Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-03-26 / 2. szám

A FALU ÖTÉVES TERVE

Még mindig akad ember, aki ferde szemmel néz a kommunista pártra, azzal vádolja, hogy a régi megszokott rendet felkeverte ét ki tudná megmondani, még mibe sodorja a népet.

Net, mit tett eddig a párt? Felszámolta az egétz vonalon az amúgy is már végét járó kapitalista rendet, szétosztotta a nagybirtokokat a dolgosé parasztság között, mert régi elve volt, hegy a föld legyen azé, aki rajta maga dolgozik ét nem azé, aki csak vagyonát szaporítja vele amikor aránylag alacsony bérért mátokkal műveltet! a földjét. A kommunista párt vette állami kezelésbe az összes bankvállalatot és biztosító társaságot, az összes gyárat és más nagyüzemet, államosította a közszükségleti cikkek kereskedelmét, nem kabát szerint árulnak ezentúl ruhát és ruhaanyagot a boltokban, hanem azért az árért, mely megfelel az előállítási költségeknek.

Kivette az egyházak kezéből is a földi vagyont és ezt is a dolgozó parasztság munkahelyévé tette, vagy szétparcellázta, vagy állami birtokokat szervezett és közös gaz délkodással a földműves olyan megélhetést tóiéi rajtuk, amilyen megélhetése eddig nem volt. Ugyanakkor államosított minden iskolát és lehetővé tette minden fiú- vagy leánygyermeknek az ingyenes iskolázást és tehetségének teljes és gátlásmentes kiképzését. Mér nem mutogatnak az iskolákban a falusi parasztgyerekekre, mint nem odavaló csodabogarakra és nem ültetik a fehérgalléros úrigyerekeket az első padokba, egyformává lett mindenki és csak munkája eredménye szabja meg helyét az új társadalomban.

A kommunista pár* szabad utat nyitott a nők teljes érvényesülésének, nincsen már olcsóbb munkabér csak azért, mert azt nő végzi, a nő éppen olyan egyforma értékes tagja az új társadalomnak, mint a férfi és nála 1$ csak egy értékmérő létezik, hogy mennyiben és milyen mértékben járul hozzá az új társadalom felépítéséhez,

Miután államosították az összes nagyüzemet és pénzintézetet, az ezekből is folyó haszon mér nem folyik nehány bankár vagy gyártulajdonos külön zsebébe, hanem bemegy az állampénztárba Az állampénztár tetemes bevételi forrásokhoz jutott és a pénzt, melyet a dolgozók nagy serege hozott be munkájával, nyugodtan visszaadhatja ugyanannak a dolgozó népnek különféle alakban, pl. jobb orvosi ellátás, nyaraltatás, még pedig olyan fürdőhelyeken, ahová mun. kés és parasztember azelőtt még álmában sem merészkedhetett, mert kiküldték volna az ajtó elé. Ha a termelés mennyisége és a ráfordított költség megengedi, akkor az árupiacokon leszállítja a kormány az árakat és így a régi bérek mellett olcsóbban vásáról a dolgozó ember, vagyis mást is vehet még, vagy félrerakhatja megmaradt pénzét építkezésre, butorozkodásra, jobb ruhára, cipőre stb.

De a legnagyobb eredményt az uralomra került kommunista párt azzal érte el, hogy rr'utén minden nagyüzemet birtokba vett az állampénztár számára és ezzel a nagyüzemi nyereségeket a maga részére biztosította, ezzel a pénzzel újabb termelő eszközök létesítését, újabb gyárvéllald.eK építéséhez foghatott, hogy még többet, még jobbat le. hessen termelni a dolgozók részére még olcsóbban és ezzel még kényelmesebbé, még gazdagabbá tehesse ezek életét s főleg, hogy új munkahelyek megteremtésével elébevágjon a régi rossz idők munkanélküliségének. Ma már minálunk ismeretlen fogalom a munkanélküliség, a stemplizés, a munkanélküli segély, melyet az egyik oldalon sótálasért fizetett ki az állam és ezt a kifizetésre került pénzt a másik oldalon végrehajtókkal szedette össze városon és falun.

