Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-23 / 6. szám
A tavaszi munkákat 14 nap heíyett 5 nap alatt végezték el A trencséní járásban legnagyobb területen mint elsők végesnek közös gazdálkodást a 46 hektár földön szaadják a parasztoknak aat, amit a földesurak elvettek tőlük, a kihasított földeket. Ezeket a követeléseket Lenin következetesen megvédte minden módosító törekvés ellen s erélyes küzdelmével biztosította, hogy az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt III. kongresszusa , amely valójában a bolsevikok kongresszusa volt, 1905 áprilisában Londonban mint alapvető tételt fogadta e’ a parasztság legerélyesebb támogatását a földesúri földek elkobzásában s a forradalmi oarasztbizottságok azonnali megszervezésében. Lenin megokolta, miért kell a nép győzelmes felkelésének eredményeképen ideiglenes forrada lmi kormányt létesíteni és rámutatott arra, Logy ez a kormány nem lehet más, mint a proletariátus és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrája. Tanainak és fáradhatatlan tevékenységinek a parasztság körében 1905 tavaszán mutakoznak meg eredményei, amikor a munkások politikai sztráikiai, a ncp és rendőrség, valamint katonaság közötti fegyveres összecsapások, egyre gyakoribbá váltak. Megmozdult a falu is. Egész Oroszországban parasztmozgalrrak kezdődtek, amelyek Oroszország központjában, a Volga mentén, Délkaukázusban és különösen Grúziában öltöttek hatalmas méreteket. Az orosz csapatok egymásután szenvedtek el vereségeket a Japánnal folytatott háborúban, a munkás és a parasztmozgalom megingatta a cárizmus talapzatát, A proletariátus rohamra indult, hogy „megostromolja az eget“. Nagyszabású volt a forradalom, makacs volt a harc Oroszország különböző részeiben, azonban a cárizmus embertelen kegyetlenséggel elfojtotta a fölkeléseket. Üjabb bujdosás, illegalitás ideje következett be Lenin számára. A forradalom leverése azonban nem csüggesztette Lenint. Azonnal leszűrte a szerzett tapasztalatokat és rendezett, lassan harcoló visszavonulásra vezette a munkások és forradalmi parasztok tömegeit. 1906 nyarán újra lángralobbant a parasztság harca a földbirtokosok ellen, a politikai sztrájkok hulláma újra magasra csapott, a matrózok fellázadtak. Genfi emigrációja idején Lenin részletesen feltárta a forradalom tanulságait. Kimutatta, hagy az orosz proletariátus a forradalom éveinek hősies harcával kivívta magának azt, amire más népek évtizedeket pazaroltak. A vereség egyik legfőbb okát abban látta, hogy a forradalomban hiányzott még a munkásság és a parasztság szilárd szövetsége, hogy a parasztok „túlságosan szétszórtan, szervezetlenül és nem eléggé támadóan léptek akcióba.“ A cári kormány közben kegyetlenül bánt el a forradalom zászlóvivőivel, a munkásokai és a parasztokkal. Sztolypin cári miniszter új földtörvényt adott ki, amely erőszakosan véget vetett a föld közös használatának. A gazdag parasztok — kulákok — lehetőséget kaptak arra, hogy a rossz sorban levő parasztok földjeit potom pénzen összevásárolják. Egymilliónál több paraszt vesztette el jóformán egy csapásra minden földjét és jutott koldusbotra. A kulákok, aoró földesurak, a cári önkényuralom hűséges védelmezői s a Szegénység ellenségei diadalmaskodtak. Lenin ebben a rendszerben felfedezte az elkövetkezendő újabb forradalmak magvát. Bebizonyította, hogy Sytolypin agrárreformja a kulákok tenyésztésével és