Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-05-21 / 10. szám
Ili rendelkezések a juhgyapjú felvásárlásához Minőségi osztály Gyapjú fajta A A-B C D E Kis Egyéves gyapjú 183.— 164.— 110.— 70.— 64.— Foszlányok, nyak. és hasgyapjú 158.— 154.— 95.— 65.— 59.— Béránygyapjú 130.— 121.— 79.— 59.— 57.— Ha a tenyésztő az A és A.B minőségű gyapjúnál olyan gyapjút ad át, amely hoszszúságánál fogva nem felel meg egész évi gyapjúnak, pl. féléves gyapjút, az egészévi árnak csak 70—90%-át kaphatja meg. A megállapított árak 1 kg kémiailag mosott gyapjúra vonatkoznak, általános adó nélkül, az átvevés helyén. A tenyésztők a természetesen mosatlan, vagy háton mosott gyapjút adnak át« Ezért a FRSz. alkalmazottai felértékelik a gyapjú minőségét a tisztaság arányában. táblázatok segítségével megállapítják a tenyésztőnek járó árét. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezett, ill. a FRSz a logközeiebbi napokban közelebbi utasításokat a gyapjú felvásárlási árénak átszámításához. A fentiekből legnagyobb újdonság termelőink részére az, hogy a merino juhok és általában a finomabb gyapjújú juhok gyapjánaK ara emeiKeaeu. i-eiuaui az m minuscyu gyapjú ára, ha az mosatlan, kb. 7.50 Kcs-val emelkedett kg-kint, A/B minőségűnél 5.— Kcs-vel. A durvább gyapjú ára viszont jóval csökkent. Ez Ismét megindokolja, miért kell durvagyapjujú juhokat finomabb gyapjas ko. sokkal keresztezni, de természetesen csak ott, ahol a gazdasági és éghajlati viszonyok ezt megengedik. Ami az EFSz előnyeit Illeti, a fentiekből ki. tűnik, hogy azokban a nyájakban, ahol a juhokat közösen tenyésztik, a tenyésztők több ,,V” pontot kapnak, mint ahol magánosok külön-külön tenyésztik juhaikat. Ott, ahol a kis és középparasztok egyesülni fognak és juhaikat közös nyájban az EFSz keretén belül fogják tenyészteni, lehetőségük lesz saját magukat, családjukat és alkalmazottaikat rendesen és olcsón ruházni. A levéltetvek irtása Nemrégiben új hirdetmény jelent meg. amely a juhtenyésztők részére kiadandó textilről tárgyal, mégpedig az un, „V” pontok alapján. Tekintettel arra. hogy a hézieredetű juhgyapjú felvásárlási ára is rendeződött, kötelességemnek tartom a juihtenyésztőknek ezeket az eseményeket részletesebbén megvilágítani. Ez év február 15.én Írták alá a Hivatalos lap (Úradny vestník) 162 sz. rendeletét, amely a juhtenyésztőknek u. n, ,,V” pontokra való jogosultságáról tárgyal. Ennek a rendeletnek alapján a juhíenyésztők kötelesek a gazdaságukban kitermelt összes gyapjút a Gazdasági Termékeket értékesítő Szövetkezetnek .Illetve a Földműves Raktárszövetkezetnek (Druistvo pre hospo. dárenie pofnohospodárskymi vyrcbkami és Roinické skladistné druzstvo) felkínálni. Az átadott gyapjú ellenében a termelők külön pontokat kapnak az illetékes Földműves raktárszövetkazettől. Ezekre az u. n. „V” pon. tokra a fogyasztó minden olyan anyagot vásárolhat, amely egyébként csak íextilpontokra kapható. Magán-juhtenyésztők ezeket a ,,V” pontokat csak az átadott gyapjú feléért, kapják, mégpedig 1 kg kémiailag mosott A—C minőségű gyapjúiért 48 pontot, 1 kg kémiailag mosott D minőségű gyapjúért 36 pontot, 1 kg kémiailag mosott E minőségű gyapjúért 30 pontot. Ez azt jelenti, hogy 1 kg merino, hampshire, vagy cigéja juhoktól származó gyapjúért a tenyésztő 48 pontot kap, kimondottan durva cigéja-gyapjuért, vagy cigaja.racka kérésztezett gyapjúért 36 pontot és racka gyap. juért 30 pontot luhtenyésztőink az EFSz.nél lévű táblákról meggyőződhetnek, hogy az egyes gyapjuminőségek szerint mennyi . V” pontra jogosultak, Az EFSz tagjai, akiknek közös juhtenyésztése van a leadott gyapjumennylség % részéért kapják a „V" pontokat fentemlített minőségi osztályzatok szerint. A tenyésztő ezeket a „V” pontokat köte les az összes jogosultak szükségleteinek fedezésére úgy felhasználni. hogy azok amennyiben a kitermelt és átadott gyapjú mennyiségéből futja. 