Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-06-25 / 15. szám

275 gépállomás 4000 traktorral segíti a magyarországi terineioszOvetteezetek fejlődését A dolgozó magyar parasztság tömegmozgalmává fejlődik ki a kollektív gazdálkodás Lapunk multheti £ ámában ismertettük a magyarországi földművesek szö­vetkezeti mozgalmának eddigi eredményeit. A „Tartós békéért, népi demokrá ciáért“ c. hetilapban Donáth Ferenc, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának tagja ezzel kapcsolatban felvetette a kérdést: mivel magyarázha­tók a magyarországi termelőszövetkezeti mozgalomban elért i ikerek? Maga a kérdés igen közelről érdekli a csehszlovákiai magyar dolgozé parasztságot és ezért a kérdésre -dott magyarázatot az alábbiakban ismertetjük: ölt, melyek olyan formán jutnak kifejezésre, hogy a kulákok megtámadják a kollektív gazdaságokat s azok tagjait Ez év januárjá­ban lengyelkápolrién állatias módon elkö­vetett gyilkosság leleplezte, hogy a me­rényletek mögött szervezeti kulák-bandék húzódnak meg, amelyeket a fasiszta Tito. rendszer ügynökei irányítanak- Emellett a kulékek igyekeznek bejutni a termelőszö-A magyar termelőszövetkezeti mozgalom ^szélesedését elsősorban a népi demokra­tikus állam általános sikerei és azok a gaz daségl eredmények váltották ki, amel/eket a termelőszövetkezetek mindjárt az első év. ben fel tudtak mutatni. A termelőszövetke­zetek terméseredményei annak ellenére hogy az első hónapokban nem volt szilárd munkaszervezetük, jelentős volt a tagság fluktuációja és az 1948. évben az őszi mun­kákat sok heiyen nem időben végezték el — az 1949. évi eredmények a legtöbb tér ményben meghaladták az országos átlagol így pl. rozsból 8.2 q volt a holdanként! tér­­mésátlaguk az országos 6,3 q-val szemben Igen sok termelőszövetkezeti csoport búza termése 3—4 q-val is meghaladta ez egyé­nileg gazdálkodók terméseredményét és majdnem minden esetben jelentősen többet termeitek a termelőszövetkezetek a* egyé. niisg gazdálkodóknál. Ezt elsör-o'ban a nagyarányú gépi munka tette lehe Své, ame­­lyet az állami gépállomások végezlek a ter­melőszövetkezetek számára. Emellett a tér. melőszövetkezetek nagymértékben alkalmaz­ták a műtrágyát, A dolgozó parasztok tízezrei és tízezrei tekintették meg az elmúlt évben a termelő szövetkezeteket, figyelték munkájukéi s győződtek meg róla, hogy a közös gazdál­kodás magasabb terméseredménye'«** biz­tosit az egyéni gazdálkodásnál A termelőszövetkezetek 1949 évi fejlődé, sét nagymértékben elősegítette a tagosítás amely lehetővé tette, hogy a termelőszövet' kezetek földjével nem szomszédos egyéni parasztok tízezrei beléphettek a szövetke­zetbe. Ennek sorén mintegy 460 községben 160 000 feat- hold föld került tagosítás útján a szövetkezethez. Nagy szerepe volt a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödésében a Szovjetúniő­­ban járt parasztdelegéció felvilágosít* mun­kájának. A parasztdelegéció tagjai gyűlése­­ken számoltak be a Szovjetúnió fejlett me­zőgazdaságáról és a kolhczparasztság életé hői $ e beszámólók ezreket segítettek hoz­zá, hogy elinduljanak a kollektív gazdálko. dés útján. AZ AUAM TÁMOGATÁSA Végül, a ‘termelőszövetkezetek fejlődését a komoly állami támogatás is elősegítette Az állami gépállomások viszik Itt a prlmhe­­gedűt. Ma már 275 gépállomás működik, több mint 4500 traktorral Az állam emellett jelen­tős pénzügyi támogatást nyújtott és nyújt a termelőszövetkezeteknek rövidlejáratú