Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-04-02 / 3. szám

Megindult a harc a nagyobb hektárhozamért EFSz-ek, állami birtokok és állami gépállomások jelentik a tavaszi munkálatok első sikereit A csírázott burgonyát már szintén elültet, ték. A burgonya ültetéssel kapcsolatos mun. kákát gépesítették. Megvalósították saját újítási javaslatukat, mely abból áll. hogy a traktor mögé egy vető-gépet kapcsolnak, melyen két leány foglal helyet, akik azután csövön leengedik a burgonyát egyenesen a barázda oldalába Ezáltal rengeteg munka, erőt takarítanak meg és a burgonyákat is pontosabban vetik el. A kedvező időjárás miatt a tavaszi munkálatok tervét 30%-ka! túlhaladták A traktoristák fokozzák teljesítményeiket A vágujhelyi állami gépállomáson a múlt év eredményeivel szemben az egyes trakto. risták teljesítménye emelkedik larébek Pál és Malik Rezső tíz óra alat1 négy hektárnyi középszániásl végeztek dombos területen és nagymértékben felaprózott földeken a vágujhelyi járásban A földművesek egyre gyakrabban fordul­nak gépesített segítségért Az állami gép­DURIS GYULA ELVTARS, FÖLDMŰVELÉSÜGYI M NI6ZTER LEVELE A „SZABAD FÖLDMŰVESHEZ".................. Tisztelt barátaim! Hetilapjuk elindítása alkalmából a csejiszlovák'ai magyar falusi dolgozók névé. ben küldött üdvözletüket igaz örömmel fogadtam. Mint a múltban, a jövőben is őszinte érdeklődéssé! és figyelemmel kísérem majd magyarajké kis. és köíépgaz­­dáink további építőmunkéját. mely nemrégiben a Szlovák Nemzeti Tanácsban oly magas értékelésben részesült. Magyar földműveseinknek szentelt hetilapjuk egyik főküldetését abban látom, hogy felvilágosító munkával minél nagyobb számban megnyerni mag/arajkú falusi dolgozóinkat is az egységes földműves szövetkezeteknek s meggyőzi őket — a ma már számos konkrét eredményen — a közösen végzett munkának, közös vetés­nek és a föld közös megművelésének előnyeiről. Ha ezt tűzik ki hetilapjuk úttörő céljaként, tettemesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az első ötéves tervünket eredményesen teljesítsük közös hazánk valamennyi dolgozóinak boldogulására és a világbéke .megszilárdítására. Tolmácsolják, kedves barátaim, magyarajkú földműveseinknek, asszonyaiknak és a falusi ifjúságnak szívélyes elvtársi üdvözletemet azon kívánságommal, hogy kö­zös építőmunkánk közös eredményeit egyetértésben és tartós békében élvezhessük. Szívélyes üdvözlettel 3. Duris s k. Az ipolysági állami uradalmokon, melyek hat gazdaságból és 11 udvarból állanak, már március 5-én kezdték el a tavaszi munkálato­kat Az egyes gazdaságok versenyeznek egymással a munkálatok gyors keresztülvi­telét, valamint a gépiberendezéseik és az igavonók tökéletes kihasználását illetően. A gabonaneműek Vetéséhez előirányzott talaj­­simításokkal mér teljesen elkészültek s az árpa 90%-át, a tavaszi búzának pedig má' 100 %-át elvetették. Gyorsított ütemben ké­szítik elő a talajt a kapésnövén/ek számára állomás a múlt évi teljesítménnyel szemben ebben az évben 100%^kal több földet mű­velt meg a tavaszi munkálatok alkalmával. A trakíoristék élmunkáscsoportokat alakítot­tak és kölcsönösen versenyeznek egymással Az összes traktoristák kollektív szocialista szerződés keretében felajánlást tettek, hogy a meqállepitott normákat 10%-kaI túlhalad fák. PF) A tavaszi munkálatok a szántóföldeken mái teljes iramban folynak Szlovákia egész területén kivéve a legészakibb vidékeket. A magas napihőmérséklet hatása alatt életre­­keltek a gyümölcsfák