72 pontot kapjanak, a következő sorrendben: feleség, (férj), gyere, kék és a termelő szülei, amennyiben a íer, melővel közös háztartásban élnek. Továbbá elégítse ki a juhászokat, pásztorokat és ezek családtagjait, végül a többi alkalmazottakat, azok családtagjai nélkül, ha a gyapjú átadása napján megszakítás nélkül legalább 6 hónapig nála voltak alkalmazva, A gyapjú átadásakor köteles a tenyésztő a Helyi Nemzeti Bizottság igazolványát felmutatni arról, hogy a felkínált gyapjú faját juhtenyésztéséből számazik Ez az igazolvány nem lehet egy évnél régibb. A Csehszlovák állami birtokok, nemzeti vállalatnak, valamint a többi közkezelésben lévő birtokoknak, nincs joguk ,,V” pontokra E hirdetmény, annak kihirdetése napján, vagyis március 14-én lépett érvénybe. Rendelkezéseinek megsértése büntetendő Hogy juhtenyésztőlnk a „V” pontok ellenében időben kapjanak értékes árut, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal felkérte ez Illetékes köröket, hogy gondoskodjanak a ,,V' pontok mindenkori megfelelő fedezetéről A gyapjú átadásával kapcsolatban érdekelni fogja a tenyésztőket a házi.eredetű gyapjú felvásárlási árairól szóló rendelet. Ezek az árak a Földművelésügyi Minisztérium, Állami terv hivatal, Pénzügyminisztérium és Élelmezésügyi Minisztérium együttműködésével lettek megállapítva A házi eredetű gyapjú felvásárlási árai a következők: — Nem kell ez nekünk — mondta Vankó. — Nem nekünk való. szólalt meg Sze-bin is — Míg egyedül dolgoztam, nagyobbakat deleltem vagy ha nem akarődzott, hát napszámost fogadtam.,, Eh ,.. — Rangel elhatározta, hogy dűlőre viszi a dolgot, mielőtt a fia megjön a katonaságtól Este nyiltan hozta elő feleségének. — Hagyjuk mi ezt a szövetkezetét anyjuk... csináljunk úgy, ahogy régen. Több lesz. — Msgkergültél, hallod-e? — mondta elképedve a? asszony, — Szégyent akarsz a fejünkre? Megint a béresed legyek, gürcöljek napestig neked? .,, — Ne perelj, ne.,, Nem lesz ez rossz ,, . inkább felkelek minden éjjel és befutók a kemencébe .,, etetni i$ segítek — Ad. dig beszélt mesélt az asszonynak, mig be leegyezett végre. Range! csak erre várt, Ö volt az első, aki az őszön lemondott szövet, kezeti tagságéról. — Ahogy akarod —- mondta a szövetkezet elnöke, Milán — szabadon választhatsz nem erőszak a disznótor,,, csak az’án meg ne bánd, Rásó Annyi földet kapott vissza, amennyit beadott a szövetkezetbe. Tó föld volt, őrömmel kezdett rendezkedni a ház körül, mégis egy gondolat összeborzolta kis időre a jókedvét. Ha olyan ros$z a szövetkezet, akkor máért nem hagyják ott egy szálig mind? (M.) A levéltetű elleni védekezést rendkívüli szaporaséga nehezíti meg, Tudnivaló ugyanis, hogy a levéltetű átlag hetenkint újra szaporodik és ezért óriási mennyiségben lepi el a leveleket és hajtásokat, leginkább az alma-, szilva., cseresznye, és őszibarackfákon. Az ételeit petékből mér kora tavaszszal kikelnek az első álcák, amelyek két hét muiva már szaporodnak A levéltetvek két hetenkint szaporodnak egészen a nyár végéig, szárnyas és szárnyatlan változatokban ősszel jelennek meg g szárnyas hímek, amejyek megtermékenyítik a nőstyényeket és ezek petéi telelnek át A levéltetű szívásával okoz rengeteg kért a leveleken és a hajtásokon. A levelek meggörbülnek, összesodródnak, vörös dudoroV dést kapnak, ezért szokták tévesen ezt a kártevőt