Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-02 / 3. szám
bCönyvel minden dolgozó A kapitalista rendszernek nem volt szüksége művelt munkásra és parasztra, sőt, a régi uralkodó rend minden igyekezettel azon volt, hogy a munkást és parasztot tudatlanságban tartsa, mert a tudatlan embert jobban lehet kizsákmányolni, inkább lehet becsapni, S a tőkés urak abból éiíek, hogy kizsákmányolták. becsapták a népet. Másképpen van ez Ima. A né'pidemokratikus rendszerben, amelyben fokozatosan megszűnik a kizsákmányolás és az ország irányítása a dolgozók kezében van, az államhatalom képviselői a jegyzőtől a miniszterelnökig már nem a tőkések és földbirtokosok soraiból kerülnek ki, mint a kapitalizmusban, hanem a dolgozó nép a saját sorai, ból választja meg azokat és maga irányítja sorsát. S hogy a sajátmaga és az egész ország életét jó! irányítsa, ahhoz tanulnia kell, tudással kell rendelkeznie. A dolgozó emberhez oly mostoha múlt nem tette számára lehetővé, hogy olvasson. tanuljon, ezért sokat kell ma pótolnia Minél tudatlanabb és visszamaradottabb egy nép, annál nehezebb az élete és fordítva, minél műveltebb és felvilágosultabb, annál könnyebb, szebb az élete, mert ki tudja magának harcolni a jogait, élni tud a kiharcolt jogokkal és használni tudja a technika vívmányait is. A tudás és műveltség fő forrása a jö könyv A falvak dolgozó népénék életszínvonala ma összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a kapitalizmusban volt Ez azonban nem elég. Mi továbbra is állandóan emelni akarjuk a dolgozó nép életszínvonalát s ez elképzelhetetlen a kultúrszínvona! emelése nélkül. De hogy nyitott szemmel járjunk és hogy megértsük a ma politikai, társadalmi és gazdasági jelenségeit, feltétlenül meg kell is. merkednünk Marx-Engels-Lenin-Sztálin tanításával. Csakis az ő tanításuk hű követése alapján juthatott el a Szovjetunió a fejlődésnek arra a magas fokéra, amei/en ma van, csakis az ő tanításuk segítségével tudta a Szovjetunió kivívni győzelmét a fasiszta gyilkosok felett és a háború okozta károk helyrehozása után elindulni a szocializmusból a nagy cél — a kommunizmus felé. Hasonlóan mi is csak Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanításának alapján tudtuk lerázni a kapitalista igát s dolgozóinak, akik már ma, a szocializmushoz vezető utunk elején nem ismerik az éhezést és nyomorúságot, joggal tekinthetnek bizalommal a jövőbe Igen, Marx, Engels, Lenin és Sztálin bölcs tanítása mutatta meg nekünk az utat. S ők mutatják nekünk mg ezt is, hogyan kell továbbra helyes úton haladnunk Ezért mindenkinek, aki azt akarja, hogy a kapitalista idők nyomorúsága ne térjen többé vissza, hogy népünk egyre jobban éljen, meg kell ismerkednie yiagy tanítómestereink műveivel Tanulnunk kell nagy tanítómestereinktől, továbbá azért, hogy mi is megtaláljuk helyünket a mai társadalomban, amel/ben szükség van mindnyájunk tudására és okos munkájára Szlovákiában a magyar olvasó a háború utáni négy évben csak nehezen juthatott könyvhöz s ezért fokozottabb mértékben kell olvasnia, pótolnia azt a rést, amely eszmevilágában megfelelő irodalom hiánya miatt keletkezett. Sokat kell pótolnia a szlovákiai magyarságnak a szépirodalom terén is, mert a népi demokratikus országok ebben a tekintetben is nagyot haladtak. Ma nálunk már nem jelennek meg a nép lelkét