Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-25 / 15. szám
A PÁRT ARATÁSI FELHÍVÁSA Egyetlen EFSz se legyen, amely a csoportok közös munkájával ne végezze el idejében az aratást, a cséplést, terményfelvásárlást és a tarlótörést Ahol nincs EFSz, ott is juttassa érvényre a kis- és középparasztság a közös munka elvéti Az őszi és a tavaszi munkálatok gondos elvégzése és a kedvező időjárás örömteli kilátásokat nyújtanak, jó termést Ígérnek. Az azonban még nem elég, hogy a föld gyümölcsét bőséges mennyiségben juttassuk el a dolgozók asztalára. Ahhoz még az is szükséges, hogy jninden földműves jól megszervezett munkával a falun és főleg az Egységes földműves Szövetkezeten belül közösen végezze el a munkát és mint jó gazdák gondoskodjanak az aratás döntő feladatainak teljesítéséről, a termés időben és veszteség nélküli betakarításáról éppúgy, mint a be. szolgáltatási kötelezettségek gyors teljesítéséről. Az aratás sikeres megvalósítása tehát az elkövetkező hetek legelső és legjelentősebb állami feladata, mert ettől függ népünk közellátásának ennek és a következő évben is a további javulása. Az aratás sikeres eredményeiért felelősek a falu és a város összes dolgozói. Az aratás sikeres elvégzésére az előfeltételek teljes mértékben adva vannak. A földművesek megtanulták az igazi önsegély és főleg a szövetkezeti együttműködés értelmezését. Ezt bizonyítja az a tény, hogy néhány ezer faluban létezik és működik az Egységes földműves Szövetkezet. A multévi aratási, az őszi munkálatok elvégzésénél szerzett tapasztalatok és az ezidei tavaszi munkák tapasztalatai szemléletesen mu. tátják, hogy a kis- és középföldműveseknek mi. Iyen előnyökben volt részük ott, ahol közösen, előre kidolgozott terv szerint és főleg a minta Egységes földműves Szövetkezetek példája alapján dolgoztak. Ezért minden földműves és főleg minden kommunista, a Helyi Nemzeti Bizottságok, a tömegszervezetek főleg a JSSB. és a CsISz elsőrendű feladata elérni azt, hogy egyetlen egy földműves szövetkezet se legyen, gondoskodnia kell arról hogy a terményt tömegesen, ünnepélyesen szolgáltassák be a helyi szállítási eszközök teljes kihasználásával. Jelentős feladat jut osztályrészül a terményfelvásárlás biztosításában a mezőgazdasági termelési és felvásárlási bizottságok bizalmijainak, valamint azoknak a kommunistáknak és dolgozóknak, akik a felvásárlási gépezetben dolgoznak. Ennél a nagy munkánál nem lehet megfeledkezni a nép ellenségeiről sem, akik még gyak. ran rejtőznek a falusi gazdagok soraiban és szabotálni igyekeznek a munkát, eltékozolni a terményt és meghiúsítani a kötelezettségvállalások teljesítését az egész falu szégyenére. Az ellenség megkísérli, hogy főleg az Egységes földműves Szövetkezeteknek, a kis- és középparasztoknak ártson. Ezért helyénvaló a legnagyobb métékben fokozni az éberséget és minden intézkedést megtenni a termés biztosítására, a kártevők esetleges kísérleteivel szemben. Az elkövetkező aratás nemcsak a földműve- i sek, hanem az egész dolgozó nép figyelméüek | középpontjában áll. Az üzemi munkások, mint | mindig, főleg az aratás idején megerősítik sző- | vétségükét a parasztsággal, és pedig tettekkel, | aktív segítséggel a közös munkák megszervezé- 1 sében, a gépek kijavításában, főleg az EfSz. í ekben. Ifjúságunk és a nők is segítségükre lesz- 1 nek építési lelkesedésükkel az aratási felada- I tok sikeres elvégzésében. 