támogatásával kiélezi a helyzetet a faluban, kiélezi az osztályellentéteket a parasztságon belül. A forradalmi robbanás elkerülhetetlen. Rengeteg tanulmányt és cikket szentel ebben az időben a parasztságnak. A néptömegekben gyűlöletet ős felháborodást ébreszt az elmaradottság okozója, az önkényuralom ellen. Rámutat a rabságba döntött paraszti tömegek súlyos helyzetére s kijelöli a szolgaságból és nyomorból kivezető utat: a harcot a munkásosztály mellett és vezetése alatt a cár, a földesurak és a burzsoázia ellen. Mélységesen meg volt győződve az eljövendő forradalom győzelméről. „Jobban harcolunk, mint apáink, — hirdette — s gyermekeink még jobban fórnak harcolni és győzni fognak!“ Az első világháború kezdete Lenint Galíciában találta, ahonnan Svájcba tette át működésének szinhelvét. Lenin fennen hirdette, hogy a világháborút az imperialista ellentétek, az Tudomásunkra jutott, bogy a trencséní járásban a járási párttitkárság kezdményézéséből közös legeltetésre és állattenyésztésre tér át az egyik EFSz. Elindultunk felkeresni ezt az EFSz-t. Ütünk célja Kubra hegyi falucska volt, ahol a következő dolgokról győződtünk meg: Az EFSz még az elmúlt évben alakult meg, a gépszövetkezet 70 tagja és a 112 tagú úrbéri legelőszövetkezeténck összeolvadása következtében — mondja beszámol ában Margus, az EFSz helyi szervezetének elnöke, — a község 177 hektár szántóföldön, 33 hektár réten, 127 hektár réten gazdálkodik. Közös munkával előkészítettek 50 hektár legelőt, átgereblyézték, kivagdosták a cserjéket és bogáncsokat, kiirtották a mohát, amely munkában a helyi iskola növendékei is segédkeztek. Tizennégy hektárt közös munkával művelnek meg, ahol már áttértek a második termelési formára. Nehézségeik is vannak, részben a kis parcelik szétszórodottságában, részben a gyári munkásparasztokkal, akik kevés megértést tanúsítanak az EFSz-szel szemben. KÖZÖS VETÉSI TERVET készítenek elő a jövő évre, melyen már most szorgalmasan dolgoznak. Állatállományukat a szarvasmarhánál 140-ről 200-ra emelik és a juhtenyésztést is szelletnek bevezetni. Ezáltal a körüllévő hegyek legelőit szeretnék értékesíteni. — Ezen értékes tapasztalatok után kezet fogva az EFSz elnökével Margussal azzal a jókívánsággal távozunk, hogy a kubrai EFSz minél nagyobb eredményeket mutasson fel a jövőben. UTUNKAT FOLYTATVA beszállunk az autóba, magunk után hagyjuk Trencsén várát. Trencséntől tíz kilométerre letérrünk az egyik útra, amely Adamovcébe, egyszerű kis faluba vezet. Utunk egy patak medrében folytatódik, mely egyúttal a falu főutcája is. Itt már látni, hogy a falu közös Munkával akarja átalakítani a falu életét. A patak, vagyis az út két oldalán kétméteres kőrakások mutatják, hogy itt a főutcát ki akarják építeni és az úton folyó patakot betonmederbe terelni. Végre megállunk az egyik ház előtt, ahol az EFSz elnök után érdeklődünk. Nincsen odahaza, a szomszéd községben intézi az ottani EFSz ügyeit, de ez nem akadály, csak fáradjanak beljebb, fogad Zombor Jánosné, az elnök felesége. Közben kiértesíti a fiaival a vezetőséget, mely pár perc alatt összejön. — Mi addig a ház körül a gazdaságot szemléljük és’elsőnek megragadja figyelmünket az istállóban lévő szépen fejlett állattállomány és azután az ellenőrzött tyúktenyésztésük is, ha kicsiny is, de jól és modernül van berendezve ez a baromfifarm. Ezalatt az idő alatt megérkeznek a vezetőségi tagok, részletesen