Bank és ügyvéd és adóhivatal versenyben járták végrehajtóikkal a dolgozókat és lefölözték a munka tejfelét, hogy nehány kiváltságosnak meglegyen kártyapénze és für. dőzési költségpénze valahol külföldön valamelyik híres világfürdőben. A dolgozó ember pedig nyáron tovább izzadjon és télen tovább fázzon és iparkodjék munkájával további pénzeket gyűjteni a végrehajtók ré. szére. Nos ennek is vége van, és ezt is a komunistapárt győzelmének köszönhetjük

Olyan nagyméretűre tervezte és kezdi kialakítani a termelést a párt az ötéves tervben, hogy ebben a nagyméretű együttesben nem lehet hiány a mezőgazdasági vonalon sem A mezőgazdaság hozza az élelmiszereket a dolgozók részére és nyersanyagokat a gyárak és üzemek részére, a cukor&z EFSz felemeli a műtrágya és a vetőmag át «'étel mennyiségét

Az Egységes földművelési szövetkezetek szélesebb alapon bekapcsolódnak az ezldei tavaszi munkálatok elvégzésébe. Egységesen szervezik a közös munkálatokat, Hogy ezáltai meggyorsítsák és olcsóbbá tegyék a gyümölcsözést. Az EFSz továbbá gondoskodnak arról, hogy földjeink a legjobb velőmagvakat és kellő mennyiségű műtrágyát kapják, hegy ezáltal biztosítva legyen a jobb termés.

Azon EFSz amelyek idáig nem rendeltek műtrágyát és vetőmagot, tegyék ezt minél előbb. Az EFSz amelyek egységesen szervezték a vetési tervet az előirányzott területen illetőleg akik ezt szervezik, a műtrágyát és a vetőmagot jelentősen leszállított áron kapják. Az idei terv sokkal magasabb feladatok elé állít a gabona és egyéb termékek termelésében. Ezt csak úgy érjük el, hogy ha az EFSz és a többi földművesek a szükséges műtrágyát és jó minőségű vetőmagot használnak.

gyárak részére a répát, a húsüzemek, konzervgyárak részére a hízott állatokat, a veteményeket és ültetményeket, babot, borsót, gyümölcsöt.

A dolgozók joggal kívánják, hogy ha többet dolgoznak, többet termelnek, akkor szebben és jobban is akarnak élni, szebb házban, jobb lakásban, szebb és kényelmesabb bútorok között, tartósabb és csinosabb ruhában akarnak járni, olykor egy kis szórakozást is kívánnak, tehát mozit, színházat, művelődni Is kell, mert az embernek feje i* van és szive, annak is meg kell kapnia a magáét, tehát könyv, zene, hangverseny, ének i$ kell. Hogy ez mind lehessen, ezért kell a mezőgazdasági termelésünket kiszélesíteni, többet és jobbat termelni mindenből a kenyérgabonától egészen a fényképező gépig, mert minden embernek mindenhez joga van, ha megdolgozott érte. Magyarország egyik stachanovista élmunkása megkeres egy hét alatt egy motorkerékpárra való elegendő pénzt, meg is vette magénak, hiszen megdolgozott érte. így emelkedik a dolgozók életszínvonala a kommunisták által életrehivott ú] társadalomban.

A falu külső és belső képe meg kell, hogy változzon az ötéves terv végrehajtásának ideje alatt A régi külterjes kisgazdálkodási rend már régen elavult, alig bírja a dolgozó parasztot eltartani Sokszor nyár felé mér kalácsra való lisztet vagy venni, vagy kölcsönözni kell, Nem csak ma van ez így, így volt ez a megszűnt kapitalista világban. Csakhogy akkor a falu dolgozója nem segíthetet magán, spekulált ide is oda is, napszámba járt, vásárokra tehénkéjével, borjával, vett és eladott és néha egész szépen keresett is de Jött vagy a dögvész és odaveszett a disznó vagy megint a végrehajtó jött és jó előre el volt aztán adósodva a szegény paraszt. Mi sem természetesebb, mint, hogy gyermekeit nem sokáig kónyszerífette az iskolába, munkába fogta itthon és tenyésztette tovább a saját szegénységét. Tanulatlan gyermek sem gyárba, sem magasabb iskolákba és úgy aztán jobb helyekre nem juthatott soha Pedig de nagy volt mindig a paraszt vágya gyermekéből legalább hivatalnokot csinálni, mert mérnöki, orvosi pálya számításba sem jöhetet A föld olyan keveset hozott, hogy alig tellet gatyára, csizmára, nem hogy magasabb iskolára.

Ez az elmúlt áldatlan állapot tehát szintén meg fog szűnni az ötéves terv szerint. A falvakon meg fognak a termelő szövetkezetek alakulni és a legidőszerűbb tudományos

Öuriä földművelésügyi miniszter szavai szerint a Micsurinkörök alakításénál az vezet bennünket, hogy Micsurin és Lyszenko tanítása gyakorlatban érvényesülhessen a kis és közép földművesek és a mezőgazdasági dolgozók millióinak munkájában.