vértetünek is hívni. A szívás nyomán elsatnyult lombozat miatt a fa koronája sokat szenved, a hajtások nem érnek be, a rügyek fejletlenek maradnak, így rendes termésre nem lehet számítani a levéltetüvel ellepett fáról. Ez a kártevő a meg nem emésztett nedvet édes váladék alakjában távolítja el magéból, ami az úgynevezett mézharmat alakjában jelentkezik Ezt a méz. harmatot nagyon szeretik a hangyák és ezért mindenfelé magukkal hurcolják a levéltetve. Milyen mélyen telel A cserebogár pajorja a ,,csimasz”, három évig fejlődik, míg végre cserebogár lesz belőle, Ezen fejlődése alatt tehát több telet is kell neki a földben tölteni, A pajor is, mint a többi rovar, igen érzékeny a hideg iránt és Úgy igyekszik védekezni a téli hideg ellen- hogy a földben mélyebbre húzódik, hói a föld nem hűl le annyira, mint a föld felszínén, Hogy a cserebogár pajor milyen mélyen húzódik le, az függ attól, hogy milyen talajban van. A laza homok mélyebbre hűl le, tehát az ilyen talajban a cserebogár pajor is mélyebbre kerül, mint az agyagos vályogtalajon, Rendesen 6Q—70 cm mélyre húzódik a pajor telelni. Mér ősszel, a hidegebb idők beálltával megindul lefelé a pajor, úgyhogy mire a fagyok beállnak, ő már kellő mélységben biztonságban van. Tavasszal, ha a föld kezd felmelegedni, akkor a pajor is felfelé húzódik a melegebb rétegbe, ekkor már az alsóbb rétegek hidegek neki. Mire a föld eléri a 20 C fokot, addigra a pajor is fent van már a felső hajszélgyökereken. Ezt a vándorlást figyelembe kell venni a pajor ir-Mlért csak nekem volt sürgős? A komarovcei tagok mind erősen dolgoznak., — töprengett magában, de elhessegette magé. tói ezt a gondolatot, mint orráról a legyet. Rendbeszedíe az ekét, meg a fogast és vidáman indult ugarolni, dolgozott reggeltől estig. Eleinte az se rontott a kedvén, hogy a sáros földből sokszor kiugrott az eke és csak a felszínen karmolta össze kicsit a tarlót. A szövetkezet földjéről teherautók szállították b® a cukorrépát, a munkások szelíden tréfálkoztak Rangellel a gyenge szántást látva — Tavasszal rrvegdurálod még egy kicsit a vakondokkal és jó lesz a dohány alá .,. Mikor minden nyári vetés betakarodott a közösföldekről, kihúzatott a szövetkezet Sztalinec traktora és az eke úgy ette mögötte a barázdákat, hogy öröm volt nézni. Éjjel, nappal dübörgött a masina, amikor Rangéi fiatal ökrei félve szaglászták a gép felé, a gazda jól végighúzott rajtuk mérgében. — Semmi közötök hozzá .,. Hajsz ide!... — de amikor üzemanyagot vett fel a gép s az emberek nem ügyeltek az öreg felé, odasettenkedett és egy pálcával megmérte, milyen mély barázda marad a traktor után. Reszketett a bajsza vége, mikor összehasonlította a maga barázdájával. Kedvetlenül járt haza esténként. Szirma néni mindig panászszal fogadta és úgy karéit" mint'egy'besőzott tyúk. — Nem mondtam, hogy ne okoskodj, vén két, hogy azok szívása nyomán keletkezett mézharmatot fogyasszák. Tekintettel arra, hog/ az első levéltetvek már a rügyfakadáskor megjelennek, sokkal korábban kell a védekezéshez is hozzáfogni, mint eddig szokásban volt, azaz nem akkor, mikor már az egész lombot ellepte a kártevő. Legcélszerűbb alma-, körtefákon, rügyfakadás után, do még virégnyilás előtt, cseresznye-, szilva-, őszibareckfékon pedig virégnyilás után azonnal nikotinos permetezést végezni. Alma- és körtefákon elvirágzás után, a többi fákon az első permetezés után egy hétre feltétlenül meg kel! ismételni a nikotinos permetezést. 