beszámolnak munkájukról. Az EFSz harminc taggal dolgozik, dolgozik. Munkájukat közösen végzik el. 5600 tojást kihöltett ingyen A hét végén Szlovenszkó legdélibb városába Komárnoba vezetett utunk. Felkerestük Komárno város Vendéglátó közlekedési és gazdasági közületi üzemeit (komunálny podnik), hogy megismerjük ennek a fiatal szocialista vállalatnak politikai beállítottságát és mezőgazdasági vonatkozásait. Utunkra elkísér az üzemek vállalatvezetője, aki elmondja, hogy Komárno város közületi üzemei 1949 év augusztusában alakultak és jelenleg 30 üzemmel rendelkeznek, melyek felölelik a közszükségletek minden ágát A közületi üzemek politikai célját abban látja, hogy magasabb termelési csoportokba és formába tömörítik a kisiparosokat és tehermentesítik a népi közigazgatást a gazdasági vállalkozások közvetlen irányftáidegen népek leigázásáért és a gyarmatok kirablásáért folytatott küzdelem idézte fel a két hatalmas államcsoport között: imperialista rablóhábory ez mindkét részről. Pontosan és világosan értékelte a háborút s rámutatott arra, hogy a munkások és parasztok számára egyetlen út marad, amely kivezet a világmészárlásból. Ez az út: a saját imperialista kormányok megdöntéséért vívott harc. Történelmi jelentőségű „Téziseiben“ 1914 szeptemberében kiadta a jelszót: az imperialista háború polgárháborúvá, a burzsoák és földesurak elleni háborúvá kell változtatni. Amikor 1917 március végét Svájcból elindult, hogy kezébe vegye az orosz forradalom vezetését, ezekkel a szavak-KÖZÖS GAZDÁLKODÁS 46 HEKTÁRON A trencséní járásban a legnagyobb területen mint elsők végeznek közös gazdálkodást. A tavaszi munkálatakat ezen a területen 14 nap helyett 5 nap alatt végezték el. Örömmel beszélnek sikereikről, amikor két nap alatt «traktorral széthordták a trágyát, holott máskor ez a munka 14 napig tartott és nagy fáradtsággal járt. NŐI PÉNZTÁROS AZ EFSz-ben! A tárgyalás közben bejön Hornyák elvtársnő, aki az első pillanatra megnyerte rokonszenvüket a maga biztos fellépésével. Hozzáfordulunk és kérjük, beszéljen egyet-mást a munkájáról. Hornyák elvtársnő, aki az EFSz megalapításától kezdve tagja a szövetkezetnek és pénztárosnői tisztséget tölt be, elmondja, hogy a múlt hónapban alapították meg az EFSz járási női bizottságát, amelynek S egyúttal elnöknőjc is. Megemlíti, hogy milyen nehéz körülmények között alakították a falusi mosodát, hogy támadták a falusi asszonyok, de bátor és magabiztos fellépésével, valamint azzal az elhatározással, hogy a falu asszonyainak akar segíteni sikerült neki megví’ -1 azokat, akik ellene és a mosoda ellen voltak. Most a falu összes lakossága az EFSz mosodájában mosat és bizalommal fordul az EFSz felé, mely megváltoztatja a falu életét és átalakítja a falu népét. AZ EFSz VÉDNÖKE a trencséai Odeva, amely a falu kultúrájáról is gondoskodik. Kulturelőadásokkal, színdarabokkal vidámítják a falu dolgozó népét. Tavasszal a trencséní Odeva brigádja kijavította a gazdasági gépeket, azonkívül szükség esetén mindenben az EFSz segítségére siet. A múlt hetekben ellátogat tak a faluba az Odeva, Vesna és Obuva autói és a falu lakosai bevásárolhatták szükséges dolgaikat. Tervben vették, hogy a legközelebbi napokban ÁTTÉRNEK A 2. FOKÚ szövetkezeti gazdálkodásra. A falu gazdái egyetértenek azzal, hogy már most előkészítsék a tervet a 2. fokú szövetkezeti gazdálkodásra az egész község területén. Továbbá az év