mérgező, népbutító könyvek, hanem a könyvkiadó vállalatok, amelyeket elvettünk a pénzéhez kapitalistáktól és nemzeti vállalatok vagy egyesületek kezébe juttattuk, csakis irodalmilag értékes haladó szellemű regényeket ifjúsáleverte csizmájáról a sarat és belépett a falu egyik zsírosához, hogy tőle egy lapátot kérjen az építkezéshez addig, amíg majd elhoz egyet a városból. — Adjon isten, István. — Fogadj isten, János! Rég láttalak Foglalj helyet — Köszönöm Pista, nem fáradtam el. Kéréssel jövök. — Na, mi a baj? Tudod, szívesen segítek rajtad, ha tudok. — Hát szén azért jövök Lapét kéne, ha tudnál egyet adni kölcsön. — Akár kettőt is Csak nem fogtál már bele a házba? — Olyasfélét csinálok — Odaadom mindjárt, de ülj mér le, akarnék neked mondani valamit János hát leült a székre és rákönyökölt az asztal szélére, mely mögött ott ült István a zsíros. — Te János, te nem vagy kommunista, tu. dom, neked hát elárulhatom hogy belépek az EFSz-be, — Mi a szösz! Oszt befogadnak? — Földet viszek nekik, — Föööldeeet? • — Igen, földet, gi könyveket, jó szakkönyveket adnak ki. Tehát olyan irodalmat, amel/ szórakoztató ugyan, de amellett tanulságos is. A népi. demokrácia és a szocializmus által kinevelt írók könyveikben igyekszenek azokra a kérdésekre feleletet adni, amelyek a szocializmus felé haladó úíunkon a falvakban és városokban felmerültek és felmerülnek Ezeket a könyveket, amelyek a való életből merítik mondanivalójukat, a dolgozó ember sokkal inkább teszi magáévá, mint azokat, amelyekkel a kapitalizmus traktálta s amelyek mindenfelé grófnők és „nagyságok” valószínűtlen szerelmi históriáival voltak teli. Ezekhez a könyvekhez a dolgozó embernek csak annyi köze volt, hogy elvonták figyelmét a saját nehéz életéről megmérgezték lelkivilágát, és vágyakozást keltettek benne a fényűző, léha élet után. Nagy károkat okozott ez az irodalom főleg az ifjúság szellemi fejlődésében, mert elvonták Az internáíus épülete a nagyszombati úton fekszik, távolabb a cérnagyártól. Van központi fűtése és állandó meleg vize Lakói nagyrészt magyar lányok, akik kedvesen fogadtak bennünket és minden kérdésünkre őszinte választ és felvilágosítást adtak. De nem is kellett sokat kérdezni tőlük, mert már az arcukon látszott a megelégedettség. Nagyrészük 15—18 éves falusi lány, többnyire kis. és középgazdák lányai, akik a cérnagyárban kedvező keresethez jutnak. Havi keresetük körülbelül 1.600.— koronát tesz ki. melyből csupán a teljes ellátás költségeinek egy részét vonják le, mert az ellátás költségeit főképpen a gyér viseli Ellátásuk jó, éppen vacsoráztak, pörköltet galuskával. Nagyon dicsérték és bizonygatták, hogy konyhájuk felveszi a versenyt az otthoni konyhával Megjegyezték, hogy egyelőre csak kézdőfizeíést kapnak, mert még csak tanulólányok, alig. 1—2 hétre vannak a cérnagyér alkalmazásában. Tehát az 1.600.