1 Az aratás sikeres elvégzése komoly iskola és f próbatétel az Egységes földműves Szövetkeze- f tek számára, amely EfSz- ek közül az idén so- 1 kan most először aratnak közösen főijeiken, to- | vábbá megszilárdítja a szövetkezeti tagokat he- f lyes útjukon, elvezeti őket a szövetkezeti tévé- | kenység elmélyítéséhez és tökéletesítéséhez a | közös munkán keresztül a közös vetésig és az I őszi földmegművelésig; segít a kis- és közép. I földműveseket megnyerni az EfSz-ek godolatá- | nak. | Az összes dolgozó földművesek,minden falu- I si, járási és kerületi pártszervezet, nemzeti bi- j zottság, az összes tömegszervezetek, az egész f nemzeti arcvonal biztosítsa e fontos feladat | megvalósítását Element Gottwald elvtárs köz- f társaságunk jelszava szerint: „Tovább és bátrabban előre a szocializmus | építésében hazánkban!“ A Csehszlovák Kommunista Párt Központi | Bizottságának elnöksége. 1 az asszonyokról Az egyik EFSz-ünk értekezletén nemrégi. ben előkerült az asszonyok kérdése. A vita során elhangzott olyan vélemény is, hegy felesleges az asszonyokat felvenni a csoportba, mert csak a létszámot szaporítják, hiszen a csoport közös munkájában nem vesznek részt Mások szerint nem baj, ha az asszonyok nem vesznek részt a közös munkában, úgyis van nekik eiég do!, guk otthon. Már azzal, hegy megfőznek, rendbetartják a ház táját, nagy segítséget jelentenek. Az sem baj, ha nem járnak el a csoportértekezletre, elég, ha néha „megnézik” hogyan dolgozik az EFSz- A fenti asszonyvitához nekünk a következő megjegyzéseink vannak: Nem helyes az, ha egyesek még mindig azon vitatkoznak, hogy fel kell.e venni az asszonyokat a szövetkezet tagjai közé, vagy sem! Az EFSz-ek további fejlődésé, hez elengedhetetlenül szükséges az asszo. nyak felvétele és közreműködése! Nem helyes az sem, ha egyesek az aszszcnyck munkáját csak a főzésre és a ház tájékának rendbentartására akarják korlátozni. Tudjuk, ez is fontos munka, de emellett meg kel! találni a módját annak, hogy asszonyaink tehetségükkel, munkájukkal minél jobban részt vehessenek közös, sorsdöntő feladatunk elvégzésében: szövetkezeteink megerősítésében és további fejlesztésében. Az a helyes, ha az EFSz.ek minden módon arra törekszenek és minden heiyes eszközt felhasználnak arra, hogy az asszonytagokat egyre jobban bevonják a csoport szervezeti életébe munkájába és vezetésébe is. 7imiiiiimitiiiiimiiittnimiriiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiniiitii!iiiiiiiiii|iiiiiu!iiiiiiiiiMiiiiiiiiiiir» amely ne végezné el idejében az aratást, cséplést, terményfelvásárlást és tarlótörést, előre elkészített aratási tervvel, a csoportok közös munkájával. Ne legyen egyetlen egy szövetkezet sem, ahol még az aratás előtt meg ne tárgyalnák a munkafolyamat rendjét, amely meghízható vezérfonal a munka jó megszervezésében a szövetkezetben és a szövetkezet további fejlődésében. Minden Egységes földműves Szövetkezet indítson versenyt a közös aratási munkálatok, a cséplés és felvásárlás legjobb és leggyorsabb elvégzése terén. Éppen így biztosítani kell az idei aratás rendes előkészítését azokban a falvakban, abol nincsenek EfSz-ek. feltétlenül szükséges, hogy a kis-és középparasztok itt is megkezdjék a becsületes együttműködést az artás terén, bogy ezekben a falvakban is kidolgozzák az aratási terveket és a legszélesebb mértékben érvény re jutassák a közös munka elvét. Egyedül csak ily módon lehet tervszerűen felhasználni az öszszes igákat, öntözőgépeket, cséplőgépeket és a többi gépeket. Egyedül csak így lehet biztosítani az Állami Gépállomások segítségét és mozgósítani minden munkatartalákot a faluban, főleg a falusi asszonyokat és az ifjúságot, hogy a terményt a falu saját erejével learassa, kévébe kösse kicsépelje és a beszolgáltatást ünnepélyesen.