100 liter vízhez 1 kg káliszappant (jó ha előre megfőzzük) és 15 dkg nikotint tegyünk, a permetezést lemosássze. rűen alulról felfelé végezzük, hogy a levelek alsó oldala, az úgynevezett fonákja kapjon bőven a permedéből. Ha már elszaporodott a levéltetű, akkor a permetezés nem elegen, dő, ilyen esetben a megtámadott leveleket is le kell szedni a fáról. Nikotin most nincs nálunk, tehát más szereket kell használni. Némelyek készen is kaphatók. Érdeklődők szaktanácsért (Ingyenes) fordulhatnak a növényvédekezési intézetekhez — Ostav pre oehranu rastlín Bratislava, Matúiková 934 vagy Kosice, letná 1. a cserebogár pajor? tésnál is. Késő ősszel, vagy kora tavasszal hiába szénkénegeznénk a pajor ellen, eredménye nem lenne, mert a föld mélyebb rétegeiben lévő pajort a szénkéneg gáza nem érné el. Ha szónkéneggel akarunk pajort irtani, akkor a melegebb őszi vagy tavaszi napokban kell azt végezni, mikor a pajor még nem húzódott mélyebbre, vagy már feljött a felszínre. A föld forgatása alkalmával is figyelembe kell venni a pajor ezen vándorlását. A téli forgatásnál nagyon sok pajor marad a földben, mert a mélyen telelő pajort nem éri el a forgatás mélysége. Ilyen esetben fordul elő azután az, hogy gazda szedette a pajort, össze is szedtek valamennyit az emberei és tavasszal az elültetett szőlőt, csemetéket mégis megrágja a pajor. A tettes ilyen esetben mindig a mélyen telelt pajor, melyet a forgatók csákánya nem ért el és csak a nap melege jutott hozzá, mely azután felcsalta. A téli forgatás olyan mély legyen, hogy a pajorokat elérje, azokát össze lehessen szedni, akkor nem lesz baj az új telepítéssel, Gy. szamár? — siránkozott. — Ne vartyogj már itt, mint egy rossz kotló! — kiáltotta mérgesen az öreg. És ezután minden nap összezördültek valamin. Rangéi látta már, hogy hibázott, de magában hordta a beismerést, mint lábában a tüskét az, aki attól fél, hogy jobban fáj, ha kiveszik. Búskomor volt napokig, akárcsak annakidején, amikor a jószágait siratta. Aztán megjött Sztanimír levele a katonééktői, amiben arról értesítette az öreget, hogy rövidesen leszerel, Rangel megijedt Tárt, kelt a házban, — Mit nyüzsögsz itt, mint akinek darázs bújt a nadrágjába? N ripakodott rá Sztrina néni. — Én nagyon elrontottam mama ... el én.,, Helyre sem tudom hozni, hacsak t© nem . . mi lenne el mennél Milánhoz .. a szövetkezetbe — dünnyögte bátortalanul, — Ugyan ... öreg . .. Menj csak el te magad Emberek azok is... Eímégy. oszt meg. mondod. hogy tévedtél . és megkéred őket szépen .. . Megértenek azok ., — mondta Sztrina néni. Úgy is lett. Este Rangel vette a bekecsét és megindult a szötetkezet felé. Úgy ment, mint a legény léánykérőbe, aki korántsem biztos benne, hogy hozzáadják a leányt. Milán elnök megértésében meg a tagok jóakaratában bízott, és nem is csalódott Rangéi, Bolgárból fordította: Ladányi Tános KISEBB SZAKTANÁCSOK KERTÉSZKEDÓKNEK (B.) A kertészkedő sokat és mindenfélét akar tudni. A kertészkedő — legyen az férfi vagy nő — nagyon kiváncsi. Érthető is ez a tudnivégyása és kíváncsisága. Sok növénynyel foglalkozik. A földművelő gazda csak néhánnyal, A kertészkedő ellenben gyümölcsfákkal és — bokrokkal, zöldségfélékkel, virágokkal, díszbokrckkal és — fákkal, gyakran gyógy- és fűszernövényekkel sőt még másokkal is. Ezek legtöbbjének más a természete, mások a kívánságai termesztésre, talajra, éghajlatra, földmegmuinkáiásra, trágyázásra, mások a vízre való igényei, némelyek kényesek, máso.k edzettebbek, egyeseket ritkábban bántják a kártevők, má. sokat gyakrabban. És így folytathatnám még sokáig, hogy rámutathassak a kerti növények sok mindenféieségére. A ,,Szabad Földműves-’ segítségére akar lenni a kertészkedőknek, hogy hasznos és nemes munkájukban mentői szebb és nagyobb