Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-09 / 4. szám
Az egységes vetési munkálatok beváltak iefejeiés előtt wattnak a tavaszi munkálatok Közösen végezzük a kapásnövények megmunkálását A tavaszi munkásatok egész Szlovákia területén befejezés előtt vannak. Az egyes EFSz-ből érkező jelentések mind azt bizonyítják, hogy az egységes vetési munkálatok sikeresen beváltak és a gazdák most a kapás növények közös megmunkálást készítik elő. Így különösen a répa- és burgonyaültetés munkáit készítik elő közösen, továbbá közösen készülnek fel a kártevők ellen is. Földműveseink már a tavaszi vetésnél szerzett tapasztalataik alapján készülnek fel a további közös munkákra, mert látják, hogy közösen meg tudnak birkózni olyan nehézségekkel és akadályokkal is, amelyeket önma. gukban nem tudnának kiküszöbölni. Az alábbiakban néhány EFSz-ből beérkezett jelentést közlünk. Ezek azt mutatják, hogy a földmunkák olyan idő alatt fejeződnek be. hogy marad idő még más oldalú tevékenységre is. Nagyon érdemes megfigyelni azt is, hogy az EFSz-ek ügyelnek arra is. milyenek a helyi viszonyok és ezeknek megfelelően igye íznek szabályozni a munkálatokat is így például VOZOKAnT"! községben az EFSz figyelmet fordított arra, hegy a községben sok az olyan középgazda, akiknek lovaik vannak. Ennek a ténynek szem előtt tartása tette lehetővé hogy a középgazdák a kisgazdákkal együtt tíz nappal előbb készültek el a munkálatokkal, mint ahogy eredetileg tervezték. A megmunkáló si költségeket is sikerült csökkenteni, még pedig nagyon örvendetes mértékben. Eddig egy hektár felszántása 800 Kcs-be került, a közös szántás után azonban egy hektár felszántása csupán 240 Kcs. Kétszeri boronálés 150 Kcs, a vetés 100 Kis, tehát egy hektár felszántésa, boronálása, bevetés 490 Kcs-be kerül, míg az eddigi rendszer Csupán a felszántásra igényelt 800 Kcs-t. A siker olyan átütő, hogy még az eddigi hitetlenkedők is meggyőződtek eddig vallott nézetük helytelenségéről és igyekeznek bekapcsolódni az EFSz-be. BERENCS | községben.a szövetkezeti tagok a volt uradalmi, hasznavehetetlen állapotban lévő istállót bontják le és helyén garázst ékítenek gépeik és traktoraik részére Az egyes EFSz-ek közötti kapcsolatokat példásan ápolja RÉCSE j földműves szövetkezet állandó kapcsolatokat tart fenn a szomszédos községek szövetkezeteivel A récsei EFSz már a muH évben elvégezte a tagosítást. Az igákkal végzett munkák megszűntek. Most mindent gépekkel végeznek. Külön építkezési tervük is van, melynek keretén belül befejezés előtt van a tyukfarm építése. Ebben az évben gépgarázs, sertéshizlalda és mosoda épül majd. Ennek berendezése már meg is érkezett. Az ifjúság mintaszerűen kapcsolódik be a közös munkába Rendbehozták a Kultúrházat. kijavították az utakat és kb. 5.000 gyümölcsfacsemetét ültettek ki. A récseieknek külön faiskolájuk is van MlYNICA j községben az EFSz tagjai bebizonyították, hogy jóakarattal minden sikerül, még északon is. Igaz ugyan, hogy a poprádi kerületben a vetési munkálatokat nem lehet olyan korán elvégezni, mint a déli vidékeken, de a versengést mégis meg lehet valósítani, mert hiszen a vetési idő megrövidítéséről és a költségek csökkentéséről van szó SZAlANC°°j községben eddig a vetési munkálatok 21 napig tartottak. A közös vetési munkálatok ezt az időt 6 nappal rövidítették meg, tehát 15 nap alatt végezték el közösen azt, amit eddig 21 napig végeztek egyenkint. Eddig egy hektár megmunkálásának költségei a vetőmaggal együtt 2800 Kcs-t tettek ki, ma a megszervezett közös munka bevezetésével csupán 1080 Ké-be kerül egy hektár megművelése és bevetése. A tapasztalatok alapján a kapás növények közös megmunkálását szervezik most meg. DUNASZERDAHETY azt írja hogy a Csehszlovákiában élő magyarnyelvű parasztságnak kéz a kézben a szlovákokkal kell bekapcsolódnia a szocializmus kiépítésébe, mert csakis a szocializmus hozhatja meg az ország népeinek az annyira áhított szép és boldog jövőt A kisüzem már nem életképes, csakis a nagyüzemi gazdasági forma felel meg a mai kornak. Mindenből látjuk, hogy az egyén egymaga már nem bírja