— tömeges beszolgáltatással teljesítse. Nagy és felelősségteljes feladatok hárulnak az idei aratásnál az Állami Gépállomásokra és az Állami Birtokra. A gépállomás alkalmazottainak és főleg a kommunistáknak mindig ügyelniők kell arra, hogy az általuk megművelt földterület a lehető legnagyobb legyen, hogy előre kidolgozott terv szerint végezzék el az Egységes földműves Sző vetkezetek az aratási munkálatokat az össze; földművesek részére is és pedig rendesen,főleg időben a termés beérése szerint kötött egyezmények alapján. A mezőgazdasági termelés új formáinak apostolaivá válni jó, helyesen megszervezett munkát jelent az összes gépek helyes kihasználásával, két műszak bevezetésével, a munka minőségének emelésével; politikai öntudatossággal teljes mértékben segíteni és szolgálni az Egységes földműves Szövetkezeteke' és az összes kis- és középföldmüveseket. Az Állami Birtokoknak és az EfSz-ekek az idei aratásokban be kell bizonyítaniók, hogy a szocialista nagytermelésnek, a munka tökéletes megszervezésének példái tudunk lenni. Igen fontos lesz az, hogy az Állami birtokok és gazdasá. gok meg tudják szervezni a kölcsönös együttműködést és az Egységes földműves Szövetkezeteknek, kis. és középföldműveseknek nyújtandó segíséget a falvakban, hogy nekik gépeikkel és igáikkal segítségükre legyenek az aratásnál és cséplésnél. Ezzel lehetővé válik, hogy. másrészről az Egységes földműves Szövetkezetek tagjai kisegítsék az Állami Birtokokat az aratási munkálatoknál. Az aratási munkálatok gyors és tökéletes elvégzése azonban a nagy feladatoknak csak egyik alkató része. A további rész abban áll, hogy a terv szerinti cséplés alapján minden faluban biztosítva legyen a rendes és idejében való terményfelvásárlás és a többi termékek, gyümölcsök felvásárlása is. A felvásárlás biztosítása a szerződések alapján a Gazdasági Szövetkezetek elsődleges feladata, amelynek teljesítése mértéke lesz azegész felvásárlási gépezet sikeres működésének. E munkák sikeres elvégzése azt je lenti hogy megértettük, hogy a felvásárlást köz. vétlenül a cséplőgépektől kell elvégezni, azonnal az aratás után Ezt azonban nem lehet megvalósítani anélkül, hogy ne lennének előkészítve idejében az elégséges, habár átmeneti jellegű raktárhelyiségek. A Gazdasági Szövetkezetek minden egyes alkalmazottjának a felvásárlást közvetlenül a falvakon kell megszerveznie és Hulyszini szemlén az ipolysági járásban A fejlődés jelei mutatkoznak mindenütt - A szásí major tizenhárom családja kezdettől fogva közösen gazdálkodik - Az egekí EFSz a járás legeredményesebb szövetkezete Túlságosan is mozgalmas volt az elet a magyar határhoz közelfekvő ipolysági járásban a munkásosztály '948 februári győzelmet megelőző időben. A polgári nacionalizmus kezében volt akkor a kasza. A februári események után megváftozott a helyzet, de áz emberekbe a hitet csak Párt titkárainak szorgalmas falujárása adta vissza, akik nemzetiségre való tekintet nélkül építeni kezdték az osztályharcos kádereket. Mi is egy ilyen párttitkárra bukkanunk az ipolysági pártirodás ház kapuja alatt. Fiatat ember még Lauko párttitkára, de már nős és van egy fiacskája is. Ő maga nem tud magyarul, de a fiát már tanítgattatja, hiszen