folyamán fel akarják állítani a közös istállót is, mely' nagyon megkönnyíteni a lakosság életét. Mielőtt eltávoznánk beszalad Zongor János elvtárs az EFSz elnöke, aki rendkívül nagy érdeklődést tanúsított annak, hogy a párt központja részéről meglátogattuk. Majd röviden beszámol az EFSz munkájáról, terveiről. Mi pedig megígérjük, hogy mindenben segítségükre leszünk az Adamovcei F.FSz, s azzal a biztos tudattal indulunk Bratislava felé, hogy ahol ilyen emberek kezében van az EFSz ott a munka sikeresen folyik és átalakítja falvainkat és megszépítik i falusi nép életét. Pl sától. Ezek az üzemek szocializálják a helyi Jellegű kisipart fokozottabb mértékben elé. gítik ki a közszükség leteket és elősegítik a szocialista gazdasági rendszer kiépítését A közérdek és közszükségiet kielégítése és a szocializmus építése az a két feladat, melyeit mint minden közületi üzem, úgy Komámé város közületi üzemei is megvalósítani óhajtanak. Kérdésünkre, hogy konkréten mit tett a vállalat ezen célok megvalósításáért, elvezetnek bennünket a város közepén elterülő elkerített részre, ahol annak ellenére, hogy szombat délután van szerény munka folyik. Itt még néhány héttel ezelőtt szemétdomb volt és ez év Május 1-én a közületi üzem kötelezettségvállalása keretében a modern kai fejezte be a svájr munkásokhoz intézett „Búcsúlevelét“: „Ténnyé lesz az imperialista háború átváltoztatása polgárháborúvá. Éljen az Európában kezdődő proletárforrtadalom!“ Prófétai szavai ismét beteljesedtek. Oroszországból a proletárok, munkások és parasztok forradalma megteremtette az első szocialista államot. A szocializmus eszméje gyakorlati formákat öltött és elindult győzedelmes útjára. A munkások és parasztok igazát már semmi sem fojthatta vérbe. Lenin és a szegényparasztság kölcsönös hűsége, a proletariátus harcos szövetsége meghozta gyümölcsét. Megnyílt az út az új, szocialista világ felé. —dm— technika minden eszközével se«zeie{f gyermekpark lesz a dolgozókgyermekei részére* A komunálny podnik szervezi a munkákat 6« az egész város segít építeni a szocialista társadalom reménységei, a gyermekek részére. Ezen kötelezettségvállalásunkon kívül köteleztük magunkat 11 parkot rendbehozni május 1-ig, az előírt terven kívül még 3000 drb kanadai jegenyefát kiültetni, az Egységes Földműves Szövetkezetek részére 3600 tojást kikeltetni teljesen ingyen és a város utcáin 30 drb. papírhulladék gyűjtő kosarat elhelyezni, melyeket fűtőink munkaidejükön kívül brigádmunkéva! készítenek. A közületi üzem, hogy a másik fiatal szocialista vállalkozásnak az Egységes Földműves Szövetkezeteknek segítségére legyen, átvette a Komáméi EFSz védnökségét és azt minden tekintetben támogatni fogja. Tervbevette a közületi üzem, hogy malmában őrölni fog a EFSz részére, lakatos és gépjavitóműhelyeiben megjavítja a hibás gazdasági gépeket, tenyészbaromfival látja el a tagokat, saját gazdasági felszerelésével pedig mindenben a rendelkezésére fog állni. Már az előkészítő bizottság tárgyalásai során hajlandó volt a közületi üzem a neki átadott legelőkről, melyek kb. 500 kát holdat tesznek ki, az EFSz javéra lemondani. Politikai állásfoglalásunk nem lehet vitás A KSC utasításait és irányvonalát követve egyenesen haladunk a szocializmus kiépítése felé mondja a közületi üzemek vállalat vezetője. Ahogy a komáméi közületi üzemek működését nézzük, meg kell állapítanunk, hogy ezt nem csak