és beruházási hitel formájában, továbbá ai állammal kötött termelési szerződéseken ke. resztül is. Ezenkívül kedvezményt kaptak a termelőszövetkezetek tagjai az adózás, a beszolgáltatás a földreform során Juttatott földek vételárénak megfizetése terén, stb. A mezőgazdaság kollektivizálása terén el­­t t eredmények alapja a Párt helyes politi. kt'é, mely Lenin és Sztálin tanításait követ, ve, szigorú következetességgel ügyel a* ön­­kéntesség elvének betartásira * türelmesen segíti elő, hogy a falu dolgától egyszerű s számukra elfogadható formákon keresztül elindulhassanak a kollektiv gazdálkodás út­ján- A Párt helyes politikájának eredménye, ként legyőztük a2 elindulás nehézségeit, termelőszövetkezeteink megálltak helyüket a mozgalom gyökeret vert s útban van ah­hoz, hogy a dolgozó parasztság tömegmoz­galmává fejlődik ki, MIK A HIBÁK IS HIÁNYOSSÁGOK? Az elért eredmények azonban nem takar­hatják el a termelőszövetkezeti mozgalom hibáit és hiányosságait, A végzett munka mennyiségének és minőségének értékelé­sét nem egy szövetkezetnél a munkanapok­kal'való számolással helyettesítették sőt né­­kel a munkaerkölcsöt romboló egyanlösdiség szelleme ütötte fel fejét. Közelebbi vizsgálat során kiderült, hogy ennek a hibának oka nem egy esetben a termelőszövetkezetekbé befurakodott spekuláns, ellenséges elemek tevékenysége, akik munkanélküli jövedelem­re akarnak szert tenni, vagy Ilyen módon igyekeztek a munkafegyelmet megrontani és a termelőszövetkezetet szétrombolni A mun­kaegységgel veié számolás hiányossága akadályozta a helyes munkaszervezet, a munkaverseny, a dolgozó parasztoknak a munkához való szocialista viszonyok kiala­kulását. A termelőszövetkezetekben még nem mindenütt érvényesül a szocialista elv, hogy aki többet és jöbbart dolgozik, az a Jövedelemből i9 arányosan nagyobb részt kap. Sok a kívánnivaló azon a téren is aho­gyan a szövetkezeti közös vagyonhoz viszo­nyulnak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődé­sével ez esztélyherc mind élesebb formákat vetkezetekbe, illetve igyekeznek beküldéni oda embereiket, hogy a szövetkezeteken belül folytassák romboló munkájukat. . Ez év január 24-én zajlott le Budapesten a termelőszövetkezetek dolgozóinak első or­szágos értekezlete, amelyen több mint 300 termelőszövetkezeti paraszt vett részt az ország legkülönbözőbb részéből. Az érte. kéziét Is megmutatta, hogy a mozgalom egészséges alapokon nyugszik és minden feltétele megvan annak, hogy újabb sikere­ket érjen el. Az értekezlet a termelőszövet­kezeti mozgalom további fejlődésének fő­kérdéseként a termelőszövetkezetek terme lési színvonalának állandó emelését jelölte meg. Az értekezlet résztvevői vállalták, hogy már ebben az évben átlagosan legalább 20 százalékkal nagyobb terméseredményt érnek el, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, az agrotechnikai eljárások gondos és időbeni elvégzését, a termelőszövetke. zeti földek termöerejének fenntartását és további emelését, a szövetkezeti állatállo­mány növelését. Válialtájc, hogy minden egyes termelőszövetkezetben legalább két éilattenyészVőtelepet állítanak fel még eb­ben az évben és legalább egy közös állat­­hizlaldát is. Bizonyos, hogy a terméseredmé. nyék növelése a termelőszövetkezeték to­vábbi megerősödéséhez, újabb és újabb termelőszövetkezetek alakulásához fog ve­zetni. A termelőszövetkezetek fejlődésének má­sik döntő előfeltétele most a termelőszövet­kezetekben a