a a gyermek nagyszülei beszélnek magyarul is. A párttitkár motorkerékpárjával van éppen elfoglalva, mikor belépünk a kapu alá. Porq^ a masina, látni, hogy gazdája állandóan az országutat rója vele. Mint a párt mezőgazdasági titkárának bőven kijut most a munkából N ~ -'kit töröd’k azzal. Az egeki EFSz közösen kaszálja a szénát 1950. Ili, típuson. Elöl a HNB elnöke Nikolédy János, tőle jobbra Major, az ipolysági magyar párttitkár a járási párttiíkársagcn hogy napokig nem ér rá megborotválkozni, hogy többször a párthelyiségben összetolt székeken töl ti el a rövid éjszakáit, kora .reggel vidáman pat tan fel a motorra, késő éjszaka tér csak vissza: hajtja, viszi őt az a nagy feladat, amelyet pártja megbízásából a közelgő aratási és cséplési munkák sikeres lebonyolitásá érdekében kapott. Az újságíró persze kérdezni szeretne, hiszen keveset hallani az ipolysági járásból. Szeretné tudni, hogy hol és hogyan működnek a járási EFSz-ek, de Lauko elvtárs már útrakészen áll a motor mellett és a válasz helyett „hellyel kínál” meg: — Gyere velem, ülj fel hátul a motorra, majd mutatok én neked valamit. De szólunk Morav esik elvtárs ORD titkárnak is, mert ő is velünk jön. Nemsokára két motorkerékpár berreg a Száz felé vezető úton. Elég messze, kb. 23 kilométer távolságra van ez a község Ipolyságtól. Lauko titkár motorkerékpárja, mellyel éjjel-nappal járja a falvakat — úgy látszik a mi tiszteletünkre — alapos hátsó defektet kap. A defektet gyorsan megjavítani nem lehetett. Lauko elvtárs lemarad hát ragasztani, mi pedig átültünk Moravcsik titkár motorjára, hogy elérhessünk azt a falut, amit meg akartak nekünk mutatni. A major előtt állunk meg. Tizenhárom család lakik itt, akik a nekik juttatott 17 hektáron kéz. dettől fogva közás gazdálkodást folytatnak, minden igavonó állattal belépve a szövetkezetbe. Ráakadunk Svitok János EFSz elnökre, ö mondja el nekünk, hogy az EFSz tagjai közösen vetettek, ültettek, közösen kaszáltak és közösen fognak aratni, csépelni is, mint ahogyan közösen nevelik állatállományukat is. Az EFSz-t most kiszélesítik. Bíznak abban, hogy megkapják az egyházi földeket is, bevonnak a faluból annyi gazdát a szövetkezetbe, hogy legalább 180 hektáron folytathatják a közös földmegművelést. — A kezdeti nehézségektől eltekintve igazi egyetértésben folyik a munka; az eredményekkel máris elégedettek vagyunk. Ősszel rátérünk az igazi nagyüzemi gazdálkodásra és az eredmények még szebbek lesznek — mondja a szövetkezeti elnök. 1 Itt is van a szövetkezeti tagoknak egy nagy fájdalmuk: még nincs a faluban villany! Mivel nincs messze tőlük a fővezeték, remélik, hogy nemsokára őket is bekapcsolják a villanyhálózatunkba. Míg így beszélgetünk, körénk seregük a sok apróság: fiuk, lányok. Szüleik nagy szeretettel mondogatják, hogy a gyermekek is segíteni akarnak már az aratási munkánál és ők „vállalták" a kévéknek keresztekbe való hordását. Amikor elhagyjuk a százi EFSz-t, beszélgetésbe elegyedünk a falu több egyénileg gazdálkodó földművesével. A falu nagy része csatlakozni fog a szövetkezeti termelőcsoporthoz, jónak, eredményesnek, kifizetődőbbnek ismerték meg a közös munka eredményeit. így mondták nekünk és nincs okunk kételkedni, hogy őszre a százi kis- és közép földművesek nagy csoportja áll majd az ottani EFSz clőharcosai mellé. Sötét este volt már, mire újra Ipolyságra kerültünk. Egyetlen szállodai szoba sem volt üres. Mi is a párttikárságon tettük le magunkat vízszintes