is Az őszi vetés szé­pen fejlődik, állapota jó csak helyenként kisebb mértékben az egerek és a fagyok okoztak kárt Sok EFSz, nevezetesen azok, amelyek résztvesznek a munkaversenyben már befejezték a tavaszi vetést és mér a cukorrépa ültetésnél tartanak. Az állami ura­dalmakról jelentik, hogy sok gazdaságban már jobban felhasználják a technika vívmá­nyait és gépekkel, valamint újító javaslatok felhasználásával dolgoznak mel/ek közül sokat lehet sikeresen felhasználni az EFSz.ek földjein. Dél-Szlovákia legmelegebb vidékein már elkezdték a cukorrépa ültetést, főleg a nyitrai kerületben ahol 20%-ra teljesítették ezideig a tervet Ezenkívül 20%-ra teljesí. tették ezideig a tervet. Ezenkívül 20%-ban hüvelyes növényeket is vetettek Az állami birtokokon, ahol ellentétben a felapf' vtt gazdaságokkal. — a nagy vetés­­terült. .„.'in remekül felhasználhatják a gé­pek előnyeit, mér sokkal messzebbre halad­tak á tavaszi munkálatokkal: a tavaszi árpa vetését most fejezik be. a tavaszi búzát mér bevetették valamint a terv szerint előírt zabnak már a kétharmadét is elvetették. A magasabb hektárhozam elérése érdekében szükséges, hogy EFSz-eink és földműveseink meggyorsítsák a vetés ütemét a munkálatok közös megszervezése által A tavaszi munkálatok állása ^3 _ -rí Kn .JLmj ££ " KerUlet = f 'S 3* £. ’S » 33 ^ N N Occ^-*-Bratislava 36 65 46 8 7 53 Nyitra 42 80 62 19 23 46 Besztercebánya 44 27 18 7 13 40 Zsolna 7 4 1 — — 4 Kassa 19 10 9 11 9 9 Eperjes 2 2 1113 Javul az állami birtokok technikája A losonci állami birtokokon már március 13-án megkezdték a munkálatokat és a ta­­lajsímítást mér 100%-ra teljesítették, a tava. szí búzát elvetették az árpának pedig a 80%-át. Az Egységes Földműves Szövetkezetek köztársaságunk minden részéből bekapcso­lódtak a versenybe és a Szlovák Szövetke. zeti Tanács örömmel látja, hogy a szlovákiai EFSz-ek közül is igen sokan kimagasló kö­telezettségeket vállaltak a föld közös meg­művelésére, a közös munkák megszervezésé­re, a hektáronkénti hozam megművelésére a legértékesebb termékeiknél, stb. és felhív, ták az összes többi Egységes Földműves Szövetkezeteket, hogy vegyenek részt eb­ben a versenybn. Ebben a versengésben első helyen kell felemlíteni a csécsény- és felsőpatonyi, a tőrei, a panyitdaróci, a narcellházai, a zsit­­vaújfalusi, a szalánci, a dubovai EFSz-eket és sok további EFSz.t, amelyeket itt mind nem sorolhatunk fel, amelyek azonban semmikép­pen sem maradnak hátra ezek mögött abban a törekvésben, hogy kifejlesszék a versenyt. A kis- és középföldművesek saját érdekük­ben, jobb jövőjük érdekében új emberek lesznek, elhagyják a régi munkamódszere-A Szövetkezeti Tanács felhívása két, amelyeket rájuk kényszerített a kapita­lista társadalmi rendszer és új életet kezde. nek, amelyben teljesen kifejleszthetik min­den alkotó tehetségüket gazdasági, szociá­lis és kultúrális felvirágzásuk és az összes dolgozók érdekében. Már a tavaszi munkálatok megkezdésénél a versenyben résztvevő EFSz-ek tagjai, lát­va, mily sikeres megszervezett közös mun­kájuk és hogy ezt a munkát tényleg gyor­sabban, jobban, kevesebb fáradsággal vég­zik el, mint azelőtt, igen nagy örömmel fo­gadták az elért sikereket és eredményeket és annál nagyobb munkalelkesedéssel fog­nak hozzá a munkaversenyben a jobb ered ményekért folytatott küzdelem megvívásá­hoz. A versenyben eddig résztvett EFSz-ek általában helyesen fogták fel, hogy miben áll a munkaverseny lényege és hivatása és a versenyben