pártszervezet megerősítése és ahol még nincs pártszervezetek létesítése- Erős, jói működő pártszervezetek küzdeni fognak a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítésért hogy sikeresen tudjanak harcolni az osztályellenség ellen és megnyerve e dolgozó parasztságot, a mező­­gazdaságot a szocializmus vágányára vigyék át­/Qltol a világon a leghidegebb a lél, nyáron megterem a búza és beérik a dinnye is Moszkvából 5 nap és 5 éjjel száguld a gyorsvonat az Uraién, a szibériai sfkságo. kon, erdőségeken keresztül a 3ajkál-tó melletti Irkuck városig. Innen a Lénádolyó mentén még kétezer kilométert kell utazni északkeleti irányba, csak Így jutunk el lakút Autonóm Szovjet Köztársaság fővároséba, — lakuckba. A tikul Köztársaság legnagyobb része a hideg tél övezetében fekszik, A fagy Itt ál­talában 7—3 hónapig tart. A folyókon hatal­mas — néha két és félméter vastag — jég. kéreg képződik. A hideg eléri az 50—60 fc. kot is. Itt mér nem is higannyal mérik a hő­mérsékletet, mert az is megfagy, A higany­mérő helyett szeszhőmérőt használnak. A világon eddig a lakút Köztársaság északkeleti részében, Verhejánszk mellett mérték a legnagyobb hideget, mínusz 70 fo. kot. Ezen a környéken a januárt középhő mérséklet: 50 fok hideg, A jskut tél száraz, szélcsendet, ezért aránylag könnyen elviselhető, A levegő annyira mozdulatlan, hogy a kéményekből a füst teljesen merőlegesen száll felfelé A csend olyan nagy, hogy az emberi lélegzet­­vétel is hallatszik! A hideg telet aránylag forró, rövid nyár váltja fel, Verhojántzkban a júliusi középhő mérséklet 15 fok meleg, pedig ez a jakul vérot az északi sarkkörön belül fekszik! A fővérotban, lakuckban nem ritka a 50—35 fokos meleg sem. Nyáron a köztársaság középső részein megterem a búza, a zöldségféle és beérik a dinnye is-A jakul földművelés Igen érdekes és kü­lönleges feltételes között folyik- A föld fel. színe mintegy 200 méter mélyen állandóan fagyott állapotban van. Ez a fagyréteg azon. ban nem akadályozza, hanem Inkább előse. gftl a földművelést. A nyári meleg hatására ugyanis egy méter mélyen kienged » fa- ' gyott taiaj és — mivel az eső kevés — a búza és a többi növény is ebből a felmele. gedett rétegből szedi a szükséges nedves- . ^ éget, A forradalom előtt ennek a területnek a fő terméke a prém volt. A kapitalista kereske­dők embertelen módon kihasználták a jakut prémvadászokat. A nagy fáradsággal meg­szerzett prémekért főként szeszt, vagy do­hányt adtak. Példaképpen elég annyit emlí. teni, hogy 10 értékes vörösróka.préméri ál. falában 15 kg dohányt adtak cserébe A ja­kut nép ezt kapta a kapitalizmustól: szeszt és dohányt! A nép túlnyomó többsége hi. hetetlen szegénységben élt. A műit évszázad második felében összesen 22 éhínség veit ezen a vidéken. Most, a szovjet hatalom idején egészen más az élet, A nehéz éghajlatviszonyok el­lenére Is rohamos fejlődésnek Indult lakút Köztársaság, A városokban, lolyék partján számtalan bőr. és fafeldolgozé-gyár műkö­dik. Nagyon sokan foglalkoznak most halá­szattal és kifejlődött a jakut konzervipar, A köztársaság több vidékén aranyat, kőszenet bányásznak. Verhojánszk a forradalom előtt csak a 70 fokos hidegről volt hires, most fej. lett ércfeldolgozó Iparral rendelkezik Sokat fejlődött a jakut állattenyésztós ót földmű­velés is, A jakut kolhozok és szovhozok most a forradalom előtti terület tízszeresét művelik meg. TIZENKÉTMU.UÓ EGYIPTOMI PARASZT UGYANOLYAN NYOMORBAN EL, MINT