helyzetbe. Másnap Major magyar párttitkárnál próbálkoztunk meg a kérdezősködéssel. De mintha ezek az ipolysági titkárok összebeszéltek volna, Major sem sokat mond, annál többet cselekszik. — Hogy van már látszata a mi munkánknak, azt nézd meg magad, ha már itt vagy — mond. ja nekünk. Megyek éppen Egek (Hokovce) községbe, ahol folyik a közös kaszálás. Gyere velem .. Egek szinte színtiszta magyar falu. Ezt a községet éppen azért osztották ki Major elvtársnak. A malomárok túlsó partján láttuk meg a közös munkát végző kaszálókat. Ketten észrevették minkat, leszaladtak elénk, hátukra kaptak és így vittek át a vizen. A kaszálók közt ott találtuk Pénzes Kálmán EFSz elnököt és Nikolédy Jánost, a Helyi Nemzeti Bizottság elnökét is. Nem kell őket faggatni, büszkén jelenti: tavasszal közösen vetettek már, most nyáron is közösen végeznek el minden mun. kát, ősztől pedig bevezetik a 111. fokú EFSz-t. Ügy látszik, hogy Egek gyorsan megértette az új idők szavát, hiszen az EFSz mindössze 20 hektár volt egyházi birtok fölött rendelkezik, a többi mind kisgazda-föld. Kértük, hogy részletezzék nekünk, ki mennyi földjét vitte be a szövetkezetbe. Fejből tudják az adatokat, nekünk csak jegyeznünk kellett: 1 gazda 1 hektár, íj gazda I—2 hektár, 4 gazda 2—3 hektár, ( 12 gazda 3—s hektár, 32 gazda s—10 hektár, to gazda 10—12 hektár, 5 gazda 12—íj hektár, 3 gazda 15—20 hektár, 3 gazda 20—25 hektár földdel lépett be az EFSz-be. Most 170 hektáron terem a búzájuk, 30 hektáron a rozsuk, 74 hektáron az árpájuk, 47 hektáron a zabuk, a többin pedig kapásnövényeket termelnek. Ősszel — mint azt már fentebb is írjuk — III, fokú EFSz működik majd Egek községben. A közös munka persze nemcsak a földdek megművelésében nyilvánul majd meg, hanem az állattenyésztés is. Közös istállókba kerülnek ősszel az EFSz. tagok állatai. A mindenre kiterjedő pénzügyi tér, vek már kidolgozás alatt állanak. (E sorok írója hetek óta rójja a falvakat, látogatja az EFSz-eket. Sok helyre eljutott már és most egy őszinte vallomást tesz: eddigi útja során az egeki EFSz-t találta a legegészségesebb alapon épülő szövetkezetnek 0>'ina kis és közép-Az egeki EFSz közösen kaszaija az ce. >ienát, balfelöl az EFSz elnöke Pénzes Kálmán, jobbra a HNB elnöke Nikolédy János földműves állt össze, beadva a faldjét, gazdasági felszerelését. Az EFSz.t talpraesett vezetőség irányítja, pontos munkaterv alapján végzik a munkát, mindenre kiterjedő pénzügyi terv alapozza meg az EFSz munkáját. További egészsé. ges tervekkel rendelkeznek. Mindezt figyelembe véve a legszebb sikerek elé néznek és ezeket a sikereket őszintén, szívből kívánjuk nekik.) Amikor Major elvtárssal visszafelé megyünk, megérdelklődjük, hogy milyen a helyzet a járás többi községben. Major titkár így foglalja össze a járási helyzetet: — Fejlődés tapasztalható mindenütt. A községekben kint vannak az oktatók, naponta látogatja a falvakat a két járási titkár; a legtöbbet azonban maga a dialektikus fejlődés csinál. A járási titkárok, az instruktorok csak egyengetik azt az utat, melyre a jobb, * szocialista jövőért harcoló kis. és középparasztságunk egyre nagyobb tömegekbe tér rá. * * * Ipolyságot azzal az érzéssel hagytuk el, hogy a járás lépésről-lépésre tör előre. A kis- és középparasztságunk zöme megértő jövőbelátással fogadja a szocialista termelési módott. Egy év múlva azok is részesei lesznek az eredményeknek, sikereknek, akik csak a mások előrehaladását figyelhették meg. (Pé j)