olyan célok felé irányították figyelmünket, amelyeket a Szlovák Szövet­kezeti Tanács megfelelőnek talál és azon irányelveknek is megfelelőknek, megfelelők­nek, amelyeket Slánsky Rudolf, a KSC főtit­kára adott meg beszémálójában, A Szlovák Szövetkezeti Tanács tekintetbe véve azt, amit Slánsky eltvárs a KSC főtitká­ra mondott a versenypontokról és az EFSz­­nek a munkaversenyben szerzett eddigi ta. pasztalatai alapján, a következő kötelezett­ségeket tartja a legértékesebbeknek a ver­seny folyamán: 1. Hány szövetkezeti tag és hányán a töb­bi földművesek közül a községben kapcso­lódnak bele a föld közös megművelésébe és ez a szám hány %-át teszi ki a község összes földműveseinek? 2 Hány hektár földet kapcsolnak be a kö­zös vetési tervbe és hány %-ét teszi ki a község mezőgazdasági földterületének. Hány földműves kapcsolódik be a közös vetési terv szerinti munkafolyamatba és hány %-át teszi ki az összes földműveseknek a község­­hen? 3 Mily gyorsan fejezik be a tavaszi föld­munkákat? mert ettől függ, hogy a földben megőrizzék az elegendő mennyiségű csapa, dékot, meghosszbitják a vegetációs idősza­kot és ezzel emeljék a hozamokat. Mennyi óra esik átlag egy.egy szövetke­zeti tagra a közös munka ledolgozásánál és hány hektár föld esik a munkálatokba be­vont egy.egy szövetkezeti tagra? Minőségileg jól fogunk dolgozni, hogy a gyorsaság ne a minőség kárára legyen. 4. Hogyan használják ki az egész község­ben közösen a gépeket és igásfegatokat, beileszámítva a gépállomások gépeit, és hány hektár esik átlag a tavaszi munkák fo­lyamán egy-egy igásfogatra (a fejős tehene­ket teljesen kizárva) hány hektár munka esik a szövetkezeti traktorra a tavaszi munkálatok folyamán? Hány hektárnyi munka esik egy­­(Folvtatás a 4. oldalon) A földművesek újító-mozgalmáért DRACSKA INOCENT Az EFSz-ek munkaversenye, amely Szalánc, Felső és Csécsény Patony felhívása után Szlovákiában oly erősen felvirágzott, meg­hozta a földműveseknek az első konkrét eredményeket A munkaversenyek alapján a kibővített közös vetések és a közös munka tökéletesített megszervezése oly sikert hoz­tak a földműveseknek, hogy a tavaszi mező­­gazdasági munkálatokkal kapcsolatos kiadé sok 50, sőt még több %-kal is csökkentek. E tavaszi munkálatokkal kapcsolatos meg takarítások, melyek fokozzék a földműves gazdálkodásának rentabilitását egyelőre még csak kezdetleges sikereinek tekintendők, mert még nincs elegendő tapasztalatunk a közösen szervezett és közösen elvégzett munkálatokat illetően. Az eddigi különböző hiányokat, melyek a közös munkában jelent­keznek a földművesek figyelmesen követni fogják és fokozatosan eltávolítják majd azo­kat. Nyilvánvaló, hogy a kis. és középföld­művesek az EFSz-ek segítségével fokozato­san ártérnek a nagybani termelésre s így a mezőgazdasági termelésben hozzáférhetnek majd az ésszerű gazdálkodás minden lehe­tőségéhez, úgy a gépesítést, mint a munka­termelékenység fokozását tekintve. A föld­művesektől függ csupán, hogy mily gyorsan haladnak majd előre ebben a irányban Az ipari termelésben ma már hatalmas arányban elterjedt az újító mozgalom mely nek nagy jelentősége van a vállalat terme, lékenységének fokozásában A földművesek mezőgazdasági termelésben még nem mu­tatkozott ily újító mozgalom amely az EFSz keretében minden földműves javára válik, A közös vetések és a szervezett közös mun­kálatok alkalmával szerzett első tapasztala­tok különféle hiányokat tártak fel, melyeket csupán újító javaslatokat lehetne