A FÁRAÓK IDEJÉN Afrikáról azt szokták ínon doni,hogy a „sötét földrész“ és nemcsak azért, mért lakosságának túlnyomó többsége fekete bőrű, hanem azért is mert a Afrika a vBág legelmaradottabb része. Gazdag gyarmatok egész sora szállítja a mii líós hasznot Afrikából az európai és az ameri kai nagytőkések számára. Ezek a nagytőkései: végtelen elnyomás alatt, szinte kibírhatatlan nyomorúságban tartják az afrikai munkások«; és parasztokat. A népet betegségek tizedelik. UTigériában például ma is több mint százezer gyermek szenved leprában anélkül hogy bármi­féle orvosi segítséghez juthatna. A gazdag földrész lakói éheznek és a kegyet­len gyarmati katonaság terrorja alatt rabszolga­munkát végeznek a gyarmatosítók hasznának növelésére. Nemrégen a gyarmatosító nagytőkések egyik képviselője hetykén kijelentette, hogy a botbün tetés és börtön az afrikai dolgozók részére nem is büntetés, hiszen ha szabadon vannak, még rosszabbak az életkörélffljényeik, mint a börtön ben. ®s e2 valóban így van. Nézzük- meg, hogy az egyik fejlettebb afrikai országban, a Nílus men­tén, Egyiptomban hogyan élnek a munkások, a parasztok? Egyiptomnak egymillió ipari munkása van. A gyárakban a bérek • elviselhetetlenül alacso­nyak és hivatalos megállapítás szerint is a la­koság állandóan „alultáplált“, magyarul: állan­dóan éhezik. Azt is kiszámították, hogy a dol­gozó tömegek 36 százalékkal kevesebbet esznek a létfenntartáshoz szükséges mennyiségnél, de a számítás után is minden marad a régiben. Hogy ennek az állandó éhezésnek mi a követ­kezménye, azt megmutatja egy másik szám, a amely arról beszél, hogy Egyiptomban az átla­gos emberi életkor 30 év. A lakosság 80 százaléka néni tud ími-olvasui. Az egyiptomi parasztok ugyanolyan nyomorú­ságban élnek, mint ötezer eztendövel ezelőtt a fáraók idejében Az egészségügyi viszonyokra jellemző, hogy az orvosi felmutatások szerint minden egyiptomi átlagosan három súlyos be­tegségben szenved. Az örökös éhezés és a be­tegségek nemcsak megtizedelik a lakosságot, ha. nem úgy legyengítik az emberek szervezetét, bogy például 1935-ben az állításra köteles fiata. lók közül csak minden huszonötödiket tudták b- orozni katonának. Egyiptom termékeny földjeink fele a lakosság 2 százalékát kitevő nagybirtokosok kezén van. . Tizenkétmillió paraszt szinte raszolgaként dulgozik és az ö verejtékükből, az ő életük árán vágnak zsebre milliós hasznot az egyipto­mi nagybirtokosok és az angol gyajpotbárók. A második világháború befejezése óta egyfe erősödik az afrikai dogozók szabadságharca. Tüntetések, sztrájkok vannak ma Afrika orszá­gaiban és már itt is inog a taiaj az imperialis­ták lába alatt. Legfejlettebb a mozgalom Fran­cia Nyugat- és Középafrikábnn, ahol a demökra. tik is tömörülésnek már egymillió harcos tagja van. Afrika népei küzdenek a háborús gyújto­gatok nyomor-politikája ellen. Egyiptom fővá­rosában májns elsején minden rendőri erőszak ellenére is hatalmas tömegek vonultak a szovjet köve1 "g elé, hogy ünnepeljék a világ békéjének legfőbb őrét az emberiség jövőjének legfőbb harcosát: a Szovjetuniót. A Szovjetunió közópáztáai részén,a Káspi-ten­­gertöl keletre terül el a Kara-Kom sivatag. Nagysága mintegy négyszer akkora, mint Cseh. Szlovákia. Ez a nagykiterjedésü terület a szovjet hata­lom előtt a világ egyik légismeretlénehb vidéke volt, Ma viszont a répéteksxai Szovjet tudom t­rr js intézet és számtalan tudományos expedíció munkája nyomán a sivatag elárulta minden tit­kát. A sivatagban kétfajta homok uralkodik. Vas­nak sivár, kötetlen homokterülétek, futóhömok­­ból álló halmok, mélyeiket egyik napról a másik­ra elkérd a Szél. Több élét, hóikor, f található a kötött homokos területen, Ezeket a részeket összehasonlításképpen a sivatag sivár területe­ivel, .ituzkmétL-erdőnek“ nevezik. 