— koronás fizetésük emelkedni fog. A velük folytatott beszélgetésből megállapítható volt, hogy munkájukkal is meg van. nak elégedve, mert az jóval könnyebb és kevesebb, mint az otthon végzett mezőgazdasági munka. Napi munkaidejük 8 óra. Munka után rnternátusunkban zuhany alatt meleg vízben teljesen megmosakodhatnak, utána pedig művelődhetnek és szórakozhatnak. Azonban este 9 órakor mér mjnden lakónak otthon kell lennie Késői kimaradást és csavargást nem tűrnek meg, de a lányok maguk" is ellene vannak a kimaradásnak és csavargásnak, s főképpen jó olvasmányok iránt érdeklődnek. Kérdésemre, hogy nem volna-e jobb otthon a gazdaságban dolgozni, azt válaszolták, hogy bizony nem cserélnék fel mostani munkájukat az otthonival, sőt a háztartási alkalmazott munkájával sem, mert — mint dondotték — a háztartási alkalmazott reg— Aztán mi lelt téged? — Eszem van János, eszem, tudod eszem, ami azoknak nincsen. — Nem értem. — Ide hallgass. Tudod, van nekem húsz hektár földem. Ezt magam nem bírom mostanság megművelni Ha nem művelem meg, zek a kommunisták képesek rá, hogy elveszik tőlem, ha parlagon hogycm. De ha önként beviszem magammal együtt a szövetkezeibe, akkor még hálásak is lesznek nekem érte, — Nagy huncut vagy te, Pista. — Napszámost, bérest ma itt a faluban nem kapok, idegen faluba nem megyek érték kvestálni Ha valami hasznát akarom látni azoknak a földeknek, amelyeket magam nem tudom megművelni, akkor csak egyetlen utam lehet és ez az, hogy belépek az EFSz-be ezekkel a földekkel és ott majd szépen megtrágyázzák, felszántják, bevetik a földeimet és a termést majd magam is ráérek hazahozni róluk. No, van nekem eszem János? — Hát, hiszen van, van, de azt hiszem, hogy másnak is lehet valamicske és átlát majd a szitán Nem félsz te ettől? — Pajtás, azok olyan éhesek a földre, hogy még a dűlőutakat is felszántanák kapzsiságukban Kapnak most rájuk hitelbe trágyát, magot, a kontingensüket lemérséklik. az uija munkásmozgalom harcától és a könnyű, felületes élvezetek és sikerek utáni hajszába űzte őket. Mindaz megszűnt ma nálunk. A népi demokráciánk nem kell félnie megmutatni a valóságot a regényekben sem. Építő életünkből igen sok érdekesre és változatosra mutatnak rá íróink könyveikben s az az igyekezetük, hogy meglátásaikkal segítsék nevelni az új. öntudatos, szocializmust építő embert. A múlt év derekán megindult Szlovákiában a magyar nyelvű könyvek kiadása, azonkívül egyre nagyobb mennyiségben hozunk be könyveket Magyarországból. Ma már majdnem minden könyvkereskedésben kaphatók magyar könyvek s folyamatban vannak az előkészületek ahhoz, hogy a könyvek eljussanak a falura is Olvassatok, tanúljatok! A tudás hatalom! (—SS—) géltől estig kötve van, a konyha négy faia közé szorítva, emberek közé nem kerül és nincs lehetősége sem művelődésre, sem szórakozásra. A gyárban megvan az, a lehetőségük -is, hogy szorgalmas munkával, egymésközti versennyel élmunkésként tovább jussanak és jobb életet biztosítsanak maguknak. Mindnyájan mér most tervezik, hogy közös munkabrigádot szerveznek és bekapcsolódnak az általános munkaversenyfce. Tudakozódtan aziránt is, hogy nem hiányzanak-e otthon szüleiknek, tudják-e őket nélkülözni, amire megnyugtató választ kaptam. Mosolyogva mondották, hogy otthon már nincs szükség az ő segítségükre, mert az állami gépállomások és az Egységes Földműves Szövetkezetek annyi segítséget nyújtanak földműves szüleiknek, hogy teljesen nélkülözhetik őket, ami lehetővé tette nekik, hogy gyárban munkát vállaljanak. Látogatásunk már végéhez közeledett, amikor arra lettem figyelmes, hogy az egyik lányka csomagol Mér azt gondoltam, hogy itteni sorséval elégedetlen és azért utazik, haza, de kérdésemre nevetve azt válaszolta, hogy sorsával nagyon is elégedett Éppen ezzel akar eldicsekedni szüleinek és azért utazik haza. így