teljesíteni a ma követelményeit. a ránk háruló nagy feladatokat közösen kell végeznünk Közös munkával kell küzdenünk a közös cél megvalósítása érdekében Ez a cél pedig: a szocializmus! | KIS KÉR | EFSz-e már minden tavaszi munkát elvégzett, kivéve a kukorica elvetését. Két millió korona értékben felépíti a Kultúrházat, mely augusztus elsejére készül el. A Kultúrház azonban nem fog 2 millióba kerülni, hanem csupán 14.000 koronába, mert munkával és anyaggal a szomszédos falvak EFSzei. segítik meg őket. Nagy Káína garami kavicsol ad ingyen, mely egymaga 45 ezer koronába kerülne. Ai egymás megsegítését közösen beszélték meg. A potoni versenykihívást elfogadott községek EFSz-ei közül a tavaszi munkákat Bars. újfalu 95%-ban, Apáti 98%.ban, Cajkov 80%-ban, Podluzany 100%-ban, Kis Kér 100%-ban, lablonovce 90%-ban, Bohunice 82%-ban, Bátovce 98,%-ban, Pukanec 79%. ban, Deviőany 90%-ban végezték el, lllllllllllHtimitlHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIIIIIIIIIIIIIMIItHlllltülltlIlllllllltlItlIllinilllllllllllllllltlIIII INnUttmHMMniHMII!IUIItl!lltlMUUUMIIIintU1illllUII!t!UII!limitm!UIIIIII«HII!«(UUHUM»Vtl!UUil í Éljen a felszabadító Szovjet hadsereg Ij BRATISLAVA Tava«- veit és húsvét közeígett, Az embermilliók elnyomatása az újkori rabszolga. \ \ ság vége eié közeígett és a diadalmas vörös hadsereg feltartóztathatatlanul nyomult \ l Bratislava felé. A német hadvezetőseg a várost, Budapest mintájára védeni akarta az I 1 utolsó épen maradt házig. A felszabadító vörös hadsereg nagy lendülettel előretörő :: | csapatait a Duna, Morva háromszögében akarták feltartóztatni. Bratislava dolgozói féle- 1 I lem és remény között töltötték el március utolsó napjait. Április l.én reggel 6 órakor Bratislava fő lőtt már surrognak a tüzérségi tűz tövedé- \ I kei. A kisállomás felől erős a géppuska ropogás. A harc egész nap erősödik, f | Április 2-án a fasiszták felgyújtották az éfelmiszerra'ktárakai, egy részüket levegőbe rö. j I pitették. 2-án este hatalmas robajjal esik vízbe a Dunahíd. A golyószórók é$ aknave- l j tők felszabadító kattogása egyre közelebbről hallatszik. Nyilvánvalóvá válik, hogy a I 1 németek néhány óráig sem tudják tartani már a várost. Ápriiis 5-án este a moszkvai | j rádió a következő jelentést adta ki: ,,A negyedik ukrán front egységei felszabadították \ I Trnavát és feltartóztathatatlanul nyomulnak Bratislava felé”. Ugyancsak aznap kiadott f j másik jelentés szerint a vörös hadsereg csapatai elérték a Duna balpartját. Április 4-én 1 I a reggeli órákban bevonult a vörös hadsereg Szlovákia fővárosába, Bratislavába. A vár f I körüli ellenállást néhány óra leforgása alatt megtörték és április 4-én este a város tei- I I jesen a szovjet csapatok kezében volt. Bratislava dolgozói kibújtak óvóheyeikbő! és I I ujjongva üdvözölték a 4, ukrán hadsereg bevonuló katonáit. így kezdődött... Azóta öt esztendő múlott el. A vörös hadsereg hősies áldozata nem hullott terme. I ketlen talajra, A dolgozók, a munkásosztály és a Párt vezetésével megmutatták, hogy \ 1 méltók tudnak lenni a nagy ajándékhoz, a szabadsághoz, A város ötödik évforduló \ I napján nem viseli már magán a pusztítás nyomait, új gyárak, lakóházak és hivatali épü- j 1 letek százai nőttek ki a földből, Bratislava népe megmutatta, hogy megérdemli a sza. \ I badságot. A hála és szeretet érzésével fordulnak a Szovjetunió és annak lángeszű ve. [ f zére, a nemzetközi proletariátus nagy tanítómestere, Sztálin elvtárs felé, hogy a szocia- | j lizmus felé vezető út diadalmas tavaszi allelufájában köszönjék meg azt, hogy ma sza- | I badek. A Vörös Hadsereg győzelme az újkori rabszolgatartók a német fasizmus gyilkos 1 | hordái felett, elsöpörte helyéről a korhadt és pusztulásra érett tőkés társadalmi rend- í § szert s a dolgozó tömegek a munka újobb, magasabb formái felé haladva építik a mun I kásosztály és a Párt vezetése alatt az ötéves tervet. A lakósság százai köszöntik ezen a napon a Szovjetunió népeit és hálájuknak erő. j | sebb munkával és azzal a fogadalommal adnak kifejezést, hogy a Szovjetunió útján ha. I | ladva erős láncszemek lesznek a béke arcvonalán, letörik a háborús uszítók és a reak- \ j ció minden cselvetését és boldog népek hazájává teszik a Gottwaid és éiroky vezette | i Csehszlovákiát. iinutuKituuiitiiuuiiiiiiiitiiiiiiiifuiiiiiiiiuutMMiiiiiiiiiimiiiuiitiMiiiritliituiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiitmiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiriiiiiiiiui Kugler János: A CSIMABOK ÉS EFSz MUNKÁJÁRÓL 4 FALUN A Csehszlovákiában lévő magyar dolgozók kulturegyesületének megalakítása óta eltelt időszakban a Dél-Szlovákiai járási székhelyeken és falvakon, 147 helyi csoportban körülbelül tízezer munkás és értelmiségi törekvő kul túrmunkával ülteti át a szocialista kultúrát a magyarság minden rétegében. Az elvégzett kultúrmunka során mezőgazdaságunk újjáépítése aktívabb tevékenységet kivan meg a Csehszlovákiai magvar dolgozók kultúregyesületétő!. Az egyik legfőbb feladatunk a magyar parasztságot bekapcsolni a szocialista nagyüzemi gazdálkodásba az Egyeséges Földműves Szövetkezeteken keresztül. Mezőgazdaságunk újjáépítésének problémája előtt állunk s néni hallgathatjuk el azt a tényt, hogy a magyar dolgozók kultúregyesülete milyen tevékenységet végzett el kultúrtéren mezőgazdaságunk fellendítése és a többtermelés érdekében. A dolgozók bármilyen nemzetiséghez is tartozzanak, a föld bármelyik részén lakjanak egy közösség köti össze őket; osztályhelyzetünknél fogva az a feladatuk, hogy, olyan gazdasági viszonyokat teremtsenek melyek a kapitalistarendszerhez viszonyítja magasabb fokra emelik életnívójukat mint a múltban volt. Nálunk a Csehszlovák népidemokratikus köztársaságban megvan a lehetősége annak, hogy iparunkat és mezőgazdaságunkat újjáépítsük, jobb- és többtermelőképessé tegyük. Eredményes tervszerű gazdálkodásuk azonban szükségessé teszi, hogy a dolgozók a munkahelyükön átformálódja-: nak. Az új követelményeknek megfelelően tökéletesíteni kell a munkamódszereket és a munkához való dolgozók viszonyát. Emeli ni kell földműveseink szocialista művelődését, ha a mezőgazdaságunkat a kisparaszti magángazdálkodásról rá akarjuk vezetni a többtermelést biztosító nagyüzemi gazdálkodás formáira. A Csemadok összes helyi csoportjaira j'szép, hasznos de nagy feladat vár. A magyar parasztságot át kell nevelni az új ttíi dományos mezőgazdasági ismeretekre a falvakon, melyhez a Csemadok helyi szervezetei nagyban hozzájárulhatnak s ezáltal nagvban elősegítik a falvak szocializálását. Elsőrendű feladatunk, hogy a magyar parasztság a szocializmust építő munkafolyamatban élen járjon- A Csemadok jelentős taglétszámával meg kell ismertetni szövetkezeteink magasabb fejlődési típusait s azokban a munkák formáit, egyszóval a továbbfejlődéshez szükséges gyarkorlati kérdéseit, mert ezen ismertek nélkül a magyar parasztság tudása hiányos volna. Tapasztalatokból tudjuk, hogy a szövetkezetekben folytatott gazdálkodás az eddigi kis- és középparasztok magántulajdonából összeadott földeken és a szövetkezet földjén a közös munka menetében jobb munkamorált hozott és egyben hozzájárult ahhoz is, hogy a két különböző nyelven beszélő tagok között a nemzetiségi súrlódást is kiküszöbölte. A Csemadok összes helyi szervezeteinek működésében ki kell használni a már jó bizonyítékokat szolgáló eredményeket. Eddig a gépek és a vetési tervek alapján elvégzett közös munka eredményeit parasztságunk számára nem használtuk ki eléggé a felvilágosító kuitúrmunkában. Ez az oka annak, hogy sérelmek hangoztatása és a nyomott légkör uralkodik Szlovenszkón a magyar lakosság soraiban. Az eddigi elvégzet kulturmunka a magyarság közt elősegítette falvainkban az új élet megindulását. Jobb, tökéletesebb szocialista színdarabot kell a falun játszani. Több szocialista és népi kultúrát, énekkarokkal, versekkel, zenével kulturális és tudományos mezőgazdasági előadásokkal a magyar lakósság műveltségét, az új szocialista falu kiépítését még inkább meg lehet gyorsítani. Ezekhez a további nagy feladatokhoz jó munkát kívánunk. I. évfolyam 4. szám. Jll szaft- és szöveiftezeÉi ftetiiao I Bratislava, áprNfe t.