Tévedés az a felfogás, hogy Micsurin és Lyszenko tanítása csak elmélet és csak a hivatásos mezőgazdasági kutatók feladata Ez a kérdés összefügg úgy a gyakorlattal, mint az elmélettel s közös ügye ez minden kis. és középföldművesnek, ki népidemokra. tikus köztársaságunknak becsületes polgára. Közös ügye ez mindazoknak, kik hazánkban a szocializmus építésében dolgozni akarnak

A nagy szovjet tudós, reformátor és természetátalakító Ivén Vladimir Micsurin hoszszú évek alatt szerzett tapasztalatai alapján a következőket mondotta: „Nem várhatunk a természettől kegyelem-ajándékokat, azaz szerencsés véletlent, feladatunk az, hogy azt önmagunk harcoljuk ki tőle”. Ebben a néhány szóban le van szögezve a Micsurinmozgalom lényege. Micsurin élete és munkájának eredménye ezt a valóságot teljesen bebizonyította. Micsurin egy másik tétele a következőként szól: „Emberi beavatkozással lehetséges minden növényi és állati szer. vezet formáját megváltoztatni és pedig abban az irányban, ahogy ez az ember számára szükséges”. Ezt a Micsurin által megállapított természeti törvényt aztán még részletesebben igazolta tanítványa Lyszenko a többi szovjet tudóssal és a szovjet földművesek nagytömegeivel együttmunkálkodva.

Tudjuk, hogy Micsurin új fajta növényeket tenyésztett ki, melyek ellenállnak a jég és a fagy pusztító hatásának és olyan helyeken is termést hoznak, ahol ezidáig növény nem maradt meg Tudjuk azt is, hogy Lyszenko új fajta szétágazó-kalászos búzát tenyésztett ki, melynek kalásza 120—150 szemet tartalmaz és ennek a búzának hektárhozama 80— 90 métermázsa Ehhez hasonló eredményeket értek el az állati termelés terén is, miről tanúskodnak a 6000—8000 liter tejhozammal

módszerek szerint jól szerkesztett gépek se. gítségével könnyebbé és hasznosabbá fog válni a munka. A falu dolgozójának ugyanolyan jogai vannak, mint a város dolgozóinak, a falu és a város közötti elválasztó kínai falak le fognak omlani és falun éppen úgy fog égni a villany, mint a városokban, éppen úgy fog játszani a mozi és oktatva szórakoztatni, éppen úgy lesz olvasókör, könyvtár és ki fognak látogatni az ország zenekari, énekegyüttesei és a falu gyermekei előtt nem lesz már semmi akadály többé, hogy szabadon azzá lehessen, amit magában érez, hogy oda alkalmas volna. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi a gépek használatát, a talaj szakszerű és okszerű megművelését, az állatállomány kiválogatását és tenyésztését olyan irányban, ahogyan azt a közélelmezés és Ipar kivánja. A szegény ember sovány tehénkéje már csak a mesében fog szerepelni, mert megszűnik az ötéves terv éveiben létezni.

A falu asszonyai beszervezkednek a szövetkezeti brigádokba és olyan kereseti lehetőségek közé kerülnek, hogy minden aszszonyi igényüket ki fogják tudni elégíteni. Számukra Is megszűnik a hajnalhasadástól a nemlétemig terjedő munkanap mosásban és egyéb nehéz munkában, mert az ő számukra is gyártják mér a gépeket, hogy ők is emberi módon örülhessenek a földi életnek és ne szoruljanak rá a túlvilág! jutalomra

Nos, mindezt a kommunisták verekedtek ki sok évtizedes kemény harcban gumibotokkal hátukon, láncokkal csuklóikon, börtönfalakkal aszott testük körül és igen sok esetben az akasztóiakon. Mi kifogása lehet hát némely embernek még ellenük? Hogy állandóan küzdenek az új háború ellen, melyet a nyugati kapitalisták annyira szeretnének még egyszer megcsinálni, hogy újból rombolhassanak, hogy újból millió és millió kis embert bombákkal, gránátokkal, automatokkal agyonverjenek vagy nyomorékká tegyenek és hadd sírjon újra ezer és ezer anya, feleség és gyermek? Bűn ez, hogy ezt minden eszközzel meg akarják a kommunisták akadályozni? Hogy ezért folyton sürgetik a több termelést, hogy jobbá és szebbé tehessék az emberi életet és legyen miért élnünk és legyen miért küzdenünk az újabb háború ellen. Hát ez tán csak nem vétkük a kommunistáknak? Vagy Jobb volna, ha Amerika nekimenne Keleteurópának repülőkkel és újra szólnának a syrénék újra cafatokratépett holttestek fednék a járdákat?