eredményeket érhessenek el. Ezért a ,,Szabad Földműves” nemcsak kertészeti szakcikkeket fog közölni továbbra is, hanem sok kisebb szaktanácsot is. Igyekezni fogunk, hogy ezek a szaktanácsok mentői tarkábbak legyenek — értve alatta sokoldalúságot, — hogy a lehetőség szerint mindennel foglalkozzanak. Ajánljuk olvasóinknak, hogy úgy ezen kisebb szaktanácsokat, de a kertészeti szakcikkeket is vágják ki az újságból, ragasszák rá a papírlapokra és rakják el ezeket Idővel értékes és hasznos gyűjte. menyre tesznek így szert, amely a legjobb szakkönyvnek fog megfelelni. Hogyan vessük a magvakat Azokat a kerti magvakat (mák. borsó, sárgarépa, petrezselyem, spenót), amelyeket, mihelyt a talaj megmunkálhatósága lehetővé teszi, azonnal vetni kell, márciusban mielőbb el keli vetni, A talaj elegpengetése előtt 1.2—1.5 m széles ágyakat jelöljünk ki s azok között 25—28 cm-nyi utakat hagyunk. Ezután a talaj felületét gereblyével elegyengetjük, majd a sorok távolságát mérjük ki. A sortávolság a zöldségfélék nagysága (termete) szerint változó. Amíg a mákot 35, a törpeborsót 25—30 cm, addig a sárgarépái petrezselymet, sóskát 20—25 cm távolságú baráz. dákba ritkásan vetjük. A barázdák mélységét a mag nagysága szabja meg. Az egészen apró magvakat (mák, saláta) 1 cm, a sárgarépa, petrezselyemmagot 2 cm, a spenótmagot 3 cm, a borsót pedig 4—5 cm mély barázdába vetjük A sekély barázdát a gereblye nyelével vagy vékonyabb karóval, a mélyebbet pedig hegyes kis kapával készít, jük, úgy, hogy egyenletes mélységi legyen. A magvakat ritkásan szórjuk a barázdába s azután porhanyó földdel takarjuk el. Cserepesedé talajon a takarásra használt földet porszerü melegégyi trágyával vagy komposztál ajánlatos keverni. A manduláiéról A mandulafa kizárólag mésztalajt kedvelő növény. Virágzásának időszaka november és április hónapok közé esik, ami függ a vidék földrajzi fekvésétől és tengerszinfeletti magasságától Vannak mandulafák, amelyek 12 —15 méter magasak. Egyedül Olaszországban néhány száz jó! különböztethető változata van. Nálunk melegebb helyeken és megfelelő talajban sikerrel termeszthető. A hársfahéncs előkészítése A hársfa kérgét, háncsét nálunk ügyeseb. ben készítik elő használatra. A teljes nedvkeringésben levő fiatal leveles hajtásokat — újnyi vastagságtól, néha 2—4 cm átmérőig — nem ritkán 3—4 m hosszúságban, méjus-Jű. niusban a levágás után azonnal, tehát megszáradás előtt meghasítják. A gyakorlott munkás egyetlen darabban kapja az egész kérget (meghúzza). Most barna külső héjával befelé, csigatekercsekké csavargatja össze. Akkor vastagabb szélesebb végéhez közel egy éles késsel keresztül metszi a külső barna kérget, ennek végét egész szélességben kissé felválasztja és jobb hüvelykével — balkezével a tekercs végét tartván — lassan szépen húzza lefelé tovább és tovább egész végig. Megtörténik, hogy egyetlen egyszer sem hívja segítségül kéznél lévé kését hogy az esetleg beszakadó külső héját felválassza ügyes munkás arra is képes, hogy vastagabb, Idősebb fa kérgét, hasonló módszerrel, még vékonyabb két rétegre bontsa. A rekettyefa kérgénél, mely durvább, keményebb, ez kiválóan előnyös. A néha tenyérnyi széles és több méter hosszú szálak most csomóba kötve, kiszárítva, évekre eltehetők. Télen az előrelátó gazda aztán előveszi a szálakat és vízben megáztatva, felhasogatja 3—4 miliméteres szalagokra és ezeket kellően összebogozva, felgombolyítja 7—10 cm átmérőjű gombolyagokba, A munka napján minden munkás kap egy.egy gombolyagot kötényébe és azt megáztatva — esetleg napjában többször is — gyorsan kötözget, dolgozik a kész anyaggal.