megtudtam, hogy a lányok 1—2 hetenként a hét végén hazautazhatnak falujukba és egyáltalában nincsen semmi jele annak, hogy a gyári munka és a városi tartózkodás következtében elidegenednének szüleiktől és falujuktól. Ellenkezőleg: úgy láttam, hogy iiymódon a falu és város dolgozói között szoros kapcsolat jön iétre és közelebb hozza egymáshoz a falu és város dolgozó népét Nagy megelégedéssel hagytuk el az inter, nátust a lánysereg búcsúzó szavaitól kisérve és azzal a tudattal, hogy itt jól oldották meg a falusi és városi dolgozó nép egymáshoz való közeledését. Borbála Ságokban írnak róluk, azok most olyan kergék és süketek, mint a fájd, amikor bagzik, és rólam nem is tételeznek fel semmi huncutságot Meglátod, hogyan fognak vélem dicsékedini, hogy őnáluk kutak is van és a saját földjével1 lépett be közéjük. — Én azt hiszem, hogy m'égis hiba'van a krétád körül. — Miféle hiba lehet itt? — Hát a szövetkezetben minden tagnak minden földön dolgoznia is kell. Nemcsak a magáén, hanem a másén is. Fogsz te a másén dolgozni? — Nézd, erre is gondoltam. Lesz nekem olyan napom, hogy a magam földjét otthagyhatom és akkor feiajánlkozok nekik .egy. egy igával Az ostorral a bakon ülni nem lesz olyan nehéz és nem mondhatják, hogy én nem dolgoztam szintén a közösben — No én nem tudom, nem tudom De rám várnak, megyek már, szervusz, Pista! — Ne sies úgy, János, hiszen még odaadom a lapátot, várj. — Most jutott eszembe, hogy nekem is lesz még valahol lapátom a szérűben, meg fogom keresni. Isten veled! — János bácsi kilépett az ajtón és dühében akkorát köpött az udvarra, hogy a kakas rögtön fölreugrott. Csak annyi jött ki még utána a száján, hogy: Te betyár! (pé) ■«. «iiiiiiiiHiiiiiiiiiiiimmiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiii i i i Tóth János vicsápapáti ifjúmunkás verse | yliimkás'mduló I Mind akik a pártban vagyunk, | vidámsággal mi élünk. I Naplopók és dorbézolók i nem jöhetnek mivelünk Együttesen haladunk mi "s jobb jövő a mi célunk, együtesen haladunk mi s jobb jövő a mi célunk. \ I Ekénél vagy a traktornál i mindenütt csak víg az ember, j Nem búsul minálunk senki, s dolgozunk mi jókedvvel A traktornak pattogása s a munkásság nótája mind azt mondja egybehangzón I Éljen a párt és a haza! | A földműves ifjúság küldöttsége is üdvözölte a bratislavai ifjúsági békeiüntetésf hétfőn, március 27-én a Csillagmozifcan Bratislava egész ifjúsága zsúfolásig megtöltötte hétfőn a Csillagmozi előadóterméí és miután a csehszlovák ifjúsági szövetség alelnöke Sykora képviselő kifejtette beszédében az ifjúság feladatait a békéért folyó küzdelemben és idézte Gottwald közt. elnök szavait, melyeket a KS£ központi bizottságénak ülésén mondott, hogy ebben a mozgalomban ki kell vennie részét a nézeti élvonal minden tagjának és csoportjának, viharos ünneplés következett, mely Bert Williamsnak szólt, a demokratikus ifjúság vi. légszövetsége vezértitkárának, akit Franciaország kitiltott és Prága után most Bratislava tárt karokkal fogadott. Az ifjúság legjobban van érdekelve a világbékében és így teljesen érthető, hog.y tűzzel vassal kész harcolni a békéért. A falu ifjúsága most kezd szívvel bekapcsolódni a mezőgazdaság nagyüzemmé való átalakításába, most kezdi építeni a maga szocializmusát, most kezdi jobbá és szebbé munkálni otthonát a falut és közelebb hozni a