Minden józanul gondolkozó embernek be kell látnia, hogy az ötéves terv, melyet a kommunista kormány maga elé tűzött csak jót hozhat és valamennyiünknek abba minden erőnkkel és tehetségünkkel bele kell kapcsolódnunk a háború ellen, az örök békéért a szabad és független dolgozó embermilliókért a szebb még jobb jövőért és aki még hibákat lát a kommunista pártban, azt fel kell világosítanunk és ha nem hagyja magát, akkor meg kell figyelnünk, hogy nem fizetett vagy fize ésnélküli ügynöke.e a nyugati imperialistáknak.

rendelkező tehenek, sőt akadnak már olyan rendkívüli példányok, melyek évente 16.000 liter tejet adnak.

Ezekből a példákból látjuk, milyen feladatot tűztek ki maguk elé a szovjet kutatók és kolhozparasztok és milyen eredményeket értek el. Ma már nem csodálkozik senki, hogy a szibériai mezőkön gyümölcs terem és Moszkva környékén nagy szőlőterméseket takarítanak be. s ez mind annak köszönhető, hogy a szovjet tudomány a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A szovjet tudósok ugyanis nem zárkóznak be a laboratóriumok és tudományos intézetek „fellegváraiba”, nem szigetelődnek el a dolgozó néptől. A tudó sok és kutatók, kik a mezőgazdasági tudómányágakban dolgoznak, élő kapcsolatot tartanak fel a dolgozó parasztsággal. Felkeresik a kolhozokat és szovhozokat, tanulnak a dolgozóktól és tanítsák őket. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaságban kitűnt gyakorlati munkaerők előadásokat tartanak az egyetemekben és főiskolákon gyakorlati tapasztalataikról

A Micsurin mozgalmat egyszerű szavakkal tehát így jellemezhetjük; „Céltudatos és helyes beavatkozással rákényszeríteni a természetet arra, hogy többet adjon abból, amire a mindennapi életben a legjobban szükségünk van”.

És mi vár a mi Micsurin-köreinkre, melyeket most alakítunk falvainkon? Ezek a körök sem fognak lehetetlen dolgokkal foglalkozni. Természetes dolog az, hogy ha nem etessük kellőképpen a jószágot, ha nem műveljük meg jól a földet, ha nem adjuk meg a megfelelő vetőmagot és trágyát, nem lesz magasabb a termés.

A Micsurin körök feladata és célja a munka termelékenységének fokozása. Más szavakkal: fokozni a hektárhozamokat és az állatállomány hasznosságát.

A Micsurin-körök úttörők lesznek ezen a téren Kezdeményezői lesznek mindazon az újjításoknak és javításoknak, melyek nélkül

(Folytatás a 4. oldalon)

Parasztlavelazőink írják

TAVASZI GONDOLATOK

Vidám madarak csicseregnek ébresztőt, felébred a természet. Télapó fehér hóköpenye megszakadozott. Napkisasszony mind melegebb sugarai fűzében egyre több zöld folt jelenik meg rajta és imitt-amott felüti kiváncsi fejecskéjét egy hóvirág A mezők a hosszú téli álom után kipihenve illatoznak és várják a kidolgozott kérges kezekben tartott eke termékenyítő vágását, hogy azután a kemény, de becsületes munkáért a legszebb bérrel jutalmazzanak, hófehér új kenyérrel,