mondja, hanem cselekszik is. Másnap, vasárnap, megtekintettük a közületi üzemek gazdaságát. A régi városmajor kockaköves udvara ragyog a tisztaságtól, és nem íúizunk ha ezt mondjuk el a istállókról is Megkérdezzük a szolgálatot teljesítő gazdasági munkásoktól, hogyan élnek és hogy vannak megelégedve helyzetükkel. Mosolyogva válaszolják, hogy jól és ugyancsak (Mosolyogva gondolnak vissza azokra az időkre, amikor még éhbérért dolgoztatták őket a város buszsuj úrai és hónapokon keresztül nem kapták meg a nekik járó többszörösen megérdemelt bérüket. Hamarosan előkerül Strmeh Adolf elvtárs is, a városi gazdaság vezetője, aki csak a munkájának él és nagyon szép eredményeket ért e! Mikor átvettem a gazdaság vezetését azt sem tudtam, hogy az udvar ki van kövezve, mert olyan magas réteg trágya feküdt rajta. Nem találtam én itt semmit, csak néhány igazán becsületes munkást, akik a legnehezebb körülmények között sem csüggedtek, hanem a munkához láttak. Nekik köszönhető, hegy a városi gazdaság mindig eleget tett beszolgáltatási kötelezettségeinek és ©fcő volt, ha a várost valamilyen elemi csapás fenyegette. Munkásaim' legnagyobb része csak magyarul beszél én magam pedig szlovák vagyok és csak néhány szót tudok magyárul Ennek ellenére nagyszerűen megértjük egymást Könnyű feladat ez, mert egyet akarunk: építeni a Közíáfsaságot és a szó* cializmust, — mondja Strmeny eivtárs és elvben igazat adnak neki a körénk sereglett munkások. Elhagyjuk a major épületét és el, haladunk a gazdásági alkalmazottak szolgálati lakása mellett Itt senki sem lakik, — kérdem egy üres helységre mutatva. Nem, válaszol az egyik közelben álló elvtárs, ott nem lakik senki. Az a helyiség fürdőszoba lesz a gazdasági munkások részére. Már alig várjuk, hogy mielőbb megnyíljon és valóban hálások vagyunk a vállalat vezetőségének, hogy kérés nélkül elhatározta a fürdőszoba létesítését Kocsira ülünk és Partosujtelepre visz utunk Már előre örülök, mint régi baromfitenyésztő hogy egy valóban szép tenyészetet fogok látni. A baromfitelepen Gál Béla telepvezető fogad és megmutatja a telep állományát Kétezer kiscsibe, kacsa, tyúk, kakas, gyöngytyúk. pulyka, liba van ezen a farmom. Rövid nézelődés után látom, hogy nagyon jó természeti adottságok vannak a tyúkfarm részére. Különösen a vízállatok ré. szére kedvezők a feltételek, — jegyzi meg Gál Béla telepvezető. * Nézzük meg a keltetőállomést is, javaslom és mikor az elkomorult arcokat látom, akkor kezdem sejteni hogy itt valami nincsen rendben Sajnos, a keltetőállomás nincs itt, mondják egyszerre. Nincs villany és ez a körülmény nagyon hátráltatja a baromfitelep működését. ■ Elhatároztuk már, hogy minden körülmények között még az idén elintézzük a felsőbb hivataloknál, hogy a villanyt vezessék be a baromfitelepre és hajlandók leszünk a partosujtelepi munkásokkal együtt bármilyen brigádmunkát vállalni, csakhogy villanyt kapjunk Kompon megyünk ét az Apályi szigetre, ahol megtekintjük a közületi üzem faiskoláját, Strmeny eivtárs büszkeségét. Ahogy a kis csemetéket nézzük, melyek arra vannak hivatva, hogy Komárno város körül erdőségeket képezzenek és megváltoztassák a természet képét, eszünkbe jut az emberi munka mindent legyőző nagy ereje és meg kei! állapítanunk hogy a komérnói közületi üzemek jó úton haladnak a szocializmus felé. (lapu) Komárno város komunális üzemei védnökséget vállaltak a komárnoi EFSz felett