kiküszö­bölni. Az EFSz-be tömörült földművesek újító ja­vaslatai a közös vetésekre és munkálatokra, valamint termesztési rr.odszeiuk.e vonatko­zóan a jövőben további lényeges megtaka­rításokat hozhatnak a f öldművesek mező­­gazdasági termelésében. Ennek eredménye a földművesek mezőgazdasági termelésének magasabb rentabilitása lesz. ami egyben anyagi és kultúrális színvonaluk emelésének feltétele. Ma a kis. és középföldművesek egészben véve megértették, hogy népi de­mokratikus köztársaságunk meg ad számukra minden lehetőséget, hogy kiküszöböljék a falu elmaradottságát a termelésben s ezál­tal eltávolítsák a falu anyagi és kultúrális életének maradiságát. Ma a kis. és közép­földművesek már megértik a szocializmus érdekében történő erőfeszítések szükséges, ségét, amelyek lehetővé teszik, a kolektív értékalkotó képességek érvényesülését a közösség keretében minden egyén javért* A földművesek megértették, népiköztársasá­gunk kormánya megadta számukra a lehető­séget, hogy az állam segítségével szerve­zetten oldják meg összes problémáikat s ezért midőn kormányunk az EFSz-ekről szóló törvénnyel azt ajánlotta a földműveseknek, hogy a maradi kistermelésről térjenek át a szervezett szövetkezeti, azaz nagybani ter­melésre, a földművesek azzal adták tudtul bizalmukat a kormány iránt, hogy tömegesen alakítják meg az EFSz-eiket és tömegesen lépnek be a szövetkezetekbe. Még nagyobb jelentőséggel bír azonban, 'hogy a földmű­vesek nemcsak formálisan alapítják meg az Egységes Földműves Szövetkezeteket, hanem ezeknek keretén belül szervezik a földek közös megművelését, a közös munkálatokat, versenyeznek a hektárhozam emelésében és az állattenyésztésben, miáltal biztosítják a nemzet élelmezését és a földművesek jobb és szociálisabb életfeltételeit A földművesek nem állanak meg az előre­haladás útján, s ezért munkájukat a nagyba­ni termelésre való áttérésnél nemcsak ellen­őrzik, hogy vájjon a tervet teljesítették-e. hanem felül is vizsgálják és helyreigazítják a hibákat, ami által az EFSz földművelő tag­jai között széles mértékben elterjed majd az újító mozgalom, amely újabb sikereket fog hozni a munkatermelékenység fokozásá­ban és a mezőgazdasági termelés rentabili­tásában, pF) Aki kommunista, az ismeri a szocializmus mibenlétét, tudja, hogy annak megvalósu­lása az emberiség számára meghozza az örök békét, jólétet és boldogságot. Minden ereje megfeszítésével tör tehát feléje, min­den akadályt elhárít kitartó küzdelemmel és a győzelem biztos tudatában sohasem kételkedik. A legjobb tizenöt EFSz díszoklevelet kap Klement Gottwald Köztársasági elnök a KSC Központi Bizottsága februári ülésén a szövetkezeti munkásoknak az Egységes Földműves Szövetkezetekben folyó munkáról azt mondotta,'hogy a szövetkezetek további fejlődése szempontjából falvainkon a legfon­tosabb, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek megszervezzék a föld közös meg­művelését. R. Slánsky elvtárs, a KSC főtitkára a kötzérsasági elnöknek ezt a gondolatát elemezte a KSC Központi Bizottságának ülésén és kitűzte az EFSz-ek mostani legköze­lebbi feladatait. Slánsky elvtárs többek között rámutatott arra, hogy az EFSz-eknek egymás között versenyezniök kell. A köztársasági elnök szavait és Slánsky eitvárs útmutatását, hogy az EFSz-ek egy­más közt versenyt folytassanak, földműveseink tíz- és tízezrei, akik az Egységes Földmű­ves Szövetkezetekben tömörültek, kimondhatatlan nagy lelkesedéssel fogadták.

Next

/
Thumbnails
Contents