De a madarak csicsergése nemcsak a természetet kelti fel, hanem bezörget a házak abJakén is és figyelmezteti az embert, hogy megjött a várvavért tavasz. Mindig így volt ez, csakhogy mégsem egészen így. Bizony azelőtt vegyes érzésekkel fogadta az ember az ébresztőt. Átvillant ugyan agyán az új kenyér csábitó gondolata, de ugyanakkor ráeszmélt arra is, hogy nehéz lesz az új ke. nyér, mert a nagyobbik része a nagybirtokos urak asztalán illatozik majd, azoknak az uraknak az asztalén, akik igába hajtják éhbérért dolgozó zselléreiket. Ez az idő azonban már visszavonhatatlanul a múlté. Nincs már zsellér és nincs már nagybirtokos uir sem. Közös célért közösen dolgozunk ma mindnyájan. A népidemokrácia győzelme után Csehszlovákiában nincsen már megvetett magyar sem. Szabad ország egyenlő és szabad polgárai vagyunk valamennyien s mi magyarok i* igyekszünk munkánkkal hozzájárulni a szocializmus építéséhez, amely biztosítja szémunkra és utódaink számára is a jólétet és az igazi emberi boldogságot, Mi magyarok tudjuk hol a helyünk ebben az épitőmunkában, boldogan mondunk tehát fogadj istent a mezők adjon istenére. Nekilátunk mi is a munkának, mert tudjuk, hogy most rajtunk a sor, hogy megmutassuk mit tudunk. Nekünk már nem robot a föld megművelése, hanem boldog életcél. Egyre erősebben tör utat magának a gépesítés és a szövetkezés, amely biztosítja, hogy a tavaszi szántást traktor segítségével végezzük el. Az aratási munkából szintén kiveszik részüket a gépek, jönnek a kombájnok, kévekötők stb. Ha nem lenne elegendő pénzünk a kezdethez kapunk olcsó hitelt és még jótálló sem Kell hozzá. Öröm így már a munka, mert annak jól megérdemelt gyümölcsét mi élvezzük és nem a nagybirtokosok vagy a kupeckodó zsirós paraszt. Közös érdekünk, közös igyekezetünk, közös munka szilárdítja meg szlovák és a magyarnemzetiségű gazdák összetartozását, annál is inkább, mert mi magyar földművesek éppenúgy, mint a szlovák földművesek a világbéke tartós biztosításéra törekszünk.

Azonban a világnak nem minden embere kivánja a békét. A külföldi reakció ügynökei tovább terjesztik a háborús hangulatot, igyekeznek fenntartani a nemzetek közötti nyugtalanságot és háborúra úszitanak annak dacára, hogy az utolsó háború mély sebei még nem gyógyultak be. De jó érzés, hogy nem vagyunk egyedül békeakaratunkkal. Ahogyan a munkások mellett ott áll a forradalmi szakszervezet, ugyanúgy a gazdák mellett ott látjuk gazda-szakszervezet (JSSR) kerületi, járási és helyi csoportjait. Együttes erővel el fogják érni célunkat.

Ne szánts a tehenekkel, mert még ez is a széthúzás jelképe. Légy tagja az Egységes Földműves Szövetkezetnek. Könnyítsd meg sorsodat te is, kösd be istállódba teheneidet, ott adjanak neked hasznot tejjel és trágyával

Nem vonom kétségbe, nem is akarok senkit megsérteni, de talán akadnak emberek, akik úgy gondolkodnak, hogyha belépne a szövetkezetbe, nem fog utdni csalni vagy spekulálni. Ebben teljesen igaza is van, mert minekünk csalókra és spekulánsokra nincsen szükségünk. Csakis rendes embereket vehetünk be a szövetkezetbe Viszont azt se gondolja senki, ha kívül marad a szövetkezeten, hogy akkor kevesebb lesz a dolga,. Mert mi tudjuk azt is, hogyha van hat hold földed, abban egész évi munkád ki nem merül és azt is tudjuk, hogy abból nem élsz meg, ha csak feketén nem adod el termésedet. De nem kapsz ám mér ezer koronát búzádért. A szövetkezetben mindenki megkapja a munkabeosztását és ha tagja leszel a szövetkezetnek a traktor fogja felszántani földedet a tehened helyett. Szívesen köszöntünk ben. neteket, lépjetek közénk, dolgozzatok szorgalmasan és segítsetek, hogy minél jobban teljesíthessük első ötéves tervünket, minden dolgozó ember jobb életének alapját a né pidemokratikus Csehszlovák köztársaságban Sütti Józef, Perbete 129

A Jednotn^ Siäz Slovenskjch

Rolnikor (JSSR) kiszélesíti munkakörét

A falvakban végrehajtották a demokratikus választásokat a JSSR szervezeteibe Instruktorokat nevel, megteremti a közvetlen kapcsolatot a kis és középgazdák és a szervezet között összeírják a falú műtrégyaszükségletét, tiszta vetőmagról gondoskodnak. „Hogyan kell növelni és hasznosítani a marhaállományt” címen előadások folynak a falvakon

A forradalmi szakszervezettel együtt (ROH) összeírják a javításra szoruló mezőgazdasági gépeket, melyeket aztán önkéntes iparosbH- gádok kijavítanak. Közös munka, közös vetőmagbeszerzés és pénzsegély a rászorultaknak, ezek az JSSR útjának áHomésai most.

MIÉRT ALAKÍTUNK MICURIN-KÖRÖKET FALVAINKON?