város életszínvonalához, tehát nem maradhatott ki a béketüntetésből és szívesen csatlakozott azokhoz a táviratokhoz is, melyeket a tüntetés elküldött úgy Franciaországba, mint Olaszországba tiltakozva a kormányoknál a munkások, földművesek és diákok elleni terror ellen Az ifjúság forradalma szüntette meg 1848- ban a földműves robotját és az ifjúság most is részt kér a békeküzdelemben és a szocializmus harcos építésében az egész világon. —o— Csereüdültetés Plojhár József csehszlovák népjóléti miniszter megérkezett Magyarországba és tárgyalásokat folytatott a két ország munkásságának csereüdültetéséről A csehszlovák népjóléti miniszter nyilatkozatában kijelentette, hogy szoros együttműködést akarnak kiépíteni a népi demokráciák között a népjóléti tennivalók terén is A magyar dolgozókat szíves örömmel látják vendégül a csehszlovák fürdőhelyeken, (MTI) Vigyázzunk restünk épségére Házunk távol áll minden koesiúttól és mégis mit tapasztalhat az ember? Idővel tele van földdel az ereszcsatorna és ha szél odavisz valami magot, nemsokára fű meg fa csírázik ki belőle. Honnan került oda a föld? Benne úszott és talán állandóan úszik a levegőben és rárakódik á tetőre. Az eső aztán lemossa az ereszcsatornába és így válik talajjá fű és fa gyökere száméra. De ugyanezt a levegőben úszó port és ki tudná megmondani, honnan jött az a por, talán valami szemétgödörből, vagy még máshonnan is rárakódik a fák gyümölcsére, a tőkék szőlejére, a kert salátájára, kápasztájára és ha a télire letett káposzta pincében vagy kamrában penészt fog, nem ott volt már a szálló porral odahozott gomba a leveleken? A por sem föld, tiszta föld, ezt már mondottuk s így az emberi test felépítéséhez talán nem is szükséges vagy egyenesen ártalmas alkatrészeket visz a gyümölccsel együtt szervezetünkbe, belélekzésset is belénk kerülhetnek testünknek ártalmas anyagok és megbillen testünk normális és egészséges vegyképleíe úgy, ahogyan a kutvíz már nemiható, ha akár a föld alatti hajszálereken keresztül beszivárog a trágyarakés leve Vigyázzunk testünk egészséges vegyképle téré! Ha valami zavart észlelünk,: láz vagy roszszulíét mutatkozik, az legyen az ellső teendőnk, hogy kitisztítsuk emésztőcsatornánk útját szájunktól a végbélig valami jó hashajtóval Legtöbbször már ez a beavatkozás elmulasztja a rosszullétet, mert eltávolítja testünkbe belekerült ártalmas anyagot, nem szívódhat már tovább is szervezetünkbe a belekből, a gyomorból és újra jó lesz minden! De ha ezután sem javul állapotunk, akkor mér nagyobb mennyiséget kapott testünk a méregből és orvos kell. lillllllllllllllMIMIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIllllimilíllllllllllllllllllllllllllllllllllllllimilllllllllllMllllllim ! /Q „ózaba dj öldműves" | jó tanácsot ad, rendelje meg,1 | Jléumms tíxáesi Földművesek lányai gyári munkában Látogatás a falusi, lányok részére berendezett cérnagyári internátusbán Tudomásunkra jutott, hogy a bratislavai cérnagyár internátust létesített a falusi lányok részére, ahol teljes ellátásban részesülnek, hogy ne kelljen mindennap hazautazniuk és megkíméljék őket az ezzel járó időveszteségtől és fáradságtól, A helyszínén meg akartunk győződni arról, hogy ezek a lányok milyen ellátásban részesülnek, milyen munkát végeznek, mennyi a keresetük és azért felkerestük őket internáíusukban.