30 Mf>TBRB9 FAGYÖKERBK A Kara-Kum leggyakoribb fája a sivatagi akáv, és a azelinfa. Ezeknek itt az igazi hazája. A saelinfa hosszú oldal gyökereket ereszt és igy megköti a homokos talajt is. Nem ritkák a 28- 30 méteres oldalgyökerék Sóm, amelyekből az­után Üj fák nőnék ki. A sivatag nehéz éghaj* lati viszonyai között is megélnek a teknő sb ék ált, kígyók és sivatagi gyíkok. A Kara-Kum sivatagét nem tekinthetjük ha­­saontalan homokiéngernek, A turkmén lakosság hosszú évszázadokon keresztül megbarátkozott a sivataggal és úgy tekint rá, mint gazdasági jóléténeit forássára. A Kara-Kumnak mintegy háromnegyed része legelő- Ez kerek számban negyedmillió négyzotkilométert tesz ki. A siva­tag kötött talajú részein tízezrével * legelnek most a turkmén állattenyésztő kolékozök álla­tai. A szovjet hatalom évei ©lőtt nagyon ala­csony színvonalon állt a turkmén állattenyész­tés. Igen gyakori volt a takarmányhiány és nagyon sok állat pusztult el. Most már mindez a múlté, A HOMOKBAN 5 RBRC ALATT „MEGSÜL" A GYIK Nagy problémát jelent azonban most is a víz­hiány. Kevés a kút és az esőgyfljtő-medeaoék vize is hamar elfogy. A kutak többnyire vízeze­­g ínyek. A legtöbbjét csak 30-40 veden;yi viz gyűlik össze. Februárban, áprilisban sok eső esik, de Utá­na hosszú, száraz hónapok következnek. Nyár elején a homok hőmérséklete már eléri a 60 fokot, de nem ritka az sem. amikor a homok 70-80 fokra melegszik. Olyan nagy e* r forró­éi.;, hogy ha a sivatagi gyik előhívj', ’ a homok felszínére, öt pere alatt elpusztul a, perzselő ho­mokba*!, A turkmén kolhozok nyájait ezekben a forró nyári hetekben a sivatag bokros, fás részeire hajtják a tapasztalt pásztorok. Itt a fák árnyé­kában megnő az „iiek"-fű. úz ilekfß a kara­­kuiui juhnyájak megmentője. A helyes sivatagi nyári legeltetés nagy szak­értelmet kíván. A pásztorok éppen zért. Turk­­mánia legmegbecsültebb emberei. Nagyon sok olyan turkmén pásztor van, aki jó műnk. -rt elnyerte a legnagyobb szovjet mnuknkitttüte­­tést, a Szocialista Munka Hőse címet. A azovj ’ rendszer idején nemcsak a turk mén állattenyésztés fejlődött,' hanem egymáe­­után létesültek a sivatagban a hatalma* kén­­feldolgozó gyárak. A legtöbb gyár 250 kilómé­­ternyire a sivatag belsejében van, r *- a gyárak a legkülönlegesebbek az egész Szovjet­unióban. Körülöttük óceánként, terű! el a hatal­mas homoktenger. A turkmén fővárossal, Aa­­hr* 1 teherszállító repülőgépek és tevekara­­vú""'- ’-"’'k össze ezeket a gyárakat, A DAVIDOV-TERV ÜJ «LETET TEREMT A Szovjet tudományos Intézetek állandó kí­sérteti munkát folyt-- ‘ n homokos talaj meg* javítására. Eddig terveikben a nagy középárai* fii folyó, Amu-Darja vizére számítottak. IJbbeU az évben került nyilvánosságra tVavtdOv scoV- jet. mérnök terve, mely az atoméra felhasználd­­sával hatalmas ázsiai területeket tesz Öntözhető­­vé és termékennyé. A Davidov-terv új életet je­lent a Kara-Kum sivatag számára is. A szovjet tudosók az atomerö békés felhasználásával a Kara-Kum sivatag forró homoktenger ét is ter­mékeny, virágzó területté változtatják át.

Next

/
Thumbnails
Contents