama területen, ahol közös vetést szándékoz­nak bevezetni A vetőmagokat vetés előtt selejtezni kell A szövetkezet, hogy idejé­ben megszerezze kedvezményes áron a szükséges műtrágyát, vetőmagot és palán­tákat, ennek érdekében tömeges megrende­lést tesz a Szlovák Szövetkezeti Tanácsnál. A mezőgazdasági munkálatok terve A tavaszi munkálatok tervében fel lesznek tüntetve azok a területek, amelyeken végre­hajtják az egyes mezőgazdasági munkálato­kat A terv meghatározza a hónapokat és a he­teket, amelyekben a helyi viszonyok és fel­tételek mellett elvégzendők a munkálatok, továbbá megállapítja a gépek és munkaerők számát és minőségét, amelyekkel a tervezett munkálatokat elvégzik A terv összeállítása után kidolgozzák a normákat, amelyeket a lelkiismeretes dolgo­zó egy nap alatt teljesíteni tud, figyelembe véve a szövetkezeti tagok tapasztalatait, a helyi viszonyokat és a gépek és igavonók teljesítő képességét. A közös munkálatok megszervezése A mezőgazdasági munkálatok menetét a szövetkezet vezetősége biztosítja s egyben ellenőrzi. A vezetőség köteles bármikor szükség szerint, de legkevésbbé minden hónapban egyszer beszámolni a taggyűlés előtt a tervezett munkálatok haladáséról A tervezett munkálatok végrehajtását közvetle­nül az elnök vezeti, a vezetőségi tagok se­gítségével A tervezett munkálatokat lehetőség sze­rint csoportokra osztva fogják végezni A munka válfaja szerint a dolgozó csoportokat emberek és gépek, illetve igavonók fogják képezni. A dolgozó csoport nagyságát a munka minősége, avagy a gép, illetve iga­vonó teljesítő képessége határozza meg A közös munkálatok minden egyes részt­vevője naponta feljegyzi munkakimutatásá­ban az elvégzett munka minőségét és meny. nyiségét tekintet nélkül arra, hogy a maga, avagy a közös munkálatok más résztvevőjé­nek földjén végezte A szövetkezet szintén (Folytatás a 2. oldalon) A versenykihívást további EFSz-ek fogadták el A nagytőrei EFSz gyönyörű eredményeket ért el és példaképül szolgál a többi EFSz-nek Tagjainak 8 órai munkáért 120 koronát fizetett és megművelt földjeit 1200 kataszteri holdra terjesztette ki. I. évfolyam 2, szám. ytlezőgazdasá$i ssaH- és szövetkezeti hetilap | Bratislava, március 26. MEGINDULT A VERSENY AZ EGYSEGES FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETEK KÖZÖTT Kleinent Gottwald köztársasági elnök és Slánsky, a Csehszlovákiai Komunista Párt főtitkára megadták az irányelveket, hogyan kell a szövetkezeteket a föld közös megművelése és a közös gazdálkodás útján a földművesmunka termelékenységének fokozásához és a földműves hasznának emeléséhez elvezetni. Meggyőzően bebizonyí­tották, hogy mezőgazdaságunk mai szétaprózottsága és szétdaraboltsága 1,400.000 mezőgazdasági üzemre és 33 millió parcelára a mezőgazdasági fejlődést akadályozza és a falu gazdasági és kulturális előrehaladását